Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-13 / 19. szám
Budapest, 1936 május 13. 5 eg Budapest életereje a zárszámadás tükrében Az új vagyonbecslés eredményei: másfél miiliárdnái nagyobb a főváros vagyona — Köicsönterhek 700 millió pengő A székesfővárosnak a közelmúlt, napokban elkészült zárószámadása hűséges képét adja annak a rendkívül óvatos és bölcs körültekintéssel irányított gazdálkodásnak, amelyet a gazdasági válság előszeleinek mutatkozása alkalmával már Sipöcz Jenő dr. főpolgármester, — az akkori polgármester — alapozott meg. Annak ellenére, hogy 1935-ben a bevételek meglehetősen kedvezőtlenül alakultak, a kiadások terén megnyilvánuló legteljesebb ellenőrzéssel párosult takarékoskodás folytán a székesfőváros múlt esztendei deficitje 1,305.075 pengőre apadt le, ami 700.000 pengős javulásnak felel meg. Ez a kedvező jelenség már Szendy Károly polgármester gazdálkodásának idejére esik. A Fővárosi Hírlap munkatársa a zárószámadással kapcsolatban egyrészt Bódy László dr. pénzügyi tanácsnokhoz, másrészt Sebő Béla főszámvevőhöz fordult felvilágosításért. Köztudo- rnáis szerint Bódy tanácsnok és Sebő főszámvevő azok a férfiak, akik közvetlen munkájuk eredményeként nagymértékben járultak ahhoz, hogy a székes' főváros közönsége a költségvetési egyensúlyt a lehetőség mérvéig meg tudja tartani. Bódy László dr. tanácsnok kifejtette, hogy a zárószámadás kitűnő eredménye elsősorban azoknak a polgármesteri intézkedéseknek köszönhető, amelyek részben a takarékosság elvének intézményes érvényesítésre juttatására vonatkoztak, részben pedig olyan megkötéseket tartalmaztak, hogy a hiteleket csak a pénzügyi ügyosztály előzetes hozzájárulásával szabad felhasználni. — A polgármester úr — mondotta Bódy tanácsnok — előterjesztésemre abban az irányban is intézkedett, hogy hitel átruházásokat csak az elkerülhetetlen szükség esetében szabad kérni, továbbá, hogy a költségvetési fedezettel nem bíró kiadások, vagy póthitelek szüksége esetén még a tárgyalások megkezdése előtt ki kell kérni a pénzügyi osztály véleményét és csak abban az esetben szabad a tárgyaláso' kát megindítani, ha ahhoz az én ügyosztályom előzetesen hozzájárul. A budget stabilitásának érdekében kellett kiadni azt a rendelkezést is, hogy minden olyan előterjesztést, amelynek a jövő gazdálkodás szempontjából pénzügyi kihatása van, ha tehát a tervezett intézkedés a következő esztendő költségvetését is terheli, csak a pénzügyi osztály előzetes hozzájárulásával szabad bizottsági és közgyűlési tárgyalás alá bocsátani. Ezekhez a rendelkezésekhez csatlakozott az is, hogy a költségvetési fedezet nélkül kiadott rendeletre szóló utalványokat a polgármester úr által történő aláírás előtt hozzájárulás és feljegyzés céljából a VI. ügyosztálynak kell minden esetben kiadni és ha ez a hozzájárulás elmarad, akkor az utalványt nem szabad számfejteni. — A zárószámadás eredményei — folytatta Bódy tanácsnok — világosan mutatják, hogy a polgármester úr fenti rendelkezéseit a hivatalok általában megtartották és szükségleteiket minden irányban megszorították, ideértve a személyi kiadásokat épp úgy, mint a dologi, sőt a rendkívüli kiadásokat is. Ennek a takarékos gazdálkodásinak volt a következménye, hogy a dologi kiadásoknál közel három és félmii' lió pengőt, a személyi kiadásoknál mintegy hatszázezer pengőt, a rendkívüli kiadásoknál pedig tizenkétezer pengőt tudtunk megtakarítani. Nagy általánosságban meg lehetünk elégedve a zárószámadás eredményeivel, mert ugyanakkor, amikor költségvetésünket hét esztendő alatt, tehát 1928-tól 1935-ig a kiadási oldalon 227 millió pengőről 149 millió pengőre, a bevételi oldalon pedig 229 millió pengőről 150 millió pengőre kényszerültünk leszorítani, mégis meg tudtunk felelni mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a székesfőváros mindennapi élete tőlünk megkíván. I Nyugodtan elmondhatom, hogy sem kulturális, sem I szociális téren nem kellett igényeinket túlontúl leszállítani és a felmerülő szükségletek kielégítése méltányos módon megtörtént. Ez természetesen nem volt könnyű, mert hiszen az elmúlt esztendők folyamán a bevételek általában összezsugorodó tendenciát mutattak, egyes kiadási tételek viszont jelentékenyen megnövekedtek. Jellemzésül, azt hiszem, elég annak felemlítése, hogy amíg az inségakció költségei 1928-ban csak 2,400.000 pengőnyi összeget tettek ki, addig azok 1935-re már 10,800.000 pengőre emelkedtek, a kölcsöntőkék törlesztése és kamatszolgálata pedig, amely 1928-ban lí milliót igényelt, a múlt esztendőben már 18 millió pengőre rúgott. A költségvetés szerint 3,600.000 pengő deficitünk lett volna, ennélfogva nagyon jelentősnek mondható az az eredmény, hogy a zárószámadás végeredményben csak 1,305.000 pengő hiányt mutat fel. A jövő rendkívüli szempontjai Sebő Béla főszámvevő mindenben megerősítette a pénzügyi tanácsnok kijelentéseit, rámutatott azonban arra is, hogy az elkövetkezendő évek költség- vetéseinek összeállításánál rendkívüli szempontokra is figyelemmel kell majd lenni. Elsősorban arról van szói, — mondotta, — hogy a megszüntetett közkórházi alap 17 millió pengőnél nagyobb hiányát a lehetőség szerint minél rövidebb idő alatt teljesen kiegyenlítsük. 1931-ben, amikor a zárószámadást megállapíA főváros legutóbbi közgyűlésén a Várhegy földcsuszamlása miatt szükségessé vált rendezési munkálatok ügyében felszólalt Katona János törvényhatósági bizottsági tag, ennek a kérdésnek egyik legalaposabb ismerője és úgy a maga, mint a Nemzeti Egység Pártja nevében azt javasolta, hogy a 270.000 pengős költséggel tervezett rendezési munkálatokat ne hajtsa végre teljes egészében a főváros, mert mód nyílik 120.000 pengős megtakarításra. A közgyűlés ugyan a polgármester eredeti előterjesztését fogadta el, de Szendy Károly polgár- mester kijelentette, hogy Katona János javaslata értelmeiben még egyszer meg fogják hallgatni az összes irányiadé tényezőket és szakértőket és ezeknek a javaslatait egybevetve, fogják eldönteni és elintézni a kérdést azzal, hogy feleslegesen egyetlen fillért sem1 fog a főváros elkölteni. A Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett ebbemi iaz ügyben Katona József mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a várhegyi rendezési munkálatokra vonatkozó álláspontjáról a következőket mondta: — A Várhegy földcsuszamlásával kapcsolatos 270.000 pengős fedezetet úgy magam, mint pártom nevében, mint keretét, elfogadtam. Fel kellett azonban hívnom a polgármester úr figyelmét arra, bogy nem volnia-e megtakarítható ebből a . 270.000 pengőből az a 120.000 pengőt kitevő összeg, amely a szivárgókra és ezek tartozékaira, !ai gyűjtőaknák megépítésére van előirányozva. Ugyanis az a véleményem, amelyet ma is fenntartok, bogy egy olyan gondosan megméret ezett és kivitelezett vasbeton támfal-rendszer esetén, mint amelyet 110.000 pengő költséggel itt a II. ügyosztály építtetett, a szivárgók megépítésére nincsen szükség. — Nincsen pedig szükség két okból. Először azért, mert a hegyoldalnak ezen a részén feltárt kutató aknák nyilvánvalóan igazolják, bogy az ezekben jelentkező vízmennyiség olyan csekély, hogy semmiesetre sem kívánja meg szivárgók építését, főképon olyanokét, amelyek egymástól való távolságuk révén úgysem fogják a talaj kiszárítását eredményezni. Feleslegesnek tartom másodsorban azért, mert ba sok évtized óta komoly támfal és szivárgó nélkül is Dr. GERŐ IMRE parkettvallauta“"™” 1 A Szék- és Faárugyár rt. parkett- gyártmányainak egyedárusftéja. Budapest, IV., Veres Pálnó-utca 33. Telefon : 83-5-20. tóttá a törvényhatósági bizottság közgyűlése, már hoztak is határozatot abban az értelemben, hogy a közkórházi alap hiányát évente 3—i millió pengővel kell kell törleszteni. Az 1937. évi költségvetés összeállításánál erre a ezompomtiia feltétlenül figyelemmel kell lenni és véleményem szerint legalább 3—4 millió pengőt ténylegesen be is kell állítani a biulgetba az alap hiánya egy részének fedezetére. — Üzemi gazdálkodásunkban igen örvendetes jelenségeket tapasztalhattunk az elmúlt óv folyamán, —- mondotta Sebő főszámvevő. — Annak ellenére, hogy a gyógyfürdők és gyógyforrások, továbbá a községi kenyérgyár és a községi lóhúsüzem együttesen egymillió pengőnél nagyobb veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, az üzemek hozzájárulása a községi háztartáshoz 23 millió pengőnél nagyobb összeget tett ki, ami 600.000 pengővel több a költség- vetési előirányzatnál. A költségvetéssel szemben jelentékeny többlet mutatkozott a Községi Élelmiszerárusító Üzemnél, az Elektromos Müveknél, a Gázműveknél, továbbá a gyógyfürdőknél és gyógyforrásoknál. Ebben az esztendőbein egyébként elsőízben szerepel az új vagyonbecslés, amely a székesfőváros összes vagyonát az üzemekben fekvő értékekkel együtt 1.527,035.000 pengőre értékeli. Óvatosan és reálisan végeztük el a beeslést, ennélfogva a vagyon értékének megállapítására ezt a számot feltétlenül hitelesnek lehet elfogadni, mert az érték inkább nagyobb, semmint kisebb. Terheink 709 millió pengő körül vannak, ebhez képest tehát Budapest székesfőváros tiszta vagyona valamivel felette van a 818 millió pengőnek. Ezek a számok világosan bizonyítják azt a hatalmas életerőt és fejlődő képességet, amely a székesfővárosban van és én éppen ezen az alapon bízom abban, hogy most, amikor az általános gazdasági helyzet mindenütt javuló tendenciát mutat, rövidesen ismét el fogunk érkezni ahhoz, hogy a bevételek gyarapodása következtében deficitmentes költségvetést produkálhatunk. mozduIaJtilíanul .állt a hegyoldal, még inkább meg fog állami most, amikor a régi, rozoga házak támfalként szereplő hitvány falai helyett egy folyóméterenként 70—90 tonna földnyomásra méretezett vasbeton-támfal áll. — Ma is úgy vélem, hogy a székesfőváros közönségének az érdekét kívánta pártom védeni akkor, amikor arra hívtam fel a polgármester úr figyelmét, hogy tegye ezt a kérdést újabb megfontolás tárgyává, hátba megtakarítható és így más célra fordítható volna ez a 120.000 pengős1 összeg. Erre való tekintettel kértem a szakértői bizottság kiegészítését. Mert ahogyan a cementilnjektálás sikerében is tévedett a szakértői bizottság, megtörténhetett, —- bár nem állítom, —. hogy tévedett akkor is, amikor a szivárgók megépítése mellett döntött. — Nem nehézségeket kívántam és kívánok ezúttal sem eimnek a problémának megoldása elé gördíteni, azonban nem volnék hajlandó az esetleges szükségtelen biztonsági létesítmények szaporítására további 120.000 pengővel növelni a székesfőváros terheit akkor, amikor, — mint a közgyűlésen is mondottam, —• a szociális nyomor enyhítésére a polgármester úrnak úgyszólván' egy fillér sem áll rendelkezésére. „Őternit FAL- ÉS BÚTORBURKOLÁSOK BEMUTflTÓHELYISÉGE VI., Ó-UTCA 4. SPIEGEL MENYHÉRT asztaiosáru és épületfa raktára Budapest, XIV., Thököly-út 150. Telefon: 96—5—03. THERMOLUX Felvonók, elektr. tűzhelyek, világítás VHI., Práter-utca 6. Telefon: 38—3—38. 120.000 pengős megtakarítás a Várhegy földcsuszamlásával kapcsolatos rendezési munkálatoknál
