Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-06 / 18. szám

Budapest, 1936 május 6. jfiowÍBOsjJh’Bmp Kiváló szakértők közreműködésével az üzempolitikai bizottság a Víz­művek rentabilitását tanulmányozza Elkerülhetetlen a víz egységárának mérsékelt felemelése — A Vízmüvek fejlesztésének befejezése után feleslegessé válik az olajjal történő űtportalanítás — Kiterjesztik a szak­szerű vizsgálatot a többi székesfővárosi közüzemre is Az üzempolitikai bizottság, Zsilvay Tibor elnök­lete alatt, az elmúlt héten ismét többízben ülésezett, hogy az Elektromos Művek és a Beszkárt ügyeinek befejezése után most már a Vízművek üzletmeneté­nek ellenőrzését tanulmányozza. Az első ülésen azo­kat az alapelveket állapították meg, amelyek figye­lembevételével ennek a fontos üzemnek üzleti gesz­titóit és tarifapolitikáját kell elbírálni. Egyben döntött a bizottság arról is, bogy a szakkérdések kellő megvilágítása céljából a legkiválóbb szakértők álljanak rendelkezésre. Az újabb ülésen már a meg­hívott szakemberek is résztvettek és előttük Pap Ferenc, a V ízművék vezérigazgató ja hosszabb elő­adásban vázolta a Vízművek jelenlegi helyzetét és azokat a kívánalmakat, amelyek végrehajtásával a fővárosnak ezt a rendkívül fontos üzemét a mainál előnyösebb dielyzétbe] \lehetne juttatni. 'Az üzem­politikai bizottság ülésén természetszerűen már a kezdet kezdetén szóbakerült az a kér­dés: szükség van-e a jelenleg érvényben lévő tarifák módosítására? A Vízművek vezetősége a Morvay Endre dr. tanács­nok vezetése alatt álló üzemi ügyosztállyal össz­hangban azon az állásponton van, hogy mint álta­lában minden üzemnek, a Vízműveknek is rentábilis termelésre kell törekednie, ennélfogva intézményesen ki kell küszöbölni az olyan tarifát, amely nem arányos sem a kiadások­kal, sem az üzem fejlesztése céljából elvég­zett beruházásokkal. Ezidőszerint Budapest területén a vízvezetéki víz köbméterenkint 18 fillérbe kerül, viszont a leg- nagyob gondossággal megejtett számítások szerint ez a tarifa lényegesen alul marad a termelés tény­leges költségein, aminek az a szükségszerű következ­ménye, hogy a Vízművek jövedelmezősége a mini­mumra zsugorodik össze. Pap Ferenc vezérigazgató szerint, aki köztudo­másúan az ország legkiválóbb hidrológusai sorában foglal helyet, feltétlenül és mielőbb szükség van arra, hogy a Vízművek átal szolgáltatott víz egység­árát felemeljék. Az első elképzelések szerint arról volt szó, hogy a 18 filléres egységár helyébe 30 fil­léres tarifa lépjen, alaposabb vizsgálódás után meg­állapították azonban azt, hogy teljesen elegendő, ha a jelenleg érvényben lévő tarifát csak 6 fillérrel, tehát 18 fillérről 24 fillérre emelik fel. Amennyiben az üzempolitikai bizottság szakértői­nek véleménye megerősíti az üzem igazgatóságának adatait, úgy a javaslat abban az értelemben fog szólani, hogy a víz köbméterének árát 24 fillérre emeljék fel. Az emelésnek ez a foka elegendő lenne nemcsak arra, hogy a Vízművek rentábilis termelése biztosítható legyen, hanem módot nyújtana a Vízművek különböző tele­pein még elvégzésre váró beruházási mun­kálatok akadálytalan elvégzésére is. Jóllehet, a székesfővárosi Vízművek május végével már az eddigi szolgáltatásnál ötven százalékkal töb­bet tudnak produkálni, tekintve, hogy — mint azt pár héttel ezelőtt Morvay Endre dr. tanácsnik nyi­latkozata alapján a Fővárosi Hírlap megírta — rö­videsen megkezdi működését az új budai vízmű, korántsem tekinthető befejezettnek az üzem fejlesztési munkálatainak sorozata. A Budán létesülő új vízszolgáltatóberendezós ugyanis csak abban az esetben képes a termelt víz- mennyiség racionális leszállítására, ha a jobbpar­ton lévő vízcsőhálózatot nagyobbméretü berende­zéssel cserélik ki. A sok külterjes település is kí­vánatossá teszi, hogy a főváros területén a víz­csövek mindenhova eljussanak, jelenlegi helyzeté­ben azonban képtelen a Vízmüvek vezetősége arra. hogy a nagy költséget, igénylő csőfektetési mun­kálatokat egyszerre több helyen megkezdhesse. Fo­kozott kiadásokat jelent az a körülmény, hogy az új fejlődés küszöbére elérkezett Vízműveknél még különleges műszaki berendezésket is kell alkotni. Elsősorban arra gondolnak, hogy a város különböző pontjain nagy befogadó- képességű vízgyüjtőmedencéket építsenek, amelyek a fölösleges vízmennyiségek táro­lására alkalmasak és a szükség mérvéhez képest akkor bocsátják tartalmukat a köz- fogyasztás rendelkezésére, amikor arra szük­ség van. Tagadhatatlan, hogy a vízvezetéki víz ^elkerül­hetetlennek mondott tarifaemelése terhet jelent a főváros lakossága számára, megnyugtató azonban az, hogy a tarifa módosítására kizárólag abban az esetben és olyan mértékig kerül a sor, ameddig a szakértők egybehangzó véleménye alapján arra fel­tétlenül szükség van. A közületnek egyébként az a körülmény, hogy a Vízművek szolgáltatóképessége a legközelebbi hetekben már jelentékeny mérték­ben megnövekedik, nemcsak nagy megnyugvást, hanem jelentékeny költségmegtakarításokat is jelent. Abban az esetben ugyanis, ha a Vízművek a ma­gánfogyasztás kielégítésén kívül közcélokra is ele­gendő mennyiségű vizet tudnak termelni, önként elesik a makadám-utak olajjal való portalanításának szükségessége is. Ez annál inkább kívánatos, mert — mint köztudo­mású — az olajvállalatok évről évre magasabb egységárai egyre elviselhetetlenebb kiadásokkal sújtják a főváros adófizető közönségét. Az üzempolitikai bizottság, arra való tekintet­te], hogy a főváros szanálására vonatkozó törvényes felhatalmazás időpontja június 2-án már megszű­nik, fokozott tempóban kívánja végrehajtani a Vízművekre vonatkozó vizsgálatot és az eddigi el­képzelések szerint minden remény megvan arra, hogy május közepére már teljesen kész, megokolt javaslattal fordulhat a szükségesnek látszó intéz­kedések megtétele érdekében a törvényhatósági bi­zottsághoz. Az üzempolitikai bizottság azonban még a Vízmüvek vizsgálatával sem fogja, befejezni te­vékenységét, hanem egyrészt visszatér a BSzKRT tervbevett beruházásainak kérdésére, másrészt ki­terjeszti vizsgálatát a Gázművek, a Községi Élelmi­szerüzem, a Községi Temetkezési Intézet és a Köz­ségi Lóhúsüzem munkájának ellenőrzésére is. Mind­ezeket a vizsgálatokat záros határidőn belül, leg­később azonban június elsejéig lebonyolítja a bi­zottság. Májas /5-én megnyílik a Józsefváros! személy­pályaudvar Gazdy Jenő bizottsági tag és a Fővárosi Hírlap akciójának sikere Uj fejlődés előtt ált a Józsefváros Gazdy Jenő törvényhatóság'! bizottsági tag, alki lankadatlan buzgalommal fáradozik a Józsefváros polgárságának képviseletében, legutóbb nagyarányú propagandát indított a Fővárosi Hírlap hasábjain a Józsefvárosi személypályaudvar megnyitása érde­kében. Több cikkben mutatott rá ennek a kérdésnek rendkívüli fontosságára a halál sorompók megszün­tetésének régen vajúdó ügyével kapcsolatban, főleg pedig a Józsefváros meeglehetősen elhanyagolt ipari, kereskedelmi és forgalmi érdekednek szempontjai­ból. „Halaszthatatlan a Józsefvárosi személypályaud­var megnyitása“ című, április 8-án, lapunk hasáb­jain megjelent cikkében pedig széles látókörű ok­fejtéssel hangoztatta ez ügy megoldásának sürgős és elodázhatatlan voltát, nemcsak a már említett fontos és jelentős szempontokból, de a MÁV közle­kedési reformterveivel kapcsolatban is. A Józsefváros polgárságának széles rétegeiben élénk visszhangra talált ez az akció. Tervben volt, hogy a polgárság köréből mostre küldöttség jelenjék meg Gazdy biz. tag vezetésével a szfőváros polgár- mesterénél, akit felkérni akartak' a Józsefvárosra annyira fontos ügy pártfogására és a főváros részé­ről szükséges intézkedések megtételére. Közben azonban a MÁV igazgatósága nem várt gyorsasággal intézkedett. Pénteken átirat érkezett a polgármesterhez, amely közölte, hogy május 15-től kezdődőleg a józsefvárosi teher­pályaudvart személypályaudvarnak redczik be. Az új személypályaudvar forgalma egyelőre a következőképen alakul: Induló vonatok: 13.05 órakor Székesf eh ér v árra, 14.34 órakor Pusztasza,bólééra, 16.37 órakor Kun,szent­ünk lófi—Tasra, 18.35 órakor Nagykátára, 19.25 órakor Gödöllőre. Érkező vonatok: 5.57 órakor Kunszeut­án i ki ók—Tusról, 6.1-1 órakor Nagykátáról, 6.26 órakor Gödöllőről, 10.30 órakor Székesfehérvárró 1. A Máv. igazgatósága felkérte egyben a polgár­mestert arra, gondoskodjék az új személypályaudvar körül elterülő terek és utak megfelelő jókarba helyezéséről, világításáról, csinosításáról és arról, hogy a Beszkárt a pályaudvari személy- forgalom lebonyolítása céljából megfelelő sűrűségű járatokat tartson fenn. Gazdy Jenő bizottsági taggal kintjártunk az új személypályaudvaron és meggyőződtünk arról, hogy a pályaudvar helyiségeinek átalakítása és berende­zése serényen folyik és a megnyitás napjára minden a legnagyobb rendben lesz. Szükséges azonban, hogy a pályaudvar környékének rendezése érdekében is sürgős intézkedések történjenek. Az Orczy-tér jelenlegi állapota sok kívánni­valót hagy maga után. Szükségesnek látszik mindenekelőtt a tér Baross - utca sarkán levő ócska Beszkárt épületnek, amely­ben jelenleg a főorvosi hivatal van, sürgős lebon­tása, mert egyrészt eltakarja a pályaudvar csinos és szép fekvésű épületét, másrészt az előrelátható nagyobb forgalom a sínhálózat rendezését kívánja azon a helyen. Ehhez az épülethez ragasztott ízléstelen trafik-épület és mocskos váróhelyi­ség is sürgősen eltávolítandó, mert az esztétikai érzéket bántja. A tér kialakítása érdekében meg kellene szerezni — esetleg telekesere útján — a másik sarkon levő Hűvös Marcell-féle telket, apielyen jelenleg fuvartelep van és a tér hatását rendkívül rontja. A beruházási kölcsön ter­hére most már végre kell hajtani a Baross-utcában, az Orczy-tértől a Nagykörútig a villamos sínek­nek a középre helyezését, hogy a forgalom akadálytalanul lebonyolítható legyen. A forgalom megindulása után kerülhetnek sora azok a tervek, amelyek ezzel kapcsolatban Gazdy bizottsági tag elgondolásában szerepelnek és hivatva vannak arra, bogy a forgalom és a gazdasági élet fellendítése útján a Józsefvárost új renaissancehoz segítsék. ] I 1 :!

Next

/
Oldalképek
Tartalom