Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-23 / 4. szám
Gazdasági ételünk lükre a Kereskedelmi bank muliévi mérlege Mint minden esztendőben, a gazdasági életben az idén is feszült várakozás előzte meg az ország vezető pénzintézetének, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mérlegének a publikálását. A mérlegadatok alátámasztják azt a korlátlan bizalmat, amely a magyar hiteléletnek ezt az erős várát körülövezi, de egyben bizonyságot nyújtanak arról is, hogy az intézet hatalmas tőkeerejét még a múltnál is fokozottabb mértékben bocsátotta a gazdasági élet rendelkezésére. A számadatokban egyébként a tavalyihoz képest csak jelentéktelen eltolódásokat találunk. Az intézet ügyvezetésében lényeges eltolódás nem fog bekövetkezni. Az intézet legfőbb irányítását továbbra is Weiss Fülöp elnök intézi, régi, kipróbált és kitűnő munkatársainak közreműködésével, aldknek élén a magyar bankvilág -egyik kiválósága, dr. Stein Emil vezérigazgató áll. Az igazgatóság mérlegmegállapító üléséről, valamint az 1934. év üzleteredményéről az alábbi közlemény számol be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklésével e hónap 21-én ülést tartott, amelyben a napirend előtt Teleszky János dr. alelnök az igazgatóság nevében meleg szavakban emlékezett meg Weiss Fülöp hetvenötödik születésnapjáról é3 megragadta ezt az alkalmat is arra, hogy az igazgatóság háláját fejezze ki az elnöknek azért a sikerekben bővelkedő fáradhatatlan munkásságáért, amelyet egy emberöltőn át a bank szolgálatában és érdekében kifejtett. Weiss Fülöp meghatotfan mondott köszönetét a meleg- üdvözlésért s egyben bejelentette az igazgatóságnak azt az elhatározását, hogy korára való tekintettel a szorosan vett elnöki hatáskörén kívül eső eddig vállalt teendőkkel tovább nemi kíván foglalkozni és elnöki minőségében csak a bank ügyeinek legfelsőbb irányítását és ellenőrzését vállalhatja. Az igazgatóság Weiss Fülöp elnök ezen elhatározását — méltányolva bár a felhozott okokat: — a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul, de egyúttal megnyugvással vette tudomásul azt is, hogy az elnök a legfelsőbb irányítás teendőit továbbra is vállalja. Az igazgatóság a bank ügyeinek vitelével, az adott helyzethez képest kiterjesztett munkakörrel, továbbra is megbízta Stein Emil dr. vezérigazgatót, aki az ügyvezetést az ügyvezető igazgatókkal együtt fogja gyakorolni. Az igazgatóság ezek után megállapította, hogy az 1934. üzletév 3,284.589.96 P tiszta nyereséggel zárult, az előző évi 3,357.162.49 P-vel szemben. A nyereségáthozattal együtt a nyereség 4,640.634.15 P, míg az 1933. üzletévben 4,686.746.94 pengő volt. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a február 5-én, délután fél 5 órakor megtartandó 93. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1934. évi osztalék kifizetésére ugyanúgy, mini tavaly, 1,500.000 P, vagyis részvényenként 3.— P fordíttassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 P-vel javadalrnaztassa- nak, míg az 1935. üzletévre 1,319.133.05 P nyereség vitessék elő. A bank 1934. évi zárszámadásai szembeállítva az 1933. évi zárszámadásokkal, a következő jelentősebb változásokat mutatják. Az 1934. évben elért tiszta nyereség a tavalyival szemben mintegy 73.000 P-vel csökkent. A mérleg számlán, a könyvecskékre elhelyezett takarékbetétek jelentősen, kerek összegben 5,285.000 P- vel emelkedtek, ezzel szemben azonban a folyószámlabetétek mintegy 7,084.000 P-vel csökkentek, úgyhogy a két tétel egybevetett 287,744.785 P-ös végösszege csak 1,798.926 P-vel kisebb a tavalyi 289,543.712 P-ös állománynál. Az aktívák között, a pénztárkészletek, valamint a pénzintézeteknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 42,617.928 P-ről 34.113.303 P-re csökkent, ami főleg a kihitelezések emelkedésével s állami kincstár- és pénztárjegyek átvételével van összefüggésben. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az eddigi konzervatív elvek figyelembevételével történt. célt tartja szem előtt, az igazgatóság a székesfőváros vezetőségével egyetértő elhatározás alapján, osztalék kifizetését nem javasolja. A megfelelő értékelések és leírások után kimutatott 88.377 pengő tiszta nyereségnek az alapszabályszerü levonások után fennmaradó része tekintetében az igazgatóságnak az a javaslata, hogy az a Takarék- pénztár tartalékalapjához csatoltassék. FÉNYSZÓRÓ Nem szabad olcsóbbitani a péksütemény és a kenyér árát, mert a pékkartel változatlanul ragaszkodik a horribilis hasznokhoz, amelyek egynéhány nagy sütőiparosnak már eddig is vagyonokat, bérházakat és földbirtokokat juttattak. Hiába követeli a közvélemény, hogy a pékiparosok a tisztességes polgári haszon szerényebb korlátái között kalkuláljanak, a pékkartel és a sütők ipartestülete elszánt védekezést folytat minden ol- csóbbítási folyamat ellen. A kis péküzemek fokozni kívánják forgalmukat és minden karíelmegállapo- dás ellenére huszonhat fillérért árusítják a kenyeret, három fillérért a süteményt^ mert számításaik azt mutatják, hogy a magúit hasznát az ilyen árak mellett is elérhetik. És mit csinál a pékkartel? Ingázóija a kis péküzemeket, megtámadja árukihor- dóiltat és megfojtja életképességüket, csakhogy ne általánosukon az árolcsóbboűás. Legújabban kollektív szerződéseket akar ráerőszakolni a szakmára azzal a célzattal, hogy az irányárakon alól árusító pékeknél a munkások ne vállalhassanak munkát. Az akció megbukott és következett a második lépés: az Iparkamara választottbírósága elé Idéztetik mindazokat, akik olcsóbban merik árusítani a kenyeret és a péksüteményt. Tisztességtelen versenynyel vádolják a tisztességes üzleti politikát folytató szaktársaikat, ami olyan cinikus és elvetemült lépés, hogy undorral fordul el tőle az igazságos és önérzetes közhangulat. A pékkartel ismét az erőszakos diktatúra jegyében akarja elsöpörni a polgári haszonnal megelégedő pékiparosokat és a sutba hajítja azt az elvet, hogy a szabad verseny mindenkinek a legelemibb joga. A sütőiparosokai a kariéinak ez a sötét manővere máris több csoportra osztotta és így talán remélhető, hogy széízüllik a pékkartel, amely elszomorító példát statuál az eddig ismeretlen üzleti eszközökről. A nagyközönség érthető bizalmatlansággal figyeli ezeket a jelenségeket és várva-várja azt a pillanatot, amikor az illetékes hatóságok szétütnek a pékipar dzsungel- jében. Méla! Gyula céltudatos és szívós munkával meghódította Magyarországot és az osztrák vállalat terjeszkedése tulajdonképpen a magyar gyarmatáruszakmának a szánalmas hátíérbeszorííását jelenti. Ezen a sajnálatos körülményen túlmenően van ennek a ténynek másik árnyoldala is, hogy a Meinl-cég nem viszonozza a magyar közönség támogatását azzal a méltányossággal, amelyet a vendégként szereplő vállalkozásoknak mindenütt respektálnia kell. Budapesten és a vidéki városokban terpeszkedik Meinl Gyula magyarországi hálózata és mi sem volna természetesebb, minthogy ez az osztrák vállalat a magyar közönség kiszolgálásához szükséges árucikkeit magyar földön szerezze be. Ezt a kötelezettséget sorozatosan mellőzi Meinl Gyula budapesti helytartója, aki minden ipari cikket a határokon túlról vásárol és egyszerűen szemeíhuny afölött, hogy Magyarországon is vannak külföldiekkel mindenben versenyképes olyan iparvállalatok, amelyek a Meinl-cég igényeit tökéietesen kielégíthetik. A náci érzelmeiről közismert Meinl-vállalkozás legutóbb aluminium fiolát vásárolt Ausztriában és azt az itteni árucikkei csomagolására használja fel. Más vonatkozásokban is osztrák gyárak küldik a budapesti Meinl-címre a magyar feliratú termékeket és így elmondható ^ hogy Meinl Gyulának csak a magyar közönség millióira van szüksége, ameiy- lyel szemben a magyar ipar nem létezik a számára. Azok a gazdasági körök, amelyek a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyára hivatottak vigyázni, bái- ran küldhetnének gyengéd figyelmeztetést Meinl Gyulának, hogy jobban becsülje meg a magyar pénzt, a magyar közönséget és a magyar gazdasági érdekeket. iGW Orvenál&íes a város banlc/ónofe Épaiolmas fejloáoser&l A betétállomány közel ÍO százalékkal emelkedett — Fokozta mobilitását a nehéz gazdasági viszonyok ellenére — Növekedtek a kihelyezések A magyar pénzintézetek múlt évi működéséről elsőnek a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár számol be, amikor nyilvánosságra hozza a legutóbbi üzletávre vonatkozó mérlegét. A Községi Takai ékpénztár munkássága ékes válasz azokra az aggodalmakra, amelyeket az intézmény megalapítása előtt a törvényhatósági bizottságban 'hangoztattak. Évek óta bizonyítja a Községi Takarékpénztár, hogy létesítésére múlhatatlanul szükség volt és fontos szerepe a törvényhatósági gazdasági munkásságában nélkülözhetetlen. A Községi Takarékpénztár lendületes és mégis konzervatív szellemű irányítása Reményi-Schneller Lajos dr. vezérigazgató mindenre irányuló áttekintését, nagyszerű hozzáértését és szaktudását dicséri, aki változatlan kitartással vezeti az intézetet azon az úton, amely a Községi Takarékot hivatása magaslatára állította. Az intézet iránt széles körökben megnyüvánult bizalomra vezethető vissza, hogy a betétállomány közel 10%-kal emelkedett. A takarékkönyvek és a foiyószámlabetátek az előző 62.9 millióval szemben 63.8 millióra növekedtek és ez kizárólag a magánosok betéteiből adódik. Figyelemreméltó az a körülmény i3, hogy az intézet e nehéz időkben a maga mobilitását fokozta és jelentős összegekkel támogatta a vállalkozásokat. A Községi Takarékpénztár örvendetes mérlegadatairól a következő jelentés ad beszámolót: A 'székesfőváros községi folyópénzei és kü önleges rendeltetésű betéteinek 12.9 milliós összegét is_ számításba véve. A Takarékpénztár által kezelt betétek összege meghaladja a 81 milliót. A Takarékpénztár által mindenkor követett óvatos és körültekintő üzletpolitika eredményeképpen ez évben is teljes mértékben sikerült a Takarékpénztárnak mobilitását nemcsak 'megőrizni, de még fokozni is. A Takarékpénztár hite’ezési tevékenységének a viszonyok természetesen korlátokat szabtak, váltótárcájának állománya mégis az e’őző évi 47.9 millióról 49 millióra emelkedett. A rövid lejárató jelzálogilag biztosított kölcsönök és a Budapest székesfőváros intézményeinek nyújtott hitelek és egyéb fedezett hitelek tételei szintén emelkedtek. Figyelemmel arra, hogy az év folyamán történt jelentékeny összegű visszafizetések dacára, úgy a váltóállománynál, mint az egyéb kihelyezések téte.einél emelkedés mutatkozik, ez a körülmény kifejezetten igazolja, azt, hogy a Takarékpénztár ez é ben is segítségére volt a gazdasági életnek új hitelek nyújtásával. Külön kell kiemelnünk, hogy a Takarékpénztár a Eoráros-téri Horthy Miklós-híd építésére 1.5 milliós hitelt bocsátott a kcreckedelmi kormány rs-nde kezésé e, hogy így a főváros közlekedő e é j gazdasági é ete s :em- pontjából egyaránt nagy jelen'őséggel bíró híd értekezése meggyorsítható legyen. U yanilyen közé.dekű elgondolástól és a városrendezési trrv.k te'őmozdí ásának fontosságától vezéreltetve, nagyobb hite t nyujtott a Takarékpénztár a Fővárosi Közmunkák Tanácsának is, hogy az Andrássy-út tervezett meghosszabbítása szí ítén mihamarább keresztülvihető legyen Ei év folyamán is mindenkor kielégítette a Takarékpénztár Budapest székesfőváros átmeneti hiteligényeit. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök állománya 20.9 milliót tett ki, amelynél külön kiemelendő az, h i y az év végén fennálló hátralékos annuitások ossz ge, dacára a fővárosi ingatlanok értékében és jövedelmezőségében a múlt év folyamán is még fokozódó rossz bbodás- uak, most sem haladta meg a noi má is mérték t. Ez a körülmény újból csak a Takarékpénztár kihelyezéseinek bonitását bizonyít ja. Aktíváit a Takarékpénztár a viszonyoknak minden tekintetben megfelelően, gondos érték-léssel szerepelteti mérlegében. Ez \ér ben sem vette egyáltalában igénybe az értékpapírok értékelésénél a kormányintézkedése kel a múlt években is megadott és erre az évre is kilátásba helyezett azt a kedvezményt, amely szerint az értékpapírok a tényleges forgalmi áraknál m igasabban is értékelhetők, sőt 'ezzel szemben a kimutatott érték klóén 5.79 millió — jelentős tartalékok is rej enek. Ugyancsak nagymérvű tartalékok vannak a Taka, ékpénztár érdekkörébe tartozó vállalatok részvénye ben is. Ingatlanainak értékéből 5.65 (2.6 millió) a viszonyok által megkívánt leírásokat eszközölt a Takaiékpé ztír. Az általánosan i-mert ro-sz gazdasági és pénzű yi viszonyok következtében m ogszűkült kematmarge folytán a Takarékpénztár kamatjövedelmei valamivel c ö kentek ugyan (1,639.979 pengő), e yéb jövedelmei azonban a múlt évihez hasonló összeget értek el (702.798 pengő) s így végeredményben a Takarékpénztár összes jövedelmei a múlt évihez képest csak jelentékteleaü csökkentek. Kiadásai terén a Takarékpénztár a korábban tervbevett és fokozatosan végrehajtott taka- éko~- sági intézkedései során ez évben is úgy a személyzeti kiadások, mint egyéb kiadások terén további megtakarításokat ért el. Minthogy a Takarékpénztár gondo3 megfontolás után a belső erők további fokozására irányuló Lo?íSiebb, Legjobb, Legolcsóbb Pan’an, Matrac, Glia'sslosigus, áfvetü, Szönvsn, Takaró, Vas- és Réz'rEüar, Kórliázi- és Szanatórium Berendezés. GiCHNER 1 fiII0S-nái ,_JL_ Budapest, Vií., Erzsébet-krt. 20. Köttisztviselőknek 5#'„-o? engedmény. HOFBAUÜR ES PIAZZA TELEP- ÉPI 10.WnSrE.iEK ^ VJ., BSJCE-TÉI? 5. VS.. SZOKDY-U. 34, TELEFON: 188-'9.
