Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-07 / 32-33. szám

4 Budapest, 1935 augusztus 7. ZS munkájához is, amely mintegy két-három évet vesz igénybe. A harmad-, negyed-, ötöd- stb. rendű há­romszögelési pontok és magassági pontok kijelölése után még legalább hat-nyolc évig tart, amíg teljesen elkészülnek ezzel az óriási munkával és papiroson is elkészítik a főváros új térképét, amelynek érdekessége és egyben óriási előnye a régi állapottal szemben az lesz, hogy nemcsak papírra vagy vászonra rajzolják, hanem a számadatokat úgy sorolják fel és csopor­tosítják, hogy azok alapján bármikor meg lehet rajzolni a térképeket, vagy azok bár­mely részletét, ha az eredeti rajzok elpusz­tulnának. A városmérés rendkívül alaposan és nagy körül­tekintéssel történik, összesen 20—22.000 fixpontja lesz a fővárosnak, amelyet a felmérés alkalmával mind pontosan meg jelölnek. Az általános felmérés után kerül a sor az egyes birtoktestek felmérésére, ezt/ követően pedig a földalatti méréseket eszközük. Felmérik és elkészítik az összes földalatti közmü­vek és műszaki teljesítmények térképeit is. Végül megkérdeztük, mi ia helyzet a Madách Imre-út megnyitása tekintetében. — Ez az ügy — hangzott a válasz — voltakép­pen teljes egészében a Közmunkatanácsra tartozik. A főváros a maga részéről már megtette a szükséges előkészületeket és minden körülményt tisztázott a Közmunkatanáccsal. Ügy tudom, hogy ezidöszerint a pénzügyminisztériumban, foglalkoznak az üggyel és a minisztériumban meg van minden hajlandóság az útvonal megnyitásának, az építés megkezdésé­nek elősegítésére lés ilyen irányban a minisztérium és a Közmunkatanács között permanens megbeszé­lések folynak. Mint nagyszabású városrendezési fel­adatot említhetem még meg Óbuda új szabályozási terveit, melyet a Közmunkatanács készített el és átküldött a fővároshoz. Az ügyosztály a nyári hó­napok alatt dolgozza fel a terveket és készíti el ja­vaslatát, amelyet a polgármester valószínűleg már szeptemberben, az első őszi közgyűlés elé fog ter­jeszteni, hogy semmi se akadályozza ennek a nagy- jövöjü városrésznek az újjászületését. VILÁGÍTÓ UTCATÁBLÁK Kötelező lesz a világító házszám is Néhány hónappal ezelőtt egy vállalkozó: Komlós Rezső mérnök, kérelemmel fordult a fő­városhoz, engedje meg, hogy az utca keresztezé­seknél világító utcajelzö táblákat helyezhessen el saját költségén. A főváros az érdekes ajánlatot bírálat alá vette és rövidesen pártolóan terjesz­tette fel a Közmunkák Tanácsához, ahol az ötletet -— amely a fővárosnak semmiféle megterhelésével nem jár — elfogadhatónak találták és megadták a hozzájárulást. A főváros Komlós mérnökkel az utcajelző táblák felállítására a napokban megkötötte a szerződést s ki­adta az engedélyt, úgyhogy az újszerű utcajeizőket rövidesen láthatjuk a főváros utcáin, Az érdekes és eredeti újítás lényege — mint beavatott helyen a Fővárosi Hírlap munkatársával közölték, — a következő: — Az utcakeresztezödéseknél az engedélyes vállalkozó a saját költségén, falból kiugró utca­jelzőket helyez el, amelyen nemcsak az útvonal neve lesz olvasható, hanem az is, hogy az egyes utcaszakaszo­kon milyen irányban, milyen számú házak állanak. A tábla többi része kockára van felosztva, ame­lyen a közérdekű tudnivalók mellett, mint például: hol van a legközelebi rendörörszem, tűzjelző, gyógyszertár, orvos, stb., üzletek, cégek hirdeté­sei lesznek elhelyezve. Ennek hirdetéseknek a jövedelméből készülnek az utcajelzőtáblák is, amelyeket természetesen teljesen ingyen és díj­talanul bocsátanak a főváros rendelkezésére, sőt a vállalkozó még pénzt is fizet a hirdető vállalat­nak és pedig minden kocka hirdetés után évi pengőt. Este és éjjel a táblákat kivilágítják. A reklámötletből született világító utcajelzö- táblák engedélyezése újra aktuálissá tette a vilá­gító házszámtáblák kérdését, amelynek elintézése már közel tíz esztendeje van függőben. Annak­idején Csárman Ferenc műszaki tanácsnok hatal­mas tanulmányt dolgozott ki a világító házszám­táblákról, amelyek felszerelését szabályrendeletben akarták kötelezővé tenni és főleg azért nem lett belőle semmi, mert nem sikerült megállapodást létrehozni a tekintetben, hogy a világító házszám­tábláik költségei a fővárost, vagy a hciztulajdono- sokat terheljék-e. Az ingatlantulajdonosok egyré- sze ugyanis vonakodott az új költségtől, viszont a fővárost igen tetemesen terhelte volna közel harmincezer világító házszámtábla rendelése és üzembentartása. Nem sikerült annakidején tisz­tázni azt sem, hogy a világító táblák számára a villanyáramot a háztulajdonos terhére szolgáltas­sák-e, vagy pedig az utcavilágítás rovására. Hosszú szünetelés után a Közmunlcatanács egyik legutóbbi ülése foglalkozott újra a világító házszámok ügyével és úgy határozott, hogy a most készülő új építésügyi szabályzat reformja során elintézik ezt a kérdést is, mégpedig való­színűleg abban a formában, hogy a sűrűn beépített városrészekben, tehát egyelőre az első és második építési öveze­tekben kötelezővé teszik a világító ház­számtáblák alkalmazását, a többi építési övezetben pedig csak a főforgalmi útvonalak házam lesz kőtelező a világító házszám­tábla. PROT1WSNSKY és BRAUN parket és padlózási vállalat Budapest, V., Csáky-utca 27. 11/9. Telefon : 92-0-56. Breitner Bernát Jégszekrények és Hűtőkészülékek Gyára Gyár, raktár és iroda; Budapest, VI., Király ucca 36 Alapíttatott 1876 I A világító házszámok ügyében kérdést intéz- I tünk a városrendezési ügyosztályhoz is, ahol a | következő felvilágosítást adták:-— A világító házszámtáblák tekintetében a fővárosnak az a kialakult felfogása, hogy ennek az újításnak a bevezetése ma nem időszerű, mert nem lehet újabb teherrel sújtani az amúgyis sok gonddal küzdő háztulajdonosokat. A világító ház­szám dolgában állandóan érkeznek a fővároshoz ajánlatok, de a főváros nem javasolta a kérdés napirendre tűzését. A Közmunkatanács állásfog­lalása nem jelenti azt, hogy a világító házszám­táblák rákerülnek a házak kapuira máról-hol­napra. A Közmunkatanács ugyanis csak az új épí­tési szabályzatban rendelheti el a világítótáb 1 áJc kötelező alkalniazásól, később megállapítandó mó­dozatokkal. Egyelőre azonban még a szabályren­delet is az előkészítés stádiumában van. Világító táblák iránt természetesen igen nagy a szakmai körök érdeklődése, mert a 30.000 tábla gyártása és felszerelése ha­talmas üzleti alkalomnak kínálkozik. Eddig a fővároshoz több mint negyven ajánlat futott be és igen sok különféle szerkezetet és ötle­tet ajánlottak fel a fővárosnak. Hogy ezek közül annakidején melyik kerül kivitelre, az majd csak a szabályrendelet életbeléptetése után dől el, ami­kor a főváros illetékes tényezői érdemben foglal­koznak a világít}-) házszámtáblák ügyével. Ivlátupa oszlopokra szerelik az új nyilvános órákat Állandó és régi panasza a főváros közönségé- nek, hogy kevés és rosszul látható az utcákon, köztereken a nyilvános óra. Az órák pontatlan­sága elleni régebbi panaszokat megszüntették az­által, hogy a magyar Rádió és Telefonhírmondó r. t. kezelésére bízták az utcai órákat, amely azo­kat elektromos szerkezettel a központból irányítja. Hasztalan azonban a legpontosabb óra is, ha nem látható. A nyilvános órákat tudvalévőén hirdető- oszlopok tetejére helyeztette el a főváros, ami meglehetősen szerencsétlen ötlet volt, mert az utcai fák a legtöbb esetben eltakarják az óra-szám­lapokat. így van ez az Andrássy-úton, az Apponyi-téren, a Szabadság-téren, Lipót-körúton és a főváros leg­exponáltabb helyein úgyszólván kivétel nélkül. A főváros közönsége osztatlan örömmel fogadta azt a hírt, hogy a közeljövőben a nyilvános órák számát 17-el szaporítják, de a szakkörök is és a városháza vezetője egyrésze szintén el­lenzi azt a megoldást, hogy az új órákat is hirdető oszlopokra szereljék. A hirdetövállalat a közeljövőben ugyanis 150- nel szaporítja a hirdetöoszlopok számát, ezek egyrészét akarják nyilvános órákkal kombinálni. Szakemberek szerint sokkal helyesebb volna, ha az órákat kül­földi mintára 4—5 méter magasan az utcai ívlámpák oszlopain szerelnék fel. Ez esetben például az Apponyi-téren minden ol­dalról pontosan lehetne megállapítani az időt, míg ma úgyszólván meg kell keresni a nyilvános órát, a Klotild-palota mellett álló akácfa mögött. Ez a megoldás nem járna több költséggel, mint a hir­detöoszlopok igénybevétele, sőt, a főváros jobban járna, ha a hirdetőoszlopok tetejére óra helyett világítóreklámot helyezne, amiért a hirdetők fizet­nek. A publikum másik kívánsága az, hogy az órák számlapjait újból világítsák meg éjszaka. Itt említjük meg, hogy a hirdetövállalat az említett 150 nagy hirdetöoszlopon kívül 400 kis­méretű hirdetőoszlopot is állít az utcákon, amelye­ket az utcai fák törzse köré szerelnek fel, védő­rács helyett. Weiss János, Budapest Iroda: II., Iskola-u. 47. Műhely: Csalogány-u. 8b Telefon 51—2—55. Tervez és készít: Központi fűtés, gőzmosodák, gőz­konyhák, vízmüvek, vízvezeték, gázvezeték, fiirdőberen- dezések, csatornázás és szellőző berendezéseket. STEINER ISTVÁN FIAI FÉMÁRUGYÁR Budapest, V., Kádár-utca 6. Telefon: 22,9.6 3 Gyártmányok: Fényvető vizállásmutatókészülékek. Próba- é^ le eresztő csapok, olajozók, szelepek, gőzcsapok, vízállásmutHiék NA«y LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata BUDAPEST. VII*. JÓSIKA-UTCA 15. Telelőn: 45-3-28 ltyá* SÁNDOR ÉPÜLETASZTALOS MUNKÁK ÜZL.ME EUDAPEST, XL, BUDAÖRSI-ÚT 17. ________TEL : 55-2 41 CR OIZ FRICTES OKL. MÉRNÖK BHB—ÉPÍTÉSI ÉS Kö­VEZÉSI VALL. Budapest, IX., Bakáts-n. 1. Telefon: 86-0-64. FREUD FRIGYES VL, Terést-kUrut 19. Telefon « 11—*—91. Csavarok vas-, acél és sárgarézből, tVlíw és milliméter I menettel raktáron. Saját gyártmányú práclzlés csavarok. CSÚCSHEGY! BBZaLTBRHYfl R.-T. HEMESGULáCS TELEFON TAPOLCA Központi iroda : Budapest, Ví 1Nürnberg-utca 47. Telefon: 970 — 43.

Next

/
Oldalképek
Tartalom