Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-05 / 23. szám
1935 június 5. 5 PESTI KIRAKAT eLügyminiszter és útk&p&ró Egy-kél beszéd, egy-két nyilatkozat és egy csomó cselekedet és már mindenki tisztában volt vele, hogy Kozma Miklós belügyminiszter nem politikai ravaszkodások és \nem is a hivata- loicbeli vaskalaposságok iskoláját járta. Nem a furfangok és cselszövések alagútjaiból, vagy a bürokrácia dohos hivatalszobáiból került elő, hanem a friss, a levegős, a napfényes élet or- szágűtján érkezett meg, s útjában mindent (hallott, mindent látott, mindent észrevett, amire az országot kormányzó államférfiúnak szüksége van. j Akkor álmélkodtunk el először, amikor az ellenzék oldalán előállottak valami kívánsággal. Valaha, talán ,évszázadokon át az volt a stílus, hogy amit az ellenzék mond, az nem lehet igaz, amit az ellenzék kíván, azt nem lehet teljesíteni. Most egyszerre nagyot fordult a világ. Az ellenzéki kívánságra Kozma Miklós belügyminiszter a legtermészetesebb módon azt válaszolta, hogy az uraknak tökéletesen igazuk van, kívánságukat teljesíteni fogja. Az ellenzéki urak első pillanatra abban kezdtek kételkedni, hogy csakugyan ellenzékiek-e ők, ha a belügyminiszter magáévá teszi az álláspontjukat és csak azután jöttek rá, hogy mégis csak az a világ tegtermészetesebb és legnépszerűbb kormányzási módja, ha a miniszter pártszempontok fölött keresi és találja meg az igazságot. Ezek az első elálmélkodásaink jutottak eszünkbe most, amikor megint arra ébredt föl a közvélemény, hogy a miniszternek is szabad melegszívű, őszinte embernek lenni. Sőt jobb és szebb, ha ilyen, mint ha a hatalom súlya alatt megmerevedik az arcán a mosoly és kihűl szívében a szeretet melege. A nyolcvanéves szegedi útkaparó föllebbezésének sorsaI őszintén meghatott mindenkit. Az [öreg Papp Mihály útkaparó negyven esztendeig hűséggel, becsületes munkájával szolgálttá Szeged városéit, dolgozna ma is, de kiöregedett, hát elküldték. No nem éppen nyugdíjba, csak nyugállományba — szóval pénz nélkül. Most derült ki ugyanis, [hogy nem volt tagja a nyugdíjalapnak, tehát természetesen nem kaphat egy vasat se. Hacsak kegydíjat nem . . . Megfolyamodta hát a dolgot, de Szeged város kistanácsa elutasította a kérelmét. Az öreg útkaparó tehát a belügyminiszterhez fordult. Kozma Miklós, aki az élet iskoláját járta, ■nagyon jól tudja, hogy ha egy útkaparó kivénül a mesterségéből, aligha vonulhat vissza a birtokára, amelyet abból a pénzből vásárolt, aminek nem tudott a nyakára hágni. Az íilyen nyolcvan- éves, derék, dolgos útkaparó ilyen esetben vagy éhen pusztul, vagy a nyakába akaszthatja a koldus-tarisznyát. Már pedig Kozma Miklós úgy véli, hogy aki negyven esztendeig dolgozott egy közület érdekében, az a két sors közül egyiket se érdemelte ki. Nem hatalmi szóhoz, hanem az emberi megértés j bölcs [szavához fordult azonban a belügyminiszter. Leírt .a szegedi kistanácsnak, hogy fontolja meg még egyszer az öreg útkaparó kérését és ö, a belügyminiszter előre biztosítja az urakat, hogy jóváhagyja a határozatukat. Persze a derék, de kissé skrupulózus szegediek, siettek eleget tenni a miniszter kívánságának és Papp Mihály bácsi )újra városi pénzből eszegeti a szegényes kenyeret és tömő get i a pipáját. Olyan egyszerű, olyan természetes ez az egész történet, hogy mindenki, aki elolvassa, azt jmondja rá mély meggyőződéssel, hogy: hát persze, én is ezt cselekedtem volna. .Hát igen, most mindenki ezt mondjas; de nekünk van egy furcsa kérdésünk: ha olyan nagyon egyszerű és természetes a dolog, akkor mint van az, hogy Magyarországnak 1867-töl máig uralmon volt harmincöt belügyminisztere közül mégis Kozma Miklós, a harminchatodik volt az első, aki így cselekedett ? p. b. Június 6 és 8-án délután fél 3 órakor Ügetőverseny Szerdán meghirdetik a polgármesteri pályázatot Két hét a jelentkezési határidd — Június 12 én lesz az alakuló közgyűlés — A nyári szünet elölt három közgyűlést tartanak Az új törvényhatóság összetétele Lezajlottak a törvényhatósági választások és az eredmények ismerete után most már a törvényhatóság munkabeosztása érdekli leginkább a várospolitikát. Különböző találgatások és feltevések vannak forgalomban afelől, hogy mikor kezdi meg működését az új törvényhatóság, amelyre a feladatok sokaságának megoldása hárul. A legfontosabb kérdés a polgármesterválasztás terminusának megállapítása volt, ami körül egymásnak ellentmondó híresztelések láttak napvilágot. Sokan tudnivélték, hogy a polgármester megválasztására csupán az őszi hónapokban kerül sor, míg másik oldalon annak az értesülésnek a valódiságát kolportálták, hogy a polgármestert nyomban megválasztják és ezzel megadják az irányt az adminisztráció munkamenetének. Mindezeket a találgatásokat megcáfolja az a tény, hogy Sipöcz Jenő főpolgármester nyomban a törvényhatósági választások után, tehát szerdán gondoskodik a polgár- mesteri állíts pályázatának kiírásáról. A Fővárosi Hírlap munkatársa A LEGILLETÉKESEBB FORRÁSBÓL a következőkben ad tájékoztatást a legközelebbi teendők sorrendjéről: — A törvényhatósági bizottság megalakulásával bizonyos formaságok járnak, mint például a mandátumok igazolására, amihez feltétlenül idő szükséges. A most már véglegesen kialakult tervek szerint a törvényhatósági bizottság június 12-én, szerdán délután, tartja alakuló közgyűlését, ahol Sipőcz Jenó' fó'polgármester üdvözli nagyobb beszédben a közgyűlés tagjait, majd bejelenti, hogy kiírta a pályázatot a polgármesteri állás betöltésére. Tekintettel arra a körülményre, hogy a polgár- mesteri állás betöltése elsőrendű fontosságú követelmény, késlekedésnek vagy halasztásnak az adminisztráció látná kárát, tehát a pályázati határidő a legrövidebb terminusra szól. A polgármesteri pályázat két heti időt ad a jelentkezésekre, úgy, hogy június 19-én, szerdán már lejár a polgármesteri állásra való jelentkezés határideje és ezt követőleg a közgyűlés feladata a polgármesteri állásnak választás útján való betöltése. Ezzel egyidejűleg befejeződik a mandátumok igazolása és áttérhet a közgyűlés az érdekképviseleti tagok megválasztására. Az ügyvédi Kamara három, a Közjegyzői Kamara egy, a Mérnöki Kamara három, az Orvosszövetség három, a Gyosz kettő, az Iparkamara négy és a Mezőgazdasági Kamara két taggal lesz képviselve a közgyűlésen. — Az alapvető kérdések elintézése után csupán egyetlenegy közgyűlés van még hátra a nyári szünet előtt, ahol a 21 milliós beruházási programra vonatkozó polgármesteri előterjesztést fogják tárgyalni. Ennek a határozatnak a meghozatala után a közgyűlés megkezdi a nyári szünetet és az új cikilus szeptember második felében indul meg. — Hangsúlyozni kívánjuk, — mondotta informátorunk —, hogy személyi kérdésekben és vezető pozíciókban csupán a polgármester megválasztása bizonyos,. míg az alpolgármesterek és fotisztviselők megválasztására az őszi hónapokban kerül sor. Egészen bizonyos, hogy a vezető pozíciók betöltését nem fogja kiélezett korteskedés megelőzni, mert a törvényhatóság összessége tisztában van azoknak a személyiségeknek egyéni értékével, akik jelenleg is a főváros irányítóidban részt- vesznek. Elnökség, örökös tagok, tisztviselők, érdekképviseleti tagok az új közgyűlésen A választásokkal most már teljesen kialakult az új közgyűlés összetétele és megkezdődik az új ciklus, amelynek feladata, hogy rendezze a függő ügyeket, megalapozza a legközelebbi teendőket és a fejlődés útjára indítsa Budapestet. A hat évre megválasztott törvényhatósági bizottság a megválasztott 108 bizottsági tagon kívül a következőképen fest: Elnök: Sipőcz Jenő dr. főpolgármester. Tagok: Szendy Károly polgármester, Liber Endre alpolgármester, Lamotte Károly dr. alpolgármester. örökös tagok: Andréka Károly, Bárczy István, Becsey Antal, Bednár Róbert, Botzenhardt János, Csepreghy-Horváth János, Csilléry András, Ernst Sándor, Gaár Vilmos, Glücksthal Samu, Hufnagel Imre, Ilovszky János, Kállay Tamás, Koós Jenő, Kozma Jenő, Lampel Vilmos, Lázár Ferenc, Leder- mann Mór, Németh Béla, Petrovácz Gyula, Petzrik Jenő, Pompéry Elemér, Raffay Sándor, Rassay Károly, Schmiedt Richárd. Sümegi Vilmos, Toper ezer Ákcsné, Ugrón Gábor, Usetty Béla, Vi- czián István, Wolff Károly. Hivatalból: Schuler Dezső, WossaZa Sándor, Kovácsházy Vilmos, Némethy Károly, Farkas Ákos, Szepesváry Pál, Salamon Géza, Bódy László, Király Kálmán, Babarczy István báró, Felkay Ferenc, Rosta János, Morvay Endre, Duday Alajos, HoltBallal János isit" vízvezeték, csatornázás, szivattyútelepek és egészségügyi berendezések Telelőn : 85-2-98 Budapest, IV., Reáltanoda-ulca 4. —iiiiiimni iimri Tartós és maradandó értékek, bérmálási emléktárgyak, a legjobb órák, versenydíjak, különösen serlegek, amelyek a híres eredeti Schönwald-féle minták szeG A RZÚ ékszerüzletében /-a LP szereheiöh be At any és ezüst tárgyakért, ékszerekért, zálogjegyekért (lejártakért is) csoda magas árakat fizetek. IV., Veres Pálné ucca 4. —— Apponyi térnél ■ — a hadtestparancsnoksággal szemben. HiW—imirtrWigJiM spach Ödön, Schára Béla, Battlay Imre, Schmaderer Oszkár, Zielinszky Tibor tanácsnokok, Szemethy Károly tiszti főügyész, Csordás Elemér tiszti főorvos, Illyefalvy I. Lajos statisztikai igazgató, Sebő Béla föszámvevö, Budó Jusztin főlevéltáros, továbbá Ferenczy Tibor főkapitány, Csilléry Béla pénzügyigazgató, Papanek Ernő számszéki igazgató, Pintér Jenő tankerületi főigazgató, Nagy Zsigmond tanfelügyelő, Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke, Korányi Sándor báró, a Közegészségügyi Tanács elnöke és Huszár Aladár, az OTI elnöke. Érdekképviseleti tagokat választ: a Budapesti Ügyvédi Kamara (3 tag), a Közjegyzői Kamara (1), Mérnöki Kamara (3), Orvosszövetség (3), GyOSz (2), Kereskedelmi és Iparkamara (4), Mezőgazdasági Kamara (2), a Vitézi Szék kiküldöttje. Az érdekképviseleti tagok megválasztása az első közgyűlés feladata és ennek megtörténte után teljes létszámban megindíthatja munkásságát Budapest új közgyűlése. Érdekesen alakul a közigazgatási bizottság átmeneti működése. A helyzet az, hogy az új törvény- hatóságot már megválasztották, de nem alakult meg az egyik legfontosabb szerv: a közigazgatási bizottság és ilyformán hétfőn még a múlt közgyűlés közigazgatási bizottsága tartja júniusi ülését. Ez az ülés utolsó ténykedése a régi közgyűlés szervének, mert júliusban már az új közigazgatási bizottság intézi a feladatkörébe utalt ügyeket. Törvényrengetegben biztos vezető a Bili AKI INDEX JURIS HUNGARICI Magyar jogmutató A Magyar Törvénytár (Corpus Juris), Budapesti Közlöny, Magyarországi Rendeletek Tára, Belügyi Közlöny, Igazságügyi Közlöny, Pénzügyi Közlöny, Polgárijogi Határozatok Tára, Büntetőjogi Határozatok Tára, Közigazgatósági Bíróság Közigazgatási Osztályának Döntvényei. Közig. Bíróság Pénzügyi Osztályának Döntvényei és a többi hivatalos lap útján kihirdetett JOGSZABÁLYOK betű sores név- éfí tárgymutatója 1000—1934 Pótfüzet kétévenkint. Pótkötet évtizedenkint. Szerkesztő DR. BIHARI KÁROLY főrevizor. Társszerkesztő DR. BIHARI BÉLA budapesti ügyvéd. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Csak előfizetők részére jelenik meg. Kérjen ismertetőt!
