Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-09 / 41. szám
Budapest, 1935 október 9. % álljon lakosságunk rendelkezésére. Jelentős mértékben fejlesztjük evégből autobuszforgalmun- kat, a villamosvasutaknái viszont a meglévő berendezések modernizálása, új vágányok lefektetése útján igyekszünk kielégítő viszonyokat teremteni. — Szociális munkakörünk rendkívüli jelentőségéről, azt íbiszem, felesleges beszélnem. — Ügy, mint a múltban,, a jövőben is a legnagyobb gondot fordítjuk arra, bogy a munkanélküliség következtében előállott nyomort levezethessük,. Meggyőződésem az, hogy ezzel az áldozathozatallal sikerül biztosítanunk fővárosunk rendjét és békéjét. Tovább folytatjuk a jövő esztendőben a szeretetotthonok és a menhelyek kibővítését, emellett azonban az eddiginél is nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a kilakoltatásra kerülők valamennyiének biztosítsuk a hajlékot. — Nagyszabású beruházási munkák vannak folyamatban az út- és csatornaépítési ügyosztály munkakörében, ezeknek javarészét a felvett OTI- beruházókölcsönből fedezzük. Minthogy Budapest tipikusan iparos város, hiszen voltaképpen a hajdani kisiparostársadalom tagjainak munkája nyomán fejlődött a mai hatalmas metropolissá, különleges megértéssel kezeljük a kisiparosság és a kiskereskedelem ügyeit. A Kisipari Hitelintézet áldásos tevékenységét fokozott módon kívánjuk bővíteni, mert a jelenlegi pénzviszonyok mellett óriási jelentősége van annak, hogy ezek a kisegzisztenciák méltányos feltételek mellett részesüljenek hitelellátásban. — A jövő esztendőben a költségvetési tervezet szerint öö.l millió pengő az az összeg, amely közmunkák és beruházások formájában visszajut a székesfváros közönségéhez. Ennek a hatalmas összegnek minden egyes fillére arra szolgál, hogy ugyanakkor, amikor segítségével kielégítjük a székesfőváros beszerzéseit, munkaalkalmat juttassunk az iparosságnak és a kereskedelemnek. Többet legjobb akaratunk dacára ,sem sikerült előirányoznunk, de amint fentebb is mondottam, azokat a beruházásokat, amelyeknek költségvetési fedezetét a jelenleg rendelkezésünkre álló anyagi eszközök elégtelensége folytán biztosítani nem sikerült, hitel- műveletek igénybevételével fogjuk fedezni, ami további foglalkoztatást jelent. ■—■ Én sokat várok annak a tervnek a keresztülvitelétől is, amely a főváros tulajdonában lévő közműves telkek eladására vonatkozik. Ezeknek a telkeinknek javarésze olyan helyen tsrül el, amely a városias forgalom előterében áll,, éppen ezért nem fog nagy nehézséget okozni az értékesítésük. Minthogy pedig az eladás azzal a köteleezttséggel fog történni, hogy a vevők záros határidőn belül építkezni kötelesek az ingatlanon, ezzel jelentős foglalkoztatáshoz juttatjuk az építőipart. Igyekezni fogunk természetesen arra, hogy megfelelő adómentességet biztosítsunk az építkezésekre. —• A székesfőváros örvendetesen megnövekedett idegenforgalmának érdekében is sok tennivaló vár reánk. Elsősorban azt kell biztosítani, hogy a magyar fővárost felkereső külföldi vendégek, a tehetősek és a középosztálybeliek egyaránt megtalálják az anyagi viszonyaiknak megfelelő szállodákat. A főváros igen természetesen saját maga nem építhet szállodákat. Ez nem az ő feladata, hanem a magánvállalkozásé, én azonban mindent el fogok követni arra nézve, hogy amennyiben ilyen tervek merülnek fel, azoknak megvalósulását elősegítsem. Propaganda- munkánk alapossága voltaképpen ebben az esztendőben mutatta meg először, hogy milyen óriási, szülte kimeríthetetlen lehetőségek rejlenek az idegenforgalom kimélyülésében. Most, hogy divatosakká váltunk, bebizonyult, hogy az idegenforgalmi ipar fejlesztése elsőrendű közérdek. Elég, ha arra utalok, hogy a Szent István-hét alkalmából csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült a Budapestre érkező külföldiek ezreit elhelyeznünk. Bízom abban, hogy idegenforgalmi téren még korántsem érkeztünk el a kulminációs pontra és megfelelő idegenforgalmi politikával e téren mutatkozó bevételeinket lényegesen tudjuk gyarapítani. Október 10-én és 17-én délután Sél 3 órakor Ügetőverseny yxmWQ&JÍÍJZüLP MENN YIT „KERES ’ ’ a főváros az inségakción Beszédes számok egy ellenzéki bírálat kommentálásához A főváros legutóbbi közgyűlésén, a műit évi zárszámadás tárgyalása során az egyik ellenzéki szónok többi közt éles kritikával illette a főváros in- ségakcióját: azt állította, hogy a fővárosnak ez a látszólagos nagy megterhelés tulajdonképpen nem jelent áldozatot, hanem valóséiggdl haszna van belőle, keres az inségakciókon. A nagy nyilvánosság előtt elhangzott szokatlan bírálat érthető meglepetést, sőt az első pillanatban megdöbbenést keltett, mert hiszen a köztudat szerint a főváros havonta közel egymillió pengőt költ különböző formában az ínséges, munkaképtelen vagy munkanélküli lakosság helyzetének javítására abból, amit inségjárulék címén a polgárság fizet. Illetékes helyre fordultunk felvilágosításért,, honnan származhatott a közgyűlésen felszólaló bizottsági tagnak ez a súlyos tévedése és egyúttal érdeklődtünk az akció múlt évi teljesítménye iránt. — A téves következtetés forrása ■— mondotta a szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztályban informátorunk — az 1935. évi költségvetés. Ebben a, költségvetésben ugyanis az inségmunkák, amelyek tulajdonképpen nem a szociálpolitikai budget, hanem a községi alap terhére történnek — a szociálpolitikai ügyosztály költségvetésében szerepelnek. Alaposabb vizsgálat nélkül tényleg az lehetett ennél a beállításnál a látszat, mintha a fővárosnak feleslege maradt volna, á valóságban azonban nem így volt, hanem többszázezer pengőt kellett pótolnia a községi alapnak, hogy az iákciókat minden vonalon zökkenésmentesen lebonyolíthassa. A jövő évi költségvetés összeállítása éppen hasonló tévedések elkerülése érdekében már más módszerrel történt, és első pillanatra megállapítható, hogy a főváros az ínségesek támogatására egymagában 7,444.596 pengőt költ, ezzel szemben az inségjáru- lékbói származó jövedelem összege 6,500.000 pengő, végeredményben 430.596 pengős hiány fedezetéről kell gondoskodni. Ezekben az összegekben természetesen nem szerepelnek a szegénygondozásra, az árvaháziakra, az anjm- és csecsemövédelemre, a népszállóra, stb. költött hatalmas összegek, hiszen a főváros közjótékonysági és szociálpolitikai költség- vetése több, mini 13.5 millió pengőt mutat fel. —. Annak illusztrálására, hogy a székesfőváros közönsége milyen óriási áldozatot |h°z a hatóságilag nyilvántartott harmincezer közsegélyre szoruló család, tehát átlagban százezer lélek sorsának enyhítésére, leghelyesebb, ha felsorolunk néhány számadatot az 1934-es zárszámadásból és az idei év első feléről. 1934-ben 102 főzőhelyen szétosztottak 17,787.928 adag ebédet, 3,774.559 pengő értékben, szegénysorsú anyáknak és csecsemőknek 1,166.123 liter tejet juttattak, aminek az értéke 186.579.-— pengő, ezenkívül az iskolákban és ,az óvodákban szétosztásra került 91.338 liter tej, 15.000 pengő értékben. A tüdőbeteg gondozó intézetek szétosztottak 180.195 liter tejet, 28.831 pengő értékben, az elöljáróságok az Ínségesek között ugyancsak 113.816 liter tejet osztottak szét 144.070 pengő értékben. Kiosztásra került továbbá/20.883 élelmiszer csomag és nagy- mennyiségű burgonya 65.014 pengő értékben, 20.720 kg kenyér, 971,325 drb lóhús, 310.069 drb hentesáru és 1,122.456 drb tejutalvány. Kiosztottak 385.400 adag reggeli- és vacsoralevest, ruháit kapott 11.695 felnőtt és 36.579 gyermek. Ennek az értéke 218.975 pengő volt. A tüzelös^zer akció során szétosztásra került 36 ezer mázsa szén és fa, 95.723 pengő értékben, ' a 15 melegedő szobában a leghidegebb hónapok alatt minden jelentkező éhes embernek naponta kétszer adtak levest és kenyeret, ilyenformán szétosztottak 690.190 adagot, 34.363 pengő értékben. A Népszállóban és a Vörös-keresztes menhelyen naponta 244 egyénnek váltották meg a hálóhelyét, ezenkívül több mint kétezer tönkrement családnak béreltek magánházakban szükséglakást, 494 kilakoltatott családot pedig lakbérsegélyben részesítettek. A szellemi szükségmunka 527.500 pengőjébe került a fővárosnak, a szegény betegek öt ingyenes orvosi rendelője útján 363.847 pengő értékű ingyen gyógyszert osztottak szét, végül mindezeken felül 250.000 pengő munkanélküli segélyt. — 1935-ben, a folyó év első felében szegényeknek 77.818 esetben adtak készpénzsegélyt a hatóságok, 331.288 pengő összegben, — inségmunkások- nak kifizettek készpénzsegélyt 11.693 esetben, 93.148 pengő összegben, — ebédjegyet szétosztottak 1,023.525 heti adagot, továbbá 20.000 drb élelmiszercsomagot, 2,664.000 félkilós kenyér jegyet, 683.259 drb húsutalványt és 412.856 drb húsutalványt inség- munkásoknak. A tejakció így alakult: csecsemőknek jutott 1,782.068 félliteres tejadag; óvódásoknak 82.042, iskolás gyermekeknek 1,842.581 adag két- decis lés egészséges felnőtteknek 1,324.111 félliteres tejadag, tüdőbetegeknek 105.218 egyliteres tejadag. Kiosztottak ezenkívül 36.232 ötven kg-os tüzelőszer utalványt, felnőtteknek 10.875 drb ruhaneműt, gyermekeknek 5.999 drb ruhaneműt, hajléktalanoknak: 240.476 ebédet, 32.791 félliteres tejadagot és 247.298 drb tejutalványt. Mindezeken felül több, mint 10 ezer szegény ember és gyermek cipőjét megjavíttatta és megtálpaltatta a főváros. Ezekhez a számokhoz felesleges hozzáfűzni bármiféle magyarázatot, hiszen legbeszédesebb, legközvetlenebb bizonyítékai annak a gigászi munkának, amelyet a főváros most már évek óta folytat, hogy elhárítsa, a nagyobb bajt és megmentsen a jobb jövő számára rengeteg embert, köztük tízezreit azoknak, akik résztvennének a termelőmunkában, de önhibájukon kívül jutottak olyan helyzetbe, hogy kénytelenek igénybevenni ci közület segítő kezét. ■— Nagy hiba lenne a szociálpolitikai tevékenység elbírálásánál a békebeli állapotokkal párhuzamot keresni, hiszen akkor mindössze néhány száz, legfeljebb néhány ezer elaggott, vagy magatehetetlen ember gondozása nehezedett a fővárosra, ma pedig, sajnos, az összlakosságnak közel 10%-áról kell gondoskodni, ami annyit jelent, hogy kilenc dolgozó ember áldozatából kell eltartani a fővárosnak a tizediket. Ez az óriási, áldozatos munka, kibír minden bírálatot. BECHT JÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti-utca 4 Telefon: 84-1-97 „SädlT-ANTIFßlG“ — 20 C-ig íacvminves vakolást, betonozást biztosít Posnansk^ és Sfpeiifz ütB Budapest, V., Sólyom-utca 13. sz. felelőn 2-28-29,2-82-85. Macskásy Árpád oki. gépészmérnök, műszaki vállalata, tervez, szerel és szállít vízvezetéki, csatornázási és gázberendezéseket, szivattyútelepeket, mindennemű központi fűtést, kazánházi- és szellőzőberendezéseket. Budapest, VI., Dessewffy-utca 5. Telefon: 27-6-70. 1.5 rIBEaESEEBBESaäRBasaffSESaEBUagSKnasgagBöpgßjggggggfi ® ■ a MSKEQ RDAiíK OPTIKAI CIKKEK t a es DKnyns NAGYBANI raktára ; a Magyar gyártmányú TITÁN hőmérők vezérképviselete BUDAPEST, VI., PODMANICZKY-UTCA 27. SZÁM ! I (Teréz-körút sarok) Telefon 2S-2-49 s B r.saEBsiaHiiaaaHisKasiaHHKBranHBHHBBHHessBBaHHaEaaBHaaHtí! A A legfőbb sokszorosító gép XV WM 0. GESTETNER BUDAPEST, VL, ANDRÁSSY-UT fi TELEFON i 10-S-O» SKBÜVSXTKK t/k|C)S Egészségügyi berendező, központi fűtés, vízvezeték és csatornázási vállalata Budapest, V., Báíhöry-uíca 23. Telefon: 248-72. B35S6x!^5SMiái&iíliyaiQi5i3ng^S Szép, olcsó, jó EEHE 7" csak a Wolláfo-féle lehet Üzlet: Budapest, VII., Király-utca 89. sz. Gyár: VII, Almássy-tér 2. Telefonszám 33—4—62 FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton KÉM ÉNYFEJ ANDREA cementé rugyár V., Tátra-utca 26 Telefon: 92-0-37 0 0 m
