Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-12 / 24. szám
Budapest, 1935 június 12. 5 Új üdülőtelepek és gyógyhelyek a városi alkalmazottak számára Dber Endre alpolgármester nyilatkozik a felügyeleti hatásköre alá tartozó ügyosztályok időszerű munkaprogramjáról Fényes jubiláns ünnepségek Pest-Budának a török hódoltság alól való felszabadításának emlékére Hetekkel ezelőtt elsőnek számolt be a Fővárosi Hírlap a székesfővárosi segítöalap nagyszabású fejlesztési terveiről és megírtuk azt is, .(hogy Liber Endre alpolgármester vezetésével bizottság szemléli meg azokat a helyeket, amelyek új üdülő- vagy gyógyítótelepek létesítésére alkalmasnak látszanak. A körút e héten véget ért és a Segítő Alap intézőbizottsága hozzáfogott a rendelkezésére álló adatok alapján a végleges fejlesztési terv kidolgozásához. A tisztviselők és alkalmazottak ezreit közvetlenül érintő nagyarányú szociális és egészségügyi program részletei és a fővárosi igazgatás egyéb, időszerű kérdései iránt Liber Endre alpolgármesterhez fordultunk tájékoztatásért, aki hozzá intézett kérdéseinkre a Fővárosi Hírlap munkatársának ezeket mondotta: — A Fővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja intézőbizottságának az a szándéka, hogy tagjai számára idehaza biztosítsa a szükséges gyógykezelési és üdülési lehetőségeket s az alkalmazottak egészségének megóvása, erősítése érdekében meghozza a szükséges áldozatokat. A már eddig is nyujtottakon felül olyan üdülő- és gyógyhelyeken való tartózkodást is lehetővé kíván tenni, ami eddig nem volt módjában. A Segítő Alap intézőbizottságának tagjai bejárták Csonkamagyar országnak mindazokat a helyeit, amelyek számba jöhetnek. így megtekintettük Hajdúszoboszlót, Harkányt, Sikondát, a borsodmegyei Göröm- böly—Tapolca-fürdőt és a Biikkhegység- ben levő' üjhuíát, amely a Csonkaország legmagasabb fekvésű faluja. — Lamotte alpolgármester vezetésével egy másik bizottság a Dobogókőt és a Börzsönyt szemlélte meg üdültetési lehetőségek tekintetében. Még megnézi a bizottság az Alpesek magyarországi nyúlványát Sopron mellett és leutazik Hévízre is. — A bizottság a szemleutak tapasztalatai alapján rövidesen az Intézőbizottság elé terjeszti jelentését, javaslatát, azután határoznak, hogy hol és hogyan létesítsenek üdülési, gyógykezelési helyeket. Különös jelentőségűnek látszik Hajdúszoboszló, amelynek 75 fokos konyhasós, jódos forrása páratlan gyógyértéket jelent sok olyan betegségre, amelynek eddig Európában alig akadt gyógyhelye. A Hajdúszoboszlóra való betegbeutalás iránt feltétlenül javaslatot fogok tenni. — Nehéz probléma csonka hazánkban a magaslati üdültetés, amelyre pedig igen sok embernek van szüksége. A Fővárosi Segítő Alap az utóbbi években etekintetben talán a legtöbb nehézséggel küzdött. Erre a célra legalkalmasabb helynek kínálkozik a Bükk- hegységben levő' trjhuta község, ahol az intézmény erdei üdülőt kíván létesíteni. A kiszemelt hely Lillafüredtől 6 kilométer távolságban fekszik, dús ‘fenyöerdő közepén, körülbelül 700 méter magasságban. Orvosi megállapítás szerint feltétlenül alkalmas gyógyhely lesz belőle minden olyan esetben, amikor szubalpin tartózkodás, kúrázás, üdülés indikált. A tervet legmelegebben támogatja Borbély-Maczky Emil, Borsod vármegye főispánja is. Mivel olcsó kő és fa a helyszínen található, az üdülő nem kerül többe 200.000 pengőnél. Egyébként nincs szó arról, hogy mindenütt építkezzék az intézmény: elsősorban megfelelő elszállásolási lehetőségről akarunk csupán gondoskodni a fővárosi alkalmazottak számára. Hajdúszoboszlón már találtunk is megoldást. — A balatonkenesei üdülőtelep átalakítási munkái már megkezdődtek, sőt júliusra el is készülnek. Egyelőre a vendéglöépület és a konyha átalakításáról van szó. A különálló épület zárt folyosókkal lesz összekötve a két szállodával, úgyhogy télen, egész éven át egyformám használhatóvá válik. A harmadik, új szálló építésére csak az üzemi alkalmazottak csatlakozása után kerül a sor. Ez valószínűleg a jövő tavaszra lesz aktuális. Székház vagy önálló kórház építésére nem, gondol a segítő alap, erre nincs is szükség. A tervezett beruházások kivétel nélkül kamatot hajtők lesznek és tetemesen növelik az intézmény vagyonát. Munkában az ügyosztályok Az egyes ügyosztályok időszerű kérdéseiről az alpolgármester így nyilatkozott: — A közlekedés nagy és fontos reformjai az előkészítés stádiumában vannak. Rengeteg tennivaló vár elintézésre s remélem, (hogy az egységes viteldíjtól kezdve a dunaparti villamosig és a közlekedés megjavításáig, az összes problémáik sorra kerülnek már a kora ősszel és az új törvényhatósági bizottság első feladatai között fognak szerepelni. A nagyszabású munkaterv végleges összeállítását Perczel György dr. vezérigazgató személyesen intézi. — A tervbevett és soron következő iskolaépítésí Programm legkiemelkedőbb pontja a Szilágyi Erzsébet leánygimnázium új palotájának létesítése lesz. A pályázatra beérkezett terveket a zsűri felülbírálta és a polgármester úr már meghozta a döntést. A polgármester Weichinger és Hübner építészek közös tervét fogadta el és nekik adott megbízást az építkezésre. A Koronaőr-utcai iskola építkezését már július 1-én megkezdik és 1936-ban a főváros legmodernebb iskola- palotáját átadják rendeltetésének. Az iskola régi épületét a Várban elemivé és egyházi hivatalokká alakítják át. Ugyanakkor a Mátyástemplom tövében dísztelenkedő iskola-barakok feleslegessé válnak, a perifériákra kerülnek, a helyet pedig parkiroztatja a főváros. — A közjótékonysági és a szociálpolitikai ügyosztályon változatlan erőfeszítéssel folyik a munka Szendy Károly polgármester nyilvánosságra hozta a múlt évi záró számadást, amely áttekinthető képet nyújt a főváros gazdálkodásának tényleges eredményeiről. A zárószámadás minden adata mesz- szemenö megnyugvást nyújt Budapest polgárságának afelől, hogy a törvényhatóság gazdálkodása a legszigorúbb takarékosság és megfontolt irányítás mellett végzi hatalmas munkateljesítményét. A költségvetési tervezet előírásával szemben a megtakarítás 10.4 millió pengő, ami az év kezdetén életbeléptetett takarékossági rendszabályokra vezethető vissza. Ezen túlmenöleg a polgármester zárolta a dologi kiadások tíz százalékát is és a zárolt összegek felhasználását megtiltotta, hogy ilymódon a pénzügyi egyensúlyt biztosítsa. A zárószámadási eredmények azt mutatják, hogy ezeket a rendelkezéseket a hivatalok megtartották, kiadásaikat minden irányban megszorították, aminek következtében a dologi kiadásoknál 9.53 millió, a személyi kiadásoknál pedig 882.000 pengő megtakarítás volt elérhető. Nem érdektelen rámutatni arra, hogy 1930 óta a dologi kiadások 28.62 millióval, a személyi kiadások pedig 14.26 millióval csökkentek. A multévi bevételek 5 millió pengővel haladják túl az előirányzatot, amelyből az adóbevételekre egymagában 1.8 millió jut. Mindezeknél fogva Sebő Béla föszámvevö a költségvetési előirányzás útján megtérítendő hiányt 2,161.311 pengőben állapítja meg. A székesfőváros üzemei a múlt évben a beruházott töke törlesztése és kamatjai, üzleti fölösleg és természetbeni szolgáltatások címén együttvéve 24.20 millió pengőt juttattak a községi háztartásnak. Ebből a gyógyfürdők és gyógyforrások, valamint a lóhúsüzem 1.26 millió pengős együttes veszteségét leszámítva, a súlyos szociális nyomor enyhítése érdekében. Az étkeztetési akció konyháin valamivel csökkent az igénylő ínségesek száma, de a forgalom még ma is nagyobb, mint évekkel ezelőtt a nyári hónapok alatt. — A nyaraltatási akció a szünidő beáltával, 15-ike után teljes erővel megindul és szeptember 10-ike után zárul. Az akcióban körülbelül 10.000 gyermek részesül. Folyik a Kerepesi-úti nagy központi menhely átalakítása és a Pillangó-utcai men- hely berendezése is megkezdődött, a volt Lingel-féle bútorgyár épületeinek felhasználásával, őszre már ezt a két hatalmas méretű és közel 2000 ember befogadására alkalmas hajléktalan menhelyet tartjuk üzemben, míg az Angyaföldi-úti, Rottenbiller-utcai, Alföldi-utcai stb. menhelyeket aggok-liázává, szeretet-otthonokká szervezi át a főváros. A kora őszre marad két nagyfontosságú kérdés szerves rendezése és az új lakásbérrendelet életbe léptetése. — A közművelődési ügyosztály igen nagyjelentőségű jubileum előkészítésén dolgozik. Jövőre lesz Budavár visszafoglalásának, a török hódoltság letörésének jubileuma, amelyre méltó módon kíván emlékeztetni a főváros. Az évforduló annál nagyobb figyelmet érdemel, mert köztudomású, hogy Buda és Pest az ostrom és a megszállás alatt csaknem teljesen elpusztult, rombadölt. A megsemmisített testvérvárosok üszkös romhalmazából fakadt ki új, friss hajtásba az elpusztíthatatlan magyar élet. Budapest kultúráját tulajdonképpen a'felszabadítás idejétől lehet számítani, ez volt a főváros újjászületésének ideje, amelyet illő, hogy méltó módon megünnepelje az utókor. Az egész esztendőre tervezett ünnepség-sorozat részletes terveit ugyancsak az ősszel fogja bemutatni a közművelődési (ügyosztály. az üzemek hozzájárulása a községi háztartáshoz tisztán 22.94 millió pengő volt. A székesfőváros összes vagyona az üzemekben fekvő vagyonnal együtt 1 milliárd és 623 millió pengő, ami természetesen a közvetlen hasznot nem hajtó iskolákat, árvaházakat és szeretetotthonokat is magában foglalja. E vagyonértékkel szemben a főváros terhe 707 millió pengő, vagyis a tiszta vagyon 916 millió pengőre rúg. A zárszámadás nagyszerű eredményeiről beszélgetést folytattunk Siendy ICároIy polgármesterrel, aki a következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nyugodtan dicsérhetem a zárszámadást, mert az végeredményben nem az én polgármesteri működésem alatt alakul, hanem Sipöcz Jenő főpolgármester körültekintő előrelátása révén keletkezett, aki mellett mint alpolgármester dolgoztam a múlt évben. Kétségtelenül örvendetes az eredmény, ez azonban nem jelentheti, hogy túlságos optimizmusra van szükség. Lelkiismeretesen megállapíthatjuk, hogy aggodalomra nincsen ok és hogy továbbra is mindent elkövetünk a főváros háztartásának a biztonsága érdekébep. — Budapest polgársága azt a tanulságot vonhatja le ebből az eredményből, hogy a főváros vezetősége tisztességgel és becsülettel sáfárkodott az adófizető polgárok pénzével. Nem érdektelen összehasonlítást tenni Budapest és a nagy nyugati metropolisok pénzügyi helyzete között: Becsben 20 millió, Berlinben 90 millió a deficit és ezen összegek mellett Budapest 2 milliós hiánya valóban eltörpül. A főváros vezetősége mindent elkövetett, hogy megtakarításokat érjen el. nem a túlzott takarékosság, hanem az óvatos és megfontolt pénzügyi politika révén és ez a törekvés teljes mértékben sikerült. Az idei esztendőben hasonló irányban folynak a főváros pénzügyi gazdálkodásának célkitűzései és remélem, hogy az ezévi zárszámadás sem hoz kellemetlen meglepetést. a CSÁSZÁRFÜRDŐ t hé rínál uszodái megnyíltak. Egész nap nyitva Tetjes megnyugvást keltettek ^ a matt évi zárószámadás adatai 916 millió pengő a főváros tiszta vagyona
