Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-13 / 7. szám
Budapest, 1935 február 13. 7 I I tomgosiJiijzte. Mkeres&etíö/ársodalom nagy ünnepi eseménye a Maress Ssöveíség Ikemgressszusa Az ország kereskedő- és iparostársadalma legnagyobb érdeklődéssel kísérte a Baross Szövetség országos kongresszusát, amelyen nagyfontosságú problémák kerültek napirendre. Ilovszky János országos elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben az ország gazdasági helyzetén segíteni akaró fontos javaslatok tárgyalását a vidéken is tárgyalni fogják. Az ünnepélyes záróülést vasárnap este tartották a pesti Vigadóban zsúfolásig megtömött termekben. A záróülésen résztvett József Ferenc királyi herceg, Gömbös Gyula miniszterelnök, Fa- binyi Tihamér kereskedelemügyi mmiszter, Sztra- myavszky Sándor a Nemzeti Egység Pártja országos elnöke, Wolff Károly, Baross Gábor, a TESZ országos elnöke, Sipőcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, Antal István dr. országgyűlési képviselő, a miniszterelnökségi sajtó- osztály vezetője, Senn Ottó a MÄV elnöke, Szalay -Gábor báró postavezérigazgató és a közélet, a kereskedelem és az ipar számos előkelő reprezentánsa. Ilovszky János megnyitószavai után Wolff Károly ünnepi beszéd kíséretében adta át a Baross Szövetség levelező tagságáról szóló díszokleveleket Sztranyavszky Sándornak, Szendy Károlynak, Petrovácz Gyulának, Légrády Ottónak és Király Kálmánnak. Beszédében többek között azt fejtegette, hogy a miniszterelnök jelenléte biztosíték arra, bogy a kormány mindent el fog követni az iparos- és kereskedősérelmek orvoslására. Sztranyavszky Sándor megköszönte az új levelezőtagok nevében a kitüntetést, majd Gömbös Gyula miniszterelnök mondott nagyhatású és lelkes éljenzéssel kísért beszédet. Nagy tetszés mellett utalt arra, hogy a nemzeti öncélúság az eszmeközösségből fakadó önA legális kereskedelem évek óta verejtékezik az áruházak kegyetlen nyomása alatt és önként érthetően mindent elkövet a maga exisztenciájának megmentésére. Ebben a küzdelemben a közvélemény komoly rokonszenve kíséri, mert a sorsáért aggódó tényezők nagyon jól tudják, hogy a kereskedelem tízezernyi munkásainak pusztulása a dolgozó társadalom összeomlását is jelenti. A különböző kereskedelmi érdekképviseletek és a Kereskedelmi és Iparkamara együttesen követelik a megfelelő korlátozó intézkedéseket, amely nem arra irányul, hogy az áruházakat egyszerűen becsukják, hanem azt a jogos kívánságot szorgalmazza, hogy az áruházak hagyjanak fel a kiskereskedői üzletekbe tartozó cikkek forgalmazásával. Vonatkozik ez elsősorban az élelmiszerre, amelynek a közönséghez való juttatása nem tartozik az áruházak hatáskörébe. Felismerték az ilyen módon várható veszedelmet mindenütt a külföldön és gondoskodtak olyan eszközök alkalmazásáról, amelyek elveszik az áruházak kedvét a kiskereskedelem eltiprásától. A jelen pillanatban az összes érdekelt tényezők és felügyeleti hatóságok az áruházi különadó lehetőségeit számítgatják. A Fővárosi Hírlap készséggel bocsátja rendelkezésre adatait, hogy a különadó rendszeresítésevei éles határvonal teremtődjön az áruházi és kiskereskedői tevékenység között. A legnagyobb múlja a francia példának van, ahol a hatóságok az áruházi különadó bevezetésével kívánták a két versenytársat egymástól elválasztani. A franciaországi áruházi adót már száz évvel ezelőtt intézményesítették. Az adókivetés alapjául főleg az alkalmazottak száma szolgált és a törvény kimondotta, hogy ezt az adót minden olyan vállalkozás fizetni tartozik, amely 24 alkalmazottnál többet ■foglalkoztat. Ügy látszik, hogy az áruházak fejlődését ez a 'kezdeti adó nem akadályozta és már 1850-ben jött a reform, amely kimondotta, hogy minden alkalmazott után évi 25 frankot kell fizetni. Gyors egymásutánban emelték azután a bérleti fegyelem, amire a nagy történelmi célok elérése szempontjából feltétlen szükség van. Minden magyar sorsa attól az egy nagy gondolattól függ, hogy eléri-e a nemzet a célját vagy sem. . Üj magyar életre van szükség, amely gazdasági, szociális, kulturális és politikai téren biztosítja mindenki érvényesülését. óriási lelkesedés és frenetikus taps fogadta a miniszterelnök beszédét és ezzel a felemelő ünnepi aktussal végétért a Baross Szövetség kongresszusa. A záróünnep után kétezer terítékes vacsora volt a Vigadóban, amelyen Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter mondott beszédet. Bejelentette a jövőben megteendő intézkedések egész sorát, többek között az angol vizűm eltörlését. Ugyancsak bejelentette a miniszter, hogy az idegenforgalmi célok érdekében a kormány messzemenő áldozatokat fog hozni. Szendy Károly polgármester a Baross Szövetség ünnepélyének jelentőségét méltatta és hangsúlyozta, hogy a főváros mindent elkövet az ipar és kereskedelem támogatására. A Baross Szövetség kongresszusa a magyar kereskedelem és ipar élniakarásának és erőkifejtésének demonstrációja volt. A kongresszus során ismételten elhangzottak a kereskedelem jogos követelései: az áruházak háttérbe szorítása, a gyáripari detailárusítás megszüntetése, a záróra kérdés, a tisztességtelen verseny kiküszöbölése és mindaz, ami annyira sújtja a fővárosi és vidéki legális kereskedelmet. A Baross Szövetség ez. irányú memorandumai az illetékes faktorok előtt vannak és remélhetőleg meghozzák a jogos kívánságok sürgős érvényesülését. összeg alapján kivetett adókulcsot, majd megalakult az áruházak elleni külön társadalmi védőszövetség, amelynek célja a munka, az ipar és a kereskedelem érdekeinek szolgálata volt. Ennek a szövetségnek a múlt század végén több mint 33 ezer tagja volt. A francia áruházi adók kulcsát azóta öt alkalommal emelték, amely igazodott az áruházak foraz áruházak bérösszege után az adókulcs 33 százalékra emelkedett. Mindez csak kismértékben akadályozta az áruházi fiókhálózat létesítését és ezért a háború előtt bevezették a fiókadót, amely különböző pótlékokból tevődik össze. Később áttértek a forgalom alapján való adóztatásra és ezt progresszív kulcs alapján érvényesítették. Az igazságos adórendszernek köszönhető. hogy Franciaországban a virágzó áruházak sem tudtak a kereskedelemmel szemben romboló versenytársakként megjelenni. A probléma azonban a külföldön is sok fejtörést okozott és most már látják, hogy önmagában az áruházi adó nem elégséges a védekezésre. Svájcban. Ausztriában, Németországban és több nyugati országban tehát az áruházak terjeszkedését betiltották és egyszerűen beszüntették az áruházi élelmiszer-árusítást. A Magyarországon alkalmazható legjobb eszközök kettős irányú beavatkozást sürgetnek: az áruházi különadó azonnali bevezetését és a jövőbeni terjeszkedés megakadályozását. A Baross Szövetség legutóbbi kongresszusán bőségesen foglalkoztak mindezekkel a kérdésekkel és elhatározták, az egységes front kialakítását, valamint a hatóságoknál az intézkedések megsürgetését. Elérkezett az utolsó pillanat, hogy a törvényeink ereje korlátot állítson az áruházi mohóság elé. A halogatásnak már elmúlt az ideje és remélhető, hogy a legális kiskereskedelem fellélegzése a legrövidebb időn belül bekövetkezik. FÉNYSZÓRÓ MLilsHekedésI asiareftta uralkodik a Kálvin-téren ős ezt a rettenetes káoszt tekintélyes arányokban növeli az ott terpeszkedő áruház vásári képe. A hatóságok elkészítették ennek a forgalmi gócpontnak átépítési tervét és a közeljövőben sok százezer pengős befektetéssel új járdaszigetek, vágányáthelyezések és gyalogátjárók hivatottak kiegyenlíteni az eddigi forgalmi zűrzavart. Az intézkedésekre valóban elérkezett az utolsó pillanat, mert a Kálvin-tér a maga lehetetlen beosztásával a baleseteknek és szerencsétlenségeknek a gyűjtőhelye. Villamosok, autóbuszok és embertömeg a leglehetetlenebb irányokban kavarognak, kígyóznak ezen a szép térségen, ám ha most a rendcsinálás nagy munkája megkezdődik, az nem végződhet félmegoldással és 50 százalékos eredménnyel. A Kálvin-tér közlekedése mindaddig nem igér komoly javulást, amíg a klasszikus templom közvetlen szomszédságában a F e n y v e s-féle Pirinyő- áruház terpeszkedik és kirakatainak sorozatával és olcsó áron hirdetett cikkeivel a tömegek torlódását provokálja. Hogy a Fenyves Aruház miért képes olcsó áron árusítam, ez nem a közlekedési kódex, hanem a raffinált kényszeregyesség és a hitelműveletek díszes lapjára tartozik, azonban vitán felül áll az, hogy a Kálvin-tér forgalmi újításai csakis abban az esetben érvényesülhetnek, ha a Fenyves Aruházat a mai helyéről kitelepítik. Nem dicsekedhetik azonban ideális forgalmi beosztással a Baross-tér sem, ahol ugyancsak az áruházi kíméletlenség tombol és rontja a forgalmi lehetőségeket. A Filléres Divatház teherlapján szerepel az a tűzfaláttörés is, ami az üzietház céljaira felhasznált szállodai épületet egy magánbérházzal köti össze, felidézve ilymódon a legszörnyűbb tűzveszedelmek kísérteties emlékeit. Szendy Károly, az erélyeskezű polgármester feladata, hogy az áruházak forgalmát ezeken a veszélyes pontokon megszűntesse és az utcai forgalom biztonságát kiépítse! Elveszett a német pia® a magyar toll-export számára is, ezért a súlyos veszteségért a tollkiviteli szindikátus a felelős. A magyar ágy toll keresett márkacikk volt a 70 milliós német birodalomban és évenként komoly tételek jutottak ilymódon külkereskedelmi mérlegünk aktív oldalaira. Ez az eredmény azonban elsorvadt abban a pillanatban, amikor néhány nagykereskedő szindikátusba tömörült és vállalta az export lebonyolítását. Itthon lenyomták a termelői árakat és úgyszólván megfosztották exisztenciájuktől a kiskereskedőket, kint a nemzetközi piacon drágították az eladási árat és elkedvetlenítették az ottani vevőköröket. A német piac áttért a litván és a lengyel toll vásárlására és szükségletüket fokozottabb mértékben keresik a szomszédos piacokon, ahol alacsony árakkal találkoznak. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért volt szükség a toliszindikátus megalapítására, amely úgy külső, mint belső vonatkozásokban mérhetetlen károkat okozott? A nagy hal elmélete a sodrony szakmában is érvényesülni akar. A kíméletlen önzés, a legszerényebb kereseti alkalmak elorzása és a gyengébbnek a letiprása a sod- ronykartel kebelében is divattá vált. A nagy hal elnyeli a kishalakat: —- a sodronykartel gyárainál ez a dogma abban mutatkozik, hogy mindent elkövetnek a kartelenkívüli üzemek leállítása érdekében. Két év óta folynak az ilyenirányú kísérletek és ha a kisüzem nem hajlandó magát a karteltől lenyeletni, akitor egész súlyukkal megakadályozzák a kisipari üzemek életlehetőségét. A kartel élén a S t a d 1 e r-féle gyár vezérkedik, amelyik tűzzel- vassal iparkodik a kisüzemek leszerelésén és a kartel monopóliumának biztosításán. Szerencse, hogy a kartelen kívüli kisebb üzemek elutasító álláspontra helyezkednek és nem hajlandók magukat pillanatnyi és látszatelőnyök kedvéért a kartelnek eladni. Az egész kérdés hátterében tulajdonképen az áremelés mohósága rejtőzik, mert mindaddig reménytelen a sodronyárak drágítása, amíg az ilyen kisebb üzemek olcsóbb áron kínálják cikkeiket a közönségnek. A magyar közönség tehát joggal elítéli a S t a d 1 e r-féle aknamunkát és kitartásra buzdítja a kisüzemeket, mert ilymódon kilátás van az olcsóbb sodronykerítés beszerzésére. A tárgyalások most újból megindultak, de reméljük, hogy a teljes kudarc jegyében végződnek. Külföldön mindenütt megvédik a kereskedőket az áruházak féktelen versenye ellen Franciaországban társadalmi védőszövetség alakult az áruházak mértéktelen mohóságának megfékezésére
