Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-25 / 52. szám

Budapest, 1935 december 25.

<Tznmm>" ^'

jfxnwzo&jiijz&if’

ii

Mi fáj és mi kell a kerületeknek

Megoldásra váró tervek és gondolatok

A közeledő újesztendő a reménységek és tervek képeit vetíti a főváros horizontjára. Ezek a képek a mai borúban is színesek, mert megfesti őket a bizalom és a munkakedv, amely mostanában imponáló erővel jelentkezik a városi közéletben. Itt, alább is egy sereg színes kép vonul fel: tervek, elgondolások a főváros kerületeiből. Mi várna megoldásra az eljövendő esztendőben, s mit kell ébren tartani a távolabbi idők számára. Ezt mondják el a törvényhatósági bizottság tagjai, akik ezúttal saját kerületeik szemszögéből nézik a fővárost.

Tizennégy kerületből tizennégy megnyilatkozás sorakozik majd fel egymásután a Fővárosi Hírlap mai és következő számaiban. A tizennégy kerület összeadva, harmóniába olvadva az egész főváros. Budapest élete lüktet a tizennégy fejezetben, amelyet hivatottak mondanak el, sok érdekes problémát vetve fel és sok szeretetet árulva el a mindnyájunk Budapestje iránt.

A sok figj'-elemre méltó nyilatkozatok első sorozatát a következőkben adjuk:

Gaár Vilmos «fr.: Az ősi Belváros, amelyből kifejlődött a világváros

— Székesfővárosunk ősi magva a Belváros, amely mint a IV. kerület szerepel a közigazgatási szervezetben. Régente Pest csupán a falakkal körülvett Belvárosból állott, amely körül keletkeztek az új városrészek. A falak eltűntek, de a Belváros nem bővült nagyobb közigazgatási kerületté, bár kerületi adminisztrációja ugyanaz, mint a 70—

100.000 lakossal bíró kerületeké. Innen van, hogy a IV. kerületi elöljáróság az .egész fővárosra kiterjedő hatáskörrel ruháztatott fel bizonyos fajú közigazgatási kihágások elbírálására. Ez a nagy hatáskör a távoli perifériákat ide a Belvárosba kényszeríti, másrészt a kerületi közigazgatás egyéb részében a teendők mennyisége nem áll arányban az adminisztrációs szervezettel, amely még csonka is, mert például nincs saját kerületi tisztiorvosa.

— A Belváros első kívánsága tehát, — ami általános közérdek is abból a szempontból, hogy az egyes kerületek terület és lélekszám szerint arányos nagyságúak legyenek, — hogy a Belváros észak felé a Tisza István útig kikerekítiessék. Ennek a kikerekítésnek célszerű s hasznos voltáról már többször részletesen nyilatkoztam a nyilvánosság előtt; most csak mint a Belváros első kívánságát sorolom fel.

— A Belváros második kívánsága, hogy a közúti közlekedése olykép reformáltassék, hogy egyrészt a legszebb s legnagyobb üzletek fókusa, a főváros minden részéröl megközelíthető legyen, másrészt, hogy a Belváros élénk forgalmát ne zavarja. Az autobuszközlekedésre gondolok elsősorban. A nagy, nehéz s erős zajt keltő autóbuszok nem állanak meg sem a belső Váci-, sem a Petöfi- utcában, mégis e keskeny utcákban robognak végig. Az 1. számú autóbusz, a Ferencz József- hídról kikanyarodva, végig roboghatna a Ferencz József-rakparton, az Erzsébet-híd alatt befordulhatna a Maria Valéria-utcába; viszont a Harrnin- cad-utcából jövet a Városház-utcán át jöhetne az Apponyi-térre s haladhatna tovább a Ferencz Jó- zsef-híd felé. A 9. és 15. számú autóbuszok az Irányi-utcán át az Erzsébet-híd alatt a Mária Va- léria-utcán keresztül a Ferencz József-térre futhatnának ki.

— A dunaparti villamosközlekedés megszüntetése olyképpen volna megoldható, hogy a villamosok a Belvároson keresztül a föld alá vezettetnének. Ez persze drága megoldás s most pénzünk nincsj tehát el kell fogadni az autóbuszra való átszállást. Ám akkor nem szabadna a drága autóbusztarifákkal operálni; hiszen a kényszerű átszállás már magában véve is károsodás a siető utazó közönségre nézve. Az Erzsébet-híd villamosközlekedése is megoldásra vár. Igazán csak a közönség fegyelmezettsége teszi lehetővé, hogy az Erzsébet-hídnál a fel- és leszállás nincs összekötve a balesetek nagy számával. Persze a kérdés rendszerint összefügg a belvárosi föplébánia templom miként való elhelyezésével. Ha, ami valószínű,"már pénzkérdés okából is, a templom mai helyén marad, akkor a Budára vezető villamosok, a híd előtti utolsó megállóhelyét beljebb, a város felé kellene tenni, a járdaszigeteket megszüntetni és ezzel a hídrajutást a kocsiknak megkönnyíteni.

~7, A belvárosi föplébánia így nem maradhat külsejében, ahogy ma van. Nagy érték az, ami a külső falazat leverése után mint középkori román és gót építkezés elénk tárul. De vagy ki kellene képezni teljesen ebben a stílusban a templom külsejét, vagy le kellene fejteni a középkori töredékeket s múzeumba elhelyezni tanulságul a jelen és

TRAUB ODON

asztali, szigetelő, tetötetíő válla!ata

Budapest, X., Rezső-tér 3 Telefon: 41-1-65

a jövő nemzedéknek, hogy mit tudott teremteni a magyar múlt. De viszont, a templom külsejét rendbe kell hozni, mert ez a felemás állapot, — amely ezenfelül még az idegen előtt olyannak látszik, mintha anyagi erőink híjján romiadosna a templom, — nem maradhat meg.

— További kívánsága a Belvárosnak, hogy a plébániatemplom mellett feltárt római népvándorlási és középkori építkezési maradványokból alakított földalatti múzeum mielőbb adassák át a nagyközönség részére megtekintés és okulás céljára. Ne rejtsük véka alá kincseinket.

— Az én szeretett, gyönyörű Hegyvidékem részére talán túl sokat is kívánok az új esztendőtől, amikor szeretném a XII, közigazgatási kerületben üdvözölni, mint élő valóságot;

szeretném, ha a Hegyvidéknek az a része, mely ma még természetellenesen és közlekedési szempontból is hibásan a XI. kerületi elöljárósághoz tartozik, ide csatoltatnék;

ha közlekedési útvonalai nemcsak a Széli Kálmán-tér és a Déli-vasút felé, hanem keresztben is kiépülnének;

ha kétségtelenül felfedezhető és már ismert forrásainak a felhasználásával itt is fürdők és strandok létesülnének;

ha a főváros közlekedési vállalatai megfelelő intézkedésekkel lehetővé tennék, hogy a

— Az elmúlt esztendő legkimagaslóbb eseménye Budapest székesfőváros szempontjából az új törvényhatóság megválasztása és az a körülmény, hogy az új közgyűlés minden zökkenő nélkül életképesnek bizonyulván: hathatósan támogatja a főváros vezetőségét abban a nehéz munkában, amelv- lyel a legjobban x-eászorulók létminimumát biztosítani törekszik, idegenforgalmi szempontból kétségtelenül jelentőségteljes az angol trón várományosának kétszeri látogatása és az a közvetítéssorozat, amelyet Budapestről az angol rádió az ősz folyamán több estén keresztül rendszeresen átvett és így Hazánkat és a Fővárost a külföld érdeklődési körébe vonta.

— A törvényhatóság legszükségesebb feladata az új esztendőben a minél hatékonyabb szociális segítés további biztosítása és a költségvetés keretein belül új gazdasági és kuitúrszociális beren— A törvényhatósági bizottság őszi ciklusában a pártok és azok kiváló tagjai szinte egymással versenyezve szálltak síkra azoknak a feladatoknak megoldásában és előbbreviteléért, amelyek akár gazdaságpolitikai, városrendezési, avagy egészségügyi vonatkozásban gyönyörű fővárosunknak fejlődését célozzák. Csak természetes, hogy szakszerűség szempontjából nagyfontosságú volt az egyes kerületek képviselőnek a helyi vi- ezonyok javítására szolgáló munkája is, amely végeredményben nemcsak, hogy a főváros összességét érdekli, hanem az azokkal való foglalkozás

..............................™,1!1 1 5

— A

z Erzsébet-hídtól a Fere'acz József-hídig terjedő rakpart sivárságán is mielőbb segíteni kell. Hál’ Istennek, a nyílt piac összes piszkával eltűnt erről a rakpartról; de egyszer utcai kőkockák halmaza, máskor vasúti sínek garmadája van a rakparton felhalmozva, ami igazán ellentétben van a főváros szívét alkotó Belváros jogosan elvárható képalakulatával. Tűnjenek el az időközi raktárak, mert e rakparti részen sem a villamos és esetleges autóbusz, sem egyéb kocsiforgalom nem olyan nagy, hogy bizonyos parkozás ne volna létesíthető. Kívánatos volna, ha az elkorhadt öreg akácok helyett a nyári forróságot kibíró lombfák és virágágyak díszítsék a Gellérthegy gyönyörű panorámájával szemben fekvő s a belvárosiak kedvelt sétahelyét.

— A belvárosi dunapartnak világhíres szépségét nagyban rontja a DGT és METR két kikötője, az ő állandóan füstöt okádó hajóival. Persze a kikötök elhelyezésének kívánsága a jövő évben nem valósulhat meg, mert míg a Ferenc József-híd után fekvő pesti Dunapart szabályozva nincs, a hajókikötőket nem lehet régi helyükről elmozdítani. De arról már a jövőre lehet gondoskodni, hogy a személyszállító hajók a kikötőben füst- emésztö készülékkel legyenek ellátva s a Dunapart útra készülő hajók kazánjainak befütési ideje alatt ne legyen füsttel és korommal elborítva.

— A főváros kertészete világhíres a dísz- le,eriek rendezése terén. Csakhogy ebből édeskeveset élvez a Belváros. Kivétel a piarista rendház előtt elterülő kert és a Károlyi-kert. Nincs pázsi- tos, vagy kertes rész a Belvárosban, de ami van, az sincs virágokkal díszítve. Pedig milyen szép volna az Apponyi-szobor előtti pázsitra rész virágos ágyakkal díszítve; amüyen szép volna a Fővárosi kis park, ha eivinnék onnan a Községi Élelmiszerüzem árusítási bódéját, ha a Vámpalota felé kibővülne a park és ha ebben a parkban olyan díszbokrok volnának, amelyek felváltva a tavasz és a nyár m'nden hónapjában nyünának, ha szép virágágyak pompáznának s ha a parkőr nem vonulna el délután öt órakor, hogy azután a pajkos gyereksereg letiporhassa most a gyep. majdan a virágágyakat s tördelje a bokrok ágait. Ne csak Budán vigyék el az élelmiszer bódét a Döbrentei-térröl s ne csak ott nagyobbítsák a parkot.

legegészségesebb levegőjű helyen nagy sporttelepek létesülhessenek, ahol nagy versenyeket rendezhetnénk;

ha a vilamosok és az autóbuszok közlekedése lehetővé tenné az itteni lakosságnak és a kirándulóknak, hogy az út egy részét rajtuk tehessék meg;

ha az utcák és terek karbantartására, azok világítására és vízzel, gázzal való ellátására nagyobb gond fordíttatnék.

Hogy ezekből mit fog megvalósítani az új év, nem tudom, de hogy mi, a Hegyvidék törvényhatósági bizottsági tagjai ezek megvalósítására minden tőlünk telhetőt megteszünk, az' bizonjms.

dezkedések létesítése. Az előbbi kategóriában kerületemben, a Ferencvárosban elsősorban a vágóhíd kibővítésére, teljesen modern felszerelésére és hűtőházzal való ellátására gondolok, hogy az a kifelé jói meginduló állatexportunknak megfelelő gyűjtőhelyévé fejlődhessék ki. Az utóbb említett kulturális berendezések tekintetében szükséges volna a Ferencvárosban is egy olyan Kultúrpalota, amely kellően felszerelve az egészen széleskörű értelemben vett iskoiánkívüli népművelésnek állíttatnék a szolgálatába főzőiskolákkal, bölcsődékkel, munkás és iparos ifjak gondozásával és nagy előadóteremmel. Egy játszótér kellene a Mester-utca tájékán, közfürdő és a borárostéri híddal kapcsolatosan utca rendezés, kövezés stb.

— Program volna bőven, de a nehéz viszonyok miatt csak a lakosság létfenntartásának biztosítását lehet keresztülvinni.

elengedhetetlen kelléke a fejlődésnek és a szociális haladásnak.

— A Terézváros a városházától olyan égetően sürgős feladhatok megoldását kéri és teljes joggal várja is, amelyek elintézése már husszú évek óta esedékes és az elintézés halasztása, az általános fővárosi érdeket is figyelembe véve, kárős hatással vannak a közre is.

— Csak egy pár egészen kirívó témával foglalkozom, amelyek egyrészének már a közgyűlés termében is alkalmam volt hangot adni.

— A legutóbbi években a város belterületén

Hesses Lajos dr.: „Az én gyönyörű Hegyvidékem...“

Sárkány Ferenc:

Égetően sürgős feladatok a Terézvárosban

Köveslsgeílty Miklós dr„: Ifit kivált a Ferencváros