Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-15 / 2. szám
Budapest, 1936 január 13. s Változatlan kitartással folytatta munkáját a NÉP fővárosi szervezete Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozata végleg lezárta az ellenzéki kombinációk sorát Az elmúlt héten ellenzéki oldalról koncentrikus támadás indult meg a Nemzeti Egység Pártja ellen. Ez a pergőtűz a párt egész felületére irányult, annak nem csupán valamennyi szervezete ellen, hanem célba vették a: párt legtöbb vezető funkcionáriusát is. Ehelyütt nem kívánunk most foglalkozni az országos szervezetet ért támadásokkal, amelyek alaptalanságát és légből kapott mivoltát végérvényesen leleplezte és tisztázta Gömbös Gyula miniszterelnök rövid, de minden félreértést kizáró nyilatkozata. A támadások azonban a nagy komplexus keretében nem kerülték ki természetesen a fővárosi szervezetet sem, amellyel kapcsolatban ugyancsak a legkülönbözőbb kombinációkat röpítették világgá. Annak ellenére, hogy a kormányzó párt kebelén belül ezeknek a támadásoknak és kombinációknak semmi jelentőséget nem tulajdonítanak, a Fővárosi Hírlap munkatársa jónak látta, hogy a legautentikusabb helyeken szerezze be információit a párt állásfoglalására vonatkozóan. A Fővárosi Hírlap munkatársa sok oldalról, de kizárólag beavatott helyekről származó értesülése alapján a következőkben számol be a politikai helyzetről. A támadások egyik komplexuma a városházi kinevezésekkel kapcsolatban érte a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezetét. Zsitvay Tibor és Wolff Károly az aktualitás idején ujságnyilatko- zatokban már megadta ezekre a támadásokra a kellő választ. Amikor Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozata után végérvényesen lehetetlenné váltak az országos szervezettel kapcsolatos légből kapott kombinációk, az ellenzéki sajtó hirtelen fordulattal rávetette magát a NÉP fővárosi szervezetére. A háttérben természetesen itt is ugyanaz az elkeseredés fütötte az ellenzéki kedélyeket, mint ami az országos szervezet elleni támadásokat irányította. A fővárosi szervezet túlságosan jól végezte feladatát és a titkos választásoknál mutatkozott meg, hogy milyen hatalmas tömegeket hódított el nemcsupán a különböző liberális polgári kottériák- tól, hanem a szocialistáktól is. így tehát az ellenzéki sajtóhadjárat most a fővárosi szervezet felrobbantását tűzte ki céljául. Az első rosszul elsült petárda az volt,, hogy állítólag a szervezést illetően differenciák merültek fel Ivády Béla országos pártelnök és Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke között. Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozata azonban ezt a kérdést ECKHAÜ&T BITVAN ácsmester, építési vállalkozó BUDAPEST# VIS*# NEFELEJTS-U*$8* TELEFON: 32-3-87. Tenczer József Budap2st,\m, elektrotechnikai vállalata © Horánszky-u. 2 Telefon: 433-61 ESELGÉ léi SZELLŐZŐ BERENDEZÉSEK SCIUIDAUER FERENC MAGANMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. LACZKÓ ISTVÁN Iggfé&Sl BUDAPEST, VI, HORN EDE-UTCA 12. SZ. ■ TELEFON . 10-5-23. — Mindennemű papír, lör és faipari gépkése1', /emez- _______’’ ollók, szerszámok gyártása, röszö'li/ése _______ eg észen frappánsan tisztázta, amennyiben a miniszterelnök erre a kombinációra, mint szóra sem érdemesre, nem is válaszolt. Ezzel végeszakadt annak a kombinációnak is, amely az országos központ és a fővárosi szervezet közé vélt éket verni. Aki egyébként valamennyire is ismeri a NÉP szervezkedésének céltudatos és rendszeres munkáját, amelynek alaptétele a centrális irányítás, nyomban tisztában volt azzal, hogy ez a kombináció nem lehetett más, mint egy ellenzéki vágyálom. A Fővárosi Hírlap munkatársa azonban illetékes helyről nyert információ alapján is közölheti, hogy semmiféle szervezeti változásról szó nincs, a fővárosi frakció továbbra is a megkezdett úton folytatja tovább működését, amelynek pompás eredményeit az elmúlt esztendő három választása dokumentálja a legjobban. Megegyezés a lakbérszabályrendelet kérdésében A liftpénz s szabad megállapodás tárgya ■» Még nincs döntés a Segítőalap új üdülöházának helyéröl és építéséről Liber Endre alpolgármester nyilatkozata Az új esztendő eddig még nem vetett fel új problémákat, ezzel szemben folyamatban van az elintézetlen ügyek egész serege, amely a legközelebbi jövőben egyrészt a törvényhatósági bizottságot, másrészt a közigazgatás szerveit foglalkoztatja. Számos aktuális probléma közt is elsősorban érdekli a főváros közönségét a lakbérszabályrendelet, amely kerek nyolc esztendeje várja a végleges megoldást. Mint emlékezetes, a törvényhatósági bizottság decemberi közgyűlésén újabb észrevételek merültek fel, emiatt aztán a szabályrendelet tárgyalását akkor levették a napirendről. Értesülésünk szerint Liber Endre alpolgármester a polgármester megbízása folytán tételről-tételröl haladva, beható tárgyalásokat folytatott a pártok vezető tagjaival. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért felkereste Liber Endre alpolgármestert, aki a tárgyalások eredményéről a következőket mondotta: — Az eddigi megbeszélések után a liftpénz kérdésében már leszűrt vélemény alakult ki. Az új felfogás szerint a szabályrendeletnek azt a kikötést kell tartalmaznia, bogy a lakó szabadon egyezhetik meg bérleménye elfoglalásakor a háziúrral a liftpénz kérdésében, vagyis jelentős mértékben enyhült az a feszültség, amely eddig élesen szembeállította a bérlőt és a háziurat. — Nekünk ebben az esetben is az arany középúton kell járnunk, — folytatta Liber alpolgármester —, mert nemcsak a bérlőközönséget kell a lehetőségig mentesítenünk minden túlzott és jogtalan követeléstől, hanem ügyelnünk kell arra is, hogy a házbirtok, amely adózási rendszerünk jelentékeny komponense, megtalálja a maga számítását. A törvényhatósági bizottsági pártok által kívánt módosítások, amelyek az utóbbi időben felmerültek, nem is annyira lényegbevágó kérdésekre, mint inkább formai változtatásokra vonatkoznak. Mivel ez a helyzet, készséggel teszünk eleget a javaslatoknak és én máris kijelenthetem, hogy azon a közgyűlésen, amelyet előreláthatóan még január utolsó hetében megtartunk és amelynek egyetlen tárgya a lakbérleti szabályrendelet végleges szövege tekintetében hozandó határozat lesz, a beterjesztett javaslatokat a legnagyobb részükben elfogadom. Most különben nem fontos az, hogy a szabály- rendelet jóváhagyása februárban történik-e meg, vagy csak márciusban, mert ma már nem a régi, évnegyedes állapot van, hanem a havi lakbérfizetési rendszer lépett életbe. Nem kell tehát arra várnunk, hogy májusban, augusztusban vagy novemberben váljék joghatályossá az új szabályrendelet, mert azt bármelyik hónap elején minden zökkenő nélkül életbeléptethetjük. Kérdést intéztünk Liber Endre alpolgármesterhez arra vonatkozóan is, igazak-e a hírek, hogy a szanálással összefüggő intézkedések életbeléptetésére rövidesen sor kerül. — Minthogy a szanálási intézkedések megtétele kizárólag a főpolgármester úr feladata, erről a kérdésről én semmiféle részletre vonatkozóan nem nyilatkozhatom. Csupán annyit állapítok meg, hogy értesülésem szerint úgyszólván valamennyi tervbevett javaslat teljesen elkészült már és a főpolgármester úr rövidesen ülésre hívja össze a tizenhéttagú, úgynevezett szanálási bizottságot, amely a törvény értelmében tanácsadó jelleggel bír. Szóbahoztuk azokat a híreszteléseket is, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja által tervbevett új szanatórium-építkezés elé akadályok gördültek. — Tény az, — mondotta az alpolgármester, — hogy az újhutai építkezésről le kellett mondanunk. Ennek oka kettős. Az egyik az, hogy ott a vízellátás kérdései nem voltak megnyugtató módon rendezve, másrészt a kincstár nem bocsátotta rendelkezésünkre azt az erdős területet, amely feltétlenül szükséges lett volna számunkra. Ezidőszerint több irányban 1 tapogatódzunk. Egyrészt a Dobogókő területén keresünk helyet, másrészt az ország egyéb hegyes vidékein. A Dobogókő a székesfővároshoz való közelsége folytán nagyon előnyös lenne számunkra, itt azonban ugyanaz a baj van, ami Ujhután lett volna: nincsen víz. Időnk mindenesetre van, mert mindaddig, amíg a státusrendezés meg nem történik, arra nem kerülhet a sor, hogy a székesfőváros üzemi alkalmazottai is bekapcsolódjanak a Segítőalapba. Amíg erre sor kerül, hónapok telhetnek el, márpedig elhamarkodott lépés lenne részünkről addig dönteni új intézetünk felépítését és annak méreteit illetően, amíg a gyakorlatból nem tudjuk megállapítani, hogy az üzemi alkalmazottak csatlakozása milyen méretű szükségletbővülést eredményez. Érdekesnek tartom különben annak felemlítését, hogy a vidék legkülönbözőbb helyein milyen nagy érdeklődéssel kísérik a Segítő- alap építkezési szándékát. Több város és község fordult hozzánk, _ azt kérve, hogy szálljon ki területére az intézőbizottság és válasszon ki megfelelő területet, amelyet a közület teljesen díjmentesen, némely helyen közművekkel is ellátva, bocsát tulajdonunkba. Az ajánlattevők között volt többek ^ között_ a gyógyforrásáról híres Hajduszoboszlo, a hegységben Budapesthez egész közel elterülő Csobánka község, Sopron városa és több más város és község.' Ajánlatokban tehát nincs hiány. Mi azonban egyelőre várunk, éppen a fentebb elmondott okoknál fogva. Könnyen lehetséges, hogy mielőtt az új üdülőtelepet felepitenok, előbb Balatonkenesén építkezünk. Hovatovább ugyanis az a helyzet, hogy a balatonkenesei fővárosi üdülőtelep nem képes befogadni a mind nagyobb számban jelentkező tagokat, mivel pedig ottani területünk bőségesen elegendő meg egy szállodaépület létesítésére, ezzel a tervunk- kell behatóan foglalkozunk és mihelyt cmk lehet, ezt az elgondolásunkat meg is valósítjuk.