Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-29 / 22. szám

Budapest, 1935 május 29. 9 Újból esedékes ostendei egyezmény tőketörlesztése Június elsején 2 millió értékű kötvénnyel fizet a főváros Az Ostendében kötött kölcsönmegállapodási egyezmény értelmében 1934. évig Budapest székes­főváros csupán a kamatok fizetésére volt kötelezve, két év óta azonban esedékessé vált a tőkeszolgálat is. A külföldi hitelezők mindenben elismerték a fő­város fizetési készségét és képességét, tehát nem kötöttek olyan feltételeket, amelyek esetleg nagy súllyal nehezedtek volna a főváros gazdasági heyzetére. A túlnyomórészt békebeli származású kölcsönök visszafizetése tehát az ostendei egyezmény alapján indult meg és az elmúlt két esztendő folyamán a főváros hiánytalanul eleget tett fizetési kötelezettsé­gének. A megegyezés értelmében A főváros minden év június és december első napjaiban 2—2 millió pengőt fizet ——ma­tőkeszolgáltatás címén a hitelezők közös kasszájába. Független ettől a ka­matszolgálat, ami természetesen most már évről évre csökken olyan arányban, ahogy a töke a visz- szafizetés után kisebbedik. A tőkevisszafizetés rész­letének legközelebbi terminusa június első napja, amikor 2 millió \tengő értékű kötvény jut a hitele­zők tulajdonába. A kötvényeket a főváros rend­szeresen vásárolja és a kötött gazdasági rendelke­zések maradéktalan figyelembevételével bocsátja azokat a hitelezők diszpozíciója alá. Nagy sikere a főváros vezetőségének, hogy a hitelezők részéről egyetlen reklamálás sem érkezik és teljes egészében megnyilvánul a főváros fizetési készsége, ami ma a legjobb ajánlólevél és megbecsü- lési alap a külföldi pénzpiacokon. Rendkívül örvendetesnek tartjuk, hogy a való­ban elsőrangú minőségű magyar vaj iránt oly elő­szeretettel érdeklődik a külföld, ez azonban még egymagában nem elég, hogy tejgazdaságunk prosperitása biztosít­ható legyen. Amennyire emelkedik a külföldiek magyar vaj- fogyasztása, annyira stagnál a vaj belföldi for­galma, aminek egyedüli oka, hogy a margarin- gyárak állandóan lekonkurrálni igyekeznek mester­séges zsiradékú készítményeikkel a színtiszta vajat és mert a hatóságok türelemmel nézik folytonos terjeszkedésüket. Ilyenformán nincs kilátás a margarin­fogyasztás háttérbe szorítására, illetve a vaj belföldi forgalmának növelésére. Tudomásunk szerint a margarinrendelet tervezete teljesen készen áll é3 ezért mindenben indokolt a mezőgazdasági érdekeltségeknek az a követelése, hogy a rendelet távolítsa el a magyar gazdasági életből a túlnyomórészt külföldi érdekeltségekhez tartozó margarinüzemeket. köszönetét és elismerését nyilvánította Folkusházy Lajosnak, a BESZKÁRT 1934 augusztusában nyu­galomba vonult vezérigazgatójának és Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettesnek, aki a folyó év májusáig vezette a vállalat ügyeit, továbbá a szol­gálati ágazatokat vezető igazgatóknak, a tisztikar­nak és a személyzetnek. * A BESZKÄRT jelentésének adataiból már kö­zöltünk érdekes részleteket legutóbbi számunkban és most kiemeljük, hogy a bevételek emelkedése a múlt évhez képest 2.17 százalék. Az adatokból ki­tűnik, hogy a közönség körében oly népszerű kis- szakaszrendszer a megromlott kereseti viszonyok következtében elvesztett utasok egy részét ismét visszahódította, a személyszállítási bevételeket pe­dig növelte. 1934-ben több riaint 73 millióval növeke­dett a kisszakasz-utasok száma. A kisszakaszrend- szer életbeléptetésén kívül jelentékeny tarifaleszál­lítást hajtott végre a BESZKÁRT a svábhegyi fo­gaskerekű vasútnál. Az utasok száma majdnem 27 százalékkal emelkedett, ennek a fellendülésnek a hatása azonban a bevételek terén az alacsonyabb viteldíjak miatt eddig nem érvényesült. Jól beváltak az óbudai temetőhöz vezető útvonalon üzembehe­lyezett troleibuszjáratok is. A közönség megked­velte ezt a modern közlekedési eszközt és a trolei- busz a múlt évben 135 ezer utassal többet szállí­tott, mint őz előző évben. Befejezést nyert a föld­alatti vasút teljes rekonstrukciója. A régi kocsi- mótorokat újrendszerü nagyobb teljesítőképességű motorokkal cserélték ki és azóta a földalatti vasút lényegesen gyorsabban közlekedik. Az autóbusznak az elmúlt évben 24.5 millió utasa volt, bevétele pe­dig 6,340.000.— pengőre emelkedett. A közlekedés fejlesztése érdekében a múlt évben elhatározta a BESZKÁRT ötven új autóbusz beszerzését, amelyek a jövő év őszétől kerülnek fokozatosan haszná­latba. Nagy gondot fordít a BESZKÁRT a racioná­lis anyaggazdálkodásra és ezen a téren a célszerű ügyvitel és ellenőrzés, valamint a modern statiszti­kai gépek használata igen figyelemreméltó eredmé­nyeket produkált. A BESZKÁRT multévi bevétele 51f,01/0.169.— pengőt eredményezett. Miután a lefolyt üzleti év kezelési feleslegét a székesfőváros inten­cióinak megfelelően az értékcsökkenési tartalék- alap szükséges javadalmazására fordította a válla­lat, a kiadások is ugyanolyan méretekre rúgnak. Látogatás a bánhidai centrálé telepén. Az OMGE jólsikerült tanulmányi kirándulást rendezett a Salgótarjáni Köszénbánya dorogi bányatelepére es a bánhidai erőmüvek megtekintésére. A tanul­mányi csoportban résztvett Sommsich László gróf,' aiz OMGE elnöke, Szabó Gusztáv dr. egyetemi ta­nár, Mutschenbacher Emil dr., Rothmeyer Imre és a magyar gazdavilág számos más vezetője, akiket Chorin Ferenc, a Salgótarjáni elnöke, Reimann Ernő dr. és Schmindt Sándor dr. igazgató fogad­tak. A sze .nie utáni, a társaság ai villamos centrálé megtekintésére Bánhidára utazott, ahol Tormay Géza dr. államtitkár, Verebéig László dr. egyetemi tanár, Feyér Gyula miniszteri tanácsos és Bagossy Béla igazgató mutatták be ai magyar mérnöki munka hatalmas alkotását. Ismét Frigessi. Hangzatos közlemények adják hírül Budapest könnyen lelkesülő publikumának, hogy az Adria Biztosító központi elnöke Arnoldo Frigessi di Rattalma néhány napot a fővárosban töltött. Rendkívül megható és lenyűgöző tudat, hogy ráczalmási Frigyessi Arnold kitünően olaszosított személyiségévei megtisztelte a magyar fővárost és itt tartózkodását felhasználta arra, hogy intézete magyarországi érdekeltségeinek aktuális ügyeiről megbeszélést folytasson. Erdösl Aladár, az Adria budapesti igazgatója kolportáltatta az elnök buda­pesti sejourját, hogy ezzel is kedvében járjon leg­főbb főnökének, aki táléin nem is örül annak, hogy gyakori budapesti utazásainál a túlbuzgó Erdős Aladár mindig felfedi inkognitóját és oly sokszor világgá kürtöli olaszra éltidomított magyar nemesi elönevét. Készül a tej rendelet. A földművelésügyi minisz­tériumban az elmúlt hétéin nagyfontosságú értekez­letet tartottak a készülő tejrendeletröl. Az értekez­leten résztvett Marschall Ferenc földmívelésügyl államtitkár, Kenek Jenő miniszteri tanácsos, Baross Endre, Krüger Aladár, Mocsáry Dániel, Marasztony László, Szabó Imre országgyűlési képviselők, Ásvány József, a NÉP országos központja részéről. Fodor Zsigmond és Keller Béla, a Nemzeti Egység választókerületi elnökei. Az értekezlet résztvevői­nek meghallgatása után aiz elnöklő államtitkár ki­jelentette, hogy a kérdés megoldásánál a termelők és fogyasztók érdekeinek összeegyeztetését fogja szem előtt tartani. Kereskedő- és iparosgyűlések. A Magyar Kéz- müiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége Usetty Béla dr. elnöklésével június 4-én este 6 óra­kor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara épü­letében tartja 1935. évi küldött-közgyülését. — A Fővárosi Kereskedők Egyesületének szerdai ülésén Dán Leó elnöklete alatt a Nemzetközi Vásár, a valutarendelet, az ipartörvény-revízió és a vámel­járások ügyét vitatták meg. Az egyesület figyel­mezteti tagjait, hogy a szombat délutáni üzletzárás ügyében eddig semmiféle megegyezés nem jött létre Generáli is köt kis életbiztosításokat. A Trieszti Általános Biztosító Társaséig (Generali) felvette üzletágai közé az úgynevezett kis életbiztosítások kultiválását is. A kis életbiztosítások lényege abban áll, hogy a biztosítottak néhányszáz pengős biztosí­tásokat kötnek és ezeknek díjait hetenként fizetik. Céljuk ezeknek a biztosításoknak az, hogy a sze- gényebbsorsú osztályhoz tartozók részére haláleset­nél legalább a temetkezési költségek biztosítva legyenek. Elhalasztották a Szikra közgyűlését. A Szikra­gyufagyár péntekre összehívott közgyűlésének meg­tartását későbbi időpontra\ halasztották. A közgyű­lés dátumának néhányheti eltolódása a svéd gyufa­tröszt kérésére történt, mert magyarországi kép­viselőjüknek, Levenhaupt grófnak váratlan elhúnyta folytán a központi igazgatóság egyik tagját óhajt­ják a közgyűlésre kiküldeni, aki csak június, folya­mán utazhat Budapestre. Magyar Ruggyantaárugyár Rt. A vállalat igaz­gatósága elhatározta, hogy a közgyűlésnek az el­múlt üzletévre 2 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni Az Európai Áru- és Poggyászbiztosító 1934-es üzletéve. Június 6-án tartja az Európai Áru- és Poggyászbiztosító R. T. idei közgyűlését. Az inté­zet 1934. évi mérlege 45.088 pengő üzleti felesleggel zárul, amely nyereség majdnem pontosan egyezik az 1933. évben kimutatásra került tiszta nyereség­gel. Az intézet gesztióját az üzletállományok stabi­litása jellemzi. HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA V?., BÉKE-TÉR 5. V!., SZONDY-U. 34, TELEFON: 18-8-59. RUDAS SÁNDOR Budapest, VI., Jókai-utca 2. (Jókai-téi sarok.) Tel. s 18* * *0-26 dugattyúh, dugatly úgyűrűk, dug. csapszegek szaküzlete JEmelkedik a magyar de csökken a belföldi fogyasztás A mezőgazdaság sürgeti a margarinrendelet kiadását Az elmúlt napokban jelent meg a tejtermékek ellenőrző állomásának működésére vonatkozó jelen­tés, amelyben Lockerer Béla gazdasági főtanácsos ad beszámolót a magyar tejgazdálkodás fejlődésé­ről. Ismeretes, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek már­kázására megindult akció során elsőnek a vajmárkázást valósították meg. A vajmárkázás olyan eredmé­nyekre vezetett, hogy 193Jf-ben közel 700 vággön exportképes vajat állítottak elő Magyarországon ős ebből 353 vággón kivitelre is került. Ez idő alatt a márkázásra jogosult üzemek száma 14-röl 40-re emelkedett. A márkajegyek kiadása az állomás ha-' láskörébe tartozik. az elmúlt gazdasági évben a belföldi for­galom részére 685.000, a külföldi forgalom részére pedig 975.000 márkajegyet adott ki az állomás. A múlt évben a legnagyobb vásárló Anglia volt, ahova több mint 2 millió kilogram márkázott vajat szállítottunk. A második helyen áll Németország, majd Olaszország, Franciaország,, Csehszlovákia és Svájc. owz»#a 54 millió a BESZKÁRT mull évi bevétele Fokozatosan emelkedik az utasfargaíom A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész­vénytársaséig, amelynek kezelésében van a volt Közúti és Vétrosi Vaséit hálózatán kívül a BUR, a Földalatti és a Szentlőrinci vasút, a Svábhegyi Fo­gaskerekű Villamos Vasút, a Budai Hegypálya (Sikló) és az autóbuszüzem, ezenkívül érdekkörébe tartozik a Budapesti Helyiérdekű vasutak Rt. és a Haraszti-Ráckevei HÉV Rt. május 22-én tartotta XII. évi rendes közgyűlését Usetty Béla dr. ország- gyűlési képviselő, törvényhatósági bizottság tag, a társaság elnökének vezetésével. A közgyűlés élfo­gadta az igazgatóságnak az 1934. üzleti évről előter­jesztett jelentését, megállapította a mérleget és zárószámadást s az igazgatóságnak és a felügyelő- bizottságnak megadta a felmentést. A közgyűlé­sen a székesfőváros közönségének képviseletében Liber Endre alpolgármester jelent meg, aki a szé­kesfőváros nevében teljes elismeréssel emlékezett meg a vállalat vezetőségének az 1931t. évben kifej­tett eredményes tevékenységéről. Megállapította a székesfőváros képviselője, hogy a BESZKÁRT igazgatósága, ügyvezetése, tisztikara és személy­zete minden tekintetben megfelelt a működéséhez fűzött várakozásoknak és ezért a székesfőváros­nak, mint a vasutak tulajdonosának nevében őszinte KARDOS JENŐ EGÉSZSÉGÜGYI' BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA Budapest, VI., Ó-u. 31. Tel.: 17-9-05

Next

/
Oldalképek
Tartalom