Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-11 / 50. szám
n BaammamBBKmaaaammsumm Félmilliós alaptökével megkezdte működését az flllatvásár Pésizfirgalmi R.-T. A múlt hét végén tartotta alakuló közgyűlését a likvidált Vásárpénztár hatáskörét átvevő új hitelszervezet, amely a főváros elhatározása szerint Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Részvény- társaság címen fog működni. Az új intézmény szoros együttműködésben dolgozik a Községi Takarék- pénztár Részvénytársasággal, éppen ezért a Fővárosi Hírlap munkatársa, Lipíhay Lajos dr.-t, a Községi Takarékpénztár vezérigazgató-helyettesét kérte meg arra, vázolja az új szerv feladatkörét. — Egyelőre ötszázezer pengő alaptőkével kezdi meg hivatását az AUatvásár Rt., — mondotta Lip- thay Lajos, — amelyet szabályszerűen bejegyeztettünk a cégbíróságnál. Az alapszabályok elkészítésénél pontosan körülhatároltuk azokat a teendőket, amelyeknek elvégzését a részvénytársaság feladatává tűztek ki. A dolog természeténél fogva mono- polisztikus hatásköre van az Álla.ivó.sár Pénzforgalmi Ef-nak, mert hiszen egyéb megoldással el sem képzelhető a termelőknek és a husiparosoknak nyújtandó hatósági hitelművelet. Legfőbb célja az intézménynek, hogy fővárosunk közélelmezési érdekeit szolgálja, természetesen elsősorban a húsellátást és zsírellátást. Indokolt esetekben és megfelelő fedezet mellett hiteleket, vagy előlegeket folyósítunk az állattenyésztőknek abból a célból, hogy állataikat a fővárosi vásárokon vagy vágóhidakon bizomárnyi ügylet keretében értékesíthessék. De segítségére sietünk a budapesti husiparosoknak is abban az irányban, hogy megfelelő kölcsönnel akadálytalanul fedezhessék üzleteik áruellátását. Bizonyos hatósági jogkört is átvállal a részvénytársaság, amelynek Cégjogi és részvényesi szempontból igen érdekes végzést hozott most a budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróság Ozermann Andor dr. bíró elnöklésével. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár Részvénytársaság néhány hónappal ezelőtt közgyűlést tartott, amelyen az alapszabályainak egyik paragrafusát módosította és a módosított alapszabályokat az igazgatóság beterjesztette a cégbírósághoz. A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos az alapszabály módosítását előterjesztéssel támadta meg azon az alapon, hogy az új szöveg nem felel meg a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek. A cégbíróság a miniszteri biztos előterjesztésének helyt adott és felhívta a Péti Nitrogén Rt. igazgatóságát, hogy hívjon össze újabb közgyűlést, amelyen alapszabályainak módosítását a törvény rendelkezéseinek megfelelően határozza él. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár alapszabályainak 30-ik szakaszát módosította és az új szöveg szerint a társaság nyereségének felosztásáról • igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés határoz. ív íoyteri biztos kifogás tárgyává tette, hogy ez az új alapszabály-szöveg a nyereség feloszlásának módozatait közelebbről nem állapítja meg. A cégbíróság most meghozott végzésének indokolása kiemeli, hogy a kereskedelmi törvény előírása szerint az alapszabályoknak tartalmaznia kell a nyereség felosztásának a módozatait is. Hivatkozik a törvényszék a kereskedelmi törvény 163-ik szakaszára is, amelynek értelmében a részvényes igényt tarthat arra a tiszta haszonra, amely az alapszabályok szerint a részvényesek közt felosztásra kerül. Utal a cégbíróság végzése a Kúria állandó gyakorlatára, amely szerint a részvény társaság alapszabályai korlátozhatják ugyan az egész tiszta nyereség felosztását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra meghatározott összegnek a levonását elrendelik, a közgyűlés többségének szabad tetszésére mégsem lehet bízni azt, hogy a tiszta nyereségnek esetleg az alapszabályszerü levonások után fennmaradó részét is kizárni kívánja a felosztásból. Hangsúlyozza a törvényszék, hogy a tiszta jövedelemben való részesedés a részvényhez fűződő, annak forgalmi értékét elsősorban érintő alapvető jog. feladatává tették azt, hogy az áülatvásáron forgalomba kerülő marhák ellenértékét beszedje és az eladóknak kifizesse. E tevékenységéért bizonyos jutalék illeti meg a: részvénytársaságot, e jutalék íörendeltetése a vállalat fenntartása és állandó jellegű működésének biztosítása. önként értetődik, hogy az Állatvásár Pénzforgalmi Részvénytársaság működési körébe sorolták mindazokat a teendőket, amelyek a vágóállatok Budapestre érkezésének pillanatától kezdve a hústermékeknek a kisiparoshoz való jutásáig felmerülnek. — A részvénytársaság, amelynek igazgatósági tagjai között Morvay Zsigmond dr., Buzáth János dr., Szakái Géza, Szentgály Antal, Várkonyi Kálmán dr., Faber Fülöp és Mónus Illés foglalnak helyet, már meg is kezdte alapszabályszerü működésé t,, amit az állattenyésztők és a húsiparosok egyaránt nagy megnyugvással fogadtak. Nagyon éreztette ugyanis hatását, mégpedig károsan, az a körülmény, hogy a régi Vásárpénztár likvidálása óta; az üzleti forgalom egyenletességét biztosító ódlandó jellegű hitelakció stagnált. Mint mindenben, úgy itt is, akadtak gáncsoskodók, akik azt hangoztatták, hogy az új vállalat ötszázezer pengős alaptőkéje oly csekély, hogy annak fedezetével nem fogja tudni ellátni a reábízott feladatokat. Én ellenkező véleményen va,gyok, mert meggyőződésem szerint az intézmény teljes mértékben meg fog felelni a hozzáfűzött reményeknek, de ha későbbi időben esetleg mégis arra kerülne a sor, hogy a forgalom elmélyülésével nagyobbösszegü alaptőke biztosítása mutatkoznék szükségesnek, meg fogjuk találni a módot arra, hogy az emelés megtörténjék. Mivel a konkrét esetben a Péti Nitrogéngyárnál a közgyűlés által elhatározott módosítás a társaság tiszta nyereségének a felosztását a közgyűlés tetszésére bízza, ez az új alapszabálypont alkalmas lehet arra, hogy a részvényesek osztalékjogát sértse. A cégbíróság végzése szerint utasítani kellett a társaság igazgatóságát, hogy alapszabályaiban juttassa határozottan kifejezésre azt a tényt, hogy a nyereségfelosztás csakis a részvényesek sérelme nélkül történhetik. Olcsóbban biztosítja vagyontárgyait a főváros Január s-én élefbeiép az új megáltegsdás Hosszas tanakodás után dűlőre jutott a fővárosi biztosítások nehéz kérdése. Amióta a jelenlegi állapot fennáll, számtalan terv merült fel a városi biztosítások megreformálására. Nemcsak a fővárosnál okozott ez a kérdés nagy gondokat, hanem, mint a közelmúlt eseményei mutatták, a vidéki városoknál is. Az eddigi rendszer túlságos nagy költséggel járt és ezzel arányban túlságos sok hasznot jelentett a biztosítók számára. A kérdés minden variá,- ciója szerepelt a tárgyalóasztalon, végül a régi állapot meghosszabbítását határozták el, azzal a korrekcióval, hogy a biztosítási költségeket a biztosítandó vagyontárgyak leértékelésével és a biztosítási díjtételek csökkentésével mérsékelik. A főváros hasonló szerződést köt, mint amüyet néhány hét előtt a vidéki városok hoztak létre a biztosító intézetekkel. Természetesen a szerződés egyes pontjai a fővárosi viszonyokhoz alkalmazkodnak. Ez év végével jár le az a megállapodás, amelyet hat évvel ezelőtt kötöttek, tehát majdnem az utolsó pillanatban teszi meg a főváros az elhatározó lépést a biztosítások folyamatossága érdekében. A tárgyalásokat a Községi Takarékpénztár közvetítésével bonyolították le, amely a városi biztosítások dolgában is megtartja ezt a közvetítő szerepet. A biztosító intézetek kötelezettséget vállaltak a díjtételek mérséklésére. Különösen a középületek biztosítási díjait csökkentik nagy arányban, azonkívül kötelezték magukat, hogy már január 1-töl kezdve a főváros által megállapított új becslések alapján vetik ki a díjtételeket. Az újraértékelési eljárás hosszabb ideje folyik, de a főváros tulajdonában lévő sok épület és egyéb j vagyontárgy felbecsülésének munkája a tavaszi hó- ) napokba fog benyúlni. A főváros ezért csak a jövö 1 évben, a munka befejezése után, fogja közölni a I biztosító intézetekkel a biztosítandó vagyontárgyak ! új értékelését, de az intézetek, mint említettük, ; már január 1-töl kezdődően, a később közlendő Is- ‘ értékelés alapján, állapítják meg a díjtételeket. Az 5 engedmények ellenében ' a főváros tízéves megállapodást köt a biztosítókkal, ( ] annak kikötése mellett, hogy a maga részéröl a J szerződést félévi felmondással ez időn belül is bármikor felmondhatja. Előreláthatóan a főváros igen számottevő megtakarításhoz jut az új biztosítási szerződések révén, annál is inkább, mert a jövö évtől kezdődően, kivétel nélkül, az összes üzemek is az egységes biztosítás keretébe kerülnek, úgyhogy főleg az üzemi biztosítások költségénél jelentkezik majd a lényeges megtakarítás. A városgazdasági bizottság szerdai ülésén terjesztik elő az erre vonatkozó javaslatot és miután előreláthatóan a bizottság hozzájárul ehhez a megoldáshoz, a szerződések aláírásának nem lesz akadálya. A Községi Takarék osztja majd fel az egyes biztosító intézetek között egységes feltételek mellett a biztosított értékeket, úgy hogy a fővárosi vagyontárgyak biztosításában a Magyarországon képviselt intézetek nagyrésze közreműködik.------- -----------Ij edelem a Községi Eieímiszeriizem drágaságellenes intézkedései miatt fi Kereskedelmi Kamara átirata a polgármesterhez A főváros közélelmezési bizottsága néhány nappal ezelőtt foglalkozott a drágaság kérdésével. Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője részletes előterjesztésben ismertette a jelenlegi helyzetet és ebből kiderült, hogy az utóbbi időben valóban rohamos drágulás állott be az élelmiszerek frontján. Ilyen viszonyok mellett a fővárosra nagy feladatok hárulnak, különösen most, .amikor a kereseti lehetőségek, a jövedelmek nem tartanak lépést a drágulási folyamattal, sőt ellenkezőleg: a, jövedelmekben további visszaesések mutatkoznak. Rosta János tanácsnok a közélelmezési bizottságban megnyugtató kijelentéseket tett és hangsúlyozta, hogy a főváros illetékes tényezői mindent elkövettek, hogy a budapesti közönség élelmiszerszállítását zavartalanul és megjelelő áron biztosítsák és az erre hivatott közélelmezési üzemek hatalmas készleteket halmoztak fel, amelyeket adott pillanatban piacra dobnak és megakadályozzák az élelmiszerhiányt, vagy az éielmiszerezsora bekövetkezését. Bizonyos oldalon azonban félreértik a főváros intencióit és kereskedelmi körökben .attól tartanak, hogy ezek a hatósági intézkedések, előkészületek jogcímet nyújtanak majd arra, hogy a sokat kifogásolt és mindig támadott közüzemek újból erőre kapjanak és olyan térre terjesszék ki működésűket, amely már a magánkereskedelem területe. Az érdekelt élelmiszerkereskedelem különösen a Községi Élelmiszerárusító üzemmel szemben táplál nagyfokú bizalmatlanságot és ettől az érzelemtől eltelve a Kereskedelmi és Iparkamara közbelépését kérte. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a magánkereskedelem intervenciójára és a sajtóban is megjelent hírek hatása alatt átirattal fordult a polgármesterhez és felvilágosításokat kért arra nézve, miként képzeli el a főváros a Községi Éielmiszerüzem harcbaindítását a drágaság ellen. A kamara eddig is minden eszközzel tiltakozott az ellen, hogy a hatóság beavatkozzék a magánkereskedelmi áralakulásba, mert szerinte az erőszakos beavatkozás sohasem célravezető. A kamara a polgármesterhez intézett átiratában kifejti, hogy bár a jogosulatlan árdrágítást nem kívánja védelemben részesíteni, mégis felhívja a figyelmet arra, hogy az áralakulásba való, a kellő szakszerűséget nélkülöző hatósági beavatkozások a kereskedelem és az ipar felesleges és káros zaklatásának forrásává lehetnek, sőt legális egzisztenciák veszélyeztetését is maguk után vonhatják. A kamara készségesen felajánlja közreműködését az egyes élelmiszerek és termények árainak megvizsgálására, hogy így együttesen állapítsák meg az áralakulás útját és az esetleges árdrágulások okozóit. A Kereskedelmi és Iparkamara átiratban arra kéri a polgármestert, hogy mielőtt a főváros bármiféle intézkedést foganatosít, a közmegnyugvás érdekében előzetesen ismertesse azokat a kamarával és kérje ki a testület szakvéleményét a tervezett hatósági intézkedések felöl. Elvi Jelentőségű döntés a részvényes osztalékjogának védelméről A cégbíróság nem engedélyezte a Féli Nitrogén alapszabály módosítását
