Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-13 / 7. szám

I A fővárosi parlamentarizmus Tulajdonképen a fővárosi „parlamentáriz- mus”-t idézőjelbe kell tenni. Sipöcz Jenő fő­polgármester ugyanis a Piarista Diákszövetség összejövetelén rendkívül tartalmas és szellemes beszédben szólott erről a kérdésről. Olyan mon­dani valói voltak, amelyek — ha pillanatnyilag éppenséggel nem sorsdöntőek, ha inkább elmé­letiek is — minden budapesti polgárnak a szí­véből szóltak. Mindenek előtt éreznünk kellett a főpol­gármester előadásából, hogy fővárosi parla- mentárizmus csak a valóságban van, mert el­méletben nincs. Vagy a főpolgármester szavai szerint: a főváros törvényhatósági életében, ha nem is jogi, de az erkölcsi értelemben vett parlamentárizmust tapasztaljuk. Ennek pedig magyarázata, hogy bármekkora hatalma legyen is a főváros fölött a kormányzatnak, a köteles­ségét teljesítő, munkaképes törvényhatóság soha sem fogja érezni ennek a kormányhata­lomnak elnyomó, vagy pláne megsemmisítő erejét. Minden kormányban megvan az akarat, hogy a munkaképes törvényhatósággal harmó- nikusan dolgozzék együtt. Van tehát, ha nem is jogilag, de erkölcsi­leg, amit mindenesetre mélyebben gyökerező alapnak kell tekinteni, fővárosi parlamentáriz- mus. Kétségtelen, hogy a legújabb fővárosi törvény, amely két esztendőre egészen kivéte­les hatalmat ad a főpolgármesternek, erre az erkölcsi parlamentárizmusra nem sok figye­lemmel volt. A törvények azonban aszerint idomulnak, hogy ki és müyen szellemben hajtja végre. A mai kormányzat élén Gömbös Gyula miniszterelnökkel, de mellette főként Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel kétségtelenül mindig tiszteletben tartotta volna és tartja is ezt az erkölcsi törvényeken nyugovó fővárosi parlamentárizmust. Ennek semmivel súlyosabb bizonyítékát nem adhatták volna, minthogy Sipöcz Jenőt küldték ki szanáló fő­polgármesternek, akiben mindnyájan az alkot­mányosság szellemének megtestesülését tisztel­jük és aki épen most idézett beszédében fej­tette ki, hogy ha a fővárosnak valójában nincs is parlamentje, de van parlamenti szelleme, mert ez egyensúlyt és egyensúlyra való törek­vést jelent, amellett magában foglalja a fele­lősség és közösség érzését is. ^esetleg öt tanácsnokot választ fövő héten szerdán a közgyűlés Negyvenhét pályázó az öt állásra. — Nagy ér­deklődés mellett ülésezett a szanálási bizottság Megszüntetik, a városgazdasági (XL) uigyosztáiyt s A városháza új vezetősége most már kiegé- szült Lamotte Károly dr. alpolgármesterrel, akinek ünnepélyes beiktatására szerdán rendkívüli köz­gyűlést tart a törvényhatósági bizottság. Az utóbbi időben megüresedett tanácsnoki állások betöltése szoros függvénye a főbb pozíciók tisztázásának és ezért Szendy Károly polgármester nem halogatja tovább az ezirányú intézkedéseket. Tudvalevő, hogy a közelmúlt hónapokban Gömöry Albert, Muzsikó István, Hamvassy István és Bucsánszky Bertalan nyugdíjazása következtében négy tanácsnoki állás van üresedésben, amelyekhez ötödiknek csatlakozott a Lamotte Károly alpolgármesterré választása miatt gazdátlanná vált tanácsnoki állás is. Mind az öt ál­lásra a pályázatokat már régebben kiírták és a a negyvenkét beérkezett pályázat azt mutatja, hogy a főváros fötisztviselöi erősen ambicionálják a magasabb rangsorba való elhe­lyezkedést. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Szendy Károly polgármester döntött a tanácsnokválasztá­sok terminusáról. A végérvényesnek látszó elhatá­rozások szerint a jövő hét szerdáján ülést tart a törvény­hatósági közgyűlés, amelyen előrelátható­lag négy tanácsnoki állás betöltése fölött szavaznak. Az ötödik állás betöltését egyelőre függőben akar­ják tartani, nincs kizárva azonban, ho^y a még további megbeszélések ódéiig érlelik ezt a kérdést, hogy a jövő heti közgyűlés mind az öt tanácsnoki pozíció sorsát tisztázza. A szanálási bizottság zárt ülése Hosszú szünet után kedden délelőtt összeült a 17-es szanálóbizottság. Az értekezleten jelen voltak: Wolff Károly elnök, Kozma Jenő, Ugrón Gábor, Usetty Béla, Payr Hugó, gróf Takách-Tolvay Jó­zsef, Petrovácz Gyula, Rassay Károly, Láng Lajos, Homonnay Tivadar, Friedrich István, Lázár Ferenc, Csilléry András, Müller Antal, Büchler József és Révész Mihály bizottsági tagok, Sipöcz Jenő fő­polgármester, Szendy Károly polgármester, Sze- methy Károly tisztifőügyész, továbbá azok a ta­nácsnokok és referensek, akiknek ügykörébe a napi­renden szereplő szanálási rendelettervezetek tar­toznak. A bizottság elé 18 különféle előterjesztés került, ezek között voltak: a közoktatási személyzet kül­telki pótlékának a megszüntetése, a fővárosi tiszt­viselők gáz- és villanykedvezményének törlése, a természetbeni járandóságok megvonása, az üzemi tisztviselők helyett teljesített adófizetés megszünte­tése, a kisszakaszrendszer véglegesítése és az elöl­járósági különmunkadíjak szétosztásának újabb szabályozása. A tanácskozás, amelyen Wolff Károly elnökölt, 11 órakor megkezdődött és 2 óráig tartott. A napi­renden szereplő tárgysorozatból elintézést nyertek a kővetkező ügyek: 1. véglegesítik a kisszakaszrendszert; 2. a polgári- és a kereskedelmi iskolákban le­szállították a tandíjat; 3. mérsékelték a csatornaépítési illetéket; 4. néhány kórházi szakorvosi állást véglegessé minősítettek át; 5. hozzájárultak ahhoz, hogy az ügyosztályok számát eggyel csökkentsék: 11 jogi és 3 műszaki ügyosztály lesz. Az 5-ik pont értelmében [a XI. (városgazdasági) ügyosztály megszűnik] és az odatartozó ügykört más ügyosztályokba el­osztják. A Xl-ik ügyosztályi sorszámot a közgazda- sági és ipari ügyosztály fogja viselni. A napirenden szereplő többi tárgyakat elha­lasztották a jövő ülésre, amelyet valószínűleg ked­den fognak megtartani. Befejezett tény az átszálló jegyek árának 26 fillérre való felemelése Igen, a felelősség és közösség érzését! És itt egy szóra megint meg kell államink, mert büszkén kell elkönyvelnünk, amit a főpolgár­mester a főváros politikai pártéletéről mon­dott. Mindenkinek el kell ismernie, hogy bár a főváros választóközönsége világnézeti alapon küldte be az egyes pártokat a törvényható­ságba, mégis minden olyan esetben, ahol nem világnézeti kérdésekről van szó (és az ügyek legtöbbje ilyen), a pártok megtalálják a közös együttműködés lehetőségét. Végtelenül megnyugtató a főváros közön­ségére, hogy ez így van és hogy ennek olyan nemes koronatanúja van, mint a főpolgármes­ter. Ebből a tényből látnunk kell és tudomásul kell vennünk, hogy — hála Istennek — van budapesti lélek, budapesti szellem, ami még a parlamenti szellemnél is fontosabb. Budapest népének közös munkája és együttérzése jelenti Budapest jövőjét. Magyarország aranykoszortís cége JANCSURÁK 6USZTÁV __ rézműves-mester ABV BUDAPEST, IX., FERENC.UTCA 39. Tel. 30-8-47 Főzőedények - Gőzüzemű főzőkészülékek — Üstök WAH VAS ES FEI Bud*»o“s*, VII L+FERENC'SSL, ^ IPARI VÁLLALATA ' 1 Vío-u c*» 39. Telefon : 316-4*5 LAVER FERENC Denta LŐSZERGYÁRj Alapítva 1900 , Budapest, Vili., Vas-u. 2. Telefon: 40-4-24 | Gépeit ♦ Mils*, eveit ♦ Ti utó alkatrésze ft Rendeleti úton lép életbe a nagykörúti közlekedés új rendje A közlekedési bizottság az elmúlt héten tartott ülésén foglalkozott a polgármester előterjesztésével és kimerítően megvitatta a Nagykörúton tervezett közlekedési újításokat. A Fővárosi Hírlap még a reformok tervezése idején ismertette az elgondolást, amelynek az a lényege, hogy a Boráros-tér—Nyu­gati pályaudvar között levő viszonylatban kizárólag a 6-os jelzésű villamosok bonyolítják le a forgalmat. Ez azt jelenti, hogy a Budáról érkező 4- és 7-jel- zésü járatok a Nyugati pályaudvar előtt a hurok­vágányon visszafordulnak a Margit-híd irányába. A hivatalos előterjesztés azzal indokolta a terveze­tet, hogy a Nagykörút forgalmának torlódását a hosszújáratú villamosok közbeékelése okozza. A budai villamosok tehát megszűnnek a közvetlen összeköttetést biztosítani a Nagykörúttal, ami azt a kényelmetlenséget vonja maga után, hogy a kö­zönség tömeges átszállásokra kényszerül. A Beszkárt gondosan kitervezte ugyan a forgalom átalakítását és garanciát vállalt az átszállás gyors lebonyolítására, azonban a közlekedési bizottság tagjait mindez nem tudta megnyugtatni és ezért a nagykörúti re­formot leszavazta. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a közleke­dési bizottságnak ezzel az állásfoglalásával szem­ben a Nagykörúti reform továbbra is napirenden marad. A bizottság ugyanis csupán véleményadásra jogosult szerv, amelynek felfogásától függetlenül a polgármesternek joga van a közlekedési intézkedé­seket elrendelni. Szendy Károly polgármester a legközelebbi napokban dönt ebben a kérdésben és természetesen figyelembe veszi a Beszkárt előter­jesztését, az ügyosztály szakvéleményét és a közle­Nmek fekek Jűm tetőfedömester Budapest, I., Karolina-út 16- Telefon: 69-5-59. kedési bizottság érveléseit. Miután a Beszkárt új közlekedési rendje és tarifapolitikája szerves össze­függésben áll a Nagykörúti rövid relációs rendszer­rel, minden valószínűség amellett szól, hogy a pol­gármester a saját hatáskörében intézkedik a Nagy­körút új forgalmi beosztásáról. Ettől függetlenül, a komoly előkészítés stá­diumában van a villamostarifa módosítása. A Fő­városi'Hírlap egyik legutóbbi számában Usetty Béla országgyűlési képviselő, a Beszkárt igazgató­ságának elnöke azt a nyilatkozatot tette, hogy a villamosvállalat a 26 filléres átszállójegy- típus bevezetésére tett javaslatot a polgár- mesternek. Értesülésünk szerint a Beszkárt igazgatósága még február folyamán letárgyalja az összes kiegészítő javaslatokat és azt a polgármester elé terjeszti. Ezt követöleg megtörténik a közlekedési bizottság ösz- szehívása, ahol azonban ismét csak véleményadás­ról lehet szó, ami a döntést egyáltalában nem befo­lyásolja. A Beszkárt részéről változatlanul hangoz­tatják, hogy a Hév-vonalakon történő tarifaleszállítást pótolni kell és erre egyedül a 26 filléres át­szállójegy látszik alkalmasnak. Ilyen körülmények között befejezett ténynek kell tekinteni, hogy a Beszkárt-átszállójegyek ára való­színűleg már március folyamán 26 filléres áron ke­rül a közönség kezébe, Ilkovits J. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki váSiaiata V.,IÓZSEF-TÉR11. TELEFON: 811-54

Next

/
Oldalképek
Tartalom