Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-04 / 49. szám

Budapest, 1985 december 4. 5 Rendelettel akadályozza meg a polgármester a zugirászok betörését a főváros hivatalaiba Szendy Károly polgármester előtt a Magyar Ügyvédpolitikai Társaság küldöttsége jelent meg, amelynek élén Pályi Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag a zugírászat leküzdése ércekében készült memorandumot nyújtott át és arra kérte a polgármestert, hogy támogassa a társaság moz­galmát. A polgármester kijelentette, hogy teljesen egyetért az ügyvédek jogos törekvésével és azon­nal intézkedik, hogy a főváros hivatalaiban jelent­kező zugirászok ténykedését msg akadály ózzák. Az ügyvédségnek erről a mozgalmáról és a kérdésnek fővárosi vonatkozásairól megkérdeztük Pályi Gyula dr. fővárosi bizottsági tagot, aki a következőket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A kontármunka az iparban, a zugírászat a szellemi foglalkozások terén, édes testvérek. A. kontárok üldözése az utóbbi időben mindegyre job­ban előtérbe lépett, a hatóságok előtt is megér­tésre talált az az elv, hogy a munkát az kapja meg, akit képzettsége és megszerzett jogai révén megillet. De másrészről meg kellett védeni a kö­zönséget is, amelynek a kontár károkat, gyakran pótolhatatlan veszteséget okozhat. Hasonló állás­pontot kell elfoglalni a zugírászatnak a szellemi térre, mindenekelőtt az ügyvédi munkába való be­tolakodásával szemben, annál is inkább, mert az utóbbi években mind többen vetették rá magukat a minden jog és képesítés nélküli zugírászati tevé­kenységre. — A kormány a zugírászatot betiltotta, 1934-ben szigorú törvény készült a zugírászoK ellen, azonban a törvényes üldözés csak másodla­gos védekezés, nagyobb jelentősége van a preven­tív intézkedésnek, amely a zugírászat lehetőségét akadályozza meg. — Ez a felfogás vezette a Magyar ügyvéd­politikai Társaságot, amikor küldöttségileg jelent meg Szendy Károly polgármester úr előtt, akit arra kértem, hogy rendeletben utasítsa a főváros hivatalait a törvény rendelkezéseinek fokozottabb mértékű végrehajtására. Igazoltassák a közönség érdekében eljárókat, állapítsák meg, hogy milyen Nemcsak az újonnan épülő hidak adnak gon­dot a fővárosnak, hanem a meglévő Dunahidak is. Köztudomású, hogy az államnak már régebben az a terve, hogy a hidak fenntartását és gondozását a fővárosra bízza, természetesen az ezzel járó teher viselésével együtt. Évekre visszamenően sok tár­gyalás folyt már erről, de a felmerülő nagy anyagi differenciákat a hídkérdésben — hogy a kínálkozó szó-viccel éljünk — nem tudták áthidalni. A kor­mány részéről azonban sürgősen tisztázni kíván­ják a kérdést, annál inkább, mert az áhamra a jövő évben a hidakkal kapcsolatosan még nagyobb anyagi kötelezettség válik aktuálissá. Épp ezért a kereskedelmi miniszter a közelmúltban újabb le­iratot intézett a polgármesterhez és felhívta, hogy az évek óta folyó tárgya­lásokat igyekezzék befejezéshez juttatni és kölcsönös engedékenységgel teremtse­nek olyan megállapodási alapot, amelynek révén az összes budapesti Dunahidak mi­előbb a főváros kezelésébe kerüljenek át. Az ügy előzményeihez tudni kell, hogy a hidak tisztogatása, fenntartása, javítása és világítása az állam kötelessége. Ezeknek a feladatoknak az állam mindig tökéletesen eleget ’’s tett, de felmerül­tek olyan költségek, mint például a hidak világí­tása, sepertetése, amelyeket a főváros végzett az állam helyett, de az állam számlájára és ame­lyeknek megtérítését a főváros joggal követelte. Ezek az összegek az évek során százezrekre emel­kedtek, de az állam várt a kiegyenlítéssel, mert már akkoriban foglalkozott a gondolattal, hogy a BECHT JÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti-utca 4 Telefon: 84-1-97 December 5» 8 és 12-én délután fél 3 órakor Ügetőverseny jogon látnak el képviseleteket, amelyek csak bizo­nyos körülmények között, például rokoni alapon vé­gezhetők. Fővárosi vonatkozásban főleg az ellen merültek fel kifogások, hogy ipari és adóügyekben végeznek sokan zugírászati tevékenységet. — Ez a tevékenység, meggyőződésem szerint, még a kontármunkánál is veszedelmesebb. Nem csak az ügyvédi karnak okoz károkat, amelyek a mai nehéz viszonyok között különösen számításba esnek, de bajba sodorják a közönséget is, amely hozzánemértö képviseletre bízta az ügyét. Mozgal­munkban tehát elsősorban társadalompolitikai tö­rekvés vezet: a kispolgár védelme, aminek külön etikai alapot ad az a körülmény, hogy az ügyvéd szegényjogon mindent ellát. ■—- Szendy Károly polgármester úr, mint egye­bekben is a korrektség mintaképe, a legnagyobb megértéssel fogadta kérésünket. Meghallgatásunk után azonnal átküldött doroghi Farkas Ákos dr. tanácsnokhoz, az elnöki osztály vezetőjéhez, azzal, hogy a kiadandó rendelet részleteit tárgyaljuk le. Ez nyomban meg is történt. * Szendy Károly polgármester 24.427/935. I. szám alatt egyébként kedden már kibocsátotta a zugírá­szat megrendszabályozására vonatkozó rendeletét, amelyet valamennyi székesfővárosi hivatal, üzem és intézmény vezetőjének kikézbesítettek. A polgármes­ter a székesfővárosi alkalmazottak figyelmét fel­hívja arra, hogy minden olyan esetben, amidőn valamely ügyfél helyett más akar eljárni, követel­jék be tőle az ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazol­ványt, illetőleg igazoltassák vele azt a jogcímet, amelyen másnak képviseletében megjelenni jogo­sultak. Ennek az igazoltatásnak, mondja a rende­let, szigorúnak kell lennie és csak abban az esetben tekinthet el tőle a tisztviselő, ha előtte az eljáró személye és hivatása ismeretes. Az ügyvédi társadalomban gyorsan híre terjedt a polgármester energikus intézkedésének, amely hi­vatva lesz a zugirászok nyüzsgését a főváros hiva­talaiban megakadályozni. A válsággal küzdő ügy­védi rend joggal reménykedik, hogy a polgármester intézkedése révén több foglalkoztatáshoz fog jutni. hidakat teljesen a főváros gondoskodására bízza. 1936-ban pedig esedékessé válik az a 40.000 forint is, amelyet az államnak a Lánchíd-koncesszió megváltásából kifo­lyóan kell a fővárosnak fizetnie. Ezt a közel egymilliót sem akarja az állam meg­téríteni. A kormány azon az állásponton van, hogy a budapesti hidak más elbírálás alá esnek, mint a vidéki hidak, amelyek a legtöbb esetben országút- jellegüek, fenntartásuk tehát tényleg az állam fel­adata. Ezzel szemben a budapesti hidak tulajdon­képpen a főváros úthálózatának kiegészítő részei, a két városrész közötti összeköttetést biztosítják. Addig, amíg a hídvám fennállott és ennek jövedel­méből a budapesti hidak fenntartására fedezet volt, az államnak nem okozott terhet a budapesti hidak fenntartása. A hídvám eltörlése óta azonban az ál­lam saját pénzéből kénytelen a terheket viselni. A hídvám idején is a főváros közönsége fizette eze­ket a terheket, mert hiszen a hidakon a budapesti polgárság fizette a legtöbb vámot. Minden körül­mény amellett szól, az állam szerint, hogy a buda­pesti hidak fenntartásával járó összes terhek kizá­rólag a fővárost illetik. Az állam azonban hajlandó méltányos megegyezésre. Bizonyos terheket kész továbbra is viselni, de a kiadások nagyrészét a fő­városra kívánja áthárítani. Értesülésünk szerint a városházán belátják, hegy voltaképpen a kormány álláspontja helyes ebben a kér­désben. Mindazonáltal rámutatnak a főváros nehéz pénz­ügyi helyzetére, ami főként onnan ered, hogy az állam egyre több és több anyagi teher átvállalására kényszeríti a várost. Ha a hidak fenntartási költ­ségét is Budapestnek kell viselnie, ez a helyzet még jobban megnehezül, és az államtól elvállalt terhek száma ismét növekedni fog. Mindezek elle­nére a főváros részéről is megvan a hajlandóság e sokat tárgyalt kérdés dűlőre juttatására és ennek érdekében a karácsonyi ünnepek után újra fel­veszik a tárgyalásokat a kereskedelmi miniszté­riummal. Addigra mindazok a fővárosi hivatalok, amelyek ennél a kérdésnél érdekelve vannak, így elsősorban a pénzügyi ügyosztály, a közlekedési, az útépítési ügyosztályok elkészítik előterjeszté­seiket, úgyhogy a főváros képviselői a tárgyalá­sokra már teljesen kidolgozott propozicióval men­nek. Hír szerint hasonló megállapodás készül az Alagútra vonatkozóan is, amelyet az állam most teljesen restaurál, modernizál és jókarbahelyezve akarja végleges gondozásra átadni a fővárosnak. Nagyarányú fejlesztés előtt a Segitőalap Belépnek az üzemi alkalmazottak Január 1-én meg akarják valósítani a fővárosi alkalmazottak egy régi tervét, az üzemi tisztvise­lőknek és alkalmazottaknak a Segítöalapba való be­lépését. Az erre vonatkozó előkészület már régen megtörtént és eddig is csak adminisztrációs okok késleltették a terv létrejöttét. Most azonban már semmi akadálya sincs annak, hogy a Segitőalap szociális intézményében a főváros összes alkalma­zottai helyet foglaljanak és egészségük megvédésé­ről, jólétükről ezen az úton gondoskodjanak. A Segitőalap tagjainak száma, az üzemiek bekapcso­lásával, mintegy 6000 fővel fog szapo­rodni, ami körülbelül a taglétszám egy- harmaddal való növekedését jelenti. Ennek megfelelően szaporodnak majd az intézmény bevételei, de kiadásai is, sőt talán a kiadások még nagyobb mértékben fognak növekedni, miután az üzemi tiszt­viselők és alkalmazottak jóléti ellátása eddig sok kívánni valót hagyott maga után és így a felgyülemlett igények kielégítése nagy teherpróbára teszi majd a Segitőalap képessegeit. Az intézmény vezetősége felkészülten várja az új feladatokat és bízik abban, hogy kötelességeit tel­jes mértékben teljesíteni tudja. Az egyes üzemek a Segítöalapnak adják majd át azokat a vagyonrésze­ket, tartaléktőkéket, amelyeket tisztviselőik és al­kalmazottaik szociális és jóléti ellátására eddig gyűjtöttek, úgy, hogy a Segítőalap az üzemi alkalmazottak be­kapcsolásával igen jelentős vagyonállaghoz is jut. Most azután már nem késlekedhetnek tovább az intézmény külső fejlesztésével sem. A régen ak­tuális építkezéseket hamarosan dűlőre viszik, hogy kora tavasszal az építkezéseket megindíthassák és a létesítmények egy részét már a jövő nyáron hasz­nálatba is adhassák. A Segitőalap intéző bizottsága a jövő héten tart ülést, hogy ezeket a függőben lévő problémá­kat végleg letárgyalja, meghatározza a tervezett építkezések helyét és felhatalmazást adjon a szük­séges területek megszerzésére, valamint az építke­zési előkészületek megtételére. A Segitőalap körül­belül egymilliót óhajt a szóbanforgó építkezé­sekbe fektetni. Elsősorban a kenesei telep bővítését hajtják végre, amit 4—5 hónap alatt be is fejezhetnek, a program második pontjában szerepel a magaslati üdülőhely építése, amelyre nézve Budapest környéke van elő­térben, tekintve, hogy az utalási költségek mini­mális volta mellett ez az üdülési lehetőség g, leg­olcsóbb az alkalmazottak száméira. De egyidöben kezdenék meg a tavasszal négy-öt helyen tervezett gyógyfürdő penziók építését is. A Segitőalap, amely a szabad orvosválasztás alapján áll, minden év végén lehetővé teszi, hogy a tagok kezelő orvosaikat megváltoztathassák. Most is megjelent az igazgatóság felhívása, amely közli, hogy az orvosváltoztatást december 10-ig lehet bejelenteni. Az orvosok csak az évi 3600 pengőnél kisebb jöve­delmű segítöalapi tagokat kezelik az intézmény. ál­tal átalánydíj ellenében, míg a cenzuson felüli jö­vedelmű tagoktól külön honoráriumot követel­hetnek. A kezelőorvosok száma az üzemi alkalma­zottak bekapcsolódása folytán szaporodni fog, de növekszik majd az orvosok jövedelme is, ha több tag ellátását sikerül a maguk számára biztosítani. Az intézmény nagy propagandát fejt ki annak érdekében, hogy a balatonkenesei üdülőtelep egész éven élt foglalt legyen és így telep rentabilitása biztosíttassák. Ezért a hosszabb tartózkodások ese­tére nagyobb árengedmhényeket nyújtanak. Kéthó­napos tartózkodásnál 15% engedményt adnak a vendégeknek, úgy, hogy számos nyugdíjas költözött már Kenesére állandó tartózkodásra, mert sokkal olcsóbban tudnak ott megélni, mint a fővárosban. Ktisek fektíe jéms TETŐFEDŐM ESTER Budapest, I., Karolina-út 16. Telefon: 69-5-59. Befejeződik az állam és a főváros vitája a Mdak karbantartási költségéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom