Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-25 / 52. szám

Uegi/Mi mmil te a mtd mmtel az mák tél ettímáta fényesek. A bútorok peremén, tetején és egyéb el­képzelhetetlen helyeken stern, talál egyetlen egy porszemet, még az igazgatói felülvizsgálat sem.0 Jöhetnek hát a vendégek, örülhetnek a gyer­meken életbenlévö szülői, nagyobbára özvegy anyák és egyéb hozzátartozók. Gondterhelt, fáradt anyai arcok kisimulnak s tudjuk, hogy küzdelmes életüknek egy kedves napja ez az ünnepség. IMofáUu imúíüteéiepésuaUtíafaH és a fímgf fiúhmkmím Akiknek senkiink sines A karácsonyi iskolai szünidőre hazaviszi leánykáját a javarésze. Aki ágyraj ár ő, vagy any- nyira szegény, hogy nem tudja ellátni, az bent hagyja az intézetben, a szünidőre is. És bent ma­radnak a teljesen árvák-. Ezeknek a számára szent A mindennapi élet háromszázhatvannégy na­pos robotját, tülekedését pár órára felváltja a vi­lágot megváltó szeretet. Karácsonyi harangok csendülnek, s a világon úrrá lesz az Istenemberre való emlékezés. Jól esik ilyenkor a családi élet szeretetében sütkérezni és sokszorosan fáj ezeken a napokon az elhagyatottság. Az árvák jutnak eszünkbe, akiket megfosztott a sors a családi ott­hon melegétől: milyen az ö karácsonyuk, tudja-e pótolni az emberszeretet a szülő szeretetét, s be tudja-e tölteni az árvaházat szent misztériumával az ünnep? Mintha megnyugvást akarnánk keresni erre a kérdésekre, bekopogtattunk a főváros két árvaházba: abba, ahol a leányokat és ahol a fiú­kat nevelik. Lássuk az apró emberpalánták éle­tét azokon a napokon, amikor a magasságokból a szeretet sugárzik a földre. Szent Imre heroeg-útján, a ,székesfővárosi Erzsébet Leányárvaházban lírén Margit igazgatónő fogad, az árvák nagy családjának édesanyja. A szeretet aranya olvad fel hangjában^ amikor fel­tárja előttünk az árvaház karácsonyi életét. — Csupa láz, csupa készülődés az intézet — mondja. — Aki ismeri az intemátusi életet, elkép­zelheti, hogy ilyen alkalmakkor a 150 gyermekből és 32 főnyi alkalmazottból álló nagy család a nyüzsgő méhrajhoz hasonlít. A 3—6 éves óvódás növendékeket kis kará­csonyi mesejátékra, a nagyobb növendékeket törté­nelmi tárgyú karácsonyi színdarabra tanította be az intézet tantestülete. Próbák, vezényszavak, utasítá­sok, lótás-futás, szörnyű nagy aggodalom, hogy nem fog sikerülni semmi, s mint az évek tapasztalatai mutatják, minden nagyszerűen megy, úgy, hogy a látogatók csodálkoznak leginkább, illetve ők hiszik legkevésbbé, hogy árvaházban vonnak. A szomorú kép azután, amely az „árvaház” fogalmára álta­lában az emberek szívében megjelenik, lassan el­tűnik, hogy helyet adjon egy gyönyörű gyermek- nevelő intézmény körvonalának. A főváros gyer­mekvédelmi intézményei s ezek között elsősorban az árvaházak ma már tényleg nem úgy élnek a köztudatban, mint csak egy-két évtizeddel ezelőtt is. Ezekre az intézményekre méltán lehet büszke a főváros, nemcsak azért, mert minden anyagi ne­hézség ellenére is igazán jó ellátásban részesíti az árvákat, hanem azért is, mert azok olyan szeretet­teljes bánásmódban részesülnek, amelynél különbet a szülői ház is aligha adhatna. Ennek a szeretetnek természetesen ott van a nyoma minden gyermekarcon. És ott van minden gyermekszívben is. Végtelenül kedves megfigyelni, hogy a hivatalos ünnepre való készülődés mellett, hogyan készül a kis szívek igazi karácsonya. Nem akarunk, nem is lehet szigorú határvonal! vonni a nyilvános ünnep és a belső készülődés kis örö­mei között, hisz amazt is a szeretet rendezi, — hála ezért úgy a Föméltóságú Asszony jóságos szívé­nek, mint a székesfőváros vezetőségének, — de bizonyos, hogy a gyermekek ezt még nem tudják a maga értékében teljesen átérezni s az ő szívük­ben a karácsony a maguk apró kis örömein és örömszerzéseiken keresztül az igazi ünnep. Hészüí&dés, lázas izgalom Az ünnepet hetekkel megelőzően, kisebb cso­portokban, a tanítónői szobákban megbújva, varr­ják a nagyobb leánykák kisebb árva testvérkéik számára a babaruhát. A találékonvságnak ezer apró jelével, s minden igyekezetükkel, hogy az olcsó kis babákból minél szebb tündérkisasszonyt, minél szebb mesehercegnöt kaphassanak a kicsi­nyek. A tanítónők szabad délutánjaikon nyakukba veszik a várost, s ha a saját gyermekeikről volna szó, nem törekedhetnének már jobban azzal, hogy minél többet, minél jobbat, minél kedvesebbet sze­rezzen be. ki-ki a maga „családja” számára. Az igazgatónő a 20-as csoportú családok vezetőinek Tisztíftóroiagy és Textithuiladék kft. Budapest, XIV. Francia-út 46, Tisztíiórongyok legjobb kivitelben ! Telefon : j 96-1-75. | " ___ "■£" »HUMöARlÄk- O . ' s- a í i. O A J-.Í4I AT Cégti íajdf nos: Baka Ferenc BUDAPEST II», OLASZFASOR t Telefonhívó 4 7 — 7 j f.'más) kiosztotta ugyanis a karácsonyi átalányokat. Nagyban folyik hát a vásárlás. Az iskolás növen­dékek társasjátékokat, kézimunkákat, könyveket, hasznos dolgokat kérnek és kapnak. A könyvek írói között Jókai és Gárdonyi vezet. Ezeket kérik leginkább a Jézuskához írott levelekben. A nagy, intézeti karácsonyi ajándék: egy hangos grammofon. Ennek valamennyi gyermek különösen örül. Legkedvesebb mulatságuk, ha ked­venc lemezeik mellett kézimunkázhatnak. Ezt az örömet is a Főméltóságú Asszony szerezte a gyer­mekeknek. Az egymásnak készített ajándék mellett nem feledkezniük, meg a gyermekek arról sem, hogy hozzátartozójuknak, a félárvák édesanyjuknak va- lamüyen apró örömet szerezhessenek. Néha csak egy-egy kis rajz, vagy papírmunka az egész aján­dék, de benne van egy kis szív minden szeretete. Legtöbbször azonban valamüyen kis terítő, me­leg keztyü, vagy hasonló kézimunka készül. Titok­ban dolgoznak rajta s a tanítónéniknek néha nin­csen szíve számonkémi egy-egy illetéktelenül égő villanykörtét. Pedig ez általában — máskor — fő­benjáró vétség. Mikor minden elkészült, minden ajándék meg­van már, a nagy izgalmak megfékezésére még le­bonyolítják a növendékek a karácsonyi nagytaka­rítást is. A 150 kis pirosfejkendős fej újra lót- fut, porol, bútort húz és tol, és kefél, és söpör, és töröl s csak a takarítási főbiztos, — aki szintén az intézet egyik jelesen érettségizett volt növendéke — tudná elmondani, hogy mi módon, de egy-ket­tőre kész a nagytakarítás is. Ragyog minden, a folyosókon csak óvatosan lehet járni, mert tükör­karácsony estéjén újra az intézetben gyűjtjük fel a nagy karácsonyfát. Akkor már nincsenek vendé­gek, csak magunkban vagyunk. Az igazgató néni és egy-két néni, akik maguk is árvák. Aztán föl­hangzik újra a „Mennyből az angyal” . . . Csende­sebben, bátortalanabbul, mint mikor 150 torok énekelte, de nem kevesebb melegséggel. Az intézeti díszterem meghitt családi szobává szükül és kis szívek, nagy szívek kitárulnak a betlehemi Gyer­mek elé. Vidám, karácsonyesti vacsora következik utána s lefekvéskor az ügyeletes tanítónéni még több szeretettel járja végig a kis ágyak sorát. . . * A Székesfővárosi Erzsébet Leányárvaház 1861-ben létesült. Megalapítása óta 1180 árvának adott hajlékot. 1931-ben került jelenlegi helyére, a Szent Imre herceg-útja 29. sz. alá, teljesen mo­dern, 4500 négyszögöles, parkkal és gyümölcsös­ül körülvett intézetbe. Bef ogadóképessége; 150 gyermek. Ez a létszám azonban a közeljövőben emelkedni fog. A növendékek a VI. elemi vagy a IV. polgári elvégzése után az intézeti háztartási továbbképző tanfolyamot, vagy pedig az Országos Stefánia Szövetség gyermekgondozói tanfolyamát végzik. Jelenleg négy növendék a nöipariskola növendéke, tanítóképzőbe és felsőkereskedelmi iskolába mindössze hat növendék jár, mert amint a tapasz­talatok igazolják, a gyakorlati pályákon a növen­dékek a nehéz viszonyok ellenére is inkább bol­dogulnak. Az 1935. tanév végén kilépett növen­dékek közül 2 gyermekgondozó, 3 iparcstanonc, a többi pedig üzleti alkalmazást kapott. A fiúk „isaéédját" is éetappapja a mmA mmp Most már meleg érzésekkel eltelve folytattuk tovább karácsonyi látogatásunkat: a leányok után a fiúknál, a székesfőváros József Fiúárva­házában. Itt is nagy család él együtt, s az „édesapa”, Schuler Alajos igazgató A legszebb munkába nemesült meg, de most, az ünnep vénásában még melegebben önti el a sze­retet, amikor az árvák karácsonyáról szól. — Minden évben — mondja — a szeretet ün­nepe a karácsony est, gyűjti össze az intézet mai növendékei mellé az intézet volt növendékeit is. Összejön a nagy család a karácsonyfa alatt. — A karácsonyfa minden örömét növendékeink a karácsonyfa-ünnepély napján élik át. Ekkor ra­gyog fel a gyönyörű, hatalmas karácsonyfa, ekkor jönnek el a hozzátartozók a kisárvák örömét látni, ekkor kerül kiosztásra a sok édesség és a kará­csonyi ajándékok, amiket a isszékesfövárros és a nemeslelkü emberbarátok juttatnak a karácsonyfa alá. A legfőbb gyermeket a hozzátartozóik az ün­nepély után magukkal viszik, hogy az apanélküli otthonban, a szeretet szent estélyén, a családból ne hiányozzék senki. Kiürül az árvaház, csak egy kis töredék ma­rad itthon, akiknek hozzátartozóik nincsenek, akik teljesen árvák. És eljön a szent este. Szabad-e ezeknek az elhagyott, elárvult gyer­mekeknek érezni azt, hogy a szent estén nekik nircsen ünnepük, mert hiszen nincsen család, ame­lyik a körébe fogadja őket? Szabad-e tudatára éb- reóm. annak, hogy ök nem hiányzanak senkinek, f-icgy őket nem kívánja, nem várja senki? A szent este áldozatos este és az árvaházi nevelő, akit ez estén szintén hív és vár az otthona, hozza meg a szeretetnek legszebb áldozatát. Az, aki lelkét és szívét az árvaügynek adta, annak nem; lehet más családja, más otthona ezen az es­tén, mint az árvaházban ez a kis család. A nagy ebédlő némán várja a kis családot karácsonyi vacsorára. A gyermeksereg nevelőivel együtt a karácsonyfával díszített asztalhoz ül, lobognak a fácskán a szeretet lángjai, s a néma ebédlő vidám, zajongó család jókedvétől hangos. Moso ygó arcok üdvözlik az ünnepi vacsora pompá3 fogásait, borlevest, rántotthúst salátával és az elmaradhatatlan diós- és mákospatkót. Központi fűtések Egészségügyi berendezések DOBKAY es székely oklevelek rnérnöK V-, Katona József utca 41. szóm. (Újpesti rakpart karok.) Telefon ; 2L-0-19. Vacsora után a rendes szokástól eltérően együtt marad a társaság a késői órákig. Elő­kerülnek a közös társasjátékok, pereg a kocka, harsog a vidám kacagás és elfelejtünk minden bajt és bánatot. Elfelejtjük árvaságunkat és elha- gyatottságunkat. ­& Csaknem .100 éve, bogy a főváros nemeslelkü emberbarátok adományából megalapította József nádor nevéről elnevezett székesfővárosi József Fiúárvaházát. Az elmúlt 92 év alatt 2862 növen­déke volt az intézetnek. Ezek közül a nagy átlag a tizennegyedik életév betöltése után ipari pályára lépett. A szorgalmas, jőviseletü és tehetséges nö­vendékeink közép- és főiskolát végezve léptek az életbe. Volt növendékeink legnagyobb része tehát iparos és kereskedő, de alpolgármester, bíró, pap, ügyvéd, orvos, katonatiszt, tanár, tanító, állami és fővárosi tisztviselő is számos van köztük. Az idén megalakult a Volt Növendékek Egyesülete, amely ma 150 tagot számlál. Váczy István okleveles építészmérnök és építőmester Budapest, VIII., Baross-utca 82. Telelőn: 40-8-54 Avenmms Művek Különleges szigetelő anyagok, saválló és nedvesség- álló festékek ±yára Raktár és iroda : Budapest, VIL, Almásy-iér 10. Telefon. 431—38. FUlöp Be építőmester Buúapesí, VII, J-.Iréna-úS 11 Telelőn: 35—5—84 Hiüll SjLjJDgK épíJőmesier Telefon’ 54-6-66 — Budapest, II.. Gyorskocsi-u 10. Szép, olcsó, jó SiBSíET cs«k a Poliák-féle tehet Üzlet: Budapest, VIL, Király-u ca 89. sz. Gyár: VII, Almássy-tér 2. Telefonszám 33—4—62

Next

/
Oldalképek
Tartalom