Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-20 / 47. szám

2 Budapest, 1935 november 20. több delikvens kerül, minthogy azonban az első visszaesésnél is drákói szigorral já­runk el, a legtöbb manipulálónak elmegy a kedve a további kísérletezéstől. — Különös gondot fordítunk a tej­ellátás ellenőrzésére. Október 15-e óta ötven ellenőr igyekszik megakadályozni az ú. n. „betörő” tej szállítását, s az elmúlt hónap megmutatta, hogy erre nagy szükség van. Jóllehet, minden legális kereskedőt és termelőt akadálytalanul ellátnak a vidéki közgazdasági szervek a szállításhoz szük­séges jogosítvánnyal, naponta mégis százá­val jönnek azok, akiknek ilyen igazolvá­nyuk nincs. Minthogy rendkívül fontos köz­egészségügyi szempontok forognak kockán, a legrigorózusabban folytatjuk az ellenőr­zést. A külvárosokban egész sereg titkos tejdepót fedez­tünk fel, s több ízben előfordult, hogy ugyanaz az ember, akitől két- három nap egymásután 150—200 liter tejet koboztak el a kannák­kal együtt, negyednap újból meg­kísérelte sok pénzbe kerülő új kannákkal a csempészést. A lefoglalt tejmennyiségeket vegyészeink vizsgálják meg; hamisítás esetén a csem­pész ellen nyomban megindul az eljárás, ha pedig a tej minősége megfelelő, alapos pasztőrözés után jóléti intézményeinkhez juttatjuk el. — Hogy milyen arányokban folyik a csempészés, bizonyítja, hogy vannak tej­ellenőrök, akik az első hónapban egyen­ként 1500—2000 litert foglaltak le. — Ami ’ az előttünk álló tél kilátásait illeti, én bízom abban, hogy komoly mun­kánknak komoly eredményei is lesznek s egyetlen cikknél sem következik be fenn­akadás. A kormányzat hozzánk hasonlóan, erélyes intézkedést tesz, hogy élelmiszerhiány, vagy uzsora be ne következzék, emellett azonban arra is ügyel, hogy a főváros felé irányuló szállítmányokat a vasút minden késedelem nélkül továb­bítsa. Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy az agrár Magyarország fővárosában még a mostanihoz hasonló ínséges eszten­dőben sem szabad nehézségeknek bekövet­keznie a népélelmezés terén. A megszűkült anyagi lehetőségek idején ez a kérdés egye­nesen életbevágó, ezt fokozottan érezzük s éppen ezért akadályokat nem ismerve, biztosítani is fogjuk a fővárosi lakosság kenyerét. Szendy Károly polgármesternek ez ia nyüatko- zata a legtökéletesebb mértékben megnyugtathatja Budapest székesfőváros közönségét. Senki sem irígyli és méltányosnak tartja, ha az ország mező­gazdasággal foglalkozó lakossága becsületes meg­élhetéséhez visszatérhet, de egészen kétségtelen az is, hogy a közélet régen ismert haszonlesőinek ezút­tal nem szabad megengedhetetlen módon kiuzso- rázni az amúgyis nehéz körülmények között élő fő­városi polgárságot és munkásságot. A kormány és a főváros összefogása és erélyes fellépése minden valószínűség szerint rövidesen gátat vet ezeknek a törekvéseknek és így nyugodtan nézhetünk a tél elé. A polgármester egyébként intézkedett, hogy a közélelmezési bizottságot összehívják, ahol Kosra János dr. tanácsnok majd részletesen beszámol a helyzetről és a tervbevett intézkedésekről. Névnapja alkalmából meleg ünneplésben része- | sí tették hétfőn Sipőcz Jenő dr. főpolgármestert, aki | ugyan ligyekezett magától elhárítani minden demon­stratív megnyilatkozást, azonban az őszinte szere­tetnek és ragaszkodásnak nem lehetett gátat szabni, s az egyszerű, közvetlen formák között még' impo- nálóbban hatott az a bensőséges ragaszkodás, amely a főpolgármester személye iránt megnyilatkozott. Egy nagy család: a főváros vezetősége, tiszviselői kara, a törvényhatósági bizottság tagjai és a kü­lönböző testületek pirosbetüs ünnepnappá avatták a főpolgármester névnapját. Az üdvözlések sorát a kora reggeli órákban a főpolgármesteri hivatal tisztviselőinek és alkalma­zottainak tisztelgése nyitotta meg, akiknek jókíván­ságait Csanády Gusztáv dr. főjegyző fejezte ki. Nem sokkal utána Szendy Károly polgármester érkezett. Liber Endre és Lamotte Károly alpolgár­mesterek és az összes tanácsnokok társaságában. A polgármester meleg szavakkal köszöntötte Sipőcz Jenőt és biztosította a maga és a főváros egész vezetőségének legliathatósabb támogatásáról. A fő­polgármester köszönő szavaiban hangoztatta, hogy a jövőben is a polgármesterrel és >a. főváros vezető­ségével összhangban akar a közért dolgozni. Ezután a FANSz küldöttsége jelent meg, amely­nek élén Liber Endre lalpolgármester, a szövetség elnöke a főpolgármestert,, mint a tisztviselők és alkalmazottak karának őszinte barátját köszöntötte. Sipőcz Jenő köszönő szavaiban hangsúlyozta, hogy ma is szíwel-lélekkel fővárosi tisztviselőnek érzi magát s nálánál senki sem tudja jobban értékelni a tisztviselői kar odaadó munkáját. A kerületi elöljárók is testületileg jöttek el. Nevükben Duday Alajos tanácsnok üdvözölte a főpolgármestert, aki arra kérte az elöljárókat, hogy atyai érzéssel gon­dozzák a rájuk (bízott városrészeket. A NÉP fővárosi szervezetének népes küldött­sége: Usetty Béla, Terbócz Imre, Pözel István és Pet- racsek Bajos országgyűlési képviselők vezetésével a déli órákban tisztelgett a főpolgármesternél. TJsetty Béla öntötte őszinte és meleg érzéseket sugárzó szavakba a jókívánságokat és bejelentette, hogy a vidéken tartózkodó pártelnök, Zsitvay Tibor őt bízta meg, hogy tolmácsolja az egész párt üdvözletét. — tlgy érezzük, —- mondotta —, hogy ez az ünnep nemcsak Méltóságodé, hanem azé az egy­millió fővárosi lakosé, akikért Méltóságod tizenhat 1 év óta szakadatlanul dolgozott. Végtelenül boldogok vagyunk, hogy ilyen frissen, szellemileg és testben BALOGH GYÖRGY Budapest, 11., Olasz-fasor 31 Tel. : 55-6-86 vizsgázott tetőfedő mester épen állhat még mindig ennek a fővárosnak élén és érvényesítheti azokat az elveket, amelyek mind­nyájunk javára szolgálnak. A Nemzeti Egység Pártja az első perctől fogva készséggel csatlakozott főpolgármester úr mellé és azóta sem mulasztott el egyetlen pillanatot sem, hogy azokat a terveket, amelyeket Méltóságod felvetett, végrehajtani segítse. Megígérjük, hogy a jövőben is hűségesen fogunk Méltóságod mellett dolgozni a főváros továbbfejlő­déséért. Kérjük a magyarok Istenét, hogy áldja meg Méltóságodat erővel és egészséggel: tartsa meg a mi pártunk, de a nemzet számára is, mert a főváros vagyoni, erkölcsi jóléte és boldogulása szorosan összeforr ennek a nemzetnek boldogulásával. Sipőcz Jenő főpolgármester meghatottan vála­szolt az üdvözlő beszédre és mindenek előtt meg­köszönte a szép, baráti, meleg szavakat, amelyek­kel Usetty Béla köszöntötte. Legfőbb feladatom nehéz, zajló, viharos időkben — mondta a főpolgár­mester — a kiegyenlítőd és a harmónia keresése volt. Nekem mindig az volt a célom, hogy a szem­benálló világnézeteket valamiképpen egy közös ne­vezőre tudjam hozni, ia békés polgári munka érde­kében. Amikor átköltöztem a főpolgármesteri székbe, magammal hoztam >az én régi eszményem­nek, a keresztény nemzeti gondolatnak a törhe­tetlen szolgálatát. És áthoztam ide a nyomorral, az ínséggel küzködö néposztályok iránt való szeretetet, mert az én álláspontom az, hogy nekünk nem sza­bad érdektelenséget mutatnunk az alsóbb nép­osztályok szenvedéseivel, igényeivel és küzködései- vel szemben. — Én mindig az egységet hangoztattam —■ folytatta ja polgármester — és örülök, Fogy olyan párttal működöm együtt, amely az egységet írta zászlajára. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a két kormányzó párt itt a fővárosban, megtalálja azt a harmóniát, amelyet végre már békés munkának lehet mondani. Az elmúlt költségvetési tárgyalások nagy boldogsággal töltenek el, mert itt a főváros­ban ez a költségvetési vita —- azt mondhatnám — a harmonikus egységet mutatta a nagy célok érde­kében. Ez az, amire nekünk törekednünk kell. Ez az, amire vezérünk, Gömbös Gyula is törekszik, hogy a világnézeti kérdések fenntartásával egyesülni tud­junk a nagy alkotó munkára. Végül melegen megköszönte a párt bizalmát és szeretetét, majd újra kifejtette azt a reményét, hogy harmonikus összefogással sikerül a főváros és az egész ország javára komoly eredményeket elérni. A ,Nep női táborának népes küldöttsége is el­hozta jókívánságait, amelyet dr. Takách Istvánná fejezett ki. Küldöttséggel tisztelegtek még a Saskör, a fővárosi tantestület, a Budai Katholikus Legény- egylet, a Sipőcz Jenő internátus és még sokan mások, főként a törvényhatósági bizottsági tagok igen nagy számban pártkülönbség nélkül. A városházi újságírók is testületüeg üdvözölték a főpolgármestert. Kelemen Géza, a Fővárosi Rovat­vezetők Testületének elnöke fejezte ki a jókívánsá­gokat, amelyért meleg hangon mondott köszönetét a főpolgármester. Másfél évig tart még a koronázd templom restaurálása Fridrich Lajos székesfővárosi műszaki főtaná­csos figyelemreméltó előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyhstben a budavári koronázó főtemplom folyamatban lévő restaurálásáról. Is­mertette a XIII. századból származó templom kü­lönböző korszakait és az előző átépítéseket, majd az 1873-i átépítést, amelyet I. Ferenc József ren­deletére Schulek Frigyes, a nagynevű műépítész végzett el 1,660.000 forint költséggel. Az illusztris előadó többiközt ezeket mondta: — A templom keletkezésének idejére nézve biztos adataink nincsenek. Kétségtelen, hogy a jelenlegi templom, amint az alapfalak elrendezése mutatja, a XIII. századból ered. Ezt igazolja IV. Bélának 1255-ben és 1269-ben kelt két oklevele, amely az építkezés megkezdéséről és befejezéséről tesz említést. A török hódoltság előtti utolsó na­gyobb építkezés a templomon 1470-ben történt, amikor Mátyás király a díszes déli tornyot épít­tette fel, magasratörő arányokban, vörös­réz sisakkal. A templomnak ez a Mátyás-korabeli elrendezése lényegében fennmaradt a multszázadbeli restaurá­lásáig, habár eredeti szépségeitől megfosztották az ostromok rongálásai, a későbbi építkezések és tatarozások pedig eredeti lényegéből forgatták ki. —- Az 1896-ban befejezett újjáépítés után senki sem gondolhatott arra, hogy a templomot újra rövidesen restaurálni kell. Az újjáépítés után azonban 11 évre az egyes részeket már javítani kellett, mert az építésnél felhasznált bácstoroki kő nem tudott ellenállni az időjárásnak. Ekkor Erdélyből, Magyarigen községből hozattak követ. Mint most kiderült, ez az anyag sem volt időálló, mert sok anyagot tartalmazott, így a víz oldotta, a fagy pedig repesztette. •—- Az utolsó időben már nemcsak a torony forgott veszedelemben, hanem a járókelők épsége és élete is. Ekkor határozta el a főváros 1933-ban a restaurálást és erre a célra 300.000 pengőt sza­vazott meg. Az újjáépítési tervek elkészítésével és a munka irányításával a nagy restaurátor fiát, Schulek János építészmérnököt bízta meg a fő­város. Körülményes bánya vizsgálatok eredménye­képpen a szakemberek megállapították, hogy az újjáépítéshez legalkalmasabb a süttöi „haraszti” kő. Ebből az édesvízi, kemény mészkőből készült el az új torony. Az új restaurálásnál a régi formákat pontosan betartották, sem a főméretekben, sem a részletekben változtatás nem történt. A 75 méter magas toronyból 31 métert kellett le­bontani, jlletve újraépíteni. Az újraépítéshez 280 köbméter követ használtak fel. Az újjáépítés be­fejeződött és most már megkezdték fokozatosan az állványzat lebontását is. •— A következő lépés a régi pénzügyminiszté­rium felé néző, úgynevezett lépcsőtorony restau­rálása és ezzel egyidejűleg a nagy toronytest felü­letének kijavítása. Ezutárn kerül sor a föhajó nagy oromzatának és a bejárati kapu teljesen elpusztult végződéseinek kijavítására. Ezek befejezése után rendszeresen sorra veszik a templom egész kül­sejét, hogy annak minden elpusztult része újjal legyen pótolható. A Mátyás-templom külső restaurálása még legalább 1—1 y2 évig eltart, s ha ezzel is elkészül­tek, a templom belső renoválására kerül a sor. Ennél legfontosabb a szellőzöberendezés és ia fűtő­berendezés elkészítése, mert a templom meglehető­sen nedves belül és a gyönyörű freskók és díszes ornamentikák is pusztulásnak vanna.k kitéve. V/IIIUIIiM IKN/iKD ~~‘~~=tPITOMESTER='.-. - = BUDAPEST, VII., ROTTE(MBILLER-U. 6 b. TEL.: 351-54. PROT1WINSKY és BRAUJV parket és padlózási vállalat Budapest, V., Csáky-utca 27. 11/9. Telelőn: 92-0-56. RECHT JÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti-utca 4 JENŐ-NAP AZ ŰJ VÁROSHÁZÁN Sipőcz Jenő főpolgármester ünneplése

Next

/
Oldalképek
Tartalom