Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-13 / 11. szám

Egy éven belül kiM&níeges fák gyógyító kórházat tétesíi a iováros A polgármester az intézmény orvosi előkészítésével Wolff Károly igazgató-főorvost bízta meg A statisztika megállapítása szerint hónapról- hónapra emelkednek a rosszindulatét daganatok kö­vetkeztében beállott halálesetek, amely gyűjtőnév alatt tulajdonképen a rákos megbetegedéseket kell érteni. A halálozások száma februárban túlhaladta a tüdövész pusztítását és ilymódon minden elisme­rést megérdemelnek az orvostudomány és a köz­egészségügyi hatóságok, amelyek fokozott éberség­gel igyekeznek gátat vetni az új népbetegség terje­désének. Több alkalommal szóvátették a törvény- hatóság különböző fórumaiban, hogy a fővárosnak gondoskodni kellene a speciális gyógyintézetről, ahol ezt a betegséget gyógyítják és ahol alkalom nyílik az orvosoknak is a komoly kutatás tudo­mányos munkájára. A főváros vezetősége teljes mértékben átérzi a probléma rendkívüli jelentősé­gét és olyan intézkedést készít elő, amely közmeg­nyugvást kelt az egész vonalon. ' A készülő ter­vekről SALAMON GÉZA dr. tanácsnokhoz, a. közegészségügyi osztály vezetőjéhez fordultunk felvilágosításért, aki a következőképen, nyilatko­zott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros vezetősége állandóan figyelem­mel kíséri a nyugati nagyvárosoknak a rákbeteg­ség gyógyításara irányuló minden akcióját, hogy az eredményeket a legmegfelelőbben értékesíthes­sük. Az az érzésem, hogy a mai nehéz pénzügyi helyzet ellenére is elérkezett az ideje annak, amikor a fő­városnak a rákgyógyítás eredményesebbé tétele érdekében áldozatot kell hoznia. A legkisebb rádiummennyiség, amely erre a célra nélkülözhetetlen, körülbelül 2.5 gramm és ennek az értéke kereken félmillió pengő. A szükséges rá­diummennyiség beszerzése ügyében már is tárgya­lásokat folytatunk a stockholmi Rádiumhámmel- tel, amely ezidöszerint a rákkutatás és a gyógyítás legmodernebb intézménye. Ha a szükséges rádium rendelkezésünkre áll, akkor valamelyik kisebb közkórházunkat, esetleg esetleg valamelyik nagyobb kórházunk egyik osztályát kizárólag a rádiummal való gyógyítás rendelkezésére bocsátjuk. Salamon Gáza tanácsnok megemlítette, hogy Bécs közkórházai 5 gramm rádiumot vásároltak és ezzel Közép- és Keleteurópa nagy államaiból sűrűn keresik fel a betegek az osztrák fővárost. Általá­ban a nyugati államok nagy városai erősen felké­szültek a rákellenes mozgalomra és az intézmé­nyek sokaságát állítják a gyógyítás szolgálatába. — Természetes, t— folytatta — hogy nagy kü­lönbség mutatkozik a háborúban győztes, vagy semleges államok és a legyőzött országok városai­nak ezirányú mozgalmai ’között. A győzök a béke­idők terveit megvalósíthatták és hatalmas rádium- vagyont gyűjtöttek. Első helyen áll London, Paris, Brüsszel, Stockholm, újabban pedig Milánó, Róma és Köpésül ága törnek eló're. Elgondolásom az, hogyha már a főváros anyagi ál­dozatokat hoz, akkor mindazt át kell vennie, amit a külföldi komoly intézetek ezen a téren produkál­tak. Ha Budapest a nyugati nagyvárosokhoz vi­szonyítva elmaradt, vigasztalhat bennünket, hogy minden, amit az orvostudomómy legutóbbi éveinek fejlődése eredményezett, azt most teljes egészében átvehetjük és hasznosítjuk. A főváros az új rá- diumkórház felállításával a legkomolyabban fog­lalkozik és a polgármester az orvosi előkészítéssel Wolff Károly dr. igazgató-főorvost bízta meg, akinek ebben a munkában Kubányi Endre dr. főorvos áll segítségére. Még nem történt döntés arról, hogy hol létesítik a rádiumkórházat, a valószínű azonban, hogy a fő­város belső területének egyik kórházi szülőosztá­lyát rendezik be erre a célra. A modem rádium­kórház felállítása befejezett tény és az új intéz­mény egy éven belül megkezdi működését. Száz vitézi lakóház épül a főváros által ingyen adományozott telkeken Az ingatlanok összértéke 440.000 pengő, az utak és közművek 450.000 pengőbe kerülnek Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a székesfő­város vezetősége a törvényhatósági bizottság fel­ajánlása folytán a VI. kerületben a Rákos-patak mentén, a VII. kerületben a Horthy Miklós kert­város szomszédságában, a XI. kerületben pedig a Budafoki-út mellett jelölt ki ingatlanokat vitézi telkek számára. A Vitézi Szék az ingatlanok egy részét nem tartotta a kívánt célra teljesen megfe­lelőnek és a kifogásokat teljes mértékben hono­rálta a főváros vezetősége is. Erre a városrende­zési ügyosztály újabb tervezetet dolgozott ki, amely a Vitézi Székkel összhangban most már pontosan és véglegesen megállapította azokat a helyeket, amelyeket vitézi házak építésére par­celláztat és a kormányzó úr öföméltőságának ado­mányozás céljára rendelkezésre bocsát. A végleges megoldás szerint az első vitézi telekcsoport a VI. kerületi Béke-utca és Tahi-utca találkozásánál lesz, ahol 50 ház épül. A második vitézi házcso­port számára a Zuglóban, a Fogarasi-út és Hajt- sár-út sarkán jelöltek ki helyet, 30 ház részére, végül a harmadik csoport Budán, a XI. kér. Bánát- ntca és Nándorfehérvári-út mentén lesz, itt 20 házhelyet hasítottak ki. Az említett szabályozási tervekhez már hozzájárult a fővárosi közmunkák tanácsa is. A száz vitézi telek egyenként 100—150 négyszögöles és az egész felajánlott terület nagy­sága H{.900 négyszögöl, értéke plédig mintegy IflfO.OOO pengő. A Vitézi Szék részéről azzal a kéréssel is for­dultak a fővároshoz, hogy az említett területeken építse meg az utakat és a közmüveket is. A fő­í* A legfőbb sokszorosító gép ém D. GESTETNER J BUDAPEST, VI., ANDRÄSSY-UT 9 TELEFON l 1B-S-SO város vezetősége ezt a kívánságot is teljesíti, mert hisz a közgyűlés eredetileg is úgy határozott, hogy olyan telkeket kell kiválasztani, amelyek már vagy közmüvekkel rendelkeznek, vagy ilyenek szomszédságában fekszenek. Az utak és a közmüvek kiépítése azonban újabb 450.000 pengős kiadást jelent a fővárosnak. A vitézi telkek átadásának lebonyolításáról, a szükséges közmüvek kiépítéséről és a főváros épít­kezési feltételeiről KEMPELEN ÁGOSTON műszaki főtanácsos, a városrendezési és magasépítési ügyosztály veze­tője, a Fővárosi Hírlap munkatársát az alábbiak­ban tájékoztatta: — A három csoportban fekvő száz vitézi telek közmüvének építési költsége mintegy 450.000 pengő lesz. Minthogy azonban a burkolattal és közmüvekkel kiépítendő utak túlnyomó részben csak egyik oldalukon érintenek vitézi telkeket, másik oldalukon pedig egyéb, esetleg értékesítésre váró fővárosi telkek fekszenek, így a vitézi telkek terhére a költségeknek csak egy részét lehetne szá­mítani. Az út- és csatornaépítési ügyosztály és a közüzemek hozzávetőleges számításai szerint a 100 telekre mintegy 220.000—240.000 pengő volna át­hárítható, szóval egy-egy vitézi telket átlagban 2200—2400 pengő költség terhelne. A száz telek, a Vitézi Széktől szerzett értesülésünk szerint, legfeljebb öt, de legkésőbb 10 év alatt épül be, tehát a közműépítési költségek 5—10 év alatt kerülnek felhasználásra. A Vitézi Székkel történt megállapodás szerint elsősorban a VI. kér. Tahi-utca és Béke­utca mentén épül fel 50 vitézi ház, mindenekelőtt tehát ezeket a telkeket kell közmü­vekkel ellátni. A fővárosnak ehhez mintegy 180.000 pengőre lesz szüksége két-három éven belül. — A főváros a vitézi házhelyeket közmüvek­kel ellátva, örök tulajdonul adományozza az Or­szágos Vitézi Széknek, úgy, hogy az adományozott telkeket ilyen címen járulék ne terhelje. A főváros kikötése mindössze az, hogy a vitézi házhelyeket elsősorban budapesti illetó'ségű vitézek, vagy azok várományo­sai kapják, családi ház építésére azzal a feltétellel, hogy leg­később 10 éven belül a telkeket be kell építeni. Minden egyes teleknek legfeljebb 25%-a építhető be, a telek többi részét kertnek, vagy udvarnak kell meghagyni. Minden ház villaszerűén, szaba­don épül, zártsorú építkezést nem engednek meg. A telkeken csak egy lakás épülhet és a házak legfeljebb egy emeletesek lehetnek. Az épületek maximális magasságát a vitézi utcákban a föld­szintes épületeknél 4.5, 5.5, az emeleteseknél 8—9 méterben szabja meg a főváros. Minden ház előtt utcára nyíló kis kert lesz. A vitézi telkek átadásáról szóló okmányokat a legközelebbi napokban aláírják, azután hozzá­fognak az utcák burkolásához, a közmüvek építé­séhez és ennek az évnek a tavaszán lerakják az első vitézi otthonok alapjait is. A Vitézi Szék legutóbb pályázatot hirdetett kisebb vitézi lakóházak tervezésére. A bírálóbizott­ság vitéz Igmándy-Hegyessy Géza testörezredes, ügyvezető törzskapitány elnöklésével vitéz Láczay Oszkár műszaki főigazgató, Hoepfner Guidó felső­házi tag és Hültl Dezső műegyetemi tanár építé­szekből állott. A kitűzött díjakat vitéz Bácsalmásy Mihály, vitéz Irsy László és vitéz Nemes Árpád építészek nyerték el. A csatornapiisziílé keseruvíz 4j2 millió lóri elszól! a fővárosiak Néhány évvel ezelőtt, amikor Kelenföldön megkezdődött a nagyobb építkezés és a Sósfürdö környékét felparcellázták, a főváros mérnökei meglepetve tapasztalták, hogy a csatornacsövek feltűnő gyorsan tönkremennek. Hamarosan rájöt­tek arra, hogy a csatornákat a sóstartalmú talaj­vizek pusztítják el. A főváros különleges csa­tornaépítéseinek szakértője Szabó János műszaki tanácsos, aki a közelmúltban a Mérnök- és Építész­egyletben előadást is tartott a főváros csatorna­építéseiről, különös tekintettel az „agresszív talaj­vizekre”. Az előadás után munkatársunk beszél­getett Szabó János műszaki főtanácsossal, aki az érdekes kérdésről a Fővárosi Hírlap munkatársá­nak a következőket mondotta: — A kültelkek csatornaépítését igen megnehe­zítette, hogy egyes helyeken a talajvíz keserű- és glaubersőtartalmú, ami a betonra igen ártalmas. Eleinte csak Kelenföldön kellett felvenni a harcot a romboló hatású keserüvizekkel, de hamarosan rájöttünk arra is, hogy a Rákospatak-menti vá­rosrészekben is hasonló a helyzet. A drága csator­nákat meg kellett óvni a korai pusztulástól. Éppen ezért különleges módszereket alkalmaztunk. Mielőtt a munkákat megkezdtük, 1003 helyen ta­lajfúrást végeztetett a főváros, hogy a csatornák építési anyagát a talaj természete szerint válasz­szák ki. Ha a keserüvíz kisebb töménységű, akkor a csatornát bauxit-cementböl építjük, de sokszor ezt is szigeteléssel. Ha a keserüvíz töménysége nagyobb, akkor kőagyagcsöveket és kétszer ége­tett Klinker-téglákat kell alkalmazni. A téglát azonban nem mész-, vagy cementhabarcsba ágyazzák, hanem bitumenes habarcsba rakják. A különleges csatornaépítési program során 33.000 méter hosszú közcsatorna épült és a munka közel két évig tartott. Az új csatornák főleg Kelenföld utcáiban épültek, de a Terézváros és Erzsébetváros külső részeiben is. Eddig a keserüvizekkel az építkezéseknél nem igen számoltak. Pedig Buda­pest keserüvizekben a föld egyik leggazdagabb pontja. A budai dolomitok magnézium és kén­vegyületeket tartalmaznak. Ezek cserebomlásaboi képződnek a keserüvizek, amelyek azután a buda­örsi és a kelenföldi nagy, lapos agyagteknoben összegyűlnek. Békében a nagy keserüvízgazdagság iplentékeny anyagi haszonnal és nyereséggel járt, mert a 20-25 millió palack kiszállított keserű- vizek értéke több mint 15 millió korona volt. Ma már csak összesen 1.5 milliót reprezentál a keserü- vízexvort. A fővárosnak pedig jelentékeny es eddi«-* ismeretlen túlkiadásokat. A különleges uj csatornázás közel Jf.5 millió pengő túlkiadást oko­zott a fővárosnak. __________ DO LGOÜUNK“ IPARI, TERMELŐ Éím^ESÍTÖ ES FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET apes!,VSÜ. Oyulay Pál u. 7-Tel: 35 5-03 52-8 52 FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton KÉMÉNYFEJ ANDRER cementáruRYár V.. Tntra-utca 26 Telefon. 92 0-37

Next

/
Oldalképek
Tartalom