Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-21 / 34-35. szám

Budapest, 1935 augusztus 2i. 'JmvwoÄfTti^MP A piaci árusok Qarmínce&er pengő tiszteletitt­jai követelnek o Vásár pénztártól A törvényszék, az igénylők keresetét elutasította Emlékezetes még, hogy a piaci kereskedők és árusok esztendőkkel ezelőtt a székesfővárostól fél­millió pengő kölcsönt kaptak. Városházi ügyekkel foglalkozók előtt az is ismeretes, hogy bizony ez a nagy összeg majdnem teljes egészében oda­veszett. Ezt a szomorú emlékű tranzakciót egy különös per tette aktuálissá, amely most a buda­pesti királyi törvényszék előtt befejezést nyert. De el keli mondani sorjában a történteket, A székesfőváros vásárcsarnokaiban és piacain mű­ködő és ott árusítóhelyeket bérlő piaci árusok és kereskedők 1928. év elején mozgalmat indítottak és eljártak Budapest székesfőváros akkori vezetőinél, hogy közérdekből a főváros segítse meg őket. A főváros eleinte idegenkedett a kölcsönnyújtás gon­dolatától, majd mégis elhatározta, hogy a Vásár- pénztár részvénytársaságnak ötszázezer pengőt bo- csájt rendeikzésére oly célból, hogy a részvénytár­saság saját felelőssége mellett ezt az összeget kisebb részletekben kölcsönkép bocsássa a szóban- forgó csarnoki és piaci árusok és kiskereskedők rendelkezésérére. Az ügy lényegéihez ■ tartozik, hogy egy cenzúrabizottságot létesítettek, amely­nek az volt a hivatása, hogy szigorúan felülbírálja, melyik kölcsöntkérö kaphat és milyen összegű köl­csönt a félmillió pengőből. Ennek a < cenzúrabizott­ságnak tagjai lettek azok a piaci árusok, ületve kereskedők is, akiket a különböző érdekképvisele­tek delegáltak. Ennek a cenzúrabizottságnak a tagjai közül egynehányan, névszerit: Kiss József, Molnár LAszió, Koós Jenő, Busch János piaci árusok és Garai Ernő kereskedő külön-külön beperelték a felszámolás alatt lévő Bu­dapest Székesfővárosi Vásárpénztár rt.-ot és az égjük háromezer pengőt, a másik hét­ezret, a harmadik meg tízezret és végső összegben együttvéve harmincegyezer pen­gőt követeltek azon az alapon:, hogy nekik, mint a cenzúrabizott­ság delegált tagjainak kifejtett munkásságukért és érdemleges tevékenységükért ellenérték, illetve tiszteletdíj jár. A törvényszék előtt megtartott tár­gyaláson a Vásárpénztár jogi képviselője részlete­sen kifejtette, hogy a felperesként fellépő cenzúra­bizottsági tagoknak a keresete alaptalan és a kö­vetelt jogalapon egy fillér sem jár nekik. Azt el­ismerte, hogy a Vásárpénztár igazgatósága a cen­zúrabizottság tagjainak és közöttük a felperesek­nek is háromszáz pengőt meghaladó karácsonyi ju­talmat engedélyezett a behajtott kölcsönösszegek arányában, azonban ez a juttatás minden jogi kö­telezettség nélkül történt. A karácsonyi jutalma­kat a hitelakció reménybeli nyereségének terhére előlegül folyósították. Ezt követöleg előadta az ügyvéd azt is, hogy ez a reménybeli nyereség azonban elmaradt. Ellenkezőleg, komoly, súlyos és nagy veszteségek keletkeztek. Már az első üzletév után megállapították, hogy a Vásárpénztámak e félmilliós üzlete révén kétszázezer pengönyi vesz­tesége van. Dr. Fodor Lajos kir. törvényszéki bíró a lefolytatott bizonyítási eljárás után vala­mennyi felperest elutasította keresetével és mindegyiket kötelezte a felmerült költségek megfizetésére. A törvényszék megállapította, hogy a felperesként fellépő piaci árusokat az egyes ér­dekképviseletek jelölték ki a cenzúrabizottság! tagságra. Bizonyos — mondja az ítélet —, hogy ez a tagság munkával és időveszteséggel jár, azon­ban az egész hitelakció lényegében szociális jel­legű volt, ennélfogva, a felperesek tevékenysége is nyilván ingyenesnek tekintendő. Nincs a perben bizonyíték arra, hogy akár a főváros, akár pedig a Vásárpénztár a cenzurabizottsági tagoknak dí­jazást kívánt volna adni. De mindettől függetlSiciül alapvető feltétele a .kereseti követelésnek az, hogy a pzóbanforgó kölcsönakciónál veszteség ne mu­tatkozzék. Utal az ítélet a közben, elhunyt Marker Aladár ny. székesfővárosi tanácsnok eskü alatti vallomására, aki a Vásárpénztámak igazgatósági tagja volt és e minőségből kifolyólag tudja, hogy a félmillió pengönyi összegből már az első üzletév végén több mint kettőszázezer pengő elveszett. Ilyen körülmények között a cenzurabizottsági tisztség ellátásáért díjat vagy ellenértéket köve­telni nem lehet, úgyhogy a törvényszék tehát a felpereseknek kereseti igényét teljesen, alaptalan­nak és indokolatlannak tartja. A cégbíróság jóváhagyta a Mautlmer Test­vérek és Társai M. T. alaptőkéjének leszállítását. A Mauthner Testvérek és Társad részvénytársa­ság ezévi rendes közgyűlésén! alapszabályainak módosítását határozta el, mert ugyanez a közgyű­lés a társasági alaptőkének leszállítására vonat­kozóan is határozatot hozott. Amikor .beterjesztet­ték a közgyűlés iratait a cégbírósághoz, a keres­kedelmi törvény rendelkezéseihez képest a tör­vényszék az alaptőke leszállításának jóváhagyása előtt a hitelezők érdekeinek védelmére ügygond­nokot rendelt ki, majd szakértőket hallgatott ki és legvégül tárgyalást tűzött ki az érdekeltek meghallgatására.. Az így lefolytatott eljárás után most vitéz fZsakó Gyula dr. kir. törvényszéki bíró végzést hozott és a közgyűlés által elhatározott alapszabálymódosítást, illetve alaptőkeleszállítást tudomásul vette és elrendelte az ezekre vonatkozó adatok feljegyzését. A Mauthner rt, alaptőkéje ennélfogva 1 millió 20 ezer pengő. Az igazgatóság kérelmére egyidejűleg bejegyezte a cégbíróság dr. SimontsUs JSlemér, Conrád Ottó, Kolnner Artur dr. és Schön Gyula igazgatósági tagok e minőségét é3 cégjegyzési jogosultságát. A törvényszék a 'cég­iratokból, a szakértői és az ügygondnoki jelentés­ből, valamint egyéb cégadatok egybevetése alap­ján úgy találta, hogy a vállalat a lecsökkenteti ZÖLD JÓZSEF Inkatos és kaz&akovács mester. Budapest, VI., Szent László-utca 4/b. Telefon: 91-2-39 K&wít • Rollereket, v ztartányokat, gőz-, melegvíz- és enge- JYcSZll > délymentes kazánokat, ellenáramú készülékeket stb CUSTODIS ALPHONS MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPI* TÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉSEK RÉSZÉRE ALAPÍTÁSI ÉV 1878 BUDAPEST, V. KÉR., NÁDOR-UTCA 19. TELEFON: 12—0—07 Gyárkéményépltés, Gűz- kazánbefalazás, Ipari kemencék építése és tervezése alaptőkével is eleget tud tenni vállalt kötelezett­ségeinek. Azt is megállapította a törvényszék, hogy a vállalat vagyontételeiböl az alaptőkeleszái- lítás által semmit sem von el, tehát a hitelezők ér­deke nincs veszélyeztetve. Bárcsak a vállalat íö- hitelezöje, a Pesti Magyar 'Kereskedelmi Bank já­rult hozzá .az alap tőkeleszállításhoz, a cégbíróság tekintettel arra, hogy a hitelezők érdekeinek kép­viseletére kirendelt ügygondnok sem ellenezte ki­fejezetten az alaptőke leszállítását, ezt a törvény­szék engedélyezte és a módosított alapszabályok szövegét a cégiratoknál följegyezni rendelte. A Dunagőz kiterjesztette üzemi ágazatát. Az Első DunagözhajózáS’t Társaság magyarországi képviselősége bejelentette a budapesti kir. tör­vényszéknél, mint cégbíróságnál, hogy a főtelep ezévi rendes közgyűlésén alapszabályainak módosí­tását határozta el. Ennek megfelelően a cégbíró­ság a módosításokat bejegyezte. Az újonnan szö- vegezett alapszabályok tanúsítják, hogy a Duna- gözhajőzási Társaság kiterjesztette üzemi ágazatát. A DGT üzeme a módosított alapszabály szerint a főtelepre vonatkozóan most már a következőkép­pen szól. Az üzem tárgya: utasoknak és árusnak saját vagy idegen jármüvekkel folyókon, csatorná­kon és a tengeren szállítása; hajók, hajógépek, mindennemű kazánok építése és javítása; bánya és azzal összefüggő vasutak üzembe;ntartása; elek­tromosáram [előállítása és szolgáltatására szolgáló telepek létesítése és üzembentartása; szállítmányo­zók, bizományosi és áruberaktározási üzletek foly­tatása; raktárházak és szabadmagánraktárak lé­tesítése. Az alapszabályok egyik pontja szerint minden bankügylet folytatása ki van zárva. Ugyancsak az al apszab ályrnódosí fással áll kapcso­latban a DGT új részvénytőkéjének a megállapí­tása, amely a most módosított alapszabályok ér­telmében 11 millió 600 ezer Schilling, amely 58 ezer darab teljesen befizetett, egyenként 200 Schilling névértékű felmutatóra szóló részvényre oszlik. Üj építőipari szövetkezet. Munkaszervező-, Mér­nöki- és Építőipari Szövetkezet bejegyzett céggel új építőipari vállalat alakult, amelynek székhelye XI., Horthy Miklós-út 1. Az igazgatóság tagjai: Becsey Antal, Görög Samu dr., Haverland Antal, Kármán Norbert, Sulner Márton és Barta Károly. Pénzintézeteink szerepe az ország gazdasági életében. A könyvpiacon alapvető és igen fontos munka jelent meg, amely Pénzintézeteink szerepe az ország gazdasági életében címen a magyar pénz­intézeti szervezetek működését és szerepét teszi vizsgálat tárgyává. A mü a legszélesebbkörü sta­tisztikai adatokkal és mérlegvizsgálatokkal ki­mutatja a bankok és pénzintézetek tevékenységét. Hdutler Géza dr. és Kármán Aladár, a kitűnő könyv szerzői, valamint a Gazdasági Világ} amely a munkát kiadta,, nagy szolgálatot tettek a gazdasági irodalomnak, de a politikai és gazdasági közvéle­ménynek is. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ Igazgat* I“—™ CZUCZGR LÁtZL ÉPÍTŐMESTER PUDAPEST I!., örö -utoíi4 Telefonszim 614- 3 EREDETI ANGOL T1MM.E: MÄK BÉLA A legfőbb sokszorosító gép & D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9 VJ/ TELEFON * lü-t-SO KEINKKÉ H« R» Gyárkéményépités, kazánbefálazás, kemenceépítés, hőszigetelés BUDAPEST. V* AKADÉMIA-U*0 Telefon : 22-6-20 STEINER ISTVÁN FIAI fékArugyár Budapest« V., Kádár-utca 0. Telefon: 22-9-63 Gyártmányok: Fényvető vizíllásmutató készülékek. Próba- és le­eresztő csapok, oíajozók, szelepek, gőzesapok, vízállásnrutatók FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton KÉMÉNYFEJ ANDREA eemeatárugyár V., Tátra-utca 26 Telefon: 92-0-37 Weiss János, Budapest Iroda: II., Iskola-u. 47. Műhely: Csalogány-u. 8b Telefon 51—2—55. Tervez és készít: Központi fűtés, gőzmosodák, gőz- konyhák, vízművek, vízvezeték, gázvezeték, fiirdőberen- dezések. csatornázás és szellőző berendezéseket. NA<yLAJOS okleveles mérnök, építési vállalata BUDAPEST. VII*. JÓSIKA-UTCA IS* Telelőn: 45-3-28 ORDATICI a tökéletes autópneu ’ F&eSávusitás t BUDAPEST, VJ., MOZSÜR-UTC71 9 aas&msamam

Next

/
Oldalképek
Tartalom