Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-22 / 16. szám
Budapest, 1936 áprilsi 22. a Gazdasági életünk felien* düléséről, szállodaiparunk szükséges fejlesztéséről ad optimista nyilatkozatot a Fővárosi Hírlapban Szendy Károly polgármester Néhány nappal ezelőtt jelent meg a fővárosi statisztikai hivatal hatalmas kötetet kitevő beszámolója, amely hosszú idők után először közöl a nyilvánossággal szinte minden tekintetben örvendetes adatokat, tényeket és eredményeket. A gazdasági fellendülés, amely oly régóta váratott magára, úgylátszik, kétségbevonhatatlanul megindult, ennélfogva az egyes közületek közönsége újult bizalommal tekinthet a jobb jövő elé. Függetlenül a statisztikai feldolgozástól, tudvalévőén a székestóváros polgármesterének havi jelentése is a prosperitás képét tükrözi vissza. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen őzért felkereste Szendy Károly polgármestert, arra kérve őt, adjon általános tájékoztatót Budapest hivatalos életének legközelebbi irányító törek~ véseiröl. a Fővárosi Hírlapnak adott alábbi figyelemreméltó nyilatkozatában olyan optimista képet rajzol életünk várható gazdasági fejlődéséről, hogy bizonyár« a legszélesebb körökben fognak visszhangra találni szavai: — Amikor a polgármesteri széket elfoglaltam, — kezdte nyilatkozatát, — bizonyos optimizmussal fogtam munkámhoz, mert már akkor az volt a meggyőződésem, hogy a gazdasági válság hullámvölgyéből a nemzeti és társadalmi erők céltudatos összefogáséival lassan-lassan kievickélünk. Optimizmusom, mint a most már szélesebb kőiben észlelhető jelenségek mutatják, nem volt alaptalan és ha ma széjjelnézünk az élet különböző ágazatain, megállapíthatjuk, hogy a legnehezebb időkön végre túljutottunk. Talán klön ősnek hangzik, ha azt mondom, hogy a székesfőváros folyó esztendejét irányító költségvetés az optimizmus jegyében készült, mert erre iaz lehet a válasz, hogy hiszen a budget deficites. Még sincs ellentmondás. Köztudomású ugyanis, hogy bár költség, vetési hiánnyal tudtuk csak összeállítani a gazdálkodásunkat megszabó kereteket, ezek a hiányok egyáltalán nem a székesfőváros hibájából állottak elő, hanem természetes következményei voltak egyrészt a jövedelmek inegsziikülé- sének. másrészt a feladatkörök megnövekedésének. Ilyen körülmények között természetesen a budget nem ad módot arra, hogT a székesfőváros jövő fejlődéséhez múlhatatlanul szükséges minden teendőit elvégezhessünk, ezért tértünk át arra a módszerre, hogy a költség- vetés keretein túl kölcsönösszegek igénybevételével végzünk el olyan beruházásokat, amelyek legelsősorban nem a mi generációnkat, hanem az utánunk következő nemzedékeket szolgálják. Legelsősorban a váirosrendezési és városfejlesztési kérdésekre gondolunk. Budapest, amely rövid pár évtized alatt fejlődött egy nagyfci- terjtedélsü mezővárosból modern világvárossá, a haladással nem tudott lépést tartani, légióként a közbejött háború miatt. Ma már ott tartunk, hogy a székesfőváros belső kerületeiben az elavult és lebontásra megérett házak e,gész tömegei vannak, amelyek éppen amiatt, mivel nem rendelkeznek a. modern élet által megkívánt higiénikus és kényelmi berendezkedésekkel, tulajdonosaiknak nem biztosítják a beléjük fektetett pénzösszeg megfelelő kamatozását. Valameny- nyien tudjuk, hogy a Belvárosban, az Erzsébetvárosban és Terézvárosban, de ugyanígy a VIII. és IX. kerület régibb negyedeiben nagyszabású városrendezési munkálatokra lenne szükség. Tervekben nincs hiány, ezidőszerint azonban még képtelenek vagyunk arra, hogy amint az egyes külföldi nagyvárosokban. így ahogy Rómában és Wienben történt, hatósági támogatassál siethessünk a városrészek újjáalakítását szolgáló magántörekvések segítségére. Vámunk kell, amíg az a gazdaságig javulás, amelynek éppen most érezzük áldásos jelenségeit, olyan méreteket ölt, hogy a polgárság könnyebben tud mozogni. Addig system Átíró és könvelEsi rendszer O IJ ~%M ¥ átnyomó könyvelőgépek, ■■■*■ sokszorosítógép, Stencil és festék nélkül sokszorosít Budapest, V., Fáik Miksa-u. 13. Telefon: 16-5-98. Bemutatás díjtalan! Törv, védett K. H. lámpatestekkel Hngq nrammegtakaritőt! Nagyobb fény! Résztveszünk a Budapesti Nemzetközi Vásáron UnUAD UEUDIIf (ÁlA fénytechnikai-, villamossági- nUnUn íl L n KI K'lcllJ és műszaki vállalat K. F. T. Budapest, VIT., Wesselényl-ntca 59. Telefon : H—l—76. főként arra törekszünk, hogy a korábbi idők folyamán már kisajátított ingatlanok területén végezzük el városrendezési feladatainkat. Ebből a szempontból leginkább Óbuda egyes részein haladhatunk előre, de vannak lehetőségeink a Vízivárosiban és a VI. kerületben is. Városrendezőink nagy általánosságban elsősorban arra törekednek, hogy a régi időkből visszamaradt szűk utcácskák helyére a megnövekedett közlekedés lebonyolítására alkalmas széles, levegős útvonalak kerüljenek. — így merült fel a különböző sugárutak építésének terve és ezt a célt szolgálják a perifériákon megalkotott külső körutak is. Természetesen nem tudjuk -a magántőkét abban az irányban befolyásolni, hogy az új építkezése- seket a város mely részén bonyolítsa le, ha azonban közműhálózatunk kiépítésénél szem előtt tartjuk a kívánt városfejlesztési elveket, ezzel mégis tudunk valami irányítást adni. Egészen bizonyos, hogy bosszú idő fog eltelni addig, amíg a milliós Budapest mai roskatag utcácskáit szép egyenes utak váltják fel, de hogy belátható időn belül meg fog történni, az bizonyos. A főváros telekpolitikájával ép- penúgy ezt a célt szolgálja, mint közlekedés- politikájával. A közlekedéspolitika terén arra törekszünk, hogy ütemes és gyors közlekedéssel biztosítsuk a közönség érdekeinek a szolgálatát. Hatalmas kérdéskomplexumok tornyosulnak itt előttünk s hogy milyen bonyolult problémákkal kell megbirkóznunk, azt bizonyítják például azok a tárgyalások, amelyeket a most működő üzempolitikai bizottság hosz- szú hetek óta folytat a legkitűnőbb szakemberek bevonásával. Közlekedési üzemünknek lehetőségeket kell nyújtanunk, mert csak akkor léphet a fejlődés útjára, ha mentesül a deficit rémétől. Ezt szolgálja a tarifamódosítási tervezet. Viszont mivel mindennemű áremelés a közlekedési eszközöket igénybevevő közönség busába vág, óriási körültekintéssel, alápos megfontoltsággal szabad csak a jelenlegi rendszert újabbal, egyszerűbbel és jobbal felcserélni. A fennforgó nehézségek ellenére bizonyosnak látom, hogy a legközelebbi jövendőben ezen a. téren is jelentős javulás fog mutatkozni, mert meggyőződésem az, hogy a villamosvasút forgalmában tapasztalt visszaeséseket legelsősorban a közönség anyagi helyzetének leromlása okozta. 1929-ben, amikor még a prosperitás napjait éltük, a Beszkárt rekord- bevételeket ért el és a bevételi visszaesésekre csak akkor került a sor, amikor a kereseti lehetőségek a magánembereknél is mindinkább összezsugorodtak. A munkanélküliség elterjedése nagyon jelentékenyen éreztette hatását a közlekedési eszközök igénybevételénél is, mert akkor, amikor sokezer exisztencia ölhetett kézzel kénytelen ülni, természetes következmény, hogy az utasok létszáma megcsappant. A Beszkárt bevételeinek a múlt hónapban bekövetkezett 11 százalékos emelkedése bizonyltja, hogy ha több a munkaalkalom, jobb a kereset, akkor több az utas is. Vonatkozik: ez a megállapítás természetesen többi üzemünkre is. Megint csaík arra hivatkozom, hogy a legutóbbi időkben bekövetkezett javulás a bevételek összegének emelkedésében mutatja hatását a fürdőknél épp úgy, akár az Elektromos Műveknél, vagy a Gázműveknél. Kereső emberek már nem kénytelenek lemondani az élet legegyszerűbb szükségleteiről, hanem keresetük egy részét fel tudják használni arra, hogy létüket, kellemesebbé, jobbá tegyék. Különösen örvendetes jelenségnek tartom a munkanélküliek létszámának jelentékeny apadását, mert ez a legalaposabb bizonyítéka az általános javulásnak. Az új fejlődésnek lendülő ipar egyre több és több munkáskezet tud foglalkoztatni, ennek hatását viszont az általános közgazdasági életben éppen úgy megérzi a közület, mint a hatósági inségenyhítő akcióknál. Ezeknek az akcióknak kereteit csak most, a legutóbbi időkben tudtuk szűkíteni, ez azonban a legnagyobb óvatossággal történik, mert továbbra is zsinórmértéknek tekintjük a törvényhatósági bizottsáignak azt. az egyhangú felfogását, hogy a magyar fővárosban éhező, vagy rongyosan öltözött embernek lennie nem szabad. —. Hogy a gazdasági válság nehéz napjaiból kivergődtünk, abban nem csekély része van idegenforgalmunk fellendülésének is. Ezen a téren az utóbbi esztendő egészen rendkívüli sikereket hozott és bebizonyosodott az, hogy a székesfőváros úttörő munkája elengedhetetlenül szükséges volt. Annak ellenére, hogy a körülöttünk lévő országok idegenforgalmi gócpontjainak látogatottsági statisztikája a külpolitikai viszonyok egyenes következményeként leromlott. a mi idegenforgalmi eredményeink állandóan felfelé íveltek. A legutóbbi napokban, a húsvéti ünnepek alkalmából, annak ellenére, hogy a bűvös időjárás nem nagyon kedvezett, soha nem látott külföldi tömegek lepték el Budapestet. Szálloda- iparunk képviselői azt hangoztatják, hogy egyelőre nincsen még szükség arra, hogy új hotelek építésével bővítsük a főváros férőhelyeinek számát. A szakemberek e felfogásával nem' akarok szembeszállni, ismételten leszögezem azonban, hogy a szállodaháilózat mielőbbi fejlesztése nagyon kívánatos. legfőképpen azért, mert nálunk vagy csak luxushotelek, vagy egészen szerény kisebb szállodák és panziók állanak rendelkezésre, alig van azonban olyan hottel, amely az idegenforgalmi tömegek legnagyobb részét kitevő turisták igényeinek 'megfelelne. Azok a globetrotterek, akik Európa nagyvárosait járják, a külföld idegenfoi'galmi gócpontjaiban mindenütt megtalálják a szerényebb árú, de a modern követelményeknek mindenben megfelelő szállókat. Ezt keresik tehát nálunk is és ha nem találják, annak egyenes kö- következménye az, hogy tartózkodásukat megrövidítik, ami viszont beláthatatlan károkat jelent gazdasági szempontból. Fokozottabban áll a szállodaéoítés szükségessége a magyar vidékre vonatkozóan. Egy-két városunkban van csupán olyan szálloda, amely* ezt a nevet megérdemli, viszont a folklorisztikus szempontból jelentékeny helyeken éjjeli szállást vagy egyáltalán nem lehet kapni, vagy ha igen, akkor csak öreg vendégfogadók nedves, bűzös helyiségeiben. Ezen feltétlenül segíteni kell, mert a vidéki idegenforgalom kifejlődésének legfőbb akadálya éppen itt van. — Ha már idegenforgalmi ügyekről beszélek, nem mulaszthatom el, hogy a Tabán helyzetéről párszavas képet adjak. A lebontott városrész helyén kertészetünk parkszerű kiképzést alkotott, ez azonban csak ideiglenes megoldásnak tekintendő. Jelenleg nincsen még arra lehetőség, hogy a Tabánt, amely a kialakuló fürdőváros gócpontjává kell, hogy legyen, felépíthessük. A magántőke részéről mutatkoznak ugyan bizonyos érdeklődések, telekvásárlási szándékokat jelentenek be, ez azonban még csak szórványos jelenség. Addig, amíg a pénzpiac jelenlegi nehézségei meg vannak, nem is számíthatunk arra, hogy az új városrész is kialakuljon, de erősen bízunk abban, hogy itt sem kell soká várni. Az építkezési kedv a fővárosban egyre általánosabbá válik, s ennek jellemzésére elég, ha annyit mondok, hogy például a Vízivárosban a legutóbbi hónapokban egészen új palotasorok emelkednek ki a földből. — Végeredményben azzal fejezem be, amivel kezdtem: a jövendő fejlődés küszöbére érkeztünk el és a javuló viszonyok a nehéz idők után elhozzák Budapestnek a megérdemelt fejlődést. * Szendy Károly polgármesternek ezt az optimista nyilatkozatát a számok, tények és a gazdasági eredmények támasztják alá. éppen ezért mondanivalóinak jelentősége fokozottan fontos. Reméljük, hogy az események alakulása lehetővé teszi, hogy ez az örvendetes kezdet valóban kezdetnek bizonyuljon: hatalmas, virágzó fejlődés kezdetének. 5cüRan írógépszalag VEZÉRKÉPVISELET Stall a Lajos . Budapest, V., Vilmos császár-út 42. ___________ Sz endy Károly polgármester
