Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-13 / 46. szám

Budapest, 1935 november 13. 5 Egerváry Tibor a főváros köz- egészségügyének átszervezé­séről és egységes irányításáról Többé-kevésbé fontos közegészségügyi kérdések­ben jelenleg kilenc ügyosztály önállóan intézkedik A költségvetés tárgyalása során nagy érdeklő­dést keltett Egerváry Tibor dr. felszólalása a köz­egészségügyi ügykezelés racionalizálásáról. Amikor elismeréssel adózott annak a nagy haladásnak, ame­lyet közegészségügyünk az utolsó másfél évtized alatt megtett, rámutatott a szervezeti hibákra, s mindjárt — jó orvos módjára — az orvosságot is előírta. A segítő módok elsejének a tiszti főorvosi hatáskör szabályrendeletben való megállapítását javasolta, amihez a polgármester hozzá is járult. Egerváry Tibor dr. az alapelveket, amelyek indítványának megtételére késztették, a következőkben ismertette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: ■— A főváros az utóbbi tizenöt évben nagyot haladt. Sok egészségügyi intézményt létesített, amelyek az egészségvédelmet a preventív intéz­kedésekkel szolgálják, valamint olyanokat, ame­lyek a nagy város egészségvédelmének tényezőit egészítették ki. Éppen ezért tartom elérkezettnek az időt arra, hogy szemlét tartsunk az eddigi és a jövőben megalkotandó intézmények fölött, hogy rámutassunk a jövő'egészségpolitikájának helyes irányítására. Foglalkoznunk kell a közegészségügy racionalizálásával, vagyis olyan átszervezéssel, amely az egészség­ügy irányítását gazdaságosabbá teszi, a bürok­ratikus intézési módot csökkenti s ugyanekkor a közegészségügy érdemi szempontjait kidombo­rítja. Az élet szükségleteihez rugalmasabban kell hozzá alkalmazni az közegészségügyi intéz­kedéseket, ezért mindenekelőtt meg kell szün­tetni ennek széttagoltságát és az orvosi elgondo­lással megegyezően azt egységes szakirányítás alá kell helyezni. — A főváros közegészségügye, mint erre pontonkint rámutattam, jelenleg az első, máso­dik, harmadik, ötödik, hetedik, nyolcadik, kilen­cedik, tizedik és tizenegyedik ügyosztályba van széttagolva, vagyis egészségügyi vonatkozású ügyeket egy­mástól független kilenc ügyosztályban végeznek. Még meg kell itt jegyezni azt a lehetetlen hely­zetet is, hogy a tizedik, közegészségügyi ügy­osztályban nincs orvos. Amikor a műszaki ügyosztály vezetősége és személyzetének nagy- része szakemberekből áll, tarthatatlan álla­potnak tartom, hogy a közegészségügyi ügy­osztály hivatásos szakember nélkül működ­jön. Ez a képtelen helyzet teremtette az anomáliák egész sorát, kezdve azon, hogy a kór­házak központi igazgató-főorvosának fizetése azonos a gyepmesteri telep vezetőjének a fize­tésével, egészen addig az intézkedésig, hogy amikor a rádiumkórházra 2 milliót költünk, a Szent László-kórház dizentériás betegeinek nin­csen elég lepedőjük, sőt a társfertőzés szem­pontjából oly fontos, sok emberéletet megmentő megfigyelő pavilion építkezését még ma sem kezdték meg. Az ügyosztályokban teljesen széttagolt ügyintézés mellett lehetetlen a főváros egészség­ügyének átfogó és a főváros közönségének érde­két szolgáló egységes elvi irányítás. Lehetetlen az egyes problémák fontosságának és nagysá­gának megmérése és természetes észszerűség alapján egyensúlyba helyezése; lehetetlen a problémák pénzügyi vonatkozásainak racionali­zálása is. Feltétlenül egységes egészségügyi szak- irányítás alá helyezendők mindazok az intézmények, amelyek az egészségügyi közigazgatással és egészségvédelmi ténykedéssel foglalkoznak, mert ha egy kéz diszponál arról az összegről, amely ezeknek az intézményeknek szükségleteit fedezi, akkor egységes elgondolás alapján a szükségletek kiengyensúlyozása az aktuális problémák fontosságához mérten tör­ténik. Szükséges továbbá, hogy bármely ügyosztályba tartozó egészségügyi vonatkozású TEISZLER GYULA írógépkellékek, irodai szerek, papír- és grafikai cikkek készítési és szállítási vállalata Budapest, VI., Aréna-út 140. Telefon: 920-78. ügy elintézése előtt a közegészségügyi szakközeg véleménye kikére\ssék. — A törvény szerint a „székesfőváros szak­közege a tiszti-főorvos, aki, mint ilyen, orvosi és közegészségügyi ügyekben a polgármester szakelőadója és a közigazgatási orvosi személy­zet szakfőnöke”. De csak abban az esetben, ha a kérdéses törvény értelmében a tiszti-főorvosra vonatkoztatott hatáskört a törvényhatósági bi­zottság megállapíja, amit eddig megtenni elmu­Néhány héttel ezelőtt nagyobb budai küldött­ség járt a polgármesternél, akit arra kért, hogy minél sürgősebben orvosolja a jobbparti lakosság, különösen a hegyvidékiek régi és egyre inkább elviselhetetlenebb panaszt,, a súlyos vízhiányt, amely nemcsak a nyári hónapokban szerzett sok kellemetlenséget, kárt és bosszúságot, hanem lehe­tetlenné teszi a legegészségesebb és a fejlődésre leghivatottabb területek kiépülését is. így például a fenyveserdövel körülvett Guggerhegyen, amelyet a jó Isten is üdülőhelynek teremtett, lehetetlen volt eddig minden megmozdulás, mert még ma is egészen primitív, ősi módon: kannában, vagy sza­márháton, puttonyban hordják fel a szükséges vizet. A Vízmüvek fejlesztésének munkálatai az utóbbi hetekben olyan fordulóponhoz értek, hogy az említett panaszok máris megszűntnek tekint­hetők és mostmár biztosra vehető, hogy a budai új Vízmű, amely egész Budapest vízellátása szempontjából is sokszoros biz­tonságot és új korszakot jelent, a jövő ta­vasszal iizembehelyezhető lesz. Az új budai Vízmű üzembehelyezéséről és a Vízmüvek fejlesztési munkálatairól illetékes helyen a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatták: — A káposztásmegyeri vízművek bővítése, fejlesztése és ezzel parallel a budai új Vízmű épí­tési munkálatai olyan mértékben haladnak előre, hogy az eredménnyel minden tekintetben meg lehetünk elégedve. Most már nyugodtan néz­hetünk bármilyen szárazság, vagy kánikula elé, mert a Vízmüvek minden' körülmények között biz­tosítani tudják a maximális szükségletet. A koráb­ban elkészített első számú alagútban a belső mun­kálatokat végzik, most folyik az aknák vakolása, az aknafenekek vasbetonnal való lezárása, hogy megszüntessék az előforduló vízbeszivárgásokat. Ezután rövidesen sor kerül a vízátvezető főcsövek szerelésére is. A második számú alagút építése körül­belül felénél tart, eddig mintegy 390 méter készült el belőle. Itt is, mint a már elkészült másik aiagútnál, a marógömbös pajzs segítségével, légnyomásos tér­ben végzik a föld kiemelését. Eleinte naponta 4—4.5 métert haladtak előre, mostmár azonban a legnagyobb napi előrehaladás 9.74 méter volt. A haladás gyorsasága mindig a közeti viszonyok­tól és a vízátszivárgástól függ. A munka azonban eddig minden zökkenő nélkül, zavartalanul haladt, a mostmár kitünően begyakorolt munkások 1.8—2 atmoszféra nyomás alatt végzik a nehéz munkát. •—■ Igen hatalmas teljesítményt produkáltak a megyeri szigetnél a budai Vízműhöz vezető és a budai vízszolgálat biztosítására hivatott kisebb Duna-alagút, az úgynevezett „bujtató” építésénél is. Ez a kisebbméretü, nem járható, de ugyancsak a Duna alatt vezetett és a másik két nagy alag­úthoz hasonló módszerrel épített vízátvezetö be­rendezés is már teljesen elkészült. A „bujtatót” és a végaknákat két heti próbaterhelésre vízzel megtöltötték. Ezután kiszivattyúzták belőle a vizet, átvizsgálták, a kisebb észlelt hibákat pótol­ták, véglegesen vakolták és most újból megtöltik, nyomás alá veszik. A második próba után kezdik majd a további szerelést. A „bujtató” szigeti vég­aknájára vezetett körmedence építését szintén megkezdték. Ugyancsak elkészült a szentendrei sziget déli csúcsán 600 méter hosszú gravitációs csatorna, amelyet ugyancsak próbaképpen már megtöltöt­tek vízzel is, sőt a nyomáspróba megtörténte után tapasztalt hibákat is kijavították. Most folynak az előkészületek az újabb próbaterheléshez. lasztott. Ezért indítványoztam, hogy utasítsa a törvényhatósági bizottság a polgármester urat az 1930: XVIII. t.-c. 50. §-ának 3. bekezdése értelmében, hogy a tiszti-főorvos hatáskörének megálla­pításaira szabályrendelet-tervezetet ké­szítsen és azt terjessze a törvényhatósági bizottság elé. — Nagy örömömre szolgált, hogy indítvá­nyom a közgyűlés jelenlevő tagjai részéről párt­különbség nélkül a legnagyobb helyesléssel ta­lálkozott. És ha a polgármester úr indítványom­nak azt a részét, hogy az elkészítendő szabály- rendeletben a szociális egészségügy és egészség- védelem szempontjai olyan mértékben dombo­rodjanak ki tiszti főorvosunk tervezett műkö­désében, ahogyan azok a nyugati nagyvárosok városegészségügyi hivatalainak szervezetében és működésében kidomborodnak, nem fogadta el, bizonyára ezt csak azért tette, mert nem akart prejudikálni a törvényhatósági bizottság által elfogadandó szabályrendeletnek. — Megkezdődött a békásmegyeri oldalon az új budai Vízmű főgépházának építkezése. Itt már a falak készen állanak, most a tetőn dol­goznak, úgyhogy a transformátorház belső mun­kálataihoz a télen már hozzá foghatnak. A Szent­endrei sziget keleti oldalán is épül egy új gépház, az úgynevezett C/2 terület új kútjaihoz. Teljesen elkészült az e területhez tartozó 2000 méteres gravitációs csatorna, ugyanitt nagyrészt elvégez­ték a szifon főcsatorna és a gyűjtőakna föld- és betonmunkáit. Az 52 drb újonnan készült csökút próbaszivattyúzásához is hozzáfogtak. — A budai Vízmű és a hozzácsatlakozó be­rendezések, a „bujtató”, a csatornák, gépházak stb. munkálatai a tél folyamán feltétlenül annyira előrehaladnak, hogy a tavaszra az új budai Vízmüvet okvetlen üzembehelyezzük és a vízszolgáltatás az új alagutakon át, már márciusban megkez­dődik. A „bujtató” segítségével tavaszra a budai oldal vízellátása napi 25—30.000 köbméterrel javul egyelőre. Ezt a pluszmennyiséget 84 új „inter- polárt kút” üzembehelyezése teszi lehetővé, ame­lyeket a szigeti, második számú átemelötelep aknakúíjai közé iktattak be. — A Vízmüvek fejlesztési programmjának további etapjaihoz szükséges területek megszer­zésének kérdése még mindig nem zárult le. Szigetmonostor község kisbirtokosaival még min­dig folynak a tárgyalások. Legutóbb, a múlt he­tekben a monostori községházán ültek össze a vármegyei kisajátítási bizottság tagjai és ki­küldöttei. A vármegyei kisajátító bizottság dön­tése nem minden tekintetben volt megfelelő, ezért a főváros fellebbezett ellene a kereskedelmi és a földművelésügyi miniszterhez. Ezek a tárgyalások arra. az ötszáz holdra vonatkoznak, amelyet a fő­városnak a szentendrei sziget nyugati oldalán kell megszereznie a vízellátás biztosítására. Remél­hető, hogy ez az eljárás is hamarosan lezáródik és akkor a kora tavasszal mindenütt megindul­hatnak a munkák. A kisajátítandó területeken 172 további új kutat fúrat a főváros és végeredményben 5.2 millió pengőt költ a Vízművek fejlesztésére. Ebből az összegből a további földvásárlás, mintegy 500.000—600.000 pengőt emészt föl, a kutak épí­tése szintén közel félmillió pengő költséggel jár. A megoldandó feladatok között szerepel a tria­noni gát folytán csaknem állóvízzé vált meder megtisztítása, az iszaptól való mentesítése, amely munkálatok folytán lényegesen meg fog javulni azoknak a kutaknak a vize is, amelyek ellen az utóbbi években kifogások merültek fel. ERMÉNYI ANTAL bádogos és ssereSő mester BUD&PEST* fy%@LTŐ~y* 1S/B Telefonszám : 31—2—38 TAMÁSSY EMIL építőmester Budapest, VT., Eötvös-utca 43. szám. Telefon: 14—5—80. ÜVEGCENTRUM TAKÁCS IMRE TÁBEAÜVEG-SZAKÜ^EET BUDAPEST, II., ZSIGMOND-UTCA 24. SZ. SŰRGÖNyCIM: ÜVEGCENTRUM. TEEEFON: óoó-oo. Néhány hónapon bellii Illembe helyezik a budai űl vízmüvet Elkészült a „bujtató” és gyors éjiemben halad a második Dunaaiagút építése is

Next

/
Oldalképek
Tartalom