Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-23 / 4. szám

Gazdasági ételünk lükre a Kereskedelmi bank muliévi mérlege Mint minden esztendőben, a gazdasági élet­ben az idén is feszült várakozás előzte meg az ország vezető pénzintézetének, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mérlegének a publikálását. A mérlegadatok alátámasztják azt a korlátlan bizalmat, amely a magyar hiteléletnek ezt az erős várát körülövezi, de egyben bizonyságot nyújtanak arról is, hogy az intézet hatalmas tőkeerejét még a múltnál is fokozottabb mér­tékben bocsátotta a gazdasági élet rendelkezé­sére. A számadatokban egyébként a tavalyihoz képest csak jelentéktelen eltolódásokat találunk. Az intézet ügyvezetésében lényeges eltolódás nem fog bekövetkezni. Az intézet legfőbb irá­nyítását továbbra is Weiss Fülöp elnök intézi, régi, kipróbált és kitűnő munkatársainak közre­működésével, aldknek élén a magyar bankvilág -egyik kiválósága, dr. Stein Emil vezérigaz­gató áll. Az igazgatóság mérlegmegállapító üléséről, valamint az 1934. év üzleteredményéről az alábbi közlemény számol be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgató­sága Weiss Fülöp elnöklésével e hónap 21-én ülést tartott, amelyben a napirend előtt Teleszky János dr. alelnök az igazgatóság nevében meleg szavak­ban emlékezett meg Weiss Fülöp hetvenötödik születésnapjáról é3 megragadta ezt az alkalmat is arra, hogy az igazgatóság háláját fejezze ki az elnöknek azért a sikerekben bővelkedő fáradhatat­lan munkásságáért, amelyet egy emberöltőn át a bank szolgálatában és érdekében kifejtett. Weiss Fülöp meghatotfan mondott köszönetét a meleg- üdvözlésért s egyben bejelentette az igazgatóság­nak azt az elhatározását, hogy korára való tekin­tettel a szorosan vett elnöki hatáskörén kívül eső eddig vállalt teendőkkel tovább nemi kíván foglal­kozni és elnöki minőségében csak a bank ügyei­nek legfelsőbb irányítását és ellenőrzését vállal­hatja. Az igazgatóság Weiss Fülöp elnök ezen el­határozását — méltányolva bár a felhozott oko­kat: — a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul, de egyúttal megnyugvással vette tudomásul azt is, hogy az elnök a legfelsőbb irányítás teendőit to­vábbra is vállalja. Az igazgatóság a bank ügyei­nek vitelével, az adott helyzethez képest kiterjesz­tett munkakörrel, továbbra is megbízta Stein Emil dr. vezérigazgatót, aki az ügyvezetést az ügyve­zető igazgatókkal együtt fogja gyakorolni. Az igazgatóság ezek után megállapította, hogy az 1934. üzletév 3,284.589.96 P tiszta nyere­séggel zárult, az előző évi 3,357.162.49 P-vel szem­ben. A nyereségáthozattal együtt a nyereség 4,640.634.15 P, míg az 1933. üzletévben 4,686.746.94 pengő volt. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszá­molása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a február 5-én, délután fél 5 órakor megtartandó 93. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1934. évi osztalék kifizetésére ugyanúgy, mini tavaly, 1,500.000 P, vagyis részvényenként 3.— P fordíttassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 P-vel, az intézeti épületek értékcsökke­nési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 P-vel javadalrnaztassa- nak, míg az 1935. üzletévre 1,319.133.05 P nyere­ség vitessék elő. A bank 1934. évi zárszámadásai szembeállítva az 1933. évi zárszámadásokkal, a következő jelen­tősebb változásokat mutatják. Az 1934. évben elért tiszta nyereség a tavalyi­val szemben mintegy 73.000 P-vel csökkent. A mérleg számlán, a könyvecskékre elhelyezett taka­rékbetétek jelentősen, kerek összegben 5,285.000 P- vel emelkedtek, ezzel szemben azonban a folyó­számlabetétek mintegy 7,084.000 P-vel csökkentek, úgyhogy a két tétel egybevetett 287,744.785 P-ös végösszege csak 1,798.926 P-vel kisebb a tavalyi 289,543.712 P-ös állománynál. Az aktívák között, a pénztárkészletek, valamint a pénzintézeteknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 42,617.928 P-ről 34.113.303 P-re csökkent, ami főleg a ki­hitelezések emelkedésével s állami kincstár- és pénztárjegyek átvételével van összefüggésben. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az ed­digi konzervatív elvek figyelembevételével történt. célt tartja szem előtt, az igazgatóság a székes­főváros vezetőségével egyetértő elhatározás alap­ján, osztalék kifizetését nem javasolja. A megfe­lelő értékelések és leírások után kimutatott 88.377 pengő tiszta nyereségnek az alapszabályszerü le­vonások után fennmaradó része tekintetében az igazgatóságnak az a javaslata, hogy az a Takarék- pénztár tartalékalapjához csatoltassék. FÉNYSZÓRÓ Nem szabad olcsóbbitani a péksütemény és a kenyér árát, mert a pékkartel változatlanul ragaszkodik a horribilis hasznokhoz, amelyek egynéhány nagy sütőiparosnak már eddig is vagyonokat, bérházakat és földbirtokokat juttat­tak. Hiába követeli a közvélemény, hogy a pékipa­rosok a tisztességes polgári haszon szerényebb kor­látái között kalkuláljanak, a pékkartel és a sütők ipartestülete elszánt védekezést folytat minden ol- csóbbítási folyamat ellen. A kis péküzemek fokozni kívánják forgalmukat és minden karíelmegállapo- dás ellenére huszonhat fillérért árusítják a kenye­ret, három fillérért a süteményt^ mert számításaik azt mutatják, hogy a magúit hasznát az ilyen árak mellett is elérhetik. És mit csinál a pékkartel? In­gázóija a kis péküzemeket, megtámadja árukihor- dóiltat és megfojtja életképességüket, csakhogy ne általánosukon az árolcsóbboűás. Legújabban kol­lektív szerződéseket akar ráerőszakolni a szakmára azzal a célzattal, hogy az irányárakon alól árusító pékeknél a munkások ne vállalhassanak munkát. Az akció megbukott és következett a második lépés: az Iparkamara választottbírósága elé Idéztetik mindazokat, akik olcsóbban merik árusítani a ke­nyeret és a péksüteményt. Tisztességtelen verseny­nyel vádolják a tisztességes üzleti politikát folytató szaktársaikat, ami olyan cinikus és elvetemült lé­pés, hogy undorral fordul el tőle az igazságos és önérzetes közhangulat. A pékkartel ismét az erő­szakos diktatúra jegyében akarja elsöpörni a pol­gári haszonnal megelégedő pékiparosokat és a sutba hajítja azt az elvet, hogy a szabad verseny min­denkinek a legelemibb joga. A sütőiparosokai a kar­iéinak ez a sötét manővere máris több csoportra osztotta és így talán remélhető, hogy széízüllik a pékkartel, amely elszomorító példát statuál az ed­dig ismeretlen üzleti eszközökről. A nagyközönség érthető bizalmatlansággal figyeli ezeket a jelensé­geket és várva-várja azt a pillanatot, amikor az illetékes hatóságok szétütnek a pékipar dzsungel- jében. Méla! Gyula céltudatos és szívós munkával meghódította Ma­gyarországot és az osztrák vállalat terjeszkedése tulajdonképpen a magyar gyarmatáruszakmának a szánalmas hátíérbeszorííását jelenti. Ezen a saj­nálatos körülményen túlmenően van ennek a tény­nek másik árnyoldala is, hogy a Meinl-cég nem vi­szonozza a magyar közönség támogatását azzal a méltányossággal, amelyet a vendégként szereplő vállalkozásoknak mindenütt respektálnia kell. Budapesten és a vidéki városokban terpeszkedik Meinl Gyula magyarországi hálózata és mi sem volna természetesebb, minthogy ez az osztrák vál­lalat a magyar közönség kiszolgálásához szükséges árucikkeit magyar földön szerezze be. Ezt a kötele­zettséget sorozatosan mellőzi Meinl Gyula buda­pesti helytartója, aki minden ipari cikket a határo­kon túlról vásárol és egyszerűen szemeíhuny afö­lött, hogy Magyarországon is vannak külföldiekkel mindenben versenyképes olyan iparvállalatok, ame­lyek a Meinl-cég igényeit tökéietesen kielégíthetik. A náci érzelmeiről közismert Meinl-vállalkozás leg­utóbb aluminium fiolát vásárolt Ausztriában és azt az itteni árucikkei csomagolására használja fel. Más vonatkozásokban is osztrák gyárak küldik a budapesti Meinl-címre a magyar feliratú terméke­ket és így elmondható ^ hogy Meinl Gyulának csak a magyar közönség millióira van szüksége, ameiy- lyel szemben a magyar ipar nem létezik a számára. Azok a gazdasági körök, amelyek a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyára hivatottak vigyázni, bái- ran küldhetnének gyengéd figyelmeztetést Meinl Gyulának, hogy jobban becsülje meg a magyar pénzt, a magyar közönséget és a magyar gazdasági érdekeket. iGW Orvenál&íes a város banlc/ónofe Épaiolmas fejloáoser&l A betétállomány közel ÍO százalékkal emelkedett — Fokozta mobilitását a nehéz gazdasági viszonyok ellenére — Növekedtek a kihelyezések A magyar pénzintézetek múlt évi működéséről elsőnek a Budapest Székesfővárosi Községi Taka­rékpénztár számol be, amikor nyilvánosságra hozza a legutóbbi üzletávre vonatkozó mérlegét. A Községi Takai ékpénztár munkássága ékes válasz azokra az aggodalmakra, amelyeket az intézmény megalapítása előtt a törvényhatósági bizottságban 'hangoztattak. Évek óta bizonyítja a Községi Taka­rékpénztár, hogy létesítésére múlhatatlanul szük­ség volt és fontos szerepe a törvényhatósági gaz­dasági munkásságában nélkülözhetetlen. A Köz­ségi Takarékpénztár lendületes és mégis konzer­vatív szellemű irányítása Reményi-Schneller Lajos dr. vezérigazgató mindenre irányuló áttekintését, nagyszerű hozzáértését és szaktudását dicséri, aki változatlan kitartással vezeti az intézetet azon az úton, amely a Községi Takarékot hivatása magas­latára állította. Az intézet iránt széles körökben megnyüvánult bizalomra vezethető vissza, hogy a betétállomány közel 10%-kal emelkedett. A takarékkönyvek és a foiyószámlabetátek az előző 62.9 millióval szemben 63.8 millióra növekedtek és ez kizárólag a magáno­sok betéteiből adódik. Figyelemreméltó az a körül­mény i3, hogy az intézet e nehéz időkben a maga mobilitását fokozta és jelentős összegekkel támo­gatta a vállalkozásokat. A Községi Takarékpénztár örvendetes mérleg­adatairól a következő jelentés ad beszámolót: A 'székesfőváros községi folyópénzei és kü önleges ren­deltetésű betéteinek 12.9 milliós összegét is_ számításba véve. A Takarékpénztár által kezelt betétek összege meg­haladja a 81 milliót. A Takarékpénztár által mindenkor követett óvatos és körültekintő üzletpolitika eredményeképpen ez év­ben is teljes mértékben sikerült a Takarékpénztárnak mobilitását nemcsak 'megőrizni, de még fokozni is. A Takarékpénztár hite’ezési tevékenységének a vi­szonyok természetesen korlátokat szabtak, váltótárcájának állománya mégis az e’őző évi 47.9 millióról 49 millióra emelkedett. A rövid lejárató jelzálogilag biztosított kölcsö­nök és a Budapest székesfőváros intézményeinek nyúj­tott hitelek és egyéb fedezett hitelek tételei szintén emel­kedtek. Figyelemmel arra, hogy az év folyamán történt jelentékeny összegű visszafizetések dacára, úgy a váltó­állománynál, mint az egyéb kihelyezések téte.einél emel­kedés mutatkozik, ez a körülmény kifejezetten igazolja, azt, hogy a Takarékpénztár ez é ben is segítségére volt a gazdasági életnek új hitelek nyújtásával. Külön kell kiemelnünk, hogy a Takarékpénztár a Eoráros-téri Horthy Miklós-híd építésére 1.5 milliós hi­telt bocsátott a kcreckedelmi kormány rs-nde kezésé e, hogy így a főváros közlekedő e é j gazdasági é ete s :em- pontjából egyaránt nagy jelen'őséggel bíró híd érteke­zése meggyorsítható legyen. U yanilyen közé.dekű el­gondolástól és a városrendezési trrv.k te'őmozdí ásának fontosságától vezéreltetve, nagyobb hite t nyujtott a Taka­rékpénztár a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is, hogy az Andrássy-út tervezett meghosszabbítása szí ítén mi­hamarább keresztülvihető legyen Ei év folyamán is min­denkor kielégítette a Takarékpénztár Budapest székes­főváros átmeneti hiteligényeit. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök állománya 20.9 milliót tett ki, amelynél külön kiemelendő az, h i y az év végén fennálló hátralékos annuitások ossz ge, da­cára a fővárosi ingatlanok értékében és jövedelmezősé­gében a múlt év folyamán is még fokozódó rossz bbodás- uak, most sem haladta meg a noi má is mérték t. Ez a körülmény újból csak a Takarékpénztár kihelyezéseinek bonitását bizonyít ja. Aktíváit a Takarékpénztár a viszonyoknak minden tekintetben megfelelően, gondos érték-léssel szerepelteti mérlegében. Ez \ér ben sem vette egyáltalában igénybe az értékpapírok értékelésénél a kormányintézkedése kel a múlt években is megadott és erre az évre is kilátásba helyezett azt a kedvezményt, amely szerint az értékpapí­rok a tényleges forgalmi áraknál m igasabban is érté­kelhetők, sőt 'ezzel szemben a kimutatott érték klóén 5.79 millió — jelentős tartalékok is rej enek. Ugyancsak nagymérvű tartalékok vannak a Taka, ékpénztár érdek­körébe tartozó vállalatok részvénye ben is. Ingatlanainak értékéből 5.65 (2.6 millió) a viszonyok által megkívánt leírásokat eszközölt a Takaiékpé ztír. Az általánosan i-mert ro-sz gazdasági és pénzű yi viszonyok következtében m ogszűkült kematmarge foly­tán a Takarékpénztár kamatjövedelmei valamivel c ö kentek ugyan (1,639.979 pengő), e yéb jövedelmei azon­ban a múlt évihez hasonló összeget értek el (702.798 pengő) s így végeredményben a Takarékpénztár összes jövedelmei a múlt évihez képest csak jelentékteleaü csökkentek. Kiadásai terén a Takarékpénztár a koráb­ban tervbevett és fokozatosan végrehajtott taka- éko~- sági intézkedései során ez évben is úgy a személyzeti kiadások, mint egyéb kiadások terén további megtaka­rításokat ért el. Minthogy a Takarékpénztár gondo3 megfonto­lás után a belső erők további fokozására irányuló Lo?íSiebb, Legjobb, Legolcsóbb Pan’an, Matrac, Glia'sslosigus, áfvetü, Szönvsn, Takaró, Vas- és Réz'rEüar, Kórliázi- és Szanatórium Berendezés. GiCHNER 1 fiII0S-nái ,_JL_ Budapest, Vií., Erzsébet-krt. 20. Köttisztviselőknek 5#'„-o? engedmény. HOFBAUÜR ES PIAZZA TELEP- ÉPI 10.WnSrE.iEK ^ VJ., BSJCE-TÉI? 5. VS.. SZOKDY-U. 34, TELEFON: 188-'9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom