Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-26 / 26. szám

2 Budapest, 1935 június 28. yxmuo®/Űrnap választások befejezése után, újból polgármestert kell választani, más valóban nem jöhetett számí­tásba: Szenöy Károly első, az elsők között Az első alpolgármesteri állásra Liber Endre az egyetlen jelölt. Róla nem lehet újat mondani, mert egész élete, munkássága nyitott könyv a fő­város törvényhatósága és Budapest közönsége előtt. Annak ellenére, hogy számos különböző ügy­csoport tartozik felülvizsgálata alá, a munkássá­gának oroszlánrésze a szegényügy hatalmas kom­plexumával áll összefüggésben és ha Budapest el­mondhatja, hogy az elmúlt évtizedek során a szo­ciális rend legnagyobb ellensége: a nyomor nem okozott nyugtalanságot és zavart ennek a városnak a mindennapi életében, úgy ezért Liber Endrét illeti minden dicséret és korlátlan elismerés. Az első alpolgármester egyénisége annyira köz- tiszteletben áll mindenki előtt, hogy megválasztá­séit az őszinte öröm feltörő akkordjai kísérik. Lamotte Károly a második alpolgármester, aki a polgármestervál­tozás óta vette át a városházi vezetés súlyos re­szortjait. Pályafutása során majdnem minden ágazatban működött és nem volt olyan ügyosztály, ahol ne tűnt volna ki gyors áttekintésével és ritka határozottságával. Amikor az elnöki ügyosztály vezetésével bízta meg a polgármester, a reformok egész sorát hajtotta végre és többek között létre­hozta a balatonkenesei üdülőtelepet, amely ma nemcsak a ralinkéiban elfáradt fővárosi tisztvise­lők ideális üdülőhelye, hanem büszkesége a bala­toni fürdökultárának is. Munkásságának leghosz­Az új törvényhatóság működésének ünnepélyes megnyitása tulajdonképpen nem kedden, hanem csütörtökön történik, amikor már az érdekképvise­leti tagokkal teljessé vált a közgyűlés, amelyen Sspőcz Jenő főpolgármester mond nagy beszédet. ** A főpolgármester üdvözölni fogja az új ciklust és vázolja azokat a teendőket, amelyek a törvény­hatóság munkássága során várnak elintézésre. A csütörtöki közgyűlés már érdemben is ko­moly feladatokat végez, amikor megválasztja a szakbizottságokat és a többi albizottságokat, valamint az üzemi vá­lasztmányokat. A megalakításra kerülő bizottságok a követ­kezők : Elnöki, út- és csatornaépítési, városrendezési, köz­jogi és illetőségi, közlekedési és ipari, pénzügyi, közok­tatásügyi, közélelmezésügyi, /szociálpolitikai, közegész­ségügyi, városgazdasági, vízvezetéki és világítási, magas­építkezési és közművelődési szakbizottságok. Vagyis 14 bizottság, amelynél a tagok létszáma egyenkint tizenöt. Egyidejűleg megválasztja a közgyűlés a kö­vetkező bizottságok tagjait: Közigazgatási bizottság <10 tag), ) igazolóválasztmány (8), eilenó'rzőbizottság (17), kegyúri bizottság (31), köz­ponti választmány (34), ÍSjadófelszólamlási bizottság (5—5 tag), városfejlesztési bizottság (15), sportügyi bizottság (15), népszínházi bizottmány (8), fellebbezési albizottsá­gok (1—i), segítőalap intézőbizottsága (6) /és az összefér­hetetlenségi bizottság (30). Ugyancsak kicserélendők a nem kereskedelmi formában működő üzemek választmányai is oly­képpen, hogy azokba a törvényhatóság négy-négy tagot delegál és mindegyikbe két-két külső szakértőt választ. A bizottságok és az üzemi választmányok meg­alakítása után a törvény'/hatósÜg!) apparátus a maga teljes beosztásával megkezdheti működését. Csilléri András dr., az igazolóválasztmány el­nöke csütörtökön napirendre tűzi a községi választások eben beadott petíciók tárgyalását, összesen tizenöt panaszt nyújtottak be a polgár- mesterhez. érdekképviseleti városatyák A keddi közgyűlés a minden valószínűség sze­rint. a következő érdekképviseleti tagokat választja a törvényhatóság tagjaivá: A NÉP kötelékében: Gerlóczy Endre (Ügyvédi Kamara), Sziámik Ferenc (Orvosszövetség), Dorner Gyula (Mérnöki Kamara), Staub Elemér (Mező­gazdasági Kamara), Orphanides János, Burchard- Bélaváry Rezső (GyOSz), Nagy Antal (Ipar­kamara). A Keresztény Községi Párt kötelékében: Janits Imre (Közjegyzői Kamara), Kossalka János, Schodits Rajos (Mérnöki Kamara), vitéz Mátyás- falvy Erich (Ügyvédi Kamara), Windisch Ödön, Szabó Géza Orvosszövetség), Struczky Sándor, Jakab János (Iparkamara). KijelöBték a szakszerűségi bizottsági tagokat A belügyminiszter a székesfőváros törvényható­sági bizottságban szakszerűségi képviselőknek név- szerint a következőket jelölte meg: ■ Ferenczy Tibor dr., a m. kir. államrendörség budapesti főkapitánya, Csilléry Béla (dr. miniszteri tanácsos, székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatő, Papanek Ernő dr., a székesfővárosi számszék igaz­gatója, Pintér Jenő dr. budapesti tankerületi m. kir. szabb ideje a pénzügyi és gazdasági kérdések irá­nyításában telt el, ahol nem kisebb feladat jutott a számára, mint hogy a gazdasági válság bekövetkezése­kor megóvja és konzerválja a főváros va­gyonértékeit. Hihetetlen ismeretgazdaság, nagy gyakorlati tu­dás és biztonságérzet kellett ahhoz, hogy a fővá­ros kiállja a legnagyobb erőpróbákat és változat­lan értékállandósággal vezesse a gondozására bí­zott értékeket. Lamotte Károly legnagyobb sikere, hogy e neliéz esztendők folyamán minden meg­rázkódtatás nélkül vezette a főváros gaz­dasági ügyeit és bebizonyította elhivatottságát a legfeieiosség- teljesebb pozíciókra. A főváros tiszti főügyészi állására Szemethy Károlyt, az árvaszéki elnöki állásra pedig Csorna Kálmánt választja meg a közgyűlés: mindketten nagyszerű értékei a városházi adminisztrációnak, akik ismételten bizonyságot tettek kivételes felké­szültségükről. Szendy Károly, Liber Endre és Lamotte Ká­roly megválasztásáról szóló közgyűlési határoza­tot Sipöcz Jenő főpolgármester a belügyminiszté­rium útján a kormányzóhoz fogja felterjeszteni meg­erősítés céljából. A hatá.rozat a 15 napos fellebbezési határidő le­járta után válik jogérvényessé és így valószínűleg július közepén érkezik meg az államfő legmaga­sabb megerősítő okirata. Az installációs közgyűlést, a tervek szerint szeptember folyamán fogják megtartani, bogy azután meginduljon az újabb alkotómunka a magyar főváros és Budapest boldogulásáért. főigazgató, Nagy Zsigmond dr. miniszteri tanácsos, budapesti kir. tanfelügyelő, Rakovszky Jván dr., a fővárosi közmunkák tanácsának, elnöke, (helyettese: Czabalay Kálmán dr., a fővárosi közmunkák taná­csának aleinöke), Korányi Sándor báró egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi.Tanács elnöke, (helyettese: Bakay Lajos dr. egyetemi tanár, az Or­szágos Közegészségügyi Tanács aleinöke), Huszár Aladár dr., az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke, (helyettese: Horváth István dr., az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet aleinöke), Megay- Meissner Ernő gazdasági főtanácsos, budapesti ke­rületi m. (kir. gazdasági főfelügyelő. A „kettévágott“ ESovszky nyilatkozata Az a megegyezés, amely szombaton jött létre Gömbös Gyula miniszterelnök intervenció­jára a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének és a Wolff-pártnak közös, nagy jobboldali vá­rosházi frontot kialakító munkájára vonatkozó­lag, mint ismeretes, többi közt Ilovszky János személyére vonatkozóan is megegyezésre veze­tett. Ilovszky János országos politikai vonat­kozásban a NE|p tagja, a kommunális kérdé­sekben azonban, mint a, Wolff-párt tagja, szabad kezet kap. Egyes lapok jónak látták ebből az alkalomból, hogy Ilovszky János sze­mélyével bőségesen foglalkozzanak. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Ilovszky Jánost, aki az ellene indított politikai hajszára — leg­nagyobb meglepetésünkre, — nem is tartotta érdemesnek, hogy komoly választ adjon.-—- Miután nekem mindezideig olyan köz­életi pozícióim voltak, —- mondotta —, amelyek egy fillért sem jövedelmeztek, hétfőn délután a legnagyobb meglepetéssel arra jöttem rá, hogy a jó reklám milyen hasznot hajt a köz­életi embernek. Tudnivaló, hogy az a délutáni lap, amely már hetek óta támad, hétfőn meg­írta, hogy országos politikai vonatkozásom és városházi pártállásom következtében én „ketté­vágott” ember vagyok. Ez volt a legjobb rek­lámcikk, amellyel nekem különös szolgálatot tettek. Nekem ugyanis porcellán kereskedésem van és hétfőn délután egyszerre csak észrevet­tük, hogy vásárlóink száma rendkívüli módon megszaporodott. Egyre-másra jöttek a vevők, akik vásárlás közben hátra somfordáltak, ahol az én kis üzleti irodám van. Ott bekukucskál­tak, hogy lássák a „kettévágott” Ilovszkyt. A vevők persze csalódtak, mert kettévágottságom ellenére teljes épségben láthattak — nem túl­ságosan deprimált hangulatban. Hát búskomor nem vagyok és közölhetem, hogy erre nincs is semmi okom. Halasztást nem tűrő Terbáez Imre a legsürgősebb városházi teendőkről Kedden délután indult meg a főváros parla­mentjében az újonnan megválasztott törvényható­ság munkája és ezen az alakuló közgyűlésen mu­tatkozott be a főváros közönségének a legifjabb, de egyben legtetterösebb párt, a. Nemzeti Egység Pártja. Most indul meg tehát az a munka, amely­nek során a Nemzeti Egység Pántjának ' törvény- hatósági szervezete igyekszik megvalósítani azo­kat a programpontokat, azokat a reformokat, ame­lyeket Gömbös Gyulával, Bornemisza Gézával és Zsitvay Tiborral az élén a NÉP fővárosi jelöltjei részint körvonalaztak, részint pedig precizíroztak a most lezajlott választási kampány során. A közgyűlési terem új színnel gazdagodott: bevonult a Nemzeti Egység Pártja. Mi a hivatása ennek a pártnak, melyek a legköze­lebbi (célkitűzései: ezek azok a kérdések, amelyek elsősorban érdeklik Budapest választópolgárságát? A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért még a közgyűlés előtt felkereste Terbócz Imre országgyűlési képviselőt, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének egyik prominens tagját, aki a következőkben vála­szolt kérdéseinkre: — Hogy mi a mi hivatásunk a városházán, azt röviden jellemezhetném Zsitvay Tibor mondásával: „Ez a párt új érát fog teremteni a fővárosban.” Ezt a fővárost pedig Gömbös miniszterelnök szavai szerint „csak szeretettel lehet meghódítani”. Ez az a két mondat, amelynek alapján megindítjuk a mun­kát a budapesti városházán. A problémák nagy tö­megéből kiragadhatom azt a néhányat, amelyet a Nemzeti Egység Pó.rtja elsősorban tart sürgősnek, fontosnak, főként pedig gazdaságosnak. — Elsősorban a nagyüzemek régóta vajúdó kérdésére mutatok rá. Elvitathatatlan tény és szi­lárd meggyőződésünk, hogy a Gázmüvek és az Elektromosművek igazgatóságának a Bornemisza Géza által elgondolt egyesítéséből igen jelentékeny- anyagi előny származik, amely — szerény nézetem--szerint — évi 3—Jf millió pengős megtakarítást je­lenthet. — A nagyüzemek problémakörébe tartozik a villamosvasúti viteldíj kérdése. Elodázhatatlanul szükséges a tarifarevízió, amelynek azt az elvet kell érvényrejuttatnia, hogy rövid útért alacsony díjat, hosszabb útért magasabb viteldíjat fizessen a közönség. Ez felel meg az osztó igazság gondolatá­nak. Ezzel kapcsolatos egyébként a közlekedés ál­talános kérdéséhez tartozó az a fontos probléma, amely a Belváros és főként a Duna-part közleke­dési rendjét hivatott megoldani. •: — Rá kell mutatnom a korán elhúnyt főpolgár­mester, Borvendég Ferenc kiváló érdemeire, ezeknek- kapcsán a vízmüvek korszerű kibővítésére. Most, hogy Budapestet nem fenyegeti a vízhiány réme, a lehető legsürgősebben rá kell térnünk a vízérté­kesítésre, amely a fővárost éppen annyira érdeklő financiális kérdés, mint amennyire fővárosi és or­szágos vonatkozásban közegészségügyi probléma. A környező városrészek , fővárosi vízzel való ellá­tása, illetve ennek fontossága ugyancsak annyira kézenfekvő, hogy tágabb keretű megokolását fölös­legesnek tartom. — Fölösleges lenne most ez alkalommal külön hangsúlyoznom a főváros ide gén forgalmának egyre fokozódó jelentőségét. Elegendőnek tartom annak megállapítását, hogy véleményem szerint az ide­genforgalomra költött pénz jő és jövedelmező be­fektetés, ily módon tehát meg kell hoznunk minden áldozatot, hogy Budapest a világ idegenforgalmában elfoglalja az öt méltán megillető domináns helyet. — Sajnálattal kénytelen vagyok végül megál­lapítani, hogy a főváros műszaki igazgatása, ille­tőleg az úgynevezett műszaki osztályok nem álla­nak hivatásuk magaslatán. Megfelelő átszervezés­sel, célszerűbbnek és helyesebbnek tartanám, ha visszatérnénk a régi mérnöki hivatal rendszerére. A mai műszaki ügyosztályok nem szolgálják kellő­képpen a főváros érdekeit, éppen ezért kitűnő és arra hivatott kösépítési igazgatóval az élén, aki tel­jes jogú tagja a tanácsnak és felelős vezetője a főváros egész műszaki igazgatásának, valami mó­don meg kell szervezni a mérnöki hivatalt. — Ez természetesen csak néhány kiragadott probléma — fejezte be nyilatkozatát Terbócz Imre —, de reméljük, hogy ezeket a problémákat epúgy, mint az egyéb sürgős kérdéseket, sikerül megolda­nunk azzal a szeretettel, amelyet Gömbös Gyula tű­zött ki eszköznek és azzal az önzetlenséggel, amely -— Zsitvay Tibor elnökünk szerint — szükséges ah­hoz, hogy valóban új érát teremtsünk a főváros­ban. WAHL+FERENC SS VAS ÉS FÉMIPARI VÁLLALATA ~— Budapest, V8H. Wíg-utca 39. TeSefon : 316“45 Megalakulnak a szakbizottságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom