Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-26 / 26. szám
2 Budapest, 1935 június 28. yxmuo®/Űrnap választások befejezése után, újból polgármestert kell választani, más valóban nem jöhetett számításba: Szenöy Károly első, az elsők között Az első alpolgármesteri állásra Liber Endre az egyetlen jelölt. Róla nem lehet újat mondani, mert egész élete, munkássága nyitott könyv a főváros törvényhatósága és Budapest közönsége előtt. Annak ellenére, hogy számos különböző ügycsoport tartozik felülvizsgálata alá, a munkásságának oroszlánrésze a szegényügy hatalmas komplexumával áll összefüggésben és ha Budapest elmondhatja, hogy az elmúlt évtizedek során a szociális rend legnagyobb ellensége: a nyomor nem okozott nyugtalanságot és zavart ennek a városnak a mindennapi életében, úgy ezért Liber Endrét illeti minden dicséret és korlátlan elismerés. Az első alpolgármester egyénisége annyira köz- tiszteletben áll mindenki előtt, hogy megválasztáséit az őszinte öröm feltörő akkordjai kísérik. Lamotte Károly a második alpolgármester, aki a polgármesterváltozás óta vette át a városházi vezetés súlyos reszortjait. Pályafutása során majdnem minden ágazatban működött és nem volt olyan ügyosztály, ahol ne tűnt volna ki gyors áttekintésével és ritka határozottságával. Amikor az elnöki ügyosztály vezetésével bízta meg a polgármester, a reformok egész sorát hajtotta végre és többek között létrehozta a balatonkenesei üdülőtelepet, amely ma nemcsak a ralinkéiban elfáradt fővárosi tisztviselők ideális üdülőhelye, hanem büszkesége a balatoni fürdökultárának is. Munkásságának leghoszAz új törvényhatóság működésének ünnepélyes megnyitása tulajdonképpen nem kedden, hanem csütörtökön történik, amikor már az érdekképviseleti tagokkal teljessé vált a közgyűlés, amelyen Sspőcz Jenő főpolgármester mond nagy beszédet. ** A főpolgármester üdvözölni fogja az új ciklust és vázolja azokat a teendőket, amelyek a törvényhatóság munkássága során várnak elintézésre. A csütörtöki közgyűlés már érdemben is komoly feladatokat végez, amikor megválasztja a szakbizottságokat és a többi albizottságokat, valamint az üzemi választmányokat. A megalakításra kerülő bizottságok a következők : Elnöki, út- és csatornaépítési, városrendezési, közjogi és illetőségi, közlekedési és ipari, pénzügyi, közoktatásügyi, közélelmezésügyi, /szociálpolitikai, közegészségügyi, városgazdasági, vízvezetéki és világítási, magasépítkezési és közművelődési szakbizottságok. Vagyis 14 bizottság, amelynél a tagok létszáma egyenkint tizenöt. Egyidejűleg megválasztja a közgyűlés a következő bizottságok tagjait: Közigazgatási bizottság <10 tag), ) igazolóválasztmány (8), eilenó'rzőbizottság (17), kegyúri bizottság (31), központi választmány (34), ÍSjadófelszólamlási bizottság (5—5 tag), városfejlesztési bizottság (15), sportügyi bizottság (15), népszínházi bizottmány (8), fellebbezési albizottságok (1—i), segítőalap intézőbizottsága (6) /és az összeférhetetlenségi bizottság (30). Ugyancsak kicserélendők a nem kereskedelmi formában működő üzemek választmányai is olyképpen, hogy azokba a törvényhatóság négy-négy tagot delegál és mindegyikbe két-két külső szakértőt választ. A bizottságok és az üzemi választmányok megalakítása után a törvény'/hatósÜg!) apparátus a maga teljes beosztásával megkezdheti működését. Csilléri András dr., az igazolóválasztmány elnöke csütörtökön napirendre tűzi a községi választások eben beadott petíciók tárgyalását, összesen tizenöt panaszt nyújtottak be a polgár- mesterhez. érdekképviseleti városatyák A keddi közgyűlés a minden valószínűség szerint. a következő érdekképviseleti tagokat választja a törvényhatóság tagjaivá: A NÉP kötelékében: Gerlóczy Endre (Ügyvédi Kamara), Sziámik Ferenc (Orvosszövetség), Dorner Gyula (Mérnöki Kamara), Staub Elemér (Mezőgazdasági Kamara), Orphanides János, Burchard- Bélaváry Rezső (GyOSz), Nagy Antal (Iparkamara). A Keresztény Községi Párt kötelékében: Janits Imre (Közjegyzői Kamara), Kossalka János, Schodits Rajos (Mérnöki Kamara), vitéz Mátyás- falvy Erich (Ügyvédi Kamara), Windisch Ödön, Szabó Géza Orvosszövetség), Struczky Sándor, Jakab János (Iparkamara). KijelöBték a szakszerűségi bizottsági tagokat A belügyminiszter a székesfőváros törvényhatósági bizottságban szakszerűségi képviselőknek név- szerint a következőket jelölte meg: ■ Ferenczy Tibor dr., a m. kir. államrendörség budapesti főkapitánya, Csilléry Béla (dr. miniszteri tanácsos, székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatő, Papanek Ernő dr., a székesfővárosi számszék igazgatója, Pintér Jenő dr. budapesti tankerületi m. kir. szabb ideje a pénzügyi és gazdasági kérdések irányításában telt el, ahol nem kisebb feladat jutott a számára, mint hogy a gazdasági válság bekövetkezésekor megóvja és konzerválja a főváros vagyonértékeit. Hihetetlen ismeretgazdaság, nagy gyakorlati tudás és biztonságérzet kellett ahhoz, hogy a főváros kiállja a legnagyobb erőpróbákat és változatlan értékállandósággal vezesse a gondozására bízott értékeket. Lamotte Károly legnagyobb sikere, hogy e neliéz esztendők folyamán minden megrázkódtatás nélkül vezette a főváros gazdasági ügyeit és bebizonyította elhivatottságát a legfeieiosség- teljesebb pozíciókra. A főváros tiszti főügyészi állására Szemethy Károlyt, az árvaszéki elnöki állásra pedig Csorna Kálmánt választja meg a közgyűlés: mindketten nagyszerű értékei a városházi adminisztrációnak, akik ismételten bizonyságot tettek kivételes felkészültségükről. Szendy Károly, Liber Endre és Lamotte Károly megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot Sipöcz Jenő főpolgármester a belügyminisztérium útján a kormányzóhoz fogja felterjeszteni megerősítés céljából. A hatá.rozat a 15 napos fellebbezési határidő lejárta után válik jogérvényessé és így valószínűleg július közepén érkezik meg az államfő legmagasabb megerősítő okirata. Az installációs közgyűlést, a tervek szerint szeptember folyamán fogják megtartani, bogy azután meginduljon az újabb alkotómunka a magyar főváros és Budapest boldogulásáért. főigazgató, Nagy Zsigmond dr. miniszteri tanácsos, budapesti kir. tanfelügyelő, Rakovszky Jván dr., a fővárosi közmunkák tanácsának, elnöke, (helyettese: Czabalay Kálmán dr., a fővárosi közmunkák tanácsának aleinöke), Korányi Sándor báró egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi.Tanács elnöke, (helyettese: Bakay Lajos dr. egyetemi tanár, az Országos Közegészségügyi Tanács aleinöke), Huszár Aladár dr., az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke, (helyettese: Horváth István dr., az Országos Társadalombiztosító Intézet aleinöke), Megay- Meissner Ernő gazdasági főtanácsos, budapesti kerületi m. (kir. gazdasági főfelügyelő. A „kettévágott“ ESovszky nyilatkozata Az a megegyezés, amely szombaton jött létre Gömbös Gyula miniszterelnök intervenciójára a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének és a Wolff-pártnak közös, nagy jobboldali városházi frontot kialakító munkájára vonatkozólag, mint ismeretes, többi közt Ilovszky János személyére vonatkozóan is megegyezésre vezetett. Ilovszky János országos politikai vonatkozásban a NE|p tagja, a kommunális kérdésekben azonban, mint a, Wolff-párt tagja, szabad kezet kap. Egyes lapok jónak látták ebből az alkalomból, hogy Ilovszky János személyével bőségesen foglalkozzanak. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Ilovszky Jánost, aki az ellene indított politikai hajszára — legnagyobb meglepetésünkre, — nem is tartotta érdemesnek, hogy komoly választ adjon.-—- Miután nekem mindezideig olyan közéleti pozícióim voltak, —- mondotta —, amelyek egy fillért sem jövedelmeztek, hétfőn délután a legnagyobb meglepetéssel arra jöttem rá, hogy a jó reklám milyen hasznot hajt a közéleti embernek. Tudnivaló, hogy az a délutáni lap, amely már hetek óta támad, hétfőn megírta, hogy országos politikai vonatkozásom és városházi pártállásom következtében én „kettévágott” ember vagyok. Ez volt a legjobb reklámcikk, amellyel nekem különös szolgálatot tettek. Nekem ugyanis porcellán kereskedésem van és hétfőn délután egyszerre csak észrevettük, hogy vásárlóink száma rendkívüli módon megszaporodott. Egyre-másra jöttek a vevők, akik vásárlás közben hátra somfordáltak, ahol az én kis üzleti irodám van. Ott bekukucskáltak, hogy lássák a „kettévágott” Ilovszkyt. A vevők persze csalódtak, mert kettévágottságom ellenére teljes épségben láthattak — nem túlságosan deprimált hangulatban. Hát búskomor nem vagyok és közölhetem, hogy erre nincs is semmi okom. Halasztást nem tűrő Terbáez Imre a legsürgősebb városházi teendőkről Kedden délután indult meg a főváros parlamentjében az újonnan megválasztott törvényhatóság munkája és ezen az alakuló közgyűlésen mutatkozott be a főváros közönségének a legifjabb, de egyben legtetterösebb párt, a. Nemzeti Egység Pártja. Most indul meg tehát az a munka, amelynek során a Nemzeti Egység Pántjának ' törvény- hatósági szervezete igyekszik megvalósítani azokat a programpontokat, azokat a reformokat, amelyeket Gömbös Gyulával, Bornemisza Gézával és Zsitvay Tiborral az élén a NÉP fővárosi jelöltjei részint körvonalaztak, részint pedig precizíroztak a most lezajlott választási kampány során. A közgyűlési terem új színnel gazdagodott: bevonult a Nemzeti Egység Pártja. Mi a hivatása ennek a pártnak, melyek a legközelebbi (célkitűzései: ezek azok a kérdések, amelyek elsősorban érdeklik Budapest választópolgárságát? A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért még a közgyűlés előtt felkereste Terbócz Imre országgyűlési képviselőt, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének egyik prominens tagját, aki a következőkben válaszolt kérdéseinkre: — Hogy mi a mi hivatásunk a városházán, azt röviden jellemezhetném Zsitvay Tibor mondásával: „Ez a párt új érát fog teremteni a fővárosban.” Ezt a fővárost pedig Gömbös miniszterelnök szavai szerint „csak szeretettel lehet meghódítani”. Ez az a két mondat, amelynek alapján megindítjuk a munkát a budapesti városházán. A problémák nagy tömegéből kiragadhatom azt a néhányat, amelyet a Nemzeti Egység Pó.rtja elsősorban tart sürgősnek, fontosnak, főként pedig gazdaságosnak. — Elsősorban a nagyüzemek régóta vajúdó kérdésére mutatok rá. Elvitathatatlan tény és szilárd meggyőződésünk, hogy a Gázmüvek és az Elektromosművek igazgatóságának a Bornemisza Géza által elgondolt egyesítéséből igen jelentékeny- anyagi előny származik, amely — szerény nézetem--szerint — évi 3—Jf millió pengős megtakarítást jelenthet. — A nagyüzemek problémakörébe tartozik a villamosvasúti viteldíj kérdése. Elodázhatatlanul szükséges a tarifarevízió, amelynek azt az elvet kell érvényrejuttatnia, hogy rövid útért alacsony díjat, hosszabb útért magasabb viteldíjat fizessen a közönség. Ez felel meg az osztó igazság gondolatának. Ezzel kapcsolatos egyébként a közlekedés általános kérdéséhez tartozó az a fontos probléma, amely a Belváros és főként a Duna-part közlekedési rendjét hivatott megoldani. •: — Rá kell mutatnom a korán elhúnyt főpolgármester, Borvendég Ferenc kiváló érdemeire, ezeknek- kapcsán a vízmüvek korszerű kibővítésére. Most, hogy Budapestet nem fenyegeti a vízhiány réme, a lehető legsürgősebben rá kell térnünk a vízértékesítésre, amely a fővárost éppen annyira érdeklő financiális kérdés, mint amennyire fővárosi és országos vonatkozásban közegészségügyi probléma. A környező városrészek , fővárosi vízzel való ellátása, illetve ennek fontossága ugyancsak annyira kézenfekvő, hogy tágabb keretű megokolását fölöslegesnek tartom. — Fölösleges lenne most ez alkalommal külön hangsúlyoznom a főváros ide gén forgalmának egyre fokozódó jelentőségét. Elegendőnek tartom annak megállapítását, hogy véleményem szerint az idegenforgalomra költött pénz jő és jövedelmező befektetés, ily módon tehát meg kell hoznunk minden áldozatot, hogy Budapest a világ idegenforgalmában elfoglalja az öt méltán megillető domináns helyet. — Sajnálattal kénytelen vagyok végül megállapítani, hogy a főváros műszaki igazgatása, illetőleg az úgynevezett műszaki osztályok nem állanak hivatásuk magaslatán. Megfelelő átszervezéssel, célszerűbbnek és helyesebbnek tartanám, ha visszatérnénk a régi mérnöki hivatal rendszerére. A mai műszaki ügyosztályok nem szolgálják kellőképpen a főváros érdekeit, éppen ezért kitűnő és arra hivatott kösépítési igazgatóval az élén, aki teljes jogú tagja a tanácsnak és felelős vezetője a főváros egész műszaki igazgatásának, valami módon meg kell szervezni a mérnöki hivatalt. — Ez természetesen csak néhány kiragadott probléma — fejezte be nyilatkozatát Terbócz Imre —, de reméljük, hogy ezeket a problémákat epúgy, mint az egyéb sürgős kérdéseket, sikerül megoldanunk azzal a szeretettel, amelyet Gömbös Gyula tűzött ki eszköznek és azzal az önzetlenséggel, amely -— Zsitvay Tibor elnökünk szerint — szükséges ahhoz, hogy valóban új érát teremtsünk a fővárosban. WAHL+FERENC SS VAS ÉS FÉMIPARI VÁLLALATA ~— Budapest, V8H. Wíg-utca 39. TeSefon : 316“45 Megalakulnak a szakbizottságok