Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-20 / 47. szám
Budapest, 1935 november 20. 7 ^xnngc&Jl/JZMP Uj színfolt, amely rávilágít a pékkartel üzelmelre A törvényszék szerint a kartel választott bíróságának szervezete a közrendbe és a jóerkolcsökbe ütközik A pékek legújabb akciója: emelik az árakat és beszüntették a barssa kenyér sütését Érdekes ítéletet hozott most a budapesti törvényszék a pékkartel sok bonyodalomra okot Adó szervének, a választott bíróságnak egyik döntésével kapcsolatban. Ezzel a bírósági ítélettel megvilágításba került azoknak a kínos ügyeknek egyike, amelyek a pékkartel működéséhez fűződnek, s amelyek egész sorozatára mutatott rá már a Fővárosi Hírlap. Tavaly, január elején tömörültek kartelbe a fővárosi és környékbeli sütőmesterek. Sokáig tagadták a kartel létezését, amelyet a Sütök Ipar- védő Egyezményének neveztek el. Az alakulattal kapcsolatos kellemetlen ügyek során összeütközésbe kerültek a kartellel a kívülálló mesterek, de perbe keveredtek vele olyanok is, akik annakidején három évi időtartamra beléptek az Egyezménybe. A kartelszerzödésbe foglalt külön megállapodás szabályozza a peres ügyek lebonyolításának módozatait, még pedig akként, hogy a kartél tagjai a vitás kérdések eldöntését az Egyezmény kebelében működő választott bíróságra tartoznak rábízni. Ennek a választott bíróságnak csak az lehet a tagja, aki egyúttal tagja az egyezménynek, vagyis a kartelalakulatnak. A választott bírák ugyancsak a kartel kebeléből jelölhetik ki a bíróság elnökét. A legújabb afférban Kertész Béla budapesti sütőmesternek jogvitája keletkezett magával a kartellel, amely 5200 pengős követelést támasztott ellene és mert Kertész Gyula ezt a követelést jogtalannak nyilvánította ki, a sütökartel választott• bírósági eljárást indított ellene. Felperesként maga a pékkartel szerepelt, aki megnevezte a maga választott bíróját. Amikor összeült a három tagból álló választott bíróság, Kertész Gyula sütőmester meglepő bejelentést tett. — Ez a bírói fórum -—- mondotta — nem lehet illetékes annak a jogvitának az eldöntésére, amely köztem és a kartel között keletkezett. Éppen ezért a választott bírák éllen kizárási indítványt terjesztek elő és ezenfelül per gátló kifogást támasztok, mert a választott bíróságnak A pékek különböző mesterkedései és okvetet- | lenkedései állandóan izgatják a közvéleményt, de legújabb eljárásuk egyenesen felháborító és joggal váltja ki a legsúlyosabb erkölcsi megítélést. Mint ismeretes, a Budapesti Sütőipar testület hétfőn este értekezletet tartott, amelyen Ruzicska Ede ipartestületi elnök bejelentette, hogy a mai árakon nem hajlandók tovább is árusítani a kenyeret, éppen ezért felemelik a kenyérárakat. Ugyanekkor Georgevics Béla dr. főjegyző határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek kalkulációs adatai nyomán a pékek beszüntetik a barnakenyér sütését. A határozati javaslatot elfogadták, ilyenformán kedd reggel óta Budapesten nincs barnakenyér. Nem foglalkozunk most a pesti pékek kalkulációs adataival, mert épp a minap olvashattuk, hogy a szegedi pékek leszállították a kenyér- párakat. Ez éppen elég ok arra, hogy a legélesebben tiltakozzunk mindennemű drágítás ellen. De a drágításnál is felháborítóbb az az antiA tavasszal Guthard Tódort, aki akkor még az IBUSZ aktív vezérigazgatója volt, közlekedési baleset érte. Március 25-én a Margit-körút és a Keleti Károly-utca torkolatánál, a járdaszigeten állva, várta a 12-es autobuszkocsit. Az autóbusz soffőrje rosszul állott a járdasziget mellé, mert nincs hatásköre olyan ügyek eldöntésére, amelyekben peres félként maga a kartel szerepel. A választott bíróság Kertész Gyula sütőmester kifogásait elutasította és ítéletet hozott, amelyben kötelezte Kertész Gyulát az 5200 pengő megfizetésére. Kertész Gyula erre a budapesti kir. törvényszék előtt beperelte a pékka rtelt s a választott bíróság által meghozott ítélet érvénytelenítését kérte. Medveczky László dr. kir. törvényszéki bíró a pékkartel ügyiratainak, a választott bírósági eljárás módozatait tartalmazó egyezmény-megállapodásoknak áttanulmányozása alapján megállapította, hogy a választott bírói eljárás csak azon jogvitákra köttetett ki, amelyek a kartel tagjai között merülnek fel. Arranézve nincs előzetes megállapodás, hogy választott bíróság intézkedhetik olyan esetben is, ha az egyik peres fél maga a kartel lenne. Éppen ezért a törvényszék a választott bíróság által hozott marasztaló ítéletet érvénytelennek mondotta ki és arra kötelezte a pék- kartelt, hogy 300 pengő perköltséget fizessen Kertész Gyula sütőmesternek. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy a kariéinak a saját tagjával támadt jogvitája már azért sem bízható a kartelbeli választott bíróság döntésére, mert ebben az esetben a kariéinak a hármasbirói tanácsban voltaképpen két választott bírája ül, az elnök és a kiválasztott bírói s ezzel szemben a peres fél csak egy bírót delegálhat. Az ilyen szervezetű választott bíróság — mondja az ítélet — már éleve nélkülözi a pártatlanságnak, érdektelenségnek és függetlenségnek azokat a feltételeit, amelyek a bírói döntés függetlenségének és pártatlanságának, valamint az ügyfél egyenlőségének közérdekű követelményeit biztosítják. A választott bíróság megalakításának ez a módja, mint a bírói ítélkezés általános alapelveibe és a közrendbe ütköző, ellenkezik a jóerkölcsökkel ts, minélfogva a választott bíróság ily szabályozásának joghatálya nincs. Ezért a törvényszék a választott bíróság ítéletét érvénytelennek nyilvánította. szociális eljárás, hogy a legszegényebb néposztály táplálékának, a barnakenyérnek előállítását egész egyszerűen beszüntették. Remélhetőleg meg van a törvényes mód arra, hogy a hatóságok közbeléphessenek és meghiúsíthassák a pékek kíméletlen hadjáratát, amelynek nyilvánvaló célja az, hogy kikényszerítliessék a magasabb árakat. Nem lehet tűrni, hogy a pékek kivonják magukat az árellemző bizottság, a kamara, általában minden szociális szerv ellenőrzése alól és a maguk szakállára döntsék el, hogy lesz-e a milliós nagyvárosnak másnap kenyere, vagy sem. Mindettől függetlenül azonban >az ilyen jelenségek rendkívüli jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a Községi Kenyérgyár bebizonyítsa létezésének szociális és ármérséklő hatását és jelentőségét. Ha a Községi Kenyérgyár valóban hivatása, magaslatán áll, úgy most az egészséges konkurrenciával könnyen letörheti azt az akciót, amelyet a pékek indítottak tea betevő falat kenyér ellen. amíg a kocsi első része közvetlenül odasímult a járdaszigethez, a kocsi hátsó része legalább félméternyi távolságban maradt a járdasziget szélétől. Guthard Tódor a járdaszigetről közvetlenül lépett fel az autóbusz hátsó perronjára, de eközben megcsúszott, a perrónnak esett és megsérült. SS Bejelentette balesetét a Fonciére Általános Biztosító Intézetnél, ahol akadálytalanul likvidálták a káröszeget, de Guthard Tódor jogán a Fonciére 201Jf pengő követeléssel lépett fel a BESZKART ellen. A járásbíróság azonban a felperes biztosító társaságot kárigényével elutasította, azzal az indokolással, hogy a baleset kizárólag Guthard Tódor hibája folytán következett be, mert messziről, jelentékeny távolságról akart felugrani az autóbusz perronjára. Fellebbezés folytán a törvényszék megváltoztatta az elsöbíróság ítéletét és megállapította a BESZKART kártérítési kötelezettségét a felmerült kár feleösszegének erejéig. Az ítélet ellen mind a két peres fél felülvizsgálati kérelmet adott be a kir. ítélőtáblához, ahol Alcsuti Ágost dr. tanácselnök tanácsa mindkét kérelmet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a balesetért egyaránt felelős Guthard Tódor és a BESZKART. A. közlekedési szabályrendelet és a BESZKART szabályzata is előírta az autobusz- sofförök számára, hogy a lehetőség szerint a járdasziget széléhez egészen közel kell a kocsival megállani, ami ellen a sofför vétett. A BESZKART kártérítési kötelezettsége emiatt fennáll. De hibás Guthard Tódor vezérigazgató is, — mondja az ítélet, — mert a kötelező gondosságot elmulasztotta, amikor a járdaszigettől kissé távolabb meg- állott autóbuszra közvetlenül a járdaszigetről szállt fel. Hogy az autóbusz szabálytalanul állt a járdasziget mellé, ez nem mentesíti az utast a kőtelező gondosság kifejtése alól. Az iratokat az ítélőtábla most visszaküldi a járásbírósághoz, hogy megállapítsák, mennyi pontosan a kár, amit a baleset folytán Guthard Tódor szenvedett. Ennek a kárnak felét köteles megtéríteni a BESZKART. Kitüntetések a II. osztályú érdemkereszttel. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Do- mony Móric dr.-nak, a Magyar Folyam- és Tenger- hajózási Részvénytársaság vezérigazgatójának három évtizedet meghaladó időn át kifejtett értékes és eredményes munkásságáért nyugalombavonulása alkalmából a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. Domony iMóric, a MFTR-gal összeforrva, magyar folyami hajózás és általában a közlekedésügy terén rendkívüli érdemeket szerzett, s mindenütt elöljárt a társadalmi munkában is, sok tisztelőt és barátot szerzett magának. Egyidejűleg még három magas kitüntetés került nyilvánosságra. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére ugyancsak a II. osztályú magyar érdemkeresztet ■adományozta Reményi-Schneller Lajos dr. országgyűlési képviselőnek, a iMagyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vezérigazgatójának és Kállay Rudolfnak, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatójának a pénzügyi élet terén szerzett érdemeik elismeréséül. Ugyancsak a II. osztályú magyar érdemkeresztet kapta Deschán Achill dr. miniszteri tanácsos, a Pénzintézeti Központ vezér- igazgatóhelyettese, a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal igazgatói állásában kifejtett különösen érdemes tevékenysége elismeréséül. Mind a hárman előkelő, nagyértékü reprezentánsai a magyar pénzvilágnak és kitüntetésük úgy politikai, mint a közgazdasági és társadalmi téren örömet szerzett. Nem tágítanak a gründolók, mindenáron megalakítják a BESZKÁBT alkalmazottainak bevásárló szövetkezetét. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megemlékezett arról a szövetkezeti tervről, amelynek keretében egy hármas érdekcsoport a BESZKART alkalmazottait szeretné a maga üzleti céljaira megszerezni. Ismertettük ennek a vállalkozási tervnek hátterét és beszámoltunk arról az érthető tiltakozásról, amellyel a Fővárosi Kereskedők Egyesülete ezt a tervet fogadta, annál is inkább, mert a gründoló úriak eredeti elgondolása az volt, hogy szövetkezetüket, amely a BESZKART tisztviselőit és alkalmazottait textiláruval látná el, szinte a BESZKART védnöksége alá akarták helyezni. Valójában a maguk számára szerették volna BESZKART vezetőségét megnyerni, olyan formában, hogy a szövetkezetnél hitelt igénybevevő alkalmazottak tartozását havi részletek formájában fizetésükből a BESZKART vonja le. Dán Leó, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnöke kellő súly- lyal szállt síkra a kereskedelmet fenyegető szövetkezetnek ez ellen az összeházasodási terve ellen, s — mint megírtuk — határozott ígéretet kapott úgy Winchkler István kereskedelemügyi minisztertől, mint Szendy Károly polgármestertől és Usetty Bélától, a BESZKART elnökétől, hogy ebből a tervből semmi sem lesz. Az alapító érdekcsoport azonban, úgylátszik, fel akarja venni a harcot a miniszterrel, a polgármesterrel és az elnökkel, s ha nem is az elgondolt formában — amelyről iá kijelentések után bizonyára nem is lehet szó — mégis meg akarja alakítani a szövetkezetét. Elárulja ezt a szándékukat az a tény, hogy a cégbíróságtól már a szövetkezet bejegyzését kérték. A kereskedötár- sadalom bizonyára nem fogja tétlenül nézni ennek a vállalkozásnak megalakulását, ha bármilyen formában akarják azt nyélbe ütni. A mezőgazdasági iskolát beleolvasztották a kertészképzőbe. Hat évvel ezelőtt a főváros vezetősége elhatározta, hogy különböző ipari, kereskeNovember 21, 24 és 26-án délután (él 3 órakor Ügetőverseny Sztrájkol a barnakenyér Autobuszíbaleset érte Guthard Tódort^ amelyben a táblai ítélet így döntött; a balesetért egyformáé felelős az IBUSZ volt vezérigazgatója és a BESZKÄET
