Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-20 / 8. szám
Budapest, 1935 február 20. <rs**Tr* ■^fov/wa-vJi/jZLtp 4 Elkészült az előadói tervezet, értekezletet tartottak a kereskedelmi minisztériumban az áruházak megrendszabályozásáról Felülkerekedik a jobb belátás, már tárgyalnak a gyárak a detailárusítás beszüntetéséről Tűzbiztonsági szempontból felülvizsgálják az áruházakat Megvédeni a kereskedelmet a fenyegető veszedelmektől: ez volt a Fővárosi Hirlap célkitűzése, amikor három évvel ezelőtt kíméletlen hadjáratot indított a detailárusítással foglalkozó gyárak és a kiskereskedelmet lehengerelő áruházak ellen. A kereskedelem teljes letiprására irányuló kettős támadás veszedelmére talán elsőnek a Fővárosi Hirlap mutatott rá és még idejében figyelmeztette az érdekelteket, hogy egzisztenciájuk megmentésére fogjanak össze. Akciónk együtthaladt a kereskedői érdekeltségekkel: a Baross Szövetség, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az OMKE állandóan napirenden tartották a nagyjelentőségű gazdasági problémát, de bevalljuk, nem volt könnyű feladat az illetékes tényezők figyelmét ráirányítani e kérdéskomplexum fontosságára. Az elmúlt három év folyamán állandóan rávilágítottunk a kereskedők létérdekeire és a kitartás eredménye, hogy ma már biztató fények mutatkoznak az eddig oly sötét horizonton. A kormány ígéretet tett az áruházi terjeszkedés megakadályozására, az élelmiszer árusítás korlátozására és végül a gyári detailárusítás ügyéiben is diadalmaskodik a kereskedők érdeke. Kormányintézkedés az áruházak terjeszkedése ellen A Baross Szövetség nagyarányú kongresszusa váltotta ki a megnyugvást keltő ígéretet, hogy küszöbön a rendcsinálás az áruházi élelmi- szerárusítás forgatagában. A közgyűlésen áttekinthető módon illusztrálták, hogy az áruházak irreális árakkal dolgoznak és üzletpolitikájuk kizárólag a vevők becsalogatására irányul. Minden eszközt felhasználnak az árak rombolására: összevásároltak másodrendű cikkeket és azt természetesen olcsóbb áron kínálták a közönségnek. A kiskereskedelem a legkitűnőbbet kínálja, tehát reális kalkulációval nem tudott az áruházakkal lépést tartani. Megkönnyíti az áruházak manipulációját az is, hogy az élelmiszereket inkább veszteséggel adják el, viszont más osztályok forgalmával kárpótolják magukat. Tény az, hogy minden áruház élelmiszerosztálya deficites, ami önmagában nem volna baj, ám any- -nyira lenyomják az árakat, hogy a magánkereskedelem sorra lehúzza a redőnyöket. Külön előny az áruházak számára az adókivetés, amely aránytalanul kisebb, mint a kereskedő közteherviselése. A nagyforgalmú Corvin Áruház például 1934-ben 3885 pengő társulati adót fizetett. A Fenyves Áruház két év előtti mérlegében 167.000 jpengö veszteséggel büszkélkedett, a sikeres kényszeregyezség után következő évben pedig mindössze 2800 pengő volt az adólerovás. Teljesen indokolt volt az összes magyar kereskedelmi testületeknek a Baross Szövetség útján is kifejezett az a követelése, hogy a kormány ne adjon engedélyt újabb áruház alapítására, tiltsa el az áruházakat az élelmiszerosztályok fenntartásától és végül terjesszen törvény javaslatot a parlament elé az áruházi különadó bevezetéséről. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a leghatározottabb formában közölte a Baross Szövetség elnökségével, hogy 14 napon belül intézkedik a határozati javaslatról és már most garantálja, hogy Magyarországon egyelőre több áruház nem létesülhet. A selyemszakmában megszűnt a gyári detailárusítás Remélhetőleg a közeljövőben megszűnik a kereskedőtársadalom másik súlyos panaszáradatának az okozója; a gyárak detailárusítása. Az elsői lépést a béke egyengetéséhez a belvárosi kereskedők tömörülése tette meg, amikor Brammer öfdöh vezetésével kimondották, hogy a selyemgyáraktól a detailárusítás megszüntetését követelik. A gyárosok és a kereskedők megbízottai összeültek és annak eredménye, hogy a legelőkelőbb öt selyemgyár máris biztosítékot nyújtott a detailárusítás minden formájának leállítására. A gyárosokat érre a békülékenységre a jól felfogott érdekük vezette, mert nagyon jól látták a Fővárosi Hirlap részéről megjósolt ellenhatást: a bojkottot, amely országszerte kirobbanóban volt. Az elvi megegyezés szövege — mint a Fővárosi Hirlap múlt heti számában jelentette — már elkészült és remélhetőleg ez a diszonancia végleg lekerül a kereskedők és gyárosok egymásközti viszonylatából. Beadják a derekukat a posztógyárak is Hasonló békekötés készül a posztókereskedök és posztógyárak között. ,Napok óta folynak a tárgyalások a kötszövö-, harisnyagyárak, valamint e cikkek árusításával foglalkozó kereskedők között és a megegyezés kilátásai biztató eredményeket ígérnek. Egyetlenegy baljóslatú momentum mutatkozik csupán és ez az, hogy a béketárgyalásokat abban a Textügyárosok Egyesületében folytatják, amelynek Schiller Ottó nevű főtitkára kézzel-lábbal hadakozott a kereskedők követelései ellen. A retorzió fenyegetéseinek hatása úgylátszik meggyőzte a derék főtitkárt álláspontjának helytelenségéről és talán mégis sikerül a békét megteremteni, amelynek úgy a gyárak, mint a kereskedők hasznát fogják látni. r Értekezlet a kereskedelmi minisztériumban Kedden délelőtt 10 órára a kereskedelmi minisztériumba az érdekeltségeket váratlanul értekezletre hívták meg, Amelyen többek között megjelentek Ilovszky János, a Baross Szövetség országos elnöke, Vértes Emil, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke és Balkányi Kálmán, az Omke igazgatója. A tárgyalást vezető miniszteri tanácsos Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter nevében előterjesztette az áruházi üzletvezetés túldimenzioiiáltságáróí készült előadói tervezetet, amely a mindennapi élet nehézségeivel küzdő kiskereskedelmet és kisipart védelmébe kívánja fogadni. A tervezet lényegesebb pontjai: Az egyes áruházak jellegzetességéhez tartozó főcikkkek mellett mellékárukat csak megfelelő korlátozással szabad árusítani; új áruházak alapítására engedély nem adható; az élelmiszerárusítás korlátozása és élelmiszerek kiszolgálása csak elkülöníteti helyiségben történhetik. A vendéglátó ipar védelmére a tervezet kimondja, hogy biiffét, vendéglőt, kávéházat az áruházakban üzemben tartani tilos és ezeket 6 hónapon belül be kell szüntetni. Az áruházak a 6 órai zárórát minden vonalon betartani kötelesek és ha a föhelyi- ségekben tényleg szünetel is az árusítás, tilos lesz 6 óra után az előcsarnokban, vagy az utcai fronton történő eladás is, amit egyes áruházak most gyakorolnak. Ilovszky János köszönetét mondott a miniszternek azért a jóindulatért, amellyel a kiskereskedelmet védelmébe fogadta, megemlíti azonban, hogy bár teljesen egyetért a tervezet intencióival, annak kibővítését szükségesnek látja. Ilovszky az értekezlet során melegen emlékezett meg a Fővárosi Hirlap munkájáról, amellyel önzetlenül csatlakozott a kereskedők exisztenciális érdekeinek védelméhez és ebben a kitartó küzdelmében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Amint látható, az erélyes összefogás és a kitartás meghozza az eredményeket. A Fővárosi Hirlap számára felbecsülhetetlen elégtételt jelent, hogy állandó ösztönzésünk nem volt hiábavaló és a kereskedelem az utolsó \'pillanatban öntudatra ébredt. De megnyugvásunkra szolgál az is, hogy a városházán szintén felfigyeltek intelmeinkre és tűzbiztonsági szempontból is felülvizsgálják az összes áruházakat, hogy végre rendet teremtsenek a tűzfaláttörésekkel operáló lelketlen manipulációk és a tűzveszélyes lim-lommal túlzsúfolt raktárak dzsun- geljében. Reményi-Schneller Lajos búcsúlátogatása a polgármesternél. Reményi-Schneller Lajos dr., a Községi Takarékpénztár volt vezérigazgatója, aki már elfoglalta az Altruista Bank vezérigazgatói pozícióját, szombaton délelőtt búcsúlátogatást tett Szendy Károly polgármesternél. Kinevezések a Hazai Takaréknál. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága folyó hó 18-i ülésében Fábry Géza dr. cégvezetőt igazgatóhelyettessé, Segesváry Béla cégvezetőt pénztári-főigazgatóvá, Reiner Artur pénztári-aligazgatót pénztári-igazgatóvá, Szalay István, Euler Rezső, Wydler Tivadar és Rieger Gyula főtisztviselőket pedig cégvezetőkké nevezte ki. A Pesti Hazai közgyűlése. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület február 12-én tartotta meg Erney Károly alelnök-vezérigazgató elnöklete alatt és nagyszámú részvényes részvételével 95. rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentéshez dr. Kövess Béla részvényes szólt elsőnek, aki a vezetőségnek és a tisztikarnak a közgyűlés köszönetét tolmácsolta, majd megemlékezett Erney Károly alelnök-vezérigazgató 40 éves szolgálati, 10 éves vezérigazgatói jubileumáról, valamint az öt az I. osztályú magyar érdemkereszttel legfelsőbb helyről ért kitüntetésről. A felszólaló elismerő szavait a közgyűlés osztatlan helyesléssel fogadta és az elnöklőt meleg ovációban részesítette. A közgyűlés az igazgatóságnak minden javaslatát egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy az 1,192.1/99.05 pengőt tevő kimutatott tiszta nyereségből részvényenként 3 pengő osztalék a közgyűlést követő naptól kerüljön kifizetésre, a látható tartalékalapokhoz további 200.000 pengő csatoltassék és az alapszabályszerü járulékok és díjazások levonása után megmaradó 227.720.45 pengő az 1935. évi nyereség- és veszteségszámlára vitessék át. A közgyűlés a felügyelőbizottság új tagjaiul gróf Erdödy Rudolf, dr. Papp Antal és Sárkány Béla eddigi választmányi tagokat választotta meg, a választmány mandátumának lejárta folytán pedig 27 régi választmányi tag és mint új tagok Dalmady Ödön, dr. Debreczeni Sándor, Hoványi Géza, dr. Lénárd János, dr. Mészöly László, dr. Procopius Béla, báró Than Károly, dr. Verebéig Tibor és Verzár Kálmán kerültek megválasztásra. Csaknem 3 millió pengővel emelkedett a Belvárosi Takarékpénztár betétállománya. A Belvárosi Takarékpénztár közzétett zárszámadása elsősorban is annak a bizonyítására szolgál, bogy az előrelátó és óvatos üzletpolitika a közönség bizalmát az intézet iránt a legnagyobb mértékben fokozta. Tagadhatatlan jele ennek, hogy a betétek a múlt évhez viszonyítva 2V2 millió pengővel emelkedtek. A takarékpénztár 1934. évi mérlege 308.870.1/5 pengő tiszta nyereséggel zárult az elözöévi 304.722.68 pengővel szemben. Az igazgatósá.g azt a javaslatot fogja a közgyűlés elé terjeszteni, hogy az intézet belső erőinek gyarapítása érdekében ezidén is mel- löztessék az osztalékfizetés és a tiszta nyereségből 100.000 pengő a tartalékalap növelésére, oO.OOO pengő az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár gyarapítására, 5000 pengő a tisztviselői jóléti alapok javára fordíttassék, a fennmaradó 153.870.45 pengő pedig az 1935. üzletévre vitessék át. Az elmúlt üz- íetévben némileg javultak a gazdasági viszonyok, ami a Belvárosi Takarékpénztár Rt. zárószámadásaiban is kifejezésre jut. A takarékpénztár betét- állománya az elözöévi 12,765.533.77 pengőről 15.S26.361.08 P-re emelkedett, az emelkedés tehát 2,560.827.31 P (az előző évben 994.338.36 P); ebből 2,440.399 P a takarékbetétállományra, 120.428.31 P pedig a folyószámlabetétállományra esik. Emelkedés mutatkozik továbbá a pénztárkészletek, zsíró- és bankkövetelések tételénél is, amelyeknek összege 2,081.0S3.48 P-röl 2,563.403.76 P-re nőtt, és emelkedett a váltótárca is, amely 11,100.126.77 P-t tesz ki az elözöévi 10,857.668.20 P-vel szemben. Csökkenés mutatkozik viszont a „hitelezők” tételénél, amely 9,832.114.90 P-röl 8,780.237.14 P-re és a tör- lesztéses jelzálogkölcsönök állományában, amely 19,359.769.51 P-ről 18,108.253.62 P-re apadt. Az „adósok” összege az előző év színvonalán mozog és 8,263.945.03 P-t tesz ki. Az igazgatóság a közgyűlést március 2-ára hívta össze. A Salgó 1 pengő osztalékot fizet. A Salgó-Tar- jáni Köszénbánya R. T. igazgatósága legutóbbi ülésében megállapította az 1934. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a február hó 25-ére egybehívandó rendes évi közgyűlésnek részvényenkint 1 pengő osztalék kifizetését fogja indítványozni.