Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-10 / 28-29. szám
elhelyezés mellett is nagyon jól működnek. Kétségtelen, hogy szükségessé válik a repülőteret környező magaslatoknak és akadályoknak vörös jelzőlámpákkal való ellátása, a repülőtér határát lámpasorral jelölik meg, magát a leszállóhelyet pedig reflektorokkal fogják megvilágítani. Valószínű, hogy az új repülőtér megépülésekor a Naphegyen és a Vadászhegyen fognak forgó, villanó reflektorokat felállítani, hogy már messziről támpontot nyújthassanak a ködben, vagy éjszaka érkező pilótáknak. •— Közlekedési szempontból az új repülőtér kifogástalan lesz. A hozzávezető útvonal a Budaörsi- útig már készen van, innen fogja a leágazást a légikikötőig a főváros, a mai út áthelyezése után kiépíteni. Közvetlen közelében van a wieni vasúti fővonal megállója, mellette halad a ' Hév. törökbálinti szárnyvonala, tehát úgy teher, mint személy- forgalom tekintetében elsőrendű megoldás lehetséges, maga az autóút elsőrendű betonburkolattal készült, amelyen az Apponyi-térről, vagy a Gellért- térről percek alatt lehet megközelíteni az új légikikötőt. Érdeklöktünk az építkezés megindításának időpontja iránt is, amire a következő választ kaptuk:-— A főváros állásfoglalása, illetve a légikikötő létesítéséhez szükséges terület megszerzésének biztosítása után most már az első feladat az egy négyzet km.-nyi terület kisajátításának lebonyolítása lesz. A kisajátítási jogot a szóbanforgó ingatlanokra bírói úton már bekebelezték a m. kir. légügyi hivatal javára. Ezt a bekebelezést most valószínűleg megváltoztatják és a székesfőváros javároj írják át, miután a repülőtér a> főváros tulajdona lesz. Az érdekelt tulajdonosokkal a kisajátítási tárgyalásokat rövidesen megkezdik s amennyiben az egyezkedési tárgyalások nem vezetnének eredményre, úgy a bíróság közben jöttével történik itt is a kisajátítás, úgymint a szigetmonostor! esetben volt. Ha a tárgyalások előbb le is zárulnának, őszig a főváros, illetve a légügyi hivatal semmiképen sem veszi birtokba a területet, mert annak egy része mezőgazdasági művelés alatt áíl és a termények betakarítását meg kell várni. Reméljük azonban, hogy még az ősz folyamán nemcsak a föld egyengetési munkái kezdődnek meg, hanem a repülöállomás berendezéseinek, épületeinek létesítése is megindul. Kedvező esetben ' az új repülőteret már a jövő tavasszal átadják rendeltetésének. A felépítmények: hangárok, üzemi és műhelyépületek, a pályaudvar forgalmi pavillonja, várócsarnokokkal, vendéglővel, vendégszobákkal stb. Igen tetemes összegbe kerülnek, amelyek költségeiről a légügyi hivatal gondoskodik, de lehetséges az is, hogy bizonyos berendezések létesítésének költségében osztoznak az egyes légi vállalat ok is. •—• Az új repülőpályaudvar minden tekintetben a legmodernebb lesz, hogy a légi utasok kényelmét és igényeit leghiánytalanabbul kielégíthesse. így pihenőszobák, fürdők, olvasó és írószobák stb. állnak rendelkezésre és ezenkívül külön higiénikusan berendezett szállás lesz az ott éjjelező, átutazó repülőgépek személyzetének, pilótáinak számára is. Átépítik a Károlyi-palota külső frontját A főváros vezetősége tavaly elhatározta, hogy megszünteti azt a kirívó és kellemetlen disszonanciát, amely az Egyetem-utcai, hajdani Gróf Károlyi-palota, a fővárosi képtár belső pompája s ragyogó tartalma és külsője között tapasztalható, A restaurálás terveit Wälder Gyula műépítésszel, a műemlékek egyik legkitűnőbb szakemberével készítette el a főváros, mielőtt azonban megvalósíthatták volna, ki kellett kérni a Műemlékek Országos Bizottságának hozzájárulását, lévén a Károlyipalota egyik legértékesebb és legrégibb építészeti emlékünk. A bizottság szombaton foglalkozott a Károlyi-palota bemutatott restaurálási terveivel s ahhoz egyhangúan megadta a hozzájárulást. A palota külső átépítésének ezzel minden akadálya elhárult. Az építkezés és restaurálás megindításáról illetékes helyen kijelentették, hogy miután speciális munka végrehajtásáról lesz szó, elmarad a nyilvános verseny- tárgyalás, csupán szükebbkörü ajánlati felhívást bocsájt ki a főváros. Az új homlokzat külső képe azonos lesz az Egyetem-utcaiéval s a régi stílushoz szigorúan alkalmazkodik. Az idén egyébként a renoválásnak csak egy része készül el. Az Egyetem-utcai és Károlyi-utcai szárnyak átépítésével, továbbá a földszinti helyiségek átalakításával a képtár területe több mint kétszeresére fog növekedni és ezenkívül alkalmat ad a főváros több más nagyszabású művészi és kulturális tervének megvalósítására is, amelyek egyelőre nem érettek a publikálásra. Vdczy István okleveles építészmérnök és építőmester Budapest, VIII, Baross-atca 82. Telelőn: 40-8-54 Négy millió közmunka Az elmúlt hónapban erőteljes közmunkaprogram folyt a főváros intézményeinél és üzemeinél. A Vízmüveknél folytatták a régi kazánok bontását, az átemelő telepen üzembehelyeztéik az új gépeket és a tartalékalagútak másik üregét közel 600 méterig beépítették. A Gázmüvek 1565, az Elektromosmüvek 1760 munkást foglalkoztattak a múlt hónapban. Az út- és csatornaépítésnél a budai oldalon az átrendezési munkák haladnak előre, amelyeknél 1230 munkás jutott keresethez. A csatorna- építéseknél a Lágymányoson végeztek különböző munkálatokat, folyamatban van az angyalföldi szivattyútelep bővítése és a telep gépészeti berendezése. Júniusban a következő közmunkák és közszállítások kerültek kiadásra: a júniusi mérlege Üt- és csatornaépítkezések 307.295 P Közélelmezés 934.678 Kórházak, egészségügyi munkák 258.432 „ Városgazdasági hatáskörben 482.613 „ Magasépítezések 484.470 „ Vízművek 74.000 ,, Gázművek 288.000 Elektromosművek 500.709 „ BESZKAFiT 372.873 ,’ Autóbuszüzem 99.849 „ összesen 3,922.71 P A magasépítési ügyosztály elvégezte a Szent Anna templom és az Uj Szent János kórház falburkolásait, a XIV. kerületi elöljáróság Gyarmatutcai berházának átalakítását, a városszéli telep harmadik épületcsoportjának építését és számos más munkálatot. Húszezer pengőre zsugorodott a 377 ezer pengős követelés Esztendők hosszú sora óta különböző bírói frontokon hadakozott a székesfőváros tiszti ügyészsége azokban a perekben, amelyeket a temetés köz- ségesítése miatt a különböző temetkezési vállalatok tulajdonosai indítottak Budapest székesfőváros közönsége ellen. Az egyik ilyen nagyszabású kártérítési per most nyert végső befejezést azzal a kúriai ítélettel, amelyet Hutás József dr. kúriai tanácselnök vezetésével tartott tárgyalás után hirdettek ki. A keresetet özv. Jáross Jánosné indította, aki kettős követelést támasztott a főváros ellen. Azt kérte, hogy a bíróság semmisítse meg azt az egyes- séget, amely közte és a főváros között a vállalatának megváltása ügyében 13 esztendővel ezelőtt jött létre; másik kereseti kérelme pedig úgy szólt, hogy a bíróság kártérítés címén 377 ezer pengő fizetésére kötelezze a fővárost. A per során a felperes, aki ez ügyből kifolyólag többféle pert is indított a főváros ellen, hat ügyvédet foglalkoztatott, akikkel szemben Budapest székesfőváros • jogi képviseletében Szem&thy Károly tiszti főügyész járt ei. A széles keretekben lefolytatott bizonyítási eljárás után a Kúria az egész ügykomplexumra, vonatkozó tényállást a következőkben állapította meg: A proletárdiktatúra idején a vörösök minden magántemetkezési vállalatot elvették a tulajdonosoktól. A kommun bukása után, ami még megmaradt ezekből a vállalatokból, azt Budapest székesfőváros törvény- hatósága magának megtartotta. Bizonyos, hogy az 1926. év folyamán a kötelező ravatalozás tárgyában alkotott szabályrendelet, illetve a temetkezés községesítése a magánfeleknek ilyen ipa,r üzését lehetetlenné tette. A főváros természetesen elismerte, hogy a magánosokat ezért kártalanítani köteles és az érdekelt magánfelekkel sorra kiegyezett. Most előállott annyi esztendő után a felperes és azt állítja, hogy az. egyesség, amely közte és a főváros között 13 esztendővel ezelőtt létrejött, érvénytelen, semmis. Ezt az álláspontját azzal indokolja, hogy az egyesség megkötésekor szorult anyagi helyzetben volt és a főváros, közhatósági jellegéből kifolyólag, gazdaságilag összehasonlíthatatlanul erősebb volt nálánál. Megállapította a Kúria, hogy a perben szereplő felperes annakidején egyességi ajánlatában kártérítésül egymillió koronát kért. A főváros ezzel szemben 600.000 koronát ajánlott fel. A székesfőváros, illetve a tiszti ügyészség maga is azon az állásponton volt, bogy a felperest kártalanítani kívánja. De kifogást emelt a főváros a kár összegszerűsége ellen. A felperes által követelt és: peresített 377 ezer pengőt túlzottnak, indokolatlanul magasnak taksálta, A bíróság a kárigény összegszerű megállapítása érdekében szakértői bizonyítást rendelt el. Ámde a szakértők egymással homlokegyenest ellentétben álló véleményt deponáltak a bíróság előtt, úgy hogy a szakvéleményekre ítéletet alapítani nem lehetett. Éppen ezért a Kúria, valamennyi szakvélemény félretételével, a legjobb belátása szerint maga állapította meg a kártérítési összeg mértékét. Gondos és precíz, minden irányban kiterjeszkedö számítások és mérlegelések után arra az álláspontra jutott a m. kir. Kúria, hogy a felperes által követelt 377 ezer pengőnyi kártérítés helyett mindössze 20,000 pengő ítélhető meg a felperes javára, A kir. Kúria ennélfogva az alsóbíróság ítéletének megváltoztatásával a marasztalási 'összeget 20.000 pengőre leszállította. Nincsen szó koksztüzelési kényszerről A közigazgatási bizottságban és más fórumokban is «zóbakerült a fővárosnak állítólagosán tervezett olyan intézkedése, amellyel a háztulajdonosokat arra akarja kényszeríteni, hogy központi- fűtéses kazánjaikat kizárólag koksztüzelésü kazánokra cseréljék á,t. A kényszerítő rendelkezés hire érthető nyugtalanságot váltott ki a budapesti köz- pontifütéses házak tulajdonosainál, mert joggal tartottak attól, hogy az ilyen hatósági rendelkezés az amúgy sem virágzó háztulajdon-konjunktu- rát még inkább elsorvasztja. Más oldalon viszont a gépgyárak és a különlegesen kazángyártással foglalkozó üzemek örömmel hallották a számukra nagy munkalehetőséget ígérő rend,eletet és azt hitték, hogy már a nyári hónapokban nagymennyiségű megrendelésre számíthatnak. A Fővárosi Hírlap illetékes helyen érdeklődött és a következő felvilágosítást kapta: — Ebben az ügyben az a tényállás, hogy a tüzelöanyaggazdálkodás kérdéseibe a főváros hatalmi szóval nem kíván beavatkozni. Egészen más a helyzet az állami szerveknél,, ahonnan számos .olyan intézkedés látott napvilágot, amely a hazai szénbányák támogatása érdekében egyéb tüzelőanyagok használatát lényegesen korlátozta. Ezek a rendelkezések a legtöbbször súlyosan érintették a Gázmüvek és a főváros érdekeit is azáltal, bogy a gázgyári koksz elhelyezését megnehezítették. A főváros úgyszólván állandóan tiltakozott, hogy a gázgyári koksz hátrányára a barnaszeneket előnyben részesítik és számos esetben intézett fel- terjesztéseket az* iránt, hogy a különböző belföldi származású tüzelőanyagok minden tekintetben egyenlő elbírálás alá kerüljenek, a hazai gázgyárak által termelt koksz pedig olyan hazai szénterméknek minősíttessék, amelyre a hazai szénbányászat érdekében adott kedvezmények teljes mértékben érvényesülhetnek. — Ennek az évnek az elején elkészült a pécsi kokszolómü, amelynek évi termelése mintegy 7000 vagonra becsülhető. Ilyen mennyiségű koksznak a piacon való megjelenése, a kokszfogyasztást korlátozó intézkedések miatt, rendkívül nyomasztóan hat a kokszpiacra. A nehézségeken csakúgy lehet segíteni, hogy a tüzelöanyaggazdálkodás kérdéseibe a mesterséges beavatkozást megszüntetik és a fogyasztóknak szabad kezet adnak abban a tekintetben, hogy milyen tüzelőanyaggal kívánnak fűteni. — Nincsen tehát arról szó, hogy a fogyasztókat és a háztulajdonosokat kokszfogyasztásra kény- szentsük, a főváros csupán azt a kívánságát hangoztatja, hogy a hazai kokszszal való tüzelés akadályokba ne ütközzék és azt akarja elérni, hogy a saját üzemében termelt kokszot nehézségek nélkül, tisztességes áron elhelyezhesse. Ezzel a fürdőváros érdekeit is hathatósan szolgálja, mert a főváros levegőjének szennyeződése, a korom- és füstképzödés legnagyobbrészben a kéntartalmú barnaszenekkel való fűtés nagyarányú elterjedésének következménye. A főváros most újból megsürgeti a minisztériumokban kívánságának teljesítését és bizonyosra veszi, hogy kérését méltányolják az illetékes hatóságok.
