Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-22 / 21. szám
Budapest, 1935 május 22. j/omßo^yimMp 9 BORNEMISZA GÉZA kereskedelmi miniszter az áruházak terjeszkedésének és működésének korlátozásáról Szeptemberben életbelép a rendelet, amely megvédi a kereskedelem és ipar érdekeit Az áruházi kérdés rendezése változatlanul szerepel a kereskedelmi kormány programjában és a megrendszabályozás ma is a döntés stádiumában van. A politikai élet mozgalmasságba egyidöre elvonta a figyelmet ettől a rendkívül fontos problémától, azonban biztató kezdeményezésnek számít a választások előtt lefolytatott ankét, amelyen a kereskedelmi minisztériumban a megfelelő javaslatot a sérelmek orvoslójára előkészítették. A Fővárosi Hírlap hároméves akciójának eredményeiként nagy elégtétellel állapítjuk meg, hogy időközben hivatalos vizsgálat indult az áruházak ellen felmerült panaszok ellenőrzése érdekében. Ma már az összes illetékes kormányszervek tisztán látják, hogy az áruházak a maguk telhetetlen terjeszkedésükben és kíméletlen módszereikkel legfőbb akadályozói a kereskedelem boldogulásának. Nem változtatta meg ezt a hitet, hogy az áruházak az utóbbi időben taktikát változtattak, pillanatnyilag háttérbe szorították az élelmiszerek propagálását és inkább a dömping-iparcikkek favorizálására helyezték a súlyt. A magyarázat nagyon egyszerű: az áruházak megfigyelhették, hogy az élemiszerkereskedelemben folytatott taktikájuk, felismertté tette azt a törekvésüket, hogy az olcsó élelmiszerrel tulajdonképpen vevőket akartak becsalogatni üzleteikbe, hogy ott aztán más árucikkek forgalmazását erőltessék. Az új vevőcsábításra való áttérés, azonban nem érte el a szándékolt határt. Napnál fényesebben beigazolódott, hogy a detailkereskedelem panasza mennyire helytálló, szinte alátámasztást nyert az általános felzúdulás, amely a kereskedelem részéről annyira jogos volt. Ma már tökéletes tájékozottság uralkodik mértékadó helyeken afelől, hogy az áruházak úgynevezett tömegárusításai kizárólag a vevők becsalogatására irányulnak, tehát az áruházaknak nemcsak az élelmiszerkereskedést kell korlátozni, hanem minden más üzletágat, amelyek a kereskedelemre bénító hatást gyakorolnak. Amint a Fővárosi Hírlap annakidején elsőnek jelentette, még Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter gondoskodott a rendelettervezet elkészítéséről, (szövegét szó szerint közöltük!) amely az áruházi verseny megfékezésére irányul és ugyancsak a Fővárosi Hírlap március 13-iki számában közölte Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter nyilatkozatát, amely így hangzott: — Nagyon jól ismerem elődömnek, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter úrnak a nagy áruházak tevékenységének szabályozásáról szóló rendeletterevezetét, amely a kereskedelmi miniszter engedélyéhez köti az áruház létesítését és fennálló áruházak bővítését. Tudom, hogy a rendelet az élelmiszereknek és élyezeti cikkek forgalombahozását eltiltani kívánja. illetőleg ezek forgalombahozását a kereskedelmi miniszter engedélyéhez köti. Továbbá a vendégl&i ipar és általában a képesítéshez kötött ipar nagy áruházban nem gyakorolható. A rendeletnek mindezeket az intézkedéseit és ezen túlmenően a rendelet szakcióit is már csak azért is helyeslem, mert felfogásom teljesen konform elődöm felfogásával. A magam részéről egyik legsürgősebb tennivalómnak az e téren való intézkedést tartom. Mondanom sem kell, — és ez megnyugtatásul szolgálhat a kereskedelemnek és az ipar illetékes részének, valamint a kiskereskedelemnek egyaránt, — hogy a kérdés rendezésénél a kereskedők és kiskereskedők, valamint az érdekelt iparosok jogos igényeit a legmesszebbmenően -szem előtt fogom tartani. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszternek ez a nagyon határozott nyilatkozata kereskedelmi körökben általános megnyugvást keltett és minthogy a kereskedelmi miniszter közvetlen környezetéből időközben az a hír is kiszivárgott, hogy a rendelet szeptemberben életbelép, a meggyötört detailkereskedelem türelmesen várja azt az időpontot, amikor az áruházi kérdés mindenképen kielégítő megelégedést fog nyerni. Nem sok idő kell tehát addig, hogy az áruházak a maguk mértéktelen zsákmányolási hadjáratát befejezni kényszerülnek. Megszűnik az az idő, amikor a Baross-téren tűzfalat áttörnek és az életbiztonság követelményeinek teljes mellőzésével, két szállodaépületben folytatják az élelmiszerek, textil- és egyéb árucikkek kiszolgálását. Véget ér az a rendszer is, hogy az áruházak kijátszák a hatóság rendelkezéseit. Megtörtént a múlt évben, hogy az egyik áruházban betiltották az élő baromfi árusítását és most mégis megtörténik, hogy ugyanez az áruház újból hirdeti a baromfiárusítást a tetöterrasszon berendezett nyílt helyiségben. Végeszakad annak a visszataszító helyzetnek is, hogy az áruházak vendéglátó ipart tartsanak üzemben és ezzel tönkreteszik a körzetben levő kávéházakat és éttermeket. Pontot tesznek az olyan rendszer mögé, hogy mint például a Calvin-téren teszik, bóvli áruk hirdetésével becsalogatják a közönséget az áruházba és ott más cikkek vásárlására beszélik rá a vevőket. Tilos a jövőben a terjeszkedés és az az uzus, hogy egy áruház négy bérházban töret át falakat és sorakoztatja helyiségeit egymásmellé, csakhogy minél imponálóbb kiilsö- ségek között fogadhassa a vevőket. Teljes erővel érvényesülni fog a külföld észszerű áruházkorlátozó intézkedései, ahol már évek óta A BESZKÁRT szerdán tartja ezévi rendes közgyűlését és a multévi működéséről szóló jelentések felé ezúttal is komoly érdeklődés irányul. Az igazgatóság jelentésének legkiemelkedőbb tétele, hogy a múlt évben a bevételek 2.17 százalékos emelkedést mutatnak az előző évi eredménnyel szemben. A bevételek alakulásának ez a biztató irányzata csak részben vezethető vissza az általános gazdasági viszonyok árnyalatokban mutatkozó enyhülésére, mert az elsősorban annak a mélyreható tarifális reformnak az eredménye, amely a lakosság széles rétegei számára lehetővé tette az olcsóbb utazást és egyúttal a vasút- vállalat bevételeinek fokozását is szolgálta. A naponta üzemben tartott kocsik átlagos számát 1250-ről 1328-ra, a kocsikilométerteljesítményt pedig 76,669.843 kocsikilométerröl 80,410.399-re emelték. A bevételek kielégítő alakulása mellett továbbra is változatlanul fenntartották mindazokat a takarékossági rendszabályokat, amelyek a bevételek apadásának ellensúlyozására már az előző években életbeléptettek. Az utasforgalom jelentékeny mértékben megnövekedett. Megállapítható, hogy a kisszakaszutasok legnagyobb része egy kisszakasztávolságot utazik, kevesebben tesznek meg két kisszakasztávolságot, míg három kisszakaszra az utasoknak aránylag kis része utazik. Részben a teljesítmény növelése, részben pedig a személyzeti létszám természetes apadása következtében beállott hiány pótlása céljából az elmúlt évben J/58 forgalmi alkalmazott felvétele vált sziikkörülbástyázzák a kiskereskedelem jogos érdekeit. Németországban most jelent meg az a törvény, amely novembertől megtiltja az étkezöiizemek fenntartását ■ és frissítők kiszolgálását az áruházakban. Érvényesül az a humánus belátás, hogy egy-egy áruház vagy magát áruháznak feltüntető vállalkozás nem azért van, hogy ezer és ezer kiskereskedőt megsemmisítsen, hanem azért, hogy a tisztességes verseny keretein belül megtalálhassa a maga szolid polgári hasznát. A trükkökkel és egyéb manőverekkel dolgozó áruházi rendszernek befellegzett és jön az a korszak, amikor a kereskedelem munkásai nem lesznek kiszolgáltatva az áruházi mohóság végtelenségének. A Baross Szövetség köszöneté a Fővárosi Hírlapnak A Baross Szövetség Dacsó Emil lapunk főszerkesztőjéhez a következő levelet intézte: Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! Évek óta küzd a Baross Szövetség a nagyáruházaknak a kereskedelemmel szemben kifejtett versenye ellen és ebben a küzdelemben mindenkor rendkívül értékes alátámasztást nyert a Fővárosi Hírlap kitűnő cikkeiben. A Szövetségünkben tömörült kereskedők hálásan vették tudomásul, hogy a Fővárosi Hírlap állandó rovatot nyitott az áruházak elleni küzdelem eseményeinek. Jelentékeny részben ennek a sajtóharcnak az eredménye az, hogy a kereskedelemügyi kormányzat immár a legkomolyabban foglalkozik a kérdés megoldásával és rendeletben kívánja korlátozni a nagyáruházak tevékenységét. Amidőn a küzdelemnek ezen stádiumában megállapítjuk az eddigi sikerben a Fővárosi Hírlap értékes támogatását, indíttatva érezzük magunkat, hogy Szövetségünk nevében igen tisztelt Főszerkesztő úrnak hálás köszönetünket nyilvánítsuk a közérdekű ügy hathatós és lelkes felkarolásáért, egyben tisztelettel arra kérjük, méltóztassék úgy az áruházak elleni küzdelemben, mint a hasonló jelentőségű közérdekű ügyekben ismert pártatlanságával és agilitásával a magyar kereskedelem és ipar érdekeit a jövőben is szívén viselni. Budapest, 1935 május 18. Hazafias üdvözlettel: (A Baross Szövetség hivatalos pecsétje) üovszky János s. k. m. kir. kormányfötanácsos, orsz. elnök, dr. Domonkos László s. k. ny. miniszteri oszt. tanácsos, titkár. Köszönettel és hálával fogadjuk a Baross Szövetség elismerő levelét, amelyet szerény érzésünk szerint is, kiérdemeltünk azért a harcért, I amit a kiskereskedők boldogulása érdekében . folytatunk. Mindaddig, arnig a detailkereskedelem értékes tömegei vissza nem nyerik hitüket és bizakodásukat, változatlan kitartással küzdünk a győzelemért. ségessé, a kisszakaszrendszer életbeléptetése tehát új munkaalkalmakat is teremtett. A hálózat fejlesztése terén megvalósult a földalatti vasút vonalán a felépítmény teljes felújítása. A farkasréti és zugligeti vonalon az eddig alkalmazott sínek helyett új összetételű síneket fektettek. A borárostéri híd építésével kapcsolatban megváltoztatták a hurokvágány-elrendezést és a főváros egész területén, továbbá a környéken számos új járdaszigetet létesítettek. A múlt évben a BESZKÁRT összes energia- szükséglete 87,183.685 kilowattóra volt. A vasútvállalat üzemi alkalmazottainak létszáma a múlt évben 9690-ről 9779-re emelkedett. Elkészítette a BESZKÁRT az új illetményszabályzat és státus tervezetét, amelyet a polgármester elé terjesztett. Az autóbuszszolgálat teljesítménye a lefolyt évben 6,538.813 hasznos kocsikilométer, a szállított utasok száma 24,654.151 volt, a bevétel pedig 6,340.404.— pengőre rúgott. Az autobuszköz- lekedés fejlesztése érdekében elhatározta a BESZKÁRT az új autóbuszok beszerzését, amelynek révén megnyílik a lehetősége annak, hogy a Rá- kóczi-úton autóbuszközlekedést léptessenek életbe és hogy a 12-es viszonylatot a déli- vasútig meghosszabbítsák. A BESZKÁRT pénzügyi üzleteredménye olyképpen alakul, hogy az összes bevétel 47,299.193.— pengő, szemben a multévi 45,798.200.— pengővel, vagyis a bevételek, az előző évhez viszonyítva, 1,500.992.— pengő emelkedést mutatnak. A személyszállítási bevétel emelkedésének százalékos arányszáma 2.17 százalék. Az autóbuszforgalom az , BESZÁMOLÓ a BESZKÁRT múltévi működéséről A bevételek 217 százalékkal emelkedtek — Megnövekedett az utasforgalom — A kisszakaszrendszer új munkaalkalmakat teremtett — Az autóbuszforgalom javult, a HEV-nél csekély visszaesés tapasztalható
