Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-18 / 38. szám
Budapest, 1935 szeptember 18. jsfäi Bfcgirdsaagr^PMM>fn ii npn r~»f»^ri3g^y---iswrfctgiRfgK;:ssnB»ar.gr:ai<qis.-jffinviaagasgBg PESTI KIRAKAT A fasti este Valóban érdemes volna egy kis idegenforgalmi tanulmányt írni és most, ezekben a gyönyörű őszi napokban elmélyedni annak megállapításában, hogy mi hozta létre azt a varázslatos csodát, amely, íme, végre beteljesült. Mert legyünk tisztában azzal, hogy ami Szent István Hetében történt, annak természetes, normális okai voltak és amit könnyűszerrel nagyobb, szélesebb, művészibb program beállításával még hatalmasabban is ki lehet fejleszteni. De ami most történik, az váratlanul hullott az ölünkbe, mintegy főnyeremény. Igaz, hogy meghívtuk azt az ezer orvost a dermatológiai világkongresz- szusra, de ez csak annyit jelentett, hogy a sorsjegyet megvettük. A sorsjegyet azonban ki is kellett húzni, a főnyereményt meg is kellett ütni. Amerre járunk, ahova lépünk, mindenhol idegen szó hallatszik a fülünkbe, érdekes, nyugati arcok tűnnek a szemünkbe, Budapestet és környékét elárasztották a külföldi vendégek. Nagyon valószínű, hogy mindebben elsőrendű érdeme Magyar- ország és Budapest fejedelmi barátjának, a walesi hercegnek, Chester grófjának volt. A walesi herceg maga äs, de a világ minden részéből összesereglett ezer orvos, a francia képviselők lelkes csoportja, a london—istambuii út- kongresszus előkelő résztvevői végeláthatatlan sort nyit meg egészen Rickett űrig, aki maga is néhány órát szentelt a magyar fővárosnak. Történik pedig ez akkor, amikor a nyári nagy idegenjárás már az egész világon megszűnt. Nagyon vigasztaló, nagyon reményteljes momentumok ezek, amelyek szép jövőt vázolnak elénk. Az üzleti élet a világ legérzékenyebb szeizmográf ja. És azt kell mondanunk, hogy éppen csak, hogy kivirágzott ez a gyönyörű magyar ősz, ez a csodálatos szeptember, a nemzetközi üzleti élet máris tudomást vett róla. Hiszen már híreket kapunk arról, hogy két bezárt, előkelő svájci szálloda egész berendezésével Budapestre akar költözni, ahol az Eskü-téren két felhőkarcoló szállodát kívánnak építeni a pompás üzletemberek. Hát mi ez, ha nem a jövő záloga? Hát mi <ez, ha nem annak a fölismerése, hogy itt Budapesten mérhetetlen perspektívája van az idegenforgalomnak? Nemzetközi pénzemberek, akik elhagyják Svájcot és sietnek Budapestre, ahol érzik, hogy ebben a pillanatban több a, fóka, mint az eszkimó, több a vendég, mint a szállodai szoba. Ezek a nemzetközi üzletemberek majd tudni fogják, hogy miként kell a külföldit idecsábítani és hogyan kell azokat állandóan visszatérő vendégekké avatni. De nekünk is meg kell tanulnunk, amint hogy már vannak is nagyszerű magyarok, akik tudják a. módját. I A külföldinek, a pénzt költő, a magyar fó'yáros jövendő gzadasági életét fülsegítő idegennek a gondolatát is .el kell lesni és azt is meg kell valósítani. Az idegenforgalom legelső eszközei közé az udvariasság és a figyelem tartoznak. Igen, a figyelem, amely a legjobb üzlet. Nem tudjuk igaz-e, hogy a walesi herceg azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné a Gyöngyös Bokrétát látni, vagy legalábbis érdeklődött, hogy mikor játszik Budapesten a Gyöngyös Bokréta. Nekünk az az érzésünk, hogy amikor ez a kérdés elhangzott, már repülni is kellett volna, a sürgönyöknek Derecskére, Bulyákrá, Szanyra, Mezőkövesdre, Várpalotára, meg a többi Isten háta- mögötti kis falukba, hogy fiúk-lányok pakoljatok, gyertek táncolni a walesi herceg őfensége előtt. Amilyen pompás gazdasági érzéke van Kovácsházy Vilmos tanácsnoknak, biztosra vesszük, hogy jövőre, ha ismét eljön a walesi herceg, itt lesznek a szanyi legények és a nagykállói lányok is. Mert idegenforgalmat, igenis, úgy kell csinálni. ahogyan azt a Duna palota szálló remek Igazgatója cselekszi. Akkor, amikor külföldi vendégről van szó, tehát vásárlóról, vevőről, akiből élünk, akkor nincsenek lehetetlenségek. íme, a walesi herceg csak kimondta egy különleges ananász-szörpnek a nevét, amelyet úgylátszik, üdítő italnak szokott odahaza használni. Talán évtizedeken át soha senki nem kívánta ezt az ananász-szörpöt, tehát még a Dunapalotában sem lehetett kapni. Azaz, hogy igenis, lehetett — másfél óra múlva. A XX. század közepén élünk, amikor az ember odamegy a telefonhoz, fölveszi a kagylót, Becsben megrendeli a különleges ananász-szörpöt, amelyet repülőgép szállít Budapestre és időben érkezik rneg ahhoz, hogy a walesi herceg szomjúságát eloltsa. Tessék elhinni, nem idegen szellem ez a nagyszerű udvariassági és figyelmességi szellem a magyar lélektől. Csak egy .apró példáját mondjuk ennek, amikor ISPTV-ben Tatán tartották meg a nagy hadgyakorlatot, amelyen Vilmos német császár is résztvett. A hatalmas uralkodó az Esterházy-kastély vendége volt és egy este azt az óhajtását fejezte ki, hogy másnap le akar utazni Budapestre, mert Tatán még telefon nem volt és ő telefonon kívánt Pots- dammal beszélni. Másnap reggel a császár megkérdezte, mikor indulnak Pestre, mire figyelmes házigazdája a szomszéd szobára mutatott: — Parancsoljon felség, az éjszaka bevezettük Tatára a telefont, már hívtuk is Potsdamot. Mert ez az a szellem, amely az idegenforgalmat megcsinálja és megtartja és ez az a szellem, amelyet grófoknak, szállodaigazgatóknak és villamoskalauzoknak egyaránt gyakoroliüok kell. fSiictapest nem vámolja meg az autósokat A főváros országos akciót indított a kövezetvám eltörlésére A Budapesten és Magyarországon át vezető i London—Istanbuli transzkontinentális autóút meg- ! nyitása és a, fővárosban rendezett nemzetközi útügyi kongresszus a magyar idegenforgalom nevezetes eseményei. Aa automobilizmus fejlődése folytán egyre több azoknak a turistáknak száma, akik vonat, vagy hajó helyett gépkocsin utaznak. Ezt a rohamos fejlődést semmisem bizonyítja jobban, mint az a statisztikai adat, hogy augusztusban közel négyezer gépkocsi érkezett Wien felől Budapestre. A székesfőváros aa első iperctől kezdve felismerte az automobilizmus idegenforgalmi jelentőségét és eddig is minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a külföldi úrvezetőket Budapestre invitálja és a Szent Kristóf plakett adományozásával is ezt a célt kívánta szolgálni. A nemzetközi autósforgalom legnagyobb kerékkötője és akadálya, azonban, amely ellen számtalan panasz hangzott el, a lépten-nyomon szedett kövezetvám. Ez az illeték sok apró bosszúságával, gyakran elkeserítette a gépkocsin utazó turistákat. A nemzetközi útügyi kongresszus alkalmából ennek az állapotnak a gyökeres orvoslására tett most a főváros példaadó, kezdeményező lépést a Budapestre érkező személyautók vámjának eltörlésével. A főváros ezael a gesztussal számottevő anyagi áldozatot is hoz a magyar idegenforgalom érdekében, mert közel 200.000 pengő az az összeg, amelyet a személyautók kövezetvámja évente jövedelmezett. A személyautók városi vámjának megszüntetésére vonataozó előterjesztés már elkészült és beavatott helyről kapott értesülésünk, szerint ctzt kedden már felterjesztették a belügyminiszterhez. Amint a jóváhagyás a kormány részéröl megérkezik, természetesen azonnal életbelép a Budapestre érkező személyautók vámmentessége. A nagyjelentőségű reform részletei iránt Lamotte Károly dr. alpolgármesternél érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A személyautók városi vámjának eltörlésére irányuló elgondolásnál a székesfőváros vezetőségét a hazai idegenforgalmi szempontok mellett a nemzetközi útügyi kongresszuson felmerült irányelvek és kívánságok irányították. Hozzá akar járulni a, főváros a nemzetközi autósforgalom zökkenésmentes kialakításához a maga eszközeivel is. — A személyautók vámjának eltörlése a mi részünkről számottevő áldozatot jelent, mert hétröl- hétre több a. külföldről érkező gépkocsi. Kívánatos tehát, hogy Budapest példáját kövessék a vidéki városok, mert hiába töröljük mi el az 54 filléres vámot, ha az országhatártól Budapestig a közbeeső utón Győrben 1.20 pengőt, Komáromban 68 fillért kell fizetniök. Aránylag a budapesti autóvám volt a legal3.csony3.bb, mert például Szegeden 70 fillért, Székesfehérváron 1 pengőt. Hatvanban és Gyöngyösön 1—1 pengőt szednek a személyautók után. A vidéknek is érdeke, hogy a vámtörléssel fokozzák autós idegenforgalmukat és megszűnjék az a helyzet, hogy pl. egy lillafüredi út követzetvámban ő P 72 fillérjébe kerüljön az autótulajdonosnak. Kérdést intéztünk az alpolgármesterhez a fővárosi vámszabályzat generális revíziója iránt is, amelyet évek óta sürgetnek a. környék városai: — A szabályrendelet-módosítás tervezete a pénzügyi ügyosztályban elkészült, s mielőtt a közgyűlés elé kerülne, bemutatjuk a szakképviseleteknek is hozzászólás céljából. Az érdekeltségek megnyilatkozása után a szakbizottságok tárgyalják le a tervezetet, amely a régivel szemben számos köny- nyítést tartalmaz és valószínűleg a vidék ily irányú kívánságait is kielégíti. Kész a szabályrendelet a Dunapartok rendezésére' Megoldáshoz közeledik egy régóta kísértő probléma, a főváros belterületén lévő Dunapart rendezése. Az elhatározás már évekkel ezelőtt megérlelődött, kivitelre azonban, elsősorban anyagi okok miatt, nem kerülhetett sor, a főváros nem nélkülözhette azt a közel 300.000 pengős összeget, amely a partterületek bérlőitől befolyt. Az utóbbi időben mind örvendetesebb méretekben fejlődő idegenforgalom szempontjai azonban most már szinte parancsolóan írták elő, hogy a Császárfürdőtől a Horthy Miklós-hídig terjedő Dunaszakasz mentesüljön azoktól a létesítményektől, amelyek elcsúfítják, gyakran egészségtelenné teszik a város e pompás részét. Harrer Ferenc, a városfejlesztési bizottság i elnöke, több ízben rámutatott azokra a szempontokra, amelyeknek figyelembevételével a folyam I két partján kielégítő állapotokat lehet teremteni Ezeknek a gondolatoknak alapján dolgozza most í ki a városrendezési ügyosztály mérnökkara a megoldást. Nagy vonalaiban már készen) áll a szabályrendelet tervezete, amely a Dunapart hasznosítását egészen új alapokra helyezi. A tervezet szerint ,a III., V., IX. és XI. kerület határvonalába eső Duna-szakasz két partján sem- « miféle kereskedelmi vagy közlekedési vonatkozctsil berendezés nem létesíthető. Hajók, dereglyék nem j horgonyozhatnak ezeken a területeken. A kikötőket áttelepítik az épülő Horthy Miklós-híd szomszédságába, a teherrakodó- kát pedig kihelyezik az újpesti rakpart külső területére. Szoros összefüggésben áll ez a terv egyébként a Dunapart közlekedésének rendezésével is. A Petöfi-tér—Ferenc József-tér közötti szakaszon ugyanis korábbi elhatározás szerint meg akarják változtatni a villamossínek helyét. A jelenlegi felsőpálya területét a korzó szélesítésére használnák fel, a villamoskocsikat pedig az alsó rakparton járat- i nák. Ez a terv mindaddig, amíg a jelenlegi állapotok uralkodnak, megvalósíthatatlan, ha azonban 1 a rakodópartok körül a fentemlített módon rendet teremtenek, aktuálissá válik a villamossínek áthelyezése is. A szabályrendelet már az egyik őszi közgyűlésen megvitatásra kerül, — a polgármester addig is igyekszik a megoldást előkészíteni s a kérdéses területeken lejáró bérleteket nem újítja meg. GÁZB1ZIOS ACÉLAJTÓK HARS és SOMOGY fr■■■ ~
