Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-12 / 24. szám
Budapest, 1935 június 12. 3 PESTI KIRAKAT /j jő ve ele lm ező icleß en Ügylátszik, szisztematikus, kemény munkával, odaadással, mélységes akarattal elérkeztünk végre a minden idegenforgalmi törekvés végső céljához: a jövedelmező idegenhez. Nem azt mondjuk ezzel, hogy nekünk már elég jövedelmező idegenünk van, hanem azt, hogy ma már nemcsak a befektetések korát éljük, nemcsak a pénzbe kerülő idegen forog Budapesten', hanem jönnek olyanok is, akik pénzt hagynak itt. Zitáiig Dezső, Budapest székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója és Markos Béla dr. helyettes-igazgató most napvilágot látott évi jelentése élénk dokumentuma ennek. Hogy csak egyetlen számot emeljünk ki, meg \kell említenünk, hogy 193Jj-ben 582.263 külföldi vendége volt Budapestnek, akik mintegy huszonhat millió pengőt hagytak itt. Bizony, a magyar idegen- forgalom hőskorában szintén nem panaszkodtunk arról, hogy nem voltak vendégeink, de ezek legnagyobb részben a szó szoros értelmében vendégek voltak: nemfizetö vendégek. Nem szabad azonban ezért a múltnak szemrehányást tenni, sőt éppen ezt a múltat kell dicsérnünk, amely ezeknek a vendégeknek a révén, akikre bizony alaposan ráfizettünk, csinálta meg az igazi nagy magyar idegenforgalmi propagandát, Budapest rendkívüli külföldi népszerűségét. Ha ma egy-egy idegen átlagban harminc pengőt hogy a magyar fővárosban, a múltban bizony az volt a helyzet, hogy nekünk került egy-egy ilyen „propaganda idegen” legalább harminc pengőbe. Igazctn wem volt kár a pénzért, mert az eredmény azt mutatja, hogy Budapestnek az idegenforgalommal foglalkozni nemcsak erkölcsi, nemcsak nemzeti, de gazdasági érdeke is. Ma már azon a ponton vagyunk, hogy az az összeg, amit az idegenek Budapestre hoznak, nemcsak Budapest polgárságának a zsebét táplálja, hanem a köznek is jut belőle. Ma az idegenen már nemcsak a vendéglős, a széülodás, a, színházigazgató, a lokáltulajdonos keres, hanem igen nagymértékben Budapest székesfőváros is. Hiszen ebből a 26 millióból már adót is fizetnek bőven a budapesti polgárok, ebből a 26 millióból villamoson és autóbuszon is járnak a vendégek, ebből látogatják a főváros fürdőit, ebből fogyasztanak villanyt, gázt, vizet. Az idegenforgalomra ma már nemcsak Budapest nem fizet rá, de haszna van belőle a székesfővárosnak magának is. Amit idegenforgalmi propaganda célokra a főváros áldoz, az ma mcir teljes összegében megtérül, sőt egészen bizonyos, hogy ezen felül is bőségesen van haszna a fővárosnak belőle. Az: az érzésünk és valószínűleg velünk érez Budapest egész lakossága is, [amikor azt mondjuk, hogy minél többet áldoz a főváros propagandára, annál nagyobb a jövedelme, amelyet az idegenek nyújtanak. Rosszul cselekszik, a főváros ellen cselekszik tehát mindenki, aki ennek a jövedelmező befektetésnek fölösleges korlátokat akar szabni. Nem észnélkül való pénzpocsé- kolétst prédikálunk, hanem csak azt mondjuk, hogy az okszerű és a szakemberek számításán alapuló befektetések semmi esetre sem számíthatók a haszontalant kiadások közé. A budapesti városházán elsőrendű szakemberek kezelik az idegenforgalom kérdését. Kovácsházy Vilmos tanácsnok gazdag tapasztalatokkal áll ennek a kérdésnek az élén, Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója pedig európai szak- tekintély, míg Markos Béla dr., az előretörő fiatal nemzedék egyik legtehetségesebb és legképzettebb képviselője. Ezek a kiváló emberek gazdag és bő programját adják az idegenforgalomnak, de mindenkor szükségünk van arra, hogyj a törvényhatóság átérezze munkájuknak jelentőségét, megértse azt a rendkívüli erkölcsi és anyagi hasznot, amely munkájukból a fővárosra hárul. Weingruber Városliget Naponta katonazene llkovits j. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki vállalata VJÓZSEMÉR11. TELEFOSS: 811-54 KOZMA MIKLÓS a szanálási törvény végrehajtásáról» a kormány és a főváros együttműködéséről és a főváros autonómiájának épségben tartásáról Budapest*környék rendezésének egyetlen lehetősége : megieieíő bizottság tárgyalja le a közös ügyeket Kozma Miklós belügyminiszter a kép- visciőházban a belügyi tárca költségvetésének vitája során nagyszabású beszédet mondott, amelyben az aktuális belügyi és népegészségügyi kérdések mellett foglalkozott a főváros egyik legfontosabb problémájával, a szanálás kérdésével. Ugyanekkor nyilatkozott arról a zavartalan harmóniáról, amely a kormányzat és a főváros együttműködésé- sében megnyilatkozik. Végül Budapest-kör- nyék kívánságának megoldására mutatott rá. Beszédének ezt a részét, ameiy méltán tarthat számot a főváros közvéleményének leg- szélesebbkörű érdeklődésére, alább közöljük.-— Rövid ibelügyminiszterségem óta — mondotta Kozma, Miklós, — a, legnagyobb harmóniában és a legjobb együttműködésben élek a fővárossal és nem merült fel még olyan kérdés, amely kontroverziára, vagy vitára is adott volna alkalmat. — A főváros szanálásának kérdése az előző kormány szemében pénzügyi kérdés volt. Ez a szanálás nem azt jelenti, hogy a főváros autonómiáját bárki is bántani akarta volna. Azt állítják, hogy a főváros autonómiáját megnyirbálták. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez nem történt meg. Annál kevésbé van tehát szükség arra a javaslatra, hogy a főváros autonómiája törvénnyel állíttassák vissza. A törvény időtartama még egy esztendő. Az 1933-ik évben az a hiány, amely áthozatként szerepel, mintegy 1.850 ezer pengőt tett ki. Ennek a számadatnak alapján kénytelen voltam a deficitet 3,600.000 pengőben megállapítani. Hangsúlyozni kívánom, hogy a főváros igen ügyes és jóakarata gazdálkodása folytán ebből a deficitből, úgy tudom, kétmillió pengő máris előirányozta tolt és abban a rendeletben, amelyet a székesfővárosnak kiadtam, külön hangsúlyoztam, hogy a megtakarítást a d,ologi kiadások és az üzemek költségeinél kell elérni és lehetőleg nem szabad hozzányúlni szociális okokból a kisemberek illetményeihez. — A fővárossal kapcsolatban kijelentem tehát, hogy a sza.nálási törvény egy éven belül lejár és a főpolgármester úr abban a szerepben, amelyet neki a törvény alapján kijelöltek, a szanálást végre fogja hajtani, illetőleg maga az autonómia hajtja végre. Nincs tehát semmi ok arra, hogy dezavuálják az előző intézkedést és nem is tudom, milyen okot lehetne felhozni egyáltalán arra, hogy a szanálást abbahagyjuk. — A szanálás tovább folytatódik. Meg vagyok róla győződve, hogy a kormányzat a fővárossal a lehető legnagyobb egyetértésben fog működni. — A fővárossal kapcsolatban rá kívánok térni arra, hogy Budapest körül kifejlődött egy perifériális városgyűrű, amely több, mint négy- százezer embert foglal magába. Ezek a megyei városok, községek stb., a legszorosabb kapcsolatban vannak mind földrajzilag, mind pedig egyéb tekintetben a fővárossal, helyzetük azonban rendezetlen és rendezetlen azért, mert egy önállóság sok más önállósággal szemben súrlódási felületet képez. — Három idea. merült fel a helyzet rendezésére. Az egyik: a Nagy-Budapest gondolata, ez pénzügyi okokból megvalósíthatatlan. A másik: törvényhatósági gyűrűalak, ezt földrajzilag abszurdumnak és megvalósíthatatlan- nak tartom. Az egyetlen lehetőség az, hogy megfelelő bizottság tárgyalja le a közös ügyeket, megállapodjék a közlekedési és egyéb közös kérdésekben és akkor az egész problémat az érdekeltek között a legamibilisabb mód,on megoldható. Néhány nappal a polgánmestepválaszíás Június utolsó napjaiban választ a közgyűlés A Fővárosi Hírlap multheti száma közölte elsőnek, hogy Sipöcz Jenő főpolgármester június 19-i határidővel kiírta a pályázatot a polgármesteri, az alpolgármesteri és a mindenkor választás útján betöltendő tiszti főügyészi és árvaszéki elnöki állásokra. Ez az intézkedés általános megnyugvást keltett mindenütt, mert közóhajnak számít az a felfogás, hogy a főváros vezetésében semmiféle imter- regnum ne következzen be. Hozzájárul a megelégedettség érzetéhez az is, hogy a fővárosi pártok pillanatig sem tétováztak annál az elhatározásnál, hogy a polgármesteri állásra újból Szendy Károlyt választják, aki az elmúlt féléves működése folyamán a főváros nagy ügyeinek tökéletes gondozójává bizonyult. Befejezett tény az is, hogy az alpolgármesteri állásokra az eddig kipróbált erőket: Liber Endrét és Lamotte Károlyt választják és ugyancsak nincs nézeteltérés abban a tekintetben sem, hogy a főváros tiszti főügyésze Szemethy Károly, az árvaszék elnöke pedig Csorna Kálmán marad. A polgármesterválasztás időpontjáról téves hírek kerültek forgalomba és ezért ILLETÉKES HELYHEZ fordultunk, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — A főpolgármester pályázati hirdetménye a határidőt június 19-én déli 12 órában szabta meg, vagyis eddig az időpontig kell jelentkezni azoknak, akik a fenti állásokra pályáznak. Egyelőre nincsen biztos terminus arról, hogy a polgármesterválasztó közgyűlést ennek a hónapnak melyik napján hívják Össze. A június 19-én délutánra kombinált .közgyűlés időpontja még nem végleges, sőt nagy a valószínűsége annak, hogy a polgármesterválasztásra, jxinius 22-én, 24-én, esetleg 26-án kerül a sor. Ebben az értelemben még végső elhatározás nem történt, figyelembe kell azonban venni, hogy a polgármesterválasztást számos különböző ténykedés fogja megelőzni. A közgyűlés működésének ugyanis első előfeltétele a mandátumok igazolása, a különböző bizottságok, elsősorban az igazoló választmány, a központi választmány és a közigazgatási bizottság megalakítása, majd a kijelölő választmány tagjainak megválasztása, amelyre az a feladat hárul, hogy például a polgármesteri pályázók közül a közgyűlés számára hármas jelölést végezzen. Mindehhez pedig idő kell és ezért valószínű az a feltevés, hogy a polgármesterválasztás június utolsó napjaiban foglalkoztatja a közgyűlést. Az alpolgármesterek és a szakhivatalok vezetőinek megválasztása változatlanul az őszi hónapokban van tervbevéve és nyilvánvalóan az első szeptemberi közgyűlés fogja a polgármester első munkatársait fontos pozíciójukra állítani. aiue’iezaaBaHsaBBEasEBffgHissHsasijiBSBEBBBESESsaBHSBHaaaai X Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó, Kaíhreih'ér maláta kávét és a Franck kávé= pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek ófa.
