Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-20 / 20. szám
Budapest 1936 május 20. 7 Terjeszkedik a Nagy vásártelep Hatszázezer pengő költséggel áj raktárházat emelnek A főváros közélelmezési bizottsága hétfőn ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya a Nagyvásártele- pen 600.000 pengő költséggel emelendő raktárház ügye volt. A közélelmezési ügyosztály előterjesztését, amely a vásártelep fejlesztését és az árusító érdekeltségek kívánságát egyformán szolgálja, a bizottság elfogadta. A Nagyvásártelepnek erről a jelentős kiegészítéséről megkérdeztük Juhász Jenő dr. gazdasági főtanácsos, törvényhatósági bizottsági tagot, a piackórdésnek kiváló szakértőjét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A nagyvásártelepi új raktárház építésére azért van szükség, mert a csarnok alagsorában készült raktárhelyiségek nagyrészt áruhelyekké voltak átalakí tandók. Az új Nagy vásár telep forgalma ugyanis fokozatosan fejlődött, így a csarnokban levő helyek nem tudták befogadni az elárusító- standokat kérő, volt központi vásárcsarnoki árusokat, őstermelőket, bolgár kertészeket és kereskedőket. Miután a raktározás céljaira megmaradt helyiségek a jogos beraktározási igényeket sem elégítették ki, az érdekeltek közül számosán kénytelenek voltak a vásártelepen kívül raktározni, ami az élelmiszerforgalom ellenőrzése és szabályozása szempontjából veszélyeket jelentett. — Az új raktárak megépítése tehát a vásártelep fejlődésének szükségszerű következménye. Ha azonban a beraktározás túlzott mérteket öli, kétségkívül lehetőséget nyújt az áralakulás mesterséges befolyásolására. A rak tárházaiul aK a NagyvásáTtelepen való létesítését az élelmiszerf or gólomnak mai rendszere mellett helyesnek kell mondanom, mert így a beraktározásnak módja és mértéke könnyebben tartható ellenőrzés alatt, mintha az érdekeltek által való beraktározás a Nagyvásártelep területén kívül történnék, ahova a kellő ellenőrzés nem ér el. LELŐTTE Ä VADÁSZKUTYA, — A PHÖNIX MEGTAGADTA A BALESET- BIZTOSÍTÁS KIFIZETÉSÉT A BÍRÓSÁG KÖTELEZTE A BIZTOSÍTÓ TÁRSULATOT ÉVI 200 DOLLÁR JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSÁRA Amiközben főleg Ausztriában, de nálunk Magyarországon is még mindig nem csitultak el a Phönix-ügy hullámai, a magyar bíróság tekintet nélkül iá rendezés körülményeire, ép a a napokban hozott rendkívül érdekes ítéletet a Phönix biztosítóval kapcsolatban. Zsigmondi Andor dr. még 1929. év nyarán 25 évi tártamra balesetbiztosítással kapcsolatos életbiztosítást kötött a Phönixnél 4000 dollár erejéig. Pontosan fizette a biztosítási díjakat. 1934 február havában a körorvost súlyos baleset érte, úgyhogy jobb- lábafejét amputálni kellett. Amikor az orvos biztosítási kötvénye alapján baleseti járadékának folyósításáért jelentkezett a Phönixnél, itt megtagadták a fizetést azzal az indokolással, hogy a balesetet a körorvos gondatlansága eredményezte, tehát a biztosító a járadék fizetésére nem kötelezhető. A törvényszék megállapította, hogy a körorvos, aki egyedülálló magányos ember, éjszakára mindig az ágya mellé fektette sörétre töltött vadászfegyverét. 1934 február 19-én reggel, amikor a körorvos takarítónője tisztogatni kezdte a kályhát, a nyitva- hagyott ajtón beosont a körorvos szobájába a szomszéd egy jól fejlett vadászkutyája. Ugrándozva szaladgált az ágy körüli, ezért a körorvos óvatosságból az ágy mellett fekvő vadászfegyvert felemelte és maga mellé tette az ágyba. Ebben a pillanatban a kutya felugrott az ágyba és a fegyver iszonyú dörrenéssel elsült. A sörétek az orvos lábába fúródtak. Kórházba szállították. A sebesülése annyira komplikálódott, hogy néhány nappal később a jobb lába fejét mű- tétileg le kellett vágni'. A Phönix Biztosító ügyvédje e tényállással kapcsolatban úgy érvelt, hogy a körorvost nagyfokú gondatlanság terheli azért, mert a töltött puskát maga mellé vette az ágyba, noha tudta, mert látta, hogy a szomszéd kutyája ott ficánkol körülötte. Magyar Béla dr. kir. törvényszéki bíró azonban nem fogadta el a Phönix Biztosító védekezését, hanem szakértő meghallgatását rendelte el annak tisztázása végett,, vájjon megvan-e a fizikai lehetősége, hogy a fegyvert csakugyan a vadászkutya beavatkozása sütötte el. A kihallgatott szakértő véleménye alapján megállapította a törvényszék, hogy a fegyver elsülése így történt: Az ágyra ugró kutya egyik mellső lábával, vagy annak körmeivel kinyitotta a fegyver biztonsági zárát, a másik lábával pedig, vagy a körmeivel elrántotta a könnyebben járó ravaszt. A törvényszék kimondotta, hogy a biztosított körorvos nem követett el gondatlanságot, amikor a fegyvert az ágyában maga mellé helyezte cl. Ez nem volt a bíróság megítélése szerint könnyelmű cselekedik az orvos részéről, sőt bizonyos fokú óvatosságra vall eljárása. Hogy éppen ez az óvatosság járult hozzá a baleset megtörténtéhez, ez az az emberileg kiszámíthatatlan véletlen, amely néha éppen a legnagyobb óvatosság mellett következik be. A bíróság ezékután a biztosítási kötvény faltéi- telei alapján arra kötelezte a Phönix Életbiztosító Társaságot, hogy 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen 2905 pengő járadéktőkét. Kötelezte továbbá az ítélet az alperest, hogy 1937 januártól kezdődőleg 1953 januárjáig, illetve a felperes esetleges korábbi elhalálozásáig minden év január 15-én előlegesen 200 dolár évi járadékot folyósítson- Kimondotta a törvényszék ítélete még azt is, hogy a felperes az életbiztosítási kötvény díjainak ezek- után csak a felét tartozik fizetni. Az eddig lejárt, va- lamJitnt a per folyamata alatt lejáró járadékok fel- lebbvitelre való tekintet nélkül végrehajthatók. Itt említjük meg, hogy Zsigmondi Andor dr. körorvos még más biztosító társaságot is beperelt a tragikus balesete folytán, mert több helyütt volt fennálló biztosítása. A törvényszék a többi biztosító intézet ellen is marasztaló ítéletet hozott. lezárult a BNV Szendy polgármester szózata Hétfőn este 6 órakor végleg bezárultak a Budapesti Nemzetközi Vásár kapui. Sok érdeklődője volt az ünnepélyes záróaktusnak, este hat órakor, amikor Szendy Károly polgármester rekesztette be a magyar ipar tizenegynapos nagy bemutatóját. — Tizenegy nappal ezelőtt — mondotta nagyhatású beszédében a polgármester — ünnepélyes keretek között nyitottuk meg' ezt az árumintavásárt, amelyet elsőnek a Kormányzó úr Öfőméltósága a Főméltóságú Asszonnyal és díszes kíséretével együtt tekintett meg. Tizenegy nap alatt több mint 800.000 látogatást kapott ez az Árumintavásár. Ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarországnak 8 és félmillió lakosa van, úgy a látogatottság 10%-os arányszámnak felelne meg. De a Nemzetközi Árumintavásárnak a látogatottsága is nemzetközi volt. Öt világrész és 44 nemzet fiai nagy számban keresték fel a magyar fővárost a Vásár alkalmából. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Vásár 11 napja: életet, hitet és bizakodást hozott a magyar fővárosba. A beszéd után három ágyúlövés és ünnepi harangszó hirdette azt, hogy az 1936. évi Budapestig Nemzetközi Vásár befejeződöttA Első Magyar Beépíthető kismotor üzem j KOVÁCS JÁNOS i Budapest, XI., Fadrusz-utca 2. Telefon: 69—3—16. | Rehlámszédelglsi per ä Pleini-cég ellen A budapesti törvényszéken dr. Kóczán bíró előtt folyik az a per, amelyet az Élelmiszer- és Fűszer- kereskedők Árubeszerzési Szövetkezete adott be a Meinl Gyula rt. ellen. A beadvány szerint a Meinl Gyula Rt. az általa forgalomba hozott és fiókjaiban árusított főzelékkonzerveken, befőtteken, jammeken, sőt a kekszeken is a csomagoláson azt tünteti fel, hogy: Meinl Gyula Rt. gyárában készülnek. A felperesek igazolják, hogy a konzervek valójában a kecskeméti konzervgyárban készülnek, a kekszet pedig a Koest- lin-gyártól vásárolja a cég. Miután a felperesek minden állításukat százszázalékig igazolni kívánják, általános érdeklődésre adhat számot a június 10-re kitűzött tárgyalás, amelyen a magyar bíróság mondja ki a végső szót ebben az ügyben. Katona Béla: Magyarország közgazdasága. Gazdasági életünk átfogó almanachja, adatttömegével lexikonja, a kutató becses forrásmunkája Katona Béla évkönyve, amelyet most, hogy több esztendei szünetelés után ismét megjelent, külön örömmel üdvözöl mindenki, akit a közgazdaság bármilyen vonatkozásban érdekel. Az 500 oldalas munka ezúttal is Katona Béla, a kiváló közgazdasági író, régi kipróbáit rendszere szerint készült, az elmúlt év eseményeinek plavsztikus csoportosításával, ami lehetővé teszi a gyors tájékozódást. A gazdasági események ismertetése mellett a valutáris és áruforgalma korlátozások összefoglalása és magyarázata kitűnő szolgálatot tesz azoknak, akik export-import tevékenységet folytatnak, vagy ezzel valamilyen vonatkozásban állanak. Amellett, hogy a könyv a gazdaságpolitikában elkalauzoló, érdekes oivas mány, mint lépten-nyomon felhasználható adattár és útmutató válik nélkülözhetetlenné azok számára, akik lapjait forgatják. Az évkönyv, melynek ára vászonba kötve 10 pengő, minden könyvkereskedésben kapható. A toliszindikátus új elnökének feladatköre. Mint ismeretes, a Magyar Tolikereskedők Kiviteli Egyesülésének elnöke, Ocskay Sándor négy héttel ezelőtt hirtelen meghalt. A szindikátus új elnökévé hosz- szas tárgyalás után az összes érdekeltségek közös elhatározása folytán Hoffer László volt országgyűlési képviselőt hívták meg. Az új elnöknek nemcsak közvetlen a szindikátust érdeklő feladatköre lesz, hanem olyan problémákkal is kell foglalkoznia, amelyek az egész magyar külkereskedelmi mérleget érintik. Amellett tehát, hogy igyekeznie kell magasabb árakat elérnie a termelők számúra, gondoskodnia kell a helyes exportpolitikáról is, mert hiszen éppen most értesültünk arról, hogy a Németországba rekompenzáoiós alapon exportált több, mint 2200 mázsa toll legnagyobb részét Németország nemes valutáért tovább adta Hollandiának és Amerikának. Nem kellene kísérletet tenni arra, hogy ezeket a piacokat közvetlenül megnyerjük? Nemzet- gazdasági érdekünk az volna, hogy a nemes valutát mi kapjuk az eladott tollért, ne pedig Németország. Az új elnöknek komolyan kell ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Magyar Pamutipar Rt. igazgatósága folyó hó 15-én tartott ülésén elhatározta, hogy a közgyűlés nek javasolni fogja a megfelelő leírások után megállapított 389.766 pengő nyereségből részvényenkint I pengő osztaléknak 1936 május 30-tól való kifizetését. A szelvények a Magyar Általános Hitelbank budapesti pénztáránál kerülnek beváltásra. A Magyar Általános Ingatlanbank közgyűlése. A Magyar Általános Ingatlanbank Részvénytársaság május 5-én tartotta évi közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság összes indítványait egyhangúlag elfogadta s ehhez képest az 1935. üzletév 89.460.35 pengőt kitevő tiszta nyereségét az új üzletév számlá jára vitte át. A közgyűlés a régi igazgatóságot újra megválasztotta. Űj igazgatósági tagok lettek: Kádár Gusztáv és gróf Teleki János. FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET renumásoló es másolópapírok MAGYAR VEGYKÉSZITMÉÍVYÜ PAPÍRGYÁR OSER JAKAB BUDAPEST, VI,, Ó-UTCA 49. SZ. TEUBFON : 22—8—00. Alapíítatott. 1893KUSZTOS IMRE ÉS TÁRSA B. T. I „K0RAZIT“ nemesvakolati és műmárvány gyár Cégiül.: KUSZTOS IMRE Budapest, X., Szállás-u. 28-30. Gyáritelefonsz: 49—1—82. Postatakarékp. csekkszámla: 65.505. Törv, védett K. H. lámpatestekkel Hagy űrgiURieBiűKaritfis! Haggol fény! Résztveszünk a Budapesti Nemzetközi Vásáron KOMOR HEHRIK-féle és műszaki vállalat K. F.* T. Budapest, VG., Wesselényi-utea 59. __________Telefon : 41—4—76.
