Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-23 / 43. szám

Budapest, 1935 október 23. 5 tífalap Mimiin 11 !!■ Harrer Ferenc Budapest és Pest­környék kérdéseinek rendezéséről és Nagy-Budapest problémájáról A kérdés eldöntésében nagy szerep vár a Közmunkatanácsra Napirenden van Budapest és a Pestkörnyék vitás ügyeinek rendezése. A vármegye memo­randumba foglalta az érdekelt városok és községek kívánságait s legközelebb letárgyalják a főváros vezetőivel ezt az üdvös célzatú, de nem jiönnyü kérdést. A rendezés mögött a távolabbi horizonton ott áll ismét a most aktuális kérdésnél sokkalta nagyobb probléma: Nagy-Budapest, amely - ha a mai viszonyok között nem is időszerű — olyan kérdés, amelyet félretenni nem lehet. Ügy a pestkörnyéki vitáról, mint a jövő nagy feladatáról sok nyilatkozat hangzott már el, de nem hallottuk a véleményét Harrer Ferenc dr.-nak, aki ezeknek a kérdéseknek a legalaposabb isme­rője, s aki a múltban a városrendezés terén kifejtett gazdag munkássága révén, s úgyis, mint a NÉP városrendezési szakbizottságának elnöke, a legna­gyobb súllyal szólhat hozzá ehhez az ügyhöz. Harrer Ferenc dr. a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : —• Nagy-Budapest problémájának két ágazata van. Az egyik Budapestnek és a vele összeépült környékbeli városoknak és közsé­geknek egységes városfejlesztési irányítása a kérdések egész komplexumának tekintetében, mint amilyen a szabályozási terv, építési sza­bályzat, közlekedési program, közszolgáltatási üzemekkel való ellátás és egyebek. — Ezt az egységes városfejlesztési programot csak intézményesen lehet megoldani és mivel az adott helyzetben senki sem gondol arra és megvalósíthatónak senki sem látja, hogy Budapestből és a környékből egy város legyen, csak köteléki megoldás lehetséges, amelyben ezek a feladatok megvalósulnak. Mint ismeretes, a főváros élhatározta, hogy a i főgyűjtőcsatorna rácsiszapjának hasznosítása céljá- | ból iszapéig ázosító készüléket létesít, amelynek metán-gázát aztán megfelelő motorok segítségével energiává alakítják át és ezzel látják el a főgyűjtő­csatorna erősaükségletét. Ez a kérdés hosszabb idő óta húzódott és ennek ia 'huza-vonának okai mind- ezideig nem voltak ismeretesek. Most aztán olyan hírek terjedtek el, hogy az iparügyi Vninisztérium késlelteti a 600.000 pengős közmunka vállalatba adá­sát, és beszélni kezdtek „megdöbbentő rejtélyekről” az iszapelgázosító körül. A hírterjesztök ebből az alkalomból jónak látták megvédelmezni a Ganz- gyárat, amelynek pedig, ha jól tudjuk, legfőbb vé­delmezője: saját világhírneve. A Fővárosi Hírláp munkatársa éppen ezért a legilletékesebb helyhez, az iparügyi mi- „ nisztériumhoz fordult, ahol nyomban megadták a kellő felvilágo­sítást. A helyzet laz, hogy egyrészt szabálytalan volt a versenytárgyalás kiírása, másrészt a pályázók adtak be szabálytalan, ajánlatokat. Az iparügyi mi­nisztérium. azonban <a munka meggyorsítása érdé­FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton KÉMÉNYFEJ ' ANDREA cementé ruyyár V., Tátra-utca 26 Telefon: 92-0-37 »MIUIKIM tÉKUSD ..."Építőmester---------­BU DAPEST, VII., ROITEIMBILLER-U. 6 b. TEL.: 351-54. — Erre a feladatra a legmegfelelőbb, egykori megalakításának célja szerint valósággal predesztinált szerv a Köz­munkák Tanácsa. Hiszen eredetileg az a gondolat hívta életre, hogy a három egymásra utalt várost: Pestet, Budát és Óbudát a közös városfejlesztési érde­kek tekintetében összefoglalja. Azóta, az eggyé lett Budapest körül, felnövekedtek új városok, amelyek a fővárossal együtt ma éppen úgy egymásra vannak utalva, mint hajdan Pest, Buda és Óbuda, s amint akkor a probléma Budapest volt, úgy ma a Nagy-Budapest gon­dolata áll előttünk. A pontosan megismétlődött helyzetben most, eredeti feladatához híven, az új kérdés gondozása a Közmunkák Taná­csára vár. — A probléma másik feladatköre a pénz­ügyi, gazdasági, közélelmezési kérdéseket öleli fel, amelyek Budapestnek és a környéknek tényleges együttéléséből fakadnak. Kívánatos, hogy az együttélés harmonikus legyen ás az egymásra utalt Budapest és Pestkörnyék a közös érdekű kérdések előbbrevitelében együtt­működjék. Ez azonban, miután egészen más természetű probléma, mint Nagy-Budapestnek, az egységes városnak megalakítása, csakis az érdekelt felek közötti meg­állapodás alapján s nem intézményes megoldás útján történhetik. A változó viszonyokhoz képest időről-időre revízió alá kell kerülniük a megállapodásoknak s kívánatos, hogy az együttélésben levő két fél magatartása ne elválasztó, hanem össze­forrasztó legyen. kében eltekintett ezektől a szabálytalanságoktól, megadta a hozzájárulását a munkálatok vállalatba adásához. Mindössze a közérdekre való tekintettel annak a kívánságának adott kifejezést, hogy ezt a technikai és gazdasági szem­pontból feltétlenül két részre osztandó munkát két versenytárgyaláson írják ki. Arról van ugyanis szó, hogy a berendelés egyik része az elgázosító készülék, a másik része pedig azoknak a motoroknak komplexuma, amelyek az isaapból nyert metán-gázt felhasználják. Az elgázo- sltó berendezés egyedülvaló újdonság Magyarorszá­gon, de a külföldön is csak ritkán alkalmazták eddig. A gyakorlati tapasztalatok mindössze Han­nover városának hasonló berendezésére szorítkoznak. Bizonyos azonban,, hogy Hannover városának csa­tornaiszapja vegyi összetételében merőben különbö­zik Budapest csatornaiszapjának kémikáliáitól. A Budapesten várható eredményt a főváros vegyvizs­gáló intézetének idevágó kísérletei alapján számí­tották ki. Nagyon valószínű, hogy ezeknek ai tudo­mányos kísérleteknek elméleti konzekvenciái a gya­korlatban is )be fognak válni. Ez azonban nem bizonyos, mint ahogy az elmélet és gyakorlat között úgyszólván állandóan mutatkoznak váratlan differenciák. Megtörténhetik tehát, hogy a gázosító beren­dezés által termelt metán-gáz töménysége és meny- nyisége egészen más lesz, mint ámít az elméleti számításiok alapján vőmni lehet. Ez esetben az előre, az elméleti számításokra bazírozott gázmotorok vagy hasznavehetetlenek lesznek, vagy pedig nem adják le a gazdaságosság és a modern technika követelményeinek meg­felelő hatásfokot. Mindenképpen megokolt tehát az iparügyi mi­nisztériumnak ez az aggodalma és az ebből jövő konzekvencia, hogy tudniillik építsék meg először az elgázosító beren­dezést, azután, a gyakorlati eredmények alapján írják ki a versenytárgyalást a gázmotorokra. Ez az objektív felfogás, — mondani sem kell talán, — nem irányul egyetlen vállalat ellen sem, ómnál kevésbé, mert az eddigi rengeteg megbeszélés és javaslat után senki nem számol meglepetésekkel. Az új adófelszólamlási bizottságok elnökei és tagjai I. kerület. Elnök: Dereanó István dr. H. elnök: Lampel Vilmos. Rendes tag: Prinner Ede. Tóth Gábor. Póttag: Puskás István, Stark Ferenc, Haidegger Ernő dr. II. kerület. Elnök: Végh Mihály dr. H. elnök: Tóth József. Rendes tag: Divényi Károly dr., Pataki Ferenc. Póttag: Szlávik Ferenc dr., lovag Fehrentheil Grup­penberg László dr., Kruck Elemér dr. III. kerület. Elnök: Botzenhardt János dr. H. el­nök: Szepessy Ágoston. Rendes tag: Lopós Gyula, Szemkő Barna dr. Póttag: Frey István, Haluskay Sán­dor, Gittinger György. IV. kerület. Elnök: Gaár Vilmos dr. H. elnök: Seidl Aurél dr. Rendes tag: Konta Jenő, Holló Géza dr. Póttag: Sípos Imre, Szende Dezső dr., Sándor László, dr. V/A. kerület. Elnök: Krompaszky Miksa dr. H. elnök: Brezovszky Emil dr. Rendes tag: Fábián László dr., Szepes Béla. Póttag: Domokos Gyula dr., Alexi György, Muschek György. V/B. kerület. Elnök: Kartsoke Alajos dr. H. elnök: Huszár Pál dr. Rendes tag: Krúdy Andor dr., Krayer- Krausz Arnold. Póttag: Diera Ignác, Starnberger Pál dr., Enyedi Béla dr. VI/A. kerület. Elnök: Farkas József dr. H. elnök: Homonnay Jenő. Rendes tag: Bakonyi Pál dr., Osz- wald Róbert. Póttag: Lemle János, Hondl Pózsef, Kla- mál András. VI/B. kerület. Elnök: Schillinger Endre dr. H. elnök: Fraknói Floxberger Károly. Rendes tag: Dóczy Imre dr., Szekeres Kálmán dr. Póttag: László Ferenc, Schmidt József, Király Sándor. VI/C. kerület. Elnök: Br. Pongrácz Jenő dr. H. el­nök: Fülöp Endre. Rendes tag: Barcs Kálmán, Pro- hászka János. Póttag: Tóth László, Krohn János dr., Ordódy Béla. VII/A. kerület. Elnök: Bánó Dezső. H. elnök: Ferry Aladár dr. Rendes tag: Kalán Gyula, Martin István. Póttag: Janits Dezső dr., Fratricsevics Ernő, Wintermantel József. VII/B. kerület. Elnök: Molnár Lajos. H. elnök: Munkácsy Gyula. Rendes tag: Knöpfler Oszkár, Ocskay Rudolf. Póttag: Szentgyörgyi Gyula dr., Tamás József, Jajczay Imre dr, VIII/A. kerület. Elnök: Koős Jenő. H. elnök: Joa- novits Emil dr. Rendes tag: Ilovszky János, Molnár Béla dr. Póttag: vitéz Szentiványl Ádám dr., Pekló József, Nagy Ferenc. VIII/B. kerület. Elnök: Stefkovits Ferenc. H. elnök: Lázár Mihály. Rendes tag: Vaszary István dr., Bárány Ferenc. Póttag: Bónis István, Dán János, Gazdy Jenő. IX/A. kerület. Elnök: Dósa Ottó dr. H. elnök: Csury Jenő dr Rendes! tag: Jánosfy Jaczkovits Iván dr., Hamang József. Póttag: Blaskő János, Kolarits Béla dr., Fényffy Nándor. IX/B. kerület. Elnök: Pavlik Ferenc. H. elnök: Stesser János dr. Rendes tag: Fürstner József, Zupka Lajos. Póttag: Kintzler Gyula, Zsinn Lajos, Tscheuke Hermann. X. kerület. Elnök: Dongó Orbán. H. elnök: Pillis Károly. Rendes tag: Gratz Dániel, Koltay Károly. Pót­tag: Keresztény Béla, Pranciscy Béla, Bodnár János dr. XI. kerület. Elnök: Saly Árpád dr. H. elnök: Natzler Ervin dr. Rendes tag: Wehrmann Béla, Mi- kecz Károly dr. Póttag: Hunyadvári Arányi Béla dr., Várnay Alajos, Schlager Andor. XIV. kerület. (VII/C. kerület.) Elnök: Klösz Pál. H. elnök: Szép Sándor. Rendes tag: Kerekes Ödön dr., Zsellér Imre. Póttag: ifj. Paulheim Ferenc. Vass Kál­mán, ifj. Dressmann Károly. Az adófelszólamlási bizottságok már megalakul­tak és megkezdték a munkát. FÉNYMÁSOLÓ INTÉZET • Fénymásoló papírok Másoló papírok MIGYRR VEGYKÉSZITMÉHYÜ PAPÍRGYÁR OSER JUKBB BUDAPEST VI., Ö-UTCfl 48. Alapíttafott 1893 Telelőn: 238-90 a CSÁSZÁRFÜRDŐ thermál uszodái megnyíltak. Egész nap nyitva Gyártja: Magyar Radiátorgyár rt. Mintaraktár; Kálmán-utca 18 Válaszol az iparügyi minisztérium az iszapelgázosító „rejtélyére44 Nem vállalatok ellen, hanem a köz érdekében kell két részben kiírni a versenytárgyalást m ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom