Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-26 / 26. szám
Budapest, 1935 június 26. 7 Ha nincs osztalék a részvényesek számára, nincs elnöki Járandóság sem! A cégbíróság megsemmisítene az Országos Iparbank közgyűlési határozatát Részvényjogi és közgazdasági szempontból egyaránt érdekes az a határozat, amelyet Zsentícó Gyula dr. budapesti királyi törvényszéki bíró hozott az Országos Iparbank Részvénytársaság ügyében. Ez a pénzintézet a tavasszal tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelynek határozatait a törvény előírásához képest beterjesztették a cégbíróságihoz. A megejtett bírói felülvizsgálat folytán a cígbíró- ság többféle intézkedést tett és ezekről szól az a végzés, amelyet alább ismertetünk. A törvényszék mint cégbíróság tudomásul vette és a cégkönyvbe bejegyezte, hogy az Országos Iparbank Részvénytársaság tízezer darab 25 pengő névértékű új társulati részvény kibocsátása által az alaptőkéjét 250.000 pengővel «felemelte. Ehhez képest módosult e részvénytársaság alapszabálya is, mégpedig aképp, hogy az Országos Iparbank Részvénytársaság alaptőkéje egymillió pengő, amely negyvenezer darab teljesen befizetett és egyenkint 25 pengő névértékű részvényre oszlik. De hivatalból megsemmisítette a törvényszék a közgyűlésnek azt a határozatát, amely az 1934. évi üzleti nyereség hovafordítására vonatkozik és megsemmisítette azt a közgyűlési határozatot is, amely báró Szurmay Sándor elnöki járandóságait és dr. Bruck Sándor ügyvédi díjait állapítja meg. Leszögezi a királyi törvényszék, hogy a részvény- társaság az 193-if. évi üzletévre osztalékot nem fizetett. Ilyen körülmények között az igazgatóság, a végrehajtó- és felügyelő-bizottság, valamint a tisztviselők számára külön javadalmazásokat és járandóságokat megállapítani nem lehet, Egyébként is — így mondja a törvényszék végzése — a tartalékolástól eltekintve, a nyereséget csak akkor lehet átvinni a következő üzleti évre, ha külön javadalmazásokat a közgyűlés nem állapít meg. De kifogást emelt a cégbíróság az ellen is, hogy ezeket a járandóságokat, illetve javadalmazásokat úgy szavazták meg, hogy a közgyűlés tárgysorozatára nem szabályszerűen tűzték ki ezt a kérdést. „Esetleges indítványok” gyűjtőfogalma alá nem lehet csoportosítani az ilyenféle határozatokat már fontosságuknál fogva sem, mert azokat külön és kifejezetten meg keli hirdetni. Utasította a törvényszék az igazgatóságot, hogy pénzbírság terhe mellett hívjon össze új közgyűlést, amelyen a megsemmisített határozatok helyett alap- szabályszerü határozatokat hozzon. Néhány napon belül életbelép az áruházak működését korlátozó kormányrendelet Hivatalának elfoglalása után néhány nappal Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter áttanulmányozta minisztériumának függőben maradt ügyeit és ezeknek sorában komoly figyelmet szentelt az áruházak működését korlátozó rendelettervezetnek. Ezt a rendkívül nagyfontosságú intézkedést annak idején Fabinyi Tihamér készítette elő, azzal -a jól átgondolt alapossággal, hogy a gazdasági nehézségek következtében amúgy is súlyos helyzetbe jutott kereskedők exisztenciáját az áruházak túlzottan mohó versenyétől megóvja. A rendelettervezet hónapokkal ezelőtt a Fővárosi Hírlap közléséből jutott a nyilvánosság elé és természetesen vegyes érzelmeket váltott ki az érdekeltek sorában. A kereskedők tömegei nagy megkönnyebbüléssel tapasztalták, hogy a kormány figyelme ráterelődött erre a súlyos problémára és elérkezett az az időpont, amikor hatalmi szóval állítanak gátat az áruházak fölösleges és kártékony terjeszkedésének. Nagy megnyugvás és elégtétel a legális kereskedelem számára, hogy érdekeikre a hivatott tényezők vigyáznak és nem engedik elsorvasztani azt a foglalkozási ágazatot, amely derekasan hozzájárult Budapest naggyátételéhez. Másik oldalon az áruházak riadtan állapították meg, hogy a mértéktelen nyerészkedési vágyuk nem nőhet az égig és hogy a kormányhatalom ereje megálljt int további tevékenységük túlméretezése elé. Az országos és községi választás, valamint a halaszthatatlan resszortügyek késleltették eddig az áruházi rendelet érvénybeléptetését. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter az elmúlt napokban alaposan megvizsgálta a rendelkezésre bocsátott adatokat és megállapította, hogy a rendelet .érvénybeléptetésének elérkezett a legutolsó időpontja. értesülésünk szerint az áruházi rendelet még a nyári szezón előtt életbelép és változatlanul érvényesíti a következő intézkedéseket: tilos az áruházak további terjeszkedése, új áruházak nyitása, az áruházi éttermi üzletek fenntartása és végül az élelmi- cikkeknek utcán át való árusítása. A rendelet a további vonatkozásokban körülírja a korlátozások mértékét, az ,,áruház” elnevezés hasz- i nálatának feltételeit és megfelelő büntető szankciókat helyez kilátásba a rendelet ellen vétőkkel szemben. A Magyar-Francia Biztosító osztaléka 1.50 P. A Magyar-Francia Biztosító Részvénytársascig június 122-én tartotta közgyűlését. Az 55,390.97 pengő tiszta nyereségből részvényenként 1.50\ pengő osztalék kerül kifizetésre. Az évi jelentés számadatai arról tesznek tanúságot, “hogy a Magyar-Francia Biztosító R. T. vezetősége az elmúlt évben is konzervatív és előrelátó üzletpolitikát folytatott. Az intézet elmúlt évi díjbevétele meghaladja az 1933. évit és a kifizetett károk összege, amelyeknek likvidálásánál a legnagyobb előzékenységet gyakorolja,, nagyobb volt az elmúlt esztendőben, mint ,1933-ban. Az intézet egész üzleti gesztiója általában a fejlődés és nagyvonalú vezetés képét mutatja, amely elsősorban Kende Artur dr. gazdasági főtanácsos, vezérigazgató és Balabán György igazgató érdeme. Július 6: az Angol-—Magyar Bank elnökválasztó közgyűlése. Az AngoV—Magyar Bank elhatározta, hogy elnöki tisztségét felajánlja Schober Bélának, a Magyar Nemzeti Bank ny. vezérigazgatójának, aki e tisztség vállalására, hajlandóságát kifejezte. A bank vezetősége úgy döntött, hogy július 6-ára rendkívüli közgyűlést hív össze, amelyen az ünnepélyes elnökválasztás megtörténik. Alapíőkeleszállítás után tőkeemelés a Magyar Fém- és Lámpaárugyárnál. A Magyar Fém- és Lámpaárugyár rt. igazgatósága a július hó 2-ára összehívott közgyűlésen javasolni fogja, hogy az értékcsökkenési tartalékalapnak 232.000 P-vel való javadalmazása és kb 800.000 P [ rendkívüli leírás keresztülvezetése után az 1934 december 31-i mérlegben mutatkozó 1,630.000 P veszteség a tartalékalap felhasználásával, valamint az alaptőkének 720.000 P-re való leszállítása útján fedeztessék, töleg l,JfJf0.000 P-re való felemelését olymódon, Egyúttal javasolni fogja az alaptőkének ezt köve- iiogy 1:1 arányban 50.000 P n. é. új részvények bocsáttassanak ki 75.— P árfolyamon, miáltal 360.000 P új tartalékalap létesül. Az új részvények átvétele biztosítva van. Előléptetések. Az Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt. igazgatósága e hő 18-án tartott ülésén Gábor Béla aligazgatót igazgatóvá, Galgóczi István és Hiller Géza fötisztviselöket cégvezetőkké nevezte ki. A Bauxit Trust A.-G., Zürich igazgatósága megállapította az 1935 január 31-én lezárt üzletév mérlegét és a Zürichben ez év július havában megtartandó rendes évi közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy részvényenként 1-20 svájci frank osztalék fizettessék. A Magyar Cukoripar-Részvénytársaság szombaton tartott közgyűlése az osztalékot 7.50 pengőben állapította meg, mely folyó hó 24-töl a Magyar Általános Hitelbanknál, Budapesten kerül kifizet- tésre. A budapesti bankok 1934. évi egyesített mérlege. Mint minden esztendőben, az idén is, összeállította a Gazdasági Világ a TÍ3BE kötelékébe tar- i tozó budapesti pénzintézetek egyesített mérlegét. Egyedülálló és nélkülözhetetlen tájékoztató ez a részletes kimutatás a pénzintézetek mérlegadatairól, mert gyors, alapos és pontos tájékozást nyújt Szövetkezeti ismeretek Pártos Szilárd dr. és Szilágyi László dr. könyve. A Magyarországi Szövetkezetek (Szövetsége megbízta Pártos Szilárd dr.-t és Szilágyi László dr.-t, hogy szövetkezeti kézikönyvet írjanak, amelyet a magyar gazdasági élet és szakoktatás régóta nélkülözött. A 378 oldalas, nagyszabású munka Szövetkezeti ismeretek címmel most jelent meg és szellemi, valamint gyakorlati értékénél, úttörő jelentőségénél fogva méltó feltűnést fog kelteni a tudományos könyvpiacon. A munka a szövetkezeti ismereteknek népszerű nyelven megírt, teljes, rendszeres és átofgó magyar kézikönyve, amelynek az a célja, hogy a nagyközönség széles rétegei számára nevelő és felvilágosító anyagul, a középfokú oktatás és gazdasági szakoktatás részére pedig forrásmunkául és vezérfonalul szolgáljon. Meg kell állapítani, hogy a könyv ezt a kettős célt százszázalékban eléri. Áttekinthető, egyszerű, új és világos rendszerben ismerteti a szövetkezet lényegét, a külföldi és hazai szövetkezeti mozgalom történetét, a szövetkezet szervezetét és életműködését, a szövetkezetek egyes fajtáit: a hitel, termelési, értékesítő és fogyasztási szövetkezeteket. Különösen nagy érdeme a könyvnek, hogy alapos tudományos felkészültség gél, de egyben minden nagyképűség nélkül, a külföldi és magyar szövetkezeti mozgalom széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretében íródott s a gyakorlati élet szemüvegén keresztül nézi és tárgyalja az elméleti tudnivalókat. A munka tehát az oktató tankönyv és praktikus kézikönyv kettős jellegét egyesíti magában: nemcsak tudnivalókat ad elő, nemcsak ismereteket tár fel, hanem érinti a szövetkezeti mozgalom napi problémáit és tárgyilagos, meggyőző feleletet ad sok oly kérdésre, amelyet a mindennapi élet vet fel. A könyv anyagát dús statisztikai anyag támasztja alá, minden kérdésnél megtaláljuk a hazai és külföldi adatokat, vonatkozásokat. Tömören, átfogóan adja elő mondanivalóit, amellett bevilágít a legapróbb részletkérdésekbe is. A munkához Kuncz Ödön dr. egyetemi tanár, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségbe által a könyv bírálatára kiküldött bizottság elnöke írt előszót, amelyben elismeréssel méltatja a mü értékét és jelentőségét és hangsúlyozza, hogy annak megírásával a szerzők igen nagy szolgálatot tettek a köznek s a szövetkezeti mozgalomnak. A könyv szerzői a magyar ujságolvasóközönség előtt is tökéletesen ismertek. Szilágyi László dr. kiváló szaktudása az egész gazdasági világ tiszteletét vívta ki. Pártos Szilárd dr. elsősorban mint a budapesti napi sajtó egyik legképzettebb közgazdasági vezető- egyénisége szerzett megbecsült nevet magának és az egész magyar ujságírótársadalom szeretetét váltotta magához. Emellett a szövetkezeti mozgalomban való munkája nemcsak elméleti, de igen komoly, igen jelentős gyakorlati eredményeket is tud felmutatni. pénzintézeti szervezetünk helyzetéről. Az összesített mérleg főbb tételei szerint a budapesti pénzintézetek mérlegeinek Ivégösszege 1934. évben változatlan maradt, mint amekkora 1933- ban volt: 2362 millió, a nyereségnél viszont 14.3 millió helyett 15.1 mülió szerepel ezúttal, amíg 1931-ben még a pénzintézetek nyeresége 22.2 millió volt. Ez a nagy nyereségcsökkentés mutatja, hogy a kamatmarge milyen mértékben kiseb- bedett. A magyar pénzintézeti szervezet teljes képét mutatja a belföldi és külföldi közönségnek a Gazdasági Világ táblázata, amelyet a pénzintézeteknek és érdeklődőknek rendezésére íbocsájt. A tábMzatos kimutatás kapható a Gazdaságú Világ kiadóhivatalában (V., Fáik Miksa-utca 7., telefon: 156—70.). MARX és MERŐ tudományos, elektromos műszerek és feszmérők gyára Budapest, VL, BuS@su-ut©a 1. sí. KOVÁCS A. ÖDÖN “SS Budapest, VIII., Bezerédy-utca 8. Telefonszám: 38-2-93, 40-8-78. Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata HCFBAUER ES PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA Vl.t Bɧ£E-YÉ£t 5- ¥8., SZO^DY-U. 34. TELEFON: 18-8-59. Mméí Tikete jék@s TETŐFEDŐMESTER Budapest, I., Karolina-úf 16. Telefon: 69-5-59. SÜNOOR Budapest, VI., Jőliai-ulca 2. (Jókai-íér sarok.) Tel. i 18-0-26 Égattyi,Éga!tyÉgpűMiipsap$zegel{ szaküzlete
