Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-13 / 46. szám
Budapest, 1935 november 13. T Jóváhagyta a kormány az új vásárpénztár fetátíítását Leiratban közölte a közgyűlési határozat megerősítését — A Községi Takarékpénztárral folynak a tárgyalások a koncesszió szerződésbe fog~ tatásáról — Az új intézet január í-én megkezdi működését A sok bonyodalom és vita központjába került régi Vásárpénztár likvidálása után hamarosan kiderült, hogy a főváros gazdasági élete, állatvásárai, vágóhídjai, élelmiszerkereskedelme az ilyen intézményt a jövőben sem nélkülözheti. Beható megbeszélések után az a megoldás látszott legmegfelelőbbnek, ha a főváros az új intézmény megszervezését a Községi Takarék- pénztárra bizza és a redelkezésére bocsátandó koncessziót szerződésileg szabályozza. A törvény- hatósági bizottság közgyűlése magáévá tette ezt a megoldási formát és a belügyminiszter, a kereskedelmi és pénzügyminiszter előzetes meghallgatása után, most döntött a főváros álllásfoglalása tekintetében. Kozma Miklós belügyminiszter pénteken leiratban közölte a fővárossal, hogy az új vásárpénztár felállítására vonatkozó határozatot megerősíti. A leirat az elintézés lényegére és a lebonyolításra vonatkozóan több kívánság teljesítését is kiköti. A miniszteri leirat értelmében a főváros vezetősége és a Községi Takarékpénztár között a tárgyalások már megkezdődtek. Az újjászervezett Vásárpénztár, a Községi Takarékpénztár égisze alatt, január 1-én megkezdi működését. Kudarcba fullad a BESZKURT alkalmazottait ellátó áruház alapítása A kereskedelmi érdekeltségek állásfoglalása az erkölcstelen terv megvaiósítasa ellen — A kereskedelmi miniszter, a polgármester és üsetty Béla tiltakozása A küzdelem, amelyet a mind nehezebb helyzetbe került kereskedőtársadalom folytat az áruházak túltengése ellen, most a téli szezon küszöbén, amikor a kevéspénzü közönséget mégis csak vásárlásra kényszeríti az idő, másrészről, amikor a közeledő karácsonyi ünnepek ígérnek egy kis lendületet, újabb erőre kapott. Ennek a valósággal élet-halál harcnak hűséges támogatója volt mindenkoron a Fővárosi Hírlap, amely az első sorban állva követelte az áruházak megrendszabályo- zását. Kezdeményező és irányító szerepet vittünk ebben a küzdelemben s a munkának, amelyet a kereskedők ezreinek életérdekeiért folytattunk, honorálását láttuk abban, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztersége idején el is készült az áruházi szabályrendelet tervezete. A felső jóakarat nem hiányzott a helyzetet szanáló intézkedés megvalósításához, s nem hiányzik ez a sok szociális érzéket mutató kormányzatunknál ma sem, de a közbejött változások, amelyek nemcsak személyiek voltak, hanem az új iparügyi minisztérium felállításával a kereskedelemügyi minisztérium szervezetét is megváltoztatták, kitolták ennek a rendeletnek életbeléptetését. Miután kétségtelen, hogy a kormány mihamarabb a kereskedötársadalom segítségére siet, az átmeneti időt az áruházak fokozottabb tevékenységre használják fel. Egyre fejlesztik üzemük terjedelmét és ezzel újabb és újabb darabot törnek le abból a kevés kenyérből, ami a kereskedelem számára még megmaradt. Sietnek a falánk terjeszkedéssel, mert a készülő rendelet csak a miniszter külön engedélye alapján teszi lehetővé új áruházak alakulását és a meglévők üzletkörének ki- terjesztését. Ennek az áruház-túltengésnek egyik rikító példájáról értesülünk: egy kis érdekcsoport merész tervéről, amely a BESZKÁRT tisztviselői és alkal--— Ba uxit-termelés — papíron. Hungária-Bauxit rt. néven új vállalat alakult Magyarországon, állítólag német töke bekapcsolódásával, amit igazolni látszik az a körülmény, hogy az új bauxit-vállalat igazgatóságában helyet foglal a közismert Opel autógyáros és nagyiparos is. Beavatottak szerint ugyan a Hungária-Bauxit igazgatója csak a fia Opelnek, a kéz azonban így is jó lenne, ha az alaptőkét tényleg befizetné. Beavatottak szerint azonban a két millió pengő alaptőke tényleges befizetése egyelőre nem történt meg és nem is fog megtörténni, mert azt a vállalatban csak befagyott német könyvkövetelések jóváírása útján szimbolikusan fogják szerepeltetni. A német érdekeltségű vállalkozást gazdasági körökben nem tartják komolynak. Nem lenne ugyan elképzelhetetlen, hogy egy komoly vállalkozás új bauxittelepek feltárásával foglalkozzék és azt éppen úgy, mint a Bauxit Trust magyar vállalata, az Aluminium Ércbánya rt., Németországban értékesítse, vagy pedig azt egy aluminiumgyár felállításával idehaza földolgozza. Ez a .,célkitűzés” azonban egyáltalában nem látszik valószínűnek, mert a vállalat igazgatóságában helyet foglal Payer Sándor is, akinek eddigi pályafutása egyáltalán nem mazottai ellátására akar összehozni szövetkezetét, amely a cél szolgálatára nagyarányú áruházat szándékozik létesíteni. A terv ellen élesen foglalt állást a Fővárosi Kereskedők Egyesülete legutóbbi ülésen Dán Leó elnök, aki rámutatott arra a veszedelemre, amelyet ez a szövetkezet a kereskedők számára jelentene. Beszéltünk a mindenfelé megütközést keltő alapítási tervről Dán Leóval, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének elnökével, aki a Fővárosi 'Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A szövetkezeti terv mögött hármas érdek- csoport áll, amelynek tagjai Migray József, Borsi főtitkár és Reitzer Emil volt textilkereskedő. Tervük szerint textiláruval akarják ellátni a BESZKÁRT alkalmazottainak tömegét, nyolc havi hitelezéssel, olyanformán, hogy a részleteket hivatalból vonja le az alkalmazottak fizetéséből a BESZKÁRT. Amint a tervről értesültem, felkerestem U se 11 y Bélát, a BESZKÁRT elnökét, aki kijelentettp, hogy amíg ő ül az elnöki székben,. ilyen szövetkezet nem alakulhat. Hasonló megnyugtató választ adott S z e ndy Károly polgár- mester is. Felkerestem W in c hkl e r István kereskedelemügyi minisztert is és figyelmeztettem a veszedelmes tervre. Közölhetem, hogy a miniszter úr is megnyugtatott. Az összes mértékadó tényezők kijelentése szerint a szövetkezet megvalósításától nem kell tartani, s ezzel szemben azonban az alapító csoport ma is kitart amellett, hogy a szövetkezet minden körülmények között megalakul. Rövidesen elválik, kinek akarata fog érvényesülni: Migray úr és társaié, vagy a miniszteré, a polgármesteré és a BESZKÁRT elnökéé? alkalmas arra, hogy az új alakulás komolyságát megerősítse. Payer Sándor igen érdekes karriert futott meg. Igen fiatalon ügyvezető igazgatója lett a Magyar Len-, Kender- és Jutaiparnak, ahol milliókat keresett. Mint nagyvagyonú gyárigazgató, aki társadalmilag is jól érvényesült és egész fiatalon kincstári főtanácsos lett, előkelőén tudta reprezentálni vállalatát. Azonban aa inflációs korszak elmúltával összekülönbözött sógorával, Fuchs Leóval, a Magyar Kender elnökével, s miután végkielégítették, megvált a vállalattól. Azóta évek hosszú során át foglalkoztatta, a nyilvánosságot azokkal a polgári és bűnvádi perekkel, amelyeket sógora ellen folytatott és amelyek teljes csalódást hoatak az ifjú kormányfötanácsosnak. A nagy lecsúszás egyik meglepő állomása volt, amikor kiderült, hogy Fayer Sándor, bár egyáltalán nem árja származású, a német horogkeresztes mozgalom egyik magyarországi képviselője lett. XJgy látszik, a külpolitikai kapcsolatok eredménye, hogy Fayer Sándor előkelő szerepet kapott ebben az egyelőre kétes alapítási új vállalkozásban, őszinte örömére azoknak, akik Fayer Sándor pereit és közéleti szereplését finanszírozták. Kétséges azonban, hogy ezek a remények valóra válnának, minthogy maga az alapítás sem látszik komolynak s az a hír, hogy az összes szabadkézben lévő bauxit-zárkutatmányi jogokat fölvásárolták volna, eddig nem bizonyult valónak, legalább is a bányakönyv ezt a tényt egyáltalán nem igazolja, mert az erre vonatkozó bejegyzések ott nem történtek meg. Közgazdasági körökben azt hiszik, hogy az egész alapítás csak arra irányul, hogy a nagy garral beharangozott új vállalkozás ellen a már működő bauxit-vállalat akcióba, lépjen és hogy nagy pénzzel „megvásárolják az alapítók célkitűzéseit”. Nem tudjuk, hogy megéri-e a meglévő bauxitvállalatnak az új versenytárs leszerelésére áldozatot hozni, tény az, hogy nem tartozik a ritkaságok közé, hogy csak azért gründolnak vállalatokat, hogy nagy összegek ellenében azok megvalósításától elállhassanak. Piackutató intézet a fővárosban. A költség- vetés tárgyalása során érdeklődést keltett Temes- váry László indítványa, amelyben korszerű piackutató intézet felállítását tartotta szükségesnek. A főváros vezetőségét máris foglalkoztatja a terv, amelynek, mint illetékes helyen mondták ,a Fővárosi Hírlap munkatársának, létjogosultságot ad az a körülmény, hogy a főváros lakossága évenkint átlag 350.000.000 pengő értékű élelmiszert fogyaszt. A piackutató intézet feladata nemcsak az lenne, hogy a főváros szükségletének biztosításába beleszóljon, hanem az is, hogy a fővárosi piaccal kapcsolatot tartó gazdák termelését bizonyos fokig irányítsa. Éppen azért ez a szerv vizsgálná és kutatná a fővárosi fogyasztók igényeinek alakulását és az élelmiszertermelést ilyen irányban tájékoztatná. Az intézet legcélszerűbben a Fővárosi Statisztikai Hivatal keretében szervezhető meg, A Fegyver- és Gépgyár rt. és a Magyar Fém- és Lámpaárugyár rt. igazgatóságai 1935 november 4. napján tartott üléseikben elhatározták, hogy a társaságok részvényeseinek 1935 november hó 15. napjára összehívandó közgyűlései elé javaslatot fognak terjeszteni a két vállalat egyesítése iránt. Ezzel kapcsolatban a Fegyver- és Gépgyár rt. alaptőkéje P 4.000.000-ról 28.800 darab egyenként P 50.— névértékű részvény kibocsátása útján P 5.440.G00-re fog felemeltetni és a kibocsátásra kerülő új részvények a Magyar Fém- és Lámpaárugyár rt. részvényeinek 1:1 arányban való becserélésére fognak fordíttatni. Ennek megtörténte után az egyesített vállalat alaptőkéje P 5.440.000-t, tartalékalapja pedig P 1.360.000-t fog kitenni. A fuzionált vállalat ,,Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár rt.” cég alatt fog működni. Nova Közlekedési és Ipari Rt. közgyűlésén a vállalat igazgatósági tagjai lettek: Haupt-Stummer Ágost báró, Magyar Miklós, Leising Hermann, Mandl-Weilen Frigyes, Munk Péter, Nesurco Ödön, Reichter Kurt, Ugrón Gábor, Wolf Jenő, Wolf Sándor. A felügyelöbizottságba Csáky Károly grófot, Mestitz Jánost,, Neugebauer Kornélt, Schmiedl Dávidot, Schönberger Zsigmondot, Szekeres Edét választották be. Precíziós gépalkatrészek minden célra Földváry Ernő oki. gépészmérnök precíziós mechanikai üzeme Budapest, VII ., Tábornok-utca 20. — Telefon : 97 1—65 Központi fűtések Egészségügyi berendezések DOttRAY és SZÉKELY okleveles mérnök V., Katona József-utca 41. szám. Újpesti rakpart sarok.l Telefon : 21-0-19. STEINER 1ST VAN FIAI fémárugyár Budapest, V., Kádár-utca 6. telefon: 22-9-63 Gyártmányok: Fényvető vizállásmutató készülékek. Próba- és leeresztő csapok, olajozók. szelepek, gőzcsapok, vl/állásmutatók Baráth György hat. eng. villanyfelszerelési vállalata Budapest, Olasz-fasor 4 Telefon: 609-67 SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag Ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ... évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban ... ,, •,, 5.000 ,, Dorogon .......................... „ „ 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Dserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8.000.000 drb.
