Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-06 / 6. szám

Budapest, 1935 február 6. \WMP 5 Elriasztotta a fővárosból a vidéki dolog­kerülőket a kötelező munkaszolgálat Három hónapon át naponta 2242 inségmunkás dolgozott — Az inségmunkások foglalkoztatásának eredménye — A főváros vezetősége nem helyesli az egyes kerületek területén alkal­mazott koldusrendszabályokat A kötelező munkaszolgáltatás ellenében történő hatósági támogatás kísérletképpen bevezetett új rendszerének háromhónapos próbaideje a közelmúlt hetekben lejárt és elkészítették a kiosztott segé­lyek és a végzett munkaeredmény mérlegét. Az illetékes tényezőket az eredmény teljesen kielégíti és azt javasolják a. törvényhatóságnak, hogy a kísérletképpen bevezetetett módszert véglegesítsék. A kötelező inségmunkánál szerzett tapasz­talatokról a szociálpolitikai ügyosztályban érdek­lődtünk, ahol SCHULER DEZSŐ tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Ha összefoglaljuk az inségenyhítés új rend­szerénél szerzett megfigyeléseinket és összehason­lítjuk az új módszert a régebbivel, megállapíthat­juk, hogy az új rendszer világosabban, megbízha­tóbban tárja fel az ínségesek helyzetét, mint a régi. A munkakerülőknek a hatósági segélyezésből való kizárását például csak ezzel az új módszerrel tud­juk megoldani. További megállapításunk, hogy rendszerünkkel goztak. A kertészetnél foglalkoztatott inségmun- kásokkal befásítottak hat utcát, parkírozási elő­munkálatokat, talajegyengetést stb. végeztek a budai oldalon 21, a pesti oldalon 11, összesen 36 helyen. A kerületi mérnöki hivatalok járható állapotba hoztak inségmunkások közreműködésével 21 utcát, körülbelül 10 kilométer hosszúságban, szinteztek 10 utcát 6.5 kilométer hosszúságban, vízlevezető- és útszegélyárok-tisztítást végeztek 65 utcában, 105 kilométer hosszúságban, gazt irtot­tak 105 kültelki útvonalon, gyalogutat salakozták 205 utcában, 1-10 kilométer hosszban, köteret tisz­títottak és kőanyagot válogattak 9 helyen, sarat takarítottak, tisztogattak 50 utcában, végül hó­eltakarítást végeztek 40 kültelki utcában. Munkatársunk érdeklődött, mi a központi közjótékonysági szerv véleménye az egyes kerületekben önállóan kezdeményezett koldus­rendszabályokról. Erre ezt a választ kaptuk: — Az egyes kerületek kezdeményezését és ön­álló tevékenységét a koldus-kérdés rendezése kö­rül, nem tartjuk szerencsés ötletnek. Ezt a kérdést nem lehet a fővárosban parcellázni, mert a kerületek külön akciói gyökeresen nem X Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé= pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta. javítanak a helyzeten, sőt ellenkezően ronthatnak és még a mainál is bonyolultabb állapotokat teremtenek. Nem kételkedünk abban, hogy egyik vagy másik kerület a saját területén eredménye­ket ér el egyéni rendszerével és lehetetlenné teszi a koldulást. A kerületek azonban nem zárt, el­határolt területek és a koldusok szereplésük színhelyét egy­szerűen átteszik a másik kerületekbe. A fonák helyzetek úgy születnek, hogy a hatodik kerületben cirkáló szemfüles koldus-ellenőr elöl a kéregető egyszerűen átmegy a Király-utca másik oldalára és ott már a VII-ik kerületben tevékeny­kedik. A főváros vezetősége egyelőre várakozó álláspontra helyezkedik, de igyekszik ezt a súlyos problémát a főváros egész területére generálisan megoldani. A Kerepes-útón most épülő óriási men- hely megnyitása után alkalom nyílik a radikáli­sabb fellépésre. Hangsúlyozni kell, hogy Budapes­ten a főcél jaz álkoldusok megrendszabályozása és kiirtása, ezt azonban csak a rendőrség közremű­ködésével tudjuk dűlőre vinni. megakadályozhatjuk a vidéki és környék­beli munkanélküliek nagyobb beözönlését. Ennek az a magyarázata, hogy a legutóbbi időig a fővárosban mmdenki ellenszolgáltatás nélkül jut­hatott segélyhez, a vidéki városokban pedig már régebb idő óta csak munkaszolgáltatás ellenében adtak segélyt. A vidéki jdologkerülök tehát úgy játszották ki az ottani rendszabályt, hogy egy­szerűen felvándoroltak a fővárosba. A rendszer bevezetése óta, vagyis az elmúlt három hónap alatt 5370-nel csökkent a hatóságilag segé­lyezett családok száma, így szegénynyilvántartá­sainkban az eddigi több mint 40.000 család helyett, jelenleg csak 36.642 ínséges család szerepel. — A próbaidő elteltével azt is megállapíthat­juk, hogy az ínségesek a nekik kiszabott munkát az utóbbi időben már szívesen végezték, ez a rövid foglalkoztatás is megerősítette önérzetüket, felkel­tette pusztuló önbizalmukat és fokozta munka­készségüket. A végzett munka pedig határozott érté­ket jelent a főváros számára is, jóllehet csupa olyan munkáról van szó, amelyek költségvetésbe nem állíthatók és amelyekre egyéb­ként nem kerülhetett volna a 'sor. — Tudjuk, hogy vannak kezdeti nehézségek és hibák, amelyek kiküszöbölésére gondolunk is. Első­sorban egyszerűsíteni kell a meglehetősen bonyo­lult adminisztrációt. Az ínségeseknek ruhanemüek- kel való ellátása sem kielégítő. Ennek a pótlásá­ról azonban az idei költségvetésben már gondos­kodni tudtunk és módunkban lesz a lerongyolódott inség­munkások nagyobbarányu felruházásáról gondoskodni. — Nagy nehézségekbe ütközik az intellektuel ínségesek foglalkoztatása. A tökéletes megoldás az lenne, ha ezeket és az iparos osztályhoz tartozó­kat fizikai munkával nem foglalkoztatnánk, bár éppen ezek a kategóriák majdnem kivétel ^léikül jelentkeznek és szívesen vállalják a nem nekik való munkát. Egy részüket felügyelői hatáskörrel bíztuk meg. Nehezen megoldható problémát jelent a család- fenntartó nők foglalkoztatása is, akiknek a száma feltűnően nagy. Érdekes tünet, hogy igen sok •esetben a behívott férfiak helyett nők jelentkez­tek az inségmunkára és készséggel dolgoztak. Beosztásuk a i kerületi népjóléti osztályokon a legnagyobb körültekintés­sel és jóindulattal történik. A jnegoldást 'könnyíti a fővárosi kertészetnek az az ígérete, hogy az inség­munkás nők 'számára a tavasztól kezdve- egészen könnyű természetű foglalkozást nyújtanak. — Javasoljuk az inségmunkára behívható egyének korhatárának megváltoztatását is az ed­digi 16—60 év helyett 18—55 évre, mert a 16 év körüliek és az 55-ön felüliek a gyengébb táplál­kozás folytán fizikai munkára alkalmatlanok. Érdeklődtünk az út- és csatornázási ügy­osztályban a próbaidő három hóna.pja alatt elért eredmények felől és a következő adato­kat kaptuk: — A három havi próbaidő alatt 21.788 embert hívtunk be inségmunkára, ezek közül 12.440-en jelentkeztek. A ledolgozott munkanapok száma összesen 172.610 volt, naponta átlag 2242-en dől­Attí&maia-rendszerrel lógják a tantaszárusílást lebonyolítani Célszerűségi okokból felbontják a trafikokkal kötött megállapodást Amikor a budapesti villamosokon bevezették a hatíilléres kisszakaszrendszert, a BSzKRt mind­össze néhány százezer darab kisszakasz-érmét veretett, mert abban a feltevésben volt, hogy ennek az újrendszerü utazásnak a népszerűsítésé­hez hosszabb idő szükséges. A tények azonban rácáfoltak erre a pesszimista várakozásra és ma már többmillió darab tantusz van forgalomban, ugyanakkor pedig a villamosokon fenntartott kis- szakasz-féröhelyek állandóan zsúfolva vannak. A BSzKRt-nak ez az újítása kitünően bevált ési az olcsó utazások révén mutatkozó nagy utas- forgalom évenkint komoly tételekkel gyarapítja jövedelmeit. Emlékezetes, hogy külön nagy probléma volt annakidején a tantuszárusítások megszervezése és csak félmegoldást jelent, hogy a kisszaka- szokat ma a dohánytőzsdékben árulják. A közönségnek a kisszakasz érmékkel való el­látása még mindig hiányos, mert nehézkes a dohánytőzsdék rendszerint élénk forgalmában a beszerzést lebonyolítani, ugyanakkor pedig a vil­lamosokon való tantuszvásárlás is feltételekhez van kötve. Eminens érdeke tehát elsősorban a nagyközönségnek és a BSzKRt-nak, hogy a tan- tuszhoz való hozzájutást megkönnyítsék, mert ez újabb lendületet szolgáltat a filléres utazás lehető­ségeinek. A dohánytözsdék tulajdonképpen nem szívesen árusítják a kisszakasz-érméket, mert mindössze 1.5 százalék jutalékot kapnak, ami vég­eredményben minimális tételre rúg. Száz pengőt kell a kis tőkével rendelkező dohánytőzsdéknek befektetnie, hogy egy­heti tantuszforgalma után 1.50 pengőt keressen, viszont a száz pengő értékű kisszakasz eladása 4—500 vevő kiszolgálását jelenti. Ez a magyará­zata annak, hogy számos dohánytőzsde nem fog­lalkozik a kisszakaszok árusításával és így el­mondható, hogy a hat filléres jegyekhez való hozzájutás végeredményben a közönségnek jelent kényelmetlenséget és időrablást. Ezeknek a tényeknek a felismerése vezette a BSzKRt arra az elhatározásra, hogy a kisszaka- szokat nemcsak a trafikokban, hanem az utcán is a közönség rendelkezésére bocsássa. Az Erzsébet- körút és a Rákóczi-út sarkán két próbaautomata működik, amelyek közül az egyik németországi gyártmány, a másik pedig magyar szabadalom. A gyakorlat megmutatta, hogy a magyar típus a jobb, amelyet a Schember Mérleg- és Automata­gyár bocsátott rendelkezésre. A Beszkárt a tantuszprobléma megoldása érdekében most nyilvános versenytárgya­lást hirdetett huszonöt Shember-típusú automata szállítására, amelynek határnapja február 19. Az automatá­kat a legforgalmasabb gócpontokon kívánják fel­állítani és remélik, hogy ezzel az újítással a kö-. zönség kényelme érdekében messzemenő előzékeny­séget gyakorolnak. A BSzKRt a legforgalmasabb helyeken felállított 25 ilyen automata beszerzésé­vel arra számít, hogy az amortizációt teljesen fe­dezi a dohánytözsdékben megszüntetendő árusítási jutalékösszeg és mindezeken túlmenően a közön­ség komoly előnyökhöz jut. Ebben az esetben leg­alább a, belterületen megszűnik a közönségnek az a kényszere, hogy a villamosutazás előtt dohány- tőzsdét keressen és ott hosszabb-rövidebb ideig várakozzon, amíg villamosjegyéhez hozzájut. A BSzKRt szakértői megvizsgálták az automatá­kat és megállapították, hogy azok teljes bizton­ságot nyújtanak a feltörés ellen, megkönnyítik az elszámolást és a kezelése is olyan egyszerű, hogy a felülvizsgáláshoz csupán egyszer egy héten való megtekintés szükséges. A beépített számlálószer­kezet az elszámolást automatikusan végzi, az auto­mata a hamis vagy értéktelen pénzeket vissza­dobja és minden üzemi zavar nélkül végzi a kö­zönség gyors kiszolgálását. Az automaták 20 fillér bedobása ellenében három kisszakasst és egy kétílllérest szol­gáltatnak. A teljesen magyar gyártmányú automaták ki- fogástalan működése kétségtelenül a tantusz to­vábbi térhódítására fog vezetni. „flníania“ kokuszszappan Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz-terem) PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom