Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-04 / 49. szám
Budapest, 1985 december 4. 5 Rendelettel akadályozza meg a polgármester a zugirászok betörését a főváros hivatalaiba Szendy Károly polgármester előtt a Magyar Ügyvédpolitikai Társaság küldöttsége jelent meg, amelynek élén Pályi Gyula dr. törvényhatósági bizottsági tag a zugírászat leküzdése ércekében készült memorandumot nyújtott át és arra kérte a polgármestert, hogy támogassa a társaság mozgalmát. A polgármester kijelentette, hogy teljesen egyetért az ügyvédek jogos törekvésével és azonnal intézkedik, hogy a főváros hivatalaiban jelentkező zugirászok ténykedését msg akadály ózzák. Az ügyvédségnek erről a mozgalmáról és a kérdésnek fővárosi vonatkozásairól megkérdeztük Pályi Gyula dr. fővárosi bizottsági tagot, aki a következőket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A kontármunka az iparban, a zugírászat a szellemi foglalkozások terén, édes testvérek. A. kontárok üldözése az utóbbi időben mindegyre jobban előtérbe lépett, a hatóságok előtt is megértésre talált az az elv, hogy a munkát az kapja meg, akit képzettsége és megszerzett jogai révén megillet. De másrészről meg kellett védeni a közönséget is, amelynek a kontár károkat, gyakran pótolhatatlan veszteséget okozhat. Hasonló álláspontot kell elfoglalni a zugírászatnak a szellemi térre, mindenekelőtt az ügyvédi munkába való betolakodásával szemben, annál is inkább, mert az utóbbi években mind többen vetették rá magukat a minden jog és képesítés nélküli zugírászati tevékenységre. — A kormány a zugírászatot betiltotta, 1934-ben szigorú törvény készült a zugírászoK ellen, azonban a törvényes üldözés csak másodlagos védekezés, nagyobb jelentősége van a preventív intézkedésnek, amely a zugírászat lehetőségét akadályozza meg. — Ez a felfogás vezette a Magyar ügyvédpolitikai Társaságot, amikor küldöttségileg jelent meg Szendy Károly polgármester úr előtt, akit arra kértem, hogy rendeletben utasítsa a főváros hivatalait a törvény rendelkezéseinek fokozottabb mértékű végrehajtására. Igazoltassák a közönség érdekében eljárókat, állapítsák meg, hogy milyen Nemcsak az újonnan épülő hidak adnak gondot a fővárosnak, hanem a meglévő Dunahidak is. Köztudomású, hogy az államnak már régebben az a terve, hogy a hidak fenntartását és gondozását a fővárosra bízza, természetesen az ezzel járó teher viselésével együtt. Évekre visszamenően sok tárgyalás folyt már erről, de a felmerülő nagy anyagi differenciákat a hídkérdésben — hogy a kínálkozó szó-viccel éljünk — nem tudták áthidalni. A kormány részéről azonban sürgősen tisztázni kívánják a kérdést, annál inkább, mert az áhamra a jövő évben a hidakkal kapcsolatosan még nagyobb anyagi kötelezettség válik aktuálissá. Épp ezért a kereskedelmi miniszter a közelmúltban újabb leiratot intézett a polgármesterhez és felhívta, hogy az évek óta folyó tárgyalásokat igyekezzék befejezéshez juttatni és kölcsönös engedékenységgel teremtsenek olyan megállapodási alapot, amelynek révén az összes budapesti Dunahidak mielőbb a főváros kezelésébe kerüljenek át. Az ügy előzményeihez tudni kell, hogy a hidak tisztogatása, fenntartása, javítása és világítása az állam kötelessége. Ezeknek a feladatoknak az állam mindig tökéletesen eleget ’’s tett, de felmerültek olyan költségek, mint például a hidak világítása, sepertetése, amelyeket a főváros végzett az állam helyett, de az állam számlájára és amelyeknek megtérítését a főváros joggal követelte. Ezek az összegek az évek során százezrekre emelkedtek, de az állam várt a kiegyenlítéssel, mert már akkoriban foglalkozott a gondolattal, hogy a BECHT JÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti-utca 4 Telefon: 84-1-97 December 5» 8 és 12-én délután fél 3 órakor Ügetőverseny jogon látnak el képviseleteket, amelyek csak bizonyos körülmények között, például rokoni alapon végezhetők. Fővárosi vonatkozásban főleg az ellen merültek fel kifogások, hogy ipari és adóügyekben végeznek sokan zugírászati tevékenységet. — Ez a tevékenység, meggyőződésem szerint, még a kontármunkánál is veszedelmesebb. Nem csak az ügyvédi karnak okoz károkat, amelyek a mai nehéz viszonyok között különösen számításba esnek, de bajba sodorják a közönséget is, amely hozzánemértö képviseletre bízta az ügyét. Mozgalmunkban tehát elsősorban társadalompolitikai törekvés vezet: a kispolgár védelme, aminek külön etikai alapot ad az a körülmény, hogy az ügyvéd szegényjogon mindent ellát. ■—- Szendy Károly polgármester úr, mint egyebekben is a korrektség mintaképe, a legnagyobb megértéssel fogadta kérésünket. Meghallgatásunk után azonnal átküldött doroghi Farkas Ákos dr. tanácsnokhoz, az elnöki osztály vezetőjéhez, azzal, hogy a kiadandó rendelet részleteit tárgyaljuk le. Ez nyomban meg is történt. * Szendy Károly polgármester 24.427/935. I. szám alatt egyébként kedden már kibocsátotta a zugírászat megrendszabályozására vonatkozó rendeletét, amelyet valamennyi székesfővárosi hivatal, üzem és intézmény vezetőjének kikézbesítettek. A polgármester a székesfővárosi alkalmazottak figyelmét felhívja arra, hogy minden olyan esetben, amidőn valamely ügyfél helyett más akar eljárni, követeljék be tőle az ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványt, illetőleg igazoltassák vele azt a jogcímet, amelyen másnak képviseletében megjelenni jogosultak. Ennek az igazoltatásnak, mondja a rendelet, szigorúnak kell lennie és csak abban az esetben tekinthet el tőle a tisztviselő, ha előtte az eljáró személye és hivatása ismeretes. Az ügyvédi társadalomban gyorsan híre terjedt a polgármester energikus intézkedésének, amely hivatva lesz a zugirászok nyüzsgését a főváros hivatalaiban megakadályozni. A válsággal küzdő ügyvédi rend joggal reménykedik, hogy a polgármester intézkedése révén több foglalkoztatáshoz fog jutni. hidakat teljesen a főváros gondoskodására bízza. 1936-ban pedig esedékessé válik az a 40.000 forint is, amelyet az államnak a Lánchíd-koncesszió megváltásából kifolyóan kell a fővárosnak fizetnie. Ezt a közel egymilliót sem akarja az állam megtéríteni. A kormány azon az állásponton van, hogy a budapesti hidak más elbírálás alá esnek, mint a vidéki hidak, amelyek a legtöbb esetben országút- jellegüek, fenntartásuk tehát tényleg az állam feladata. Ezzel szemben a budapesti hidak tulajdonképpen a főváros úthálózatának kiegészítő részei, a két városrész közötti összeköttetést biztosítják. Addig, amíg a hídvám fennállott és ennek jövedelméből a budapesti hidak fenntartására fedezet volt, az államnak nem okozott terhet a budapesti hidak fenntartása. A hídvám eltörlése óta azonban az állam saját pénzéből kénytelen a terheket viselni. A hídvám idején is a főváros közönsége fizette ezeket a terheket, mert hiszen a hidakon a budapesti polgárság fizette a legtöbb vámot. Minden körülmény amellett szól, az állam szerint, hogy a budapesti hidak fenntartásával járó összes terhek kizárólag a fővárost illetik. Az állam azonban hajlandó méltányos megegyezésre. Bizonyos terheket kész továbbra is viselni, de a kiadások nagyrészét a fővárosra kívánja áthárítani. Értesülésünk szerint a városházán belátják, hegy voltaképpen a kormány álláspontja helyes ebben a kérdésben. Mindazonáltal rámutatnak a főváros nehéz pénzügyi helyzetére, ami főként onnan ered, hogy az állam egyre több és több anyagi teher átvállalására kényszeríti a várost. Ha a hidak fenntartási költségét is Budapestnek kell viselnie, ez a helyzet még jobban megnehezül, és az államtól elvállalt terhek száma ismét növekedni fog. Mindezek ellenére a főváros részéről is megvan a hajlandóság e sokat tárgyalt kérdés dűlőre juttatására és ennek érdekében a karácsonyi ünnepek után újra felveszik a tárgyalásokat a kereskedelmi minisztériummal. Addigra mindazok a fővárosi hivatalok, amelyek ennél a kérdésnél érdekelve vannak, így elsősorban a pénzügyi ügyosztály, a közlekedési, az útépítési ügyosztályok elkészítik előterjesztéseiket, úgyhogy a főváros képviselői a tárgyalásokra már teljesen kidolgozott propozicióval mennek. Hír szerint hasonló megállapodás készül az Alagútra vonatkozóan is, amelyet az állam most teljesen restaurál, modernizál és jókarbahelyezve akarja végleges gondozásra átadni a fővárosnak. Nagyarányú fejlesztés előtt a Segitőalap Belépnek az üzemi alkalmazottak Január 1-én meg akarják valósítani a fővárosi alkalmazottak egy régi tervét, az üzemi tisztviselőknek és alkalmazottaknak a Segítöalapba való belépését. Az erre vonatkozó előkészület már régen megtörtént és eddig is csak adminisztrációs okok késleltették a terv létrejöttét. Most azonban már semmi akadálya sincs annak, hogy a Segitőalap szociális intézményében a főváros összes alkalmazottai helyet foglaljanak és egészségük megvédéséről, jólétükről ezen az úton gondoskodjanak. A Segitőalap tagjainak száma, az üzemiek bekapcsolásával, mintegy 6000 fővel fog szaporodni, ami körülbelül a taglétszám egy- harmaddal való növekedését jelenti. Ennek megfelelően szaporodnak majd az intézmény bevételei, de kiadásai is, sőt talán a kiadások még nagyobb mértékben fognak növekedni, miután az üzemi tisztviselők és alkalmazottak jóléti ellátása eddig sok kívánni valót hagyott maga után és így a felgyülemlett igények kielégítése nagy teherpróbára teszi majd a Segitőalap képessegeit. Az intézmény vezetősége felkészülten várja az új feladatokat és bízik abban, hogy kötelességeit teljes mértékben teljesíteni tudja. Az egyes üzemek a Segítöalapnak adják majd át azokat a vagyonrészeket, tartaléktőkéket, amelyeket tisztviselőik és alkalmazottaik szociális és jóléti ellátására eddig gyűjtöttek, úgy, hogy a Segítőalap az üzemi alkalmazottak bekapcsolásával igen jelentős vagyonállaghoz is jut. Most azután már nem késlekedhetnek tovább az intézmény külső fejlesztésével sem. A régen aktuális építkezéseket hamarosan dűlőre viszik, hogy kora tavasszal az építkezéseket megindíthassák és a létesítmények egy részét már a jövő nyáron használatba is adhassák. A Segitőalap intéző bizottsága a jövő héten tart ülést, hogy ezeket a függőben lévő problémákat végleg letárgyalja, meghatározza a tervezett építkezések helyét és felhatalmazást adjon a szükséges területek megszerzésére, valamint az építkezési előkészületek megtételére. A Segitőalap körülbelül egymilliót óhajt a szóbanforgó építkezésekbe fektetni. Elsősorban a kenesei telep bővítését hajtják végre, amit 4—5 hónap alatt be is fejezhetnek, a program második pontjában szerepel a magaslati üdülőhely építése, amelyre nézve Budapest környéke van előtérben, tekintve, hogy az utalási költségek minimális volta mellett ez az üdülési lehetőség g, legolcsóbb az alkalmazottak száméira. De egyidöben kezdenék meg a tavasszal négy-öt helyen tervezett gyógyfürdő penziók építését is. A Segitőalap, amely a szabad orvosválasztás alapján áll, minden év végén lehetővé teszi, hogy a tagok kezelő orvosaikat megváltoztathassák. Most is megjelent az igazgatóság felhívása, amely közli, hogy az orvosváltoztatást december 10-ig lehet bejelenteni. Az orvosok csak az évi 3600 pengőnél kisebb jövedelmű segítöalapi tagokat kezelik az intézmény. által átalánydíj ellenében, míg a cenzuson felüli jövedelmű tagoktól külön honoráriumot követelhetnek. A kezelőorvosok száma az üzemi alkalmazottak bekapcsolódása folytán szaporodni fog, de növekszik majd az orvosok jövedelme is, ha több tag ellátását sikerül a maguk számára biztosítani. Az intézmény nagy propagandát fejt ki annak érdekében, hogy a balatonkenesei üdülőtelep egész éven élt foglalt legyen és így telep rentabilitása biztosíttassák. Ezért a hosszabb tartózkodások esetére nagyobb árengedmhényeket nyújtanak. Kéthónapos tartózkodásnál 15% engedményt adnak a vendégeknek, úgy, hogy számos nyugdíjas költözött már Kenesére állandó tartózkodásra, mert sokkal olcsóbban tudnak ott megélni, mint a fővárosban. Ktisek fektíe jéms TETŐFEDŐM ESTER Budapest, I., Karolina-út 16. Telefon: 69-5-59. Befejeződik az állam és a főváros vitája a Mdak karbantartási költségéről
