Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-25 / 39. szám
Budapest, 1935 szeptember 25. 3 usa mmi M ssállotiúU Vannak éttermek, vendéglők és korcsmák. De elegen akadnak olyan budapesti polgárok, akik egyik-másik korcsmában jobb borjüpörköltet ettek, mint az első' osztályúnak jelzett étteremben., Bizony, megesnek a mai időkben az ilyen furcsaságok. Merthogy nem elegendő' kinevezni egy helyiséget etablismentnak, diningrooixmak, vagy a jó Isten tudja minek, hanem szükséges az is, hogy a tulajdonosnak lelke legyen, becsületes étellel, itallal ellátni a vendégeit. Nem elegendők az almazöltí függönyök, a piros kókuszszőnyegek, a kristálypoharak és csiszolt tükrök, de — engedelmet kérünk — becsületes magyar borjúpörkölt is szükséges ahhoz, hogy ez, vagy ümaz a vendéglői helyiség közkedvelt legyen és megfeleljen hivatásának. Most ehhez egészen hasonlatos intézkedéseket látunk fölmerülni a szállodaipar terén. Olvassuk, hogy szállodavizsgáló bizottságok alakulnak, amelyek szeretett hazánkban fölülvizsgálják a szállodák berendezését és tisztaságát. Sőt már működnek is ezek a bizottságok és értekezlet is volt a kereskedelemügyi minisztériumban, amelyen egy országos bizottság megalakulását is elhatározták. Ennek a felsőbb bizottságnak az a feladata, hogy amikor az alsóbb bizottságok elvégezték ellenőrző munkájukat, az általuk közölt adatok alapján az ország összes szállodáit kategóriák szerint osztályozzák. A jövendő pedig azt jelenti, hogy minden szálloda csak a hivatalosan megállapított kategória-jelölést használhatja és az idegenforgalmi szervek is a hivatalos osztályozás szerint fogják ajánlani az egyes szállodákat. Ebben meg is nyugodhatnánk, ha hinni tudnánk abban, hogy a hivatalos márka egyszersmind az élet követelményeit is kielégítené. Honnan tudjuk azonban azt, hogy a hivatalosan fölülvizsgált szállodák ugyanazt a nívót, ugyanazt a tisztaságot, ugyanazt a korrektséget tartják meg a jövő számára is, amelyet a hivatalos vizsgálat alkalmával produkáltak. Nem hisszük, hogy hivatalos apparátus volna az, amely a magyar (szállodák terén a legegészségesebb állapotot tudná létrehozni. A szálloda- űzés is ipar, ezen a téren is a kereskedelem szabályai érvényesülnek. Mindig és mindenki azt a szállodát fogja elsőrendűnek tekinteni, amelyik Igényeit tökéletesen kielégíti. ítélő bírójuk nem lehet a hatóság, hanem egyedül és kizárólag csak maga a szuverén közönség, amely pénzét költi és amely pénzéért tökéletes kiszolgálást, tökéletes berendezést követel. Budapesten azonban mindinkább fenyegető veszedelemmé válik az az örvendetes tény, hogy az idegenforgalom növekszik és pedig olyan mértékben, hogy a szállodaipar már nem tudja kielégíteni. Nem ijedünk meg ettől a veszedelemtől. Nem ijedünk pedig- azért, mert a gazdasági élet mindenkor segítséget nyújt. Ahol (sok a szálloda, mint ma a lejtőn lefelé menő Svájcban, onnan elmenekül a tőke, amely az idegenforgalommal kereste eddig a kenyerét. Hová menekül? Oda, ahol, mint például most Magyarországon, fejlődőben, felvirágzóban van az idegenforgalom. Svájci szállodák tulajdonosai vágyódnak Budapestre, hogy itt keressék meg befektetett tőkéjük busás kamatát. Van aztán a szállodakérdésnek egy nagyon érdekes és nagyon komoly mellékága is. Ezek azok a kis egy- és kétemeletes szállodák, amelyek Budapesten is, mint minden világvárosban elrejtve, hangzatos, előkelő, sokszor világmárkát jelentő cégér alatt mellékutcákban húzódnak meg. Ezek veszedelmet rejtenek magukban abból a szempontból, hogy egy-egy idegen, a megtévesztő elnevezés káprázatában, betéved ide, ezekbe az obskúrus szállodákba. Rettenetes kiábrándulás követhet egy- egy ilyen betévedést, mert a mellék utcabeli garniszállót, a viszonyokkal ismeretlen idegen azonosíthatja — Budapesttel. Ugyanakkor azonban ezeket a kis szállodákat, amelyek tegnap még szégyenfoltjai voltak a városnak, holnapra hasznos idegenforgalmi pontokká lehet avatni. Budapesten ma kétségbeejtő a szálloda-szűke. A Pestre özönlő idegeneket nem lehet elhelyezni, nincs számukra kellő számú lakható szállodai szoba. Mi úgy véljük, hogy ezeket az obskúrus kis szállodákat kevés költséggel és bámulatos gyorsasággal át lehetne alakítani, tisztességes kis szállókat lehetne belőlük varázsolni. A budapesti idegenforgalom páratlan nyeresége volna ez és azok, akik ezt a kis tőkét, amely ezekben a szállókban fekszik, hasznosítani akarják, soha, semmilyen módon jobban nem tudnák hasznosítani. k‘3 3BBBHGgBB«B£«£t?E;EBaBEIBBBESEIG9CnBBBSBBQSMIIIGnBB!2E°'!r.. 5 MIKES és BRAUN [ J TITÁN hőméiők vezérképviselete BTJDA.PBST, VI ,PODMANlCZKY-UTCA 27. SZÁM I b (Teréz-köiút sarok) Telefon 2:1-2-49 jjj s te\ PiaeBBaBaaagiHtssBBBBBasaaKisaasaaBasaaaaBaasagsoaEsasasn Beér Sándor zománctáhBái a legszebbek Budapest, V., Gr. Tisza István-utca 5. Telefon: 82-4-29. Hosszú idő óta ez az első költségvetés, amelyben emelkednek a bevételek Szendy Károly polgármester a költségvetés optimizmusáról,amely - az ő optimizmusa is A városháza őszi kampányának legkiemelkedőbb eseménye minden évben a költségvetéstervezet nyilvánosságra hozatala, majd letárgya- lása. Az idén még fokozottabb érdeklődés előzte meg a budget-tervet, mint egyébkor, mert ellenőrizhetetlen forrásokból riasztó hírek kerültek forgalomba nagyarányú apasztásokról, deficitről és egyébb kellemetlen meglepetésekről, amelyek a szanálásai függtek volna össze. A sok kósza hír végleges cáfolata maga a tervezet, amelyet a minap publikált a polgármester. Az 1935. évi budgethez viszonyítva kisebb mérvű emelkedés mutatkozik a bevételeknél és kiadásoknál egyaránt, mert míg a folyó évre előirányzott kiadások összege az üzemekkel együtt 321,689.677 pengőt, a bevételek sommázata pedig 318,053.575 pengőt tett ki, addig a most megvitatásra kerülő tervezet szerint 329,^95.216 pengő kiadással szemben 323,727.888 pengő bevételi előirányzat áll. Ebből az összegből 153,038.506 pengő kiadás és 147,271.178 pengő bevétel a községi háztartás kereteit jelzi, a fővárosi intézetekre és üzemekre pedig 176,456.710 pengő kiadással szemben ugyanekkora összegű bevétel jut. Számszerűen tehát az a helyzet, hogy míg az üzemi budget teljesen kiegyensúlyozott, addig a községi háztartás költségvetési tervezete 5,767.328 pengő látszólagos deficittel zárul, annál az oknál fogva, hogy az előirányzatba olyan új kiadási tételeket is be kellett állítani, amelyek a folyó esztendei költségvetést nem terhelték. Mivel azonban ennek a hiánynak fedezeti összegeit is megjelöli a polgármester, nyugodtan lehet állítani, hogy tényleges deficittel nem kell számolni, vagyis a székesfőváros anyagi helyzete megőrizte szilár dóságát, s különös aggodalomra semmiféle irányban nincs ok. Szeudy Károly polgármester miután a tervezetet a főpolgármester és a törvény hatósági pártok vezetötagjai előtt ismertette, az alábbiakban következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — A költségvetés tervezete bizonyos optimizmust, az ép. optimizmusomat tükrözi vissza. Nyugodtan várom a jövő esztendőt, hiszen hosszabb idő óta először sikerült olyan költségvetést összeállítanunk, amelyben a bevételek emelkedésére számíthatunk. Jóllehet, ez a többlet percentuálisan kifejezve nem nagy, mégis biznoyíték arra, hogy a nehéz, idők legnehezebbjein túl jutottunk, joggal számíthatunk arra, hogy pénzügyi helyzetünk fokozatosan javulni fog. A közgazdaság bármely ágazatát tekintsük is, biztató jelek fogadnak. A munkanélküliek száma jelentékenyen apadt, mert a lábrakapó ipar, — különösen a nagyipar igen sok munkanélkülinek juttatott kenyeret. Üzemeink hozßmß is emelkedett, s ez a körülmény kedvezően befolyásolja -a községi háztartást. — Ha formailag mégis deficitem költség- vetést produkáltunk, ennek az a magyarázata, hogy a jövő esztendőben olyan, jelentős kiadási tételeknek fedezetéről kellett gondoskodnunk, amelyek eddig nem voltak meg. Ezek a tételek adják végeredményben az 5.7 millió pengős hiányt, — aggodalomra azonban még nincsen okunk, mivel a budget egyensúlyát részben a racionalizálás során előálló megtakarításokból, részben a költségvetés dologi kiadásainak 5%-os zárolásával, illetve az államrendőrségi hozzájárulás csökkentésével meg tudjuk őrizni. —- Bízunk abban, hogy a belügyminisztérium méltányolja megváltozott viszonyainkat, s hozzájárul ahhoz, hogy a rendőrség céljaira, átmenetileg egy millióval kevesebbet fizessünk. — Bevételeink a legutóbbi években hozott különböző kormányintézkedések következtében bizony alaposan megszűkültek. Hogy c,sak egyet említsek: amíg például 1930-ban kereken Iff millió pengő forgalmiadó részesedéssel számolhattunk, addig most mindössze négy milliót várhatunk. 1929. óta bevételeink több, mint egy- hcbfmadAal apadtak. Az adóemelés nagyon kétes értékű fegyveréhez természetesen nem nyúlunk, mert magam is, munkatársaim is tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a székesfőváros polgársága exiszftenciájáaak v égy omlása nélkül a terhek fokozását nem bírja el. — Más módokat kell tehát keresnünk helyzetünk javítására. Ezek közé sorolom azt, amely a tulajdonúinkban lévő közműves telkek eladását célozza. Egész sereg olyan ingatlanunk van, amelynek semmi különös rendeltetése nincs, ha tehát ezeket áruba boQsátanók és pedig azzal a kötelezettséggel, hogy a vevő azokon záros határidőn belül építkezni tartozik, egyrészt bevételeink emelkednek, másrészt foglalkoztatáshoz jut az építőipar. Mivel szóbajöhető telkeink javarésze jó helyen, a város bélterületén van, az értékesítés nem lesz nehéz. — Pénzügyeink szilárdulása mellett szól az a körülmény is, hogy ezúttal végre eltekinthetünk a költségvetési kiadási tételek 10%-os zárolásától, s ezt a megszorítást a jövő évben c>sak a dologi tételeknél alkdmruzzuk 5 per centes alapon. — Ha már most nagyjából átgondolom a tervezetben foglaltakat, örömmel számolok be arról, hogy, jóllehet, takarékoskodnunk kellett, mégis sikerült minden olyan szükségletre megfelelő fedezetet találni, amely a világvárosias fejlődés további lehetőségeit biztosítja. Hogy több és nagyobb közmunkákat szerettünk volna előirányozni, az kétségtelen, ma azonban a konkrét lehetőségek szabják meg a városfejlesztés mérvét és annak a felelős tényezőnek, aki tisztán látja helyzetünk minden pontját, irányelve egyedül a realitás lehet. — Az egyensúly megőrzése fontosabb az elképzeléseknél, s ha. fűt is bennünket az ambíció, hogy a mi városunk, a Duna medence, legszebb és legmodernebb metropolisává fejlődjék, egyelőre türelmesnek kell lennünk, mert a mai időkben az is óriási eredménynek számít, hogy a, megszokott kereteket nem kell szűkíteni. Erről pedig, hála Istennek, szó sincs, kultúrintézményeink, szociális akcióink, egész adminisztrációs gépezetünk nyugodt mederben folytatja működését, sor kerül valamennyi halaszthatatlan beruházásra, egyszóval nincs hanyatlás semilyen téren, ellenkezőleg: tovább tapossuk az igazi, boldog békéhez vezető utat. — Ügy érzem, jó munkát végeztünk, s hiszem, hogy az autonómia is, a polgárság is meg van arról győződve, hogy a legjobbat adtuk abból, amit adhattunk. * Az 1936. évi költségvetéstervezetet először a pénzügyi bizottság vitatja meg tizenegy ülésnapon és pedig október 3., 4., 8., 9., 10., 11., 14., 15., 16., 17. és 18. napján. A közgyűlés tizennégy napon át foglalkozik a budgettel, október 25., 28., 29., 30., november 4., 5., 6., 7., 8., 11., 12., 13., 14. és 15. napján, s határozatának meghozatala és a szokásos összeegyeztetés után, jóváhagyás céljából nyomban felterjesztik a belügyminiszterhez. Szép, olcsó, jó HEMET csak a Polláfc-féle lehet Üzlet: Budapest, VII., Király-utca 89. sz. Gyár : VII, Almássy-tér 2. Telefonszám 33—4—62 Az elegáns világ fogasa egyedárusítója DIÓSY JÁNOS Budapest, VII., Rákócziját 24.
