Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-16 / 3. szám

Budapest, 1935 január 16. 3. szánt «■ramraa^siasaassaaBaaasaaMfca^:: Előfizetési &r: EGÉSZ ÉVfösi .................24 PENGŐ rÉ LÉ^KS ..................12 PENGé EG YES SZÁM áH.1: 50 FiLLÉSl ArusíSJák az ©ssxas iaiPSs-gsawiiiäonoteban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VI, ANDRÁSSY-ŰT ©0 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Sport Csordás Elemér, tiszti főorvos, nem szokott megállani jelentéseiben a szokványos számadatok, a sablonos, örök kérdésekre való felelet mellett. Amikor Budapest egészségéről beszél, mélyen be- j világít a rejtett okok mögé is. Azaz, hogy ezek az okok nem is rejtettek, csak nyitott szemmel kell a világban járni, amint azt a tiszti főorvos cse- [ lekszi és akkor ezek a rejtett okok kitárulnak élőt- | tünk. Csordás Elemér jól tudja, nem elegendő, ha ő január havi jelentésében közli, hány ember halt meg szívbajban; neki, hogy az esetleg a háttérben settenkedő bajoknak elejét vegye, kötelessége azt is kutatni, hol vannak az életben olyan jelenségek, elharapódzott szokások, az emberi szervezettel való kíméletlen és megokolatlan visszaélések, amelyek — mondjuk — a szívbajok tömeges elszaporodásá­nak eredményével járnának. Ezúttal is a tiszti fő­orvos igen komoly nyomra bukkant, amelyet to­vább figyelmen kívül hagyni nem szabad. A szer­vezettel való visszaélések nem mai eredetűek, de ha ez a kiváló közegészségügyi adminisztrátor fel- j emeli mindenkor figyelemreméltó szavát, akkor j oka van rá. Ezúttal mindnyájunk belátó helyeslése mellett, j azt állapítja meg Csordás Elemér, hogy a túlkorai j életkorban előzetes orvosi vizsgálat nélkül meg- i kezdett mértékenfelüli sportolás, vagy a túlzásba vitt tréning helyrehozhatatlan károkat okozhatnak i és épen az ellenkezőjét eredményezik; mint a sport i szolgálni hívatott. Nincs az a sportrajongó, aki a J tiszti főorvosnak ebbe a gondosan megfogalma- ; zott, tökéletesen körülbástyázott megállapításába ; belekapaszkodhatnék. Amit Csordás Elemér mon- i dott, az őt nemcsak az emberi egészség, az emberi nem egészséges fejlődésének védőjévé; de az ifjú­ság és a sport igaz barátjává is avatja. Röviden azt kell tehát mondanunk a tiszti fő­orvos felszólamlásának konklúziójaként, hogy meg kell szüntetni a sporttal való visszaéléseket, ame­lyek kétségkívül súlyos, meglevő jelenségei ko­runknak. Amilyen kétségbevonhatatlan egyén- és nemzetnevelö ereje van a sportak, olyan mérhetet­len veszedelmet jelent a sporttal való visszaélés. Igazán nem akarunk párhuzamot vonni a kettő között; de elriasztó példaként mégis meg kell em­lítenünk azt a nemes fellelkesedést, amely Szé­chenyi Istvánban élt, amikor sikerült a lóversenyt megteremtenünk és azt az undok játékszenvedélyt, amely ma az alsóbbrendű tömegeket a verseny- pályára hajtja. Ide talán soha sem jut a sport­szenvedély, de kétségtelen, hogy irtani kell a ki­növéseket. Tudni kell azonban, hogy tulajdonképen mi a sport? Van sporttörténet, amely sportnak nevezi az Északamerikában a XVIII. században kifejlett skalpozást, az angol-ujguineaiak goru nevű, s a dayakok koppensnellen nevű embervadászatát, amelyekkel szemben még.mindig üde szórakozás a XVlIL'században űzött falraszaladás. Van sport­író, aki a sportágak közé felveszi á^kertészkedést, az ács- és esztergályosmunkát, vagy a fürdést és vándorlást.1 Ezekkel a szerzőkkel szemben annak'a modem angol sportírónak a véleményét kell el­fogadnunk, aki arra a kérdésre, hogy mi a sport, sokkal természetesebben felel. Sport-e a cricket, a sakk, a csatorna átú3zása, az aviatika, a szkiffe- lés, az északi sark megközelítése, a tengeri mosz-a- toknak albumban való lepréselése? Roppant laza és állandóan változó a sport fogalma. Leginkább olyan fegyelmezett időtöltésnek volna mondható, amelynek célja: a felüdülés. Ma tehát minden müveit ember művelője a sportnak, amely azonban — ismételjük — csak addig sport, amíg fegyelmezett időtöltés a felüdü­lés szolgálatában. Ennek ellentmondani látszik a rekordok és világbajnokságok kultusza. A rekorde­rek és világbajnokok azonban inkább a mártírok, az emberi nem hősei sorába tartoznak, akik a faj fejlődése érdekében egyéni testi épségüket és éle­tüket is hajlandók veszélyeztetni. Amilyen tiszte­letreméltók azonban a sport hősei, épolyan szánal­masak a sport ripacsai, akik abba a kategóriába tartoznak, ahol a skalpozőkat és falraszaladőkat említettük. Ezekre nincs szüksége az emberiség­nek é3 a sportot, amennyiben azt nem a rekorderek és bajnokok gyakorolják, vissza kell vinni, annak eredeti céljához a fegyelmezett időtöltéshez, amely a felüdülés szolgálatában áll. fis akkor nem lesz­nek panaszai a tiszti főorvosnak sem. Niaden részletre kiféri® varosigazgatasi programot készít a Nemzeti Egység Pártja Ugrón Gábor a, legközelebbi feladatokról Nagy lendülettel bekapcsolódott a Nemzeti Egység Pártja a fővárosi autonómia munkásságába és általános érdeklődés kíséri a városházi politiku­sok részéről az eredményeket, amelyek e szervez­kedés nyomán bekövetkeznek. A községi politika körében érdekesnek tartják azt a jelenséget, hogy a Nemzeti Egység Pártja szervezési tevékenységé­nek központi irányítása ellenére itt-ott előfordul, hogy odatartozó néhány párttag különálló szervez­kedési akciót folytat és mintegy egyéni irányítás alatt tartja a mögéje sorakozó polgárságot. Ezt azért tartják feltűnőnek, mert az Egységes Községi Polgáii Párt Gömbös Gyula miniszterelnök hívó szavára a legnagyobb egyetértéssel és lojalitással rendelte alá 'magát a központi vezetésnek, míg a rajtuk kívülálló egyes tényezők, a látszat szerint, ragaszkodnak önállóságuk megtartásához. Ezt a megállapítást a Nemzeti Egység Pártja egyik legtekintélyesebb Vezető tényezőjének, Ugrón Gábor ny. belügyminiszternek. a figyelmébe ajánlottuk, aki a kérdésről a követ­kezőket mondotta a Fővárosi Hirlap munkatár­sának : — A Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezkedése gyors ütemben folyik Budapest egész területén. A szervezkedés irányítása az Eszterházy-utcai párthelyiségből egységesen történik és ha egyes helyeken tapasztalható volna is némi egyéni alapon folyó szervezke­dés, ez most már a legrövidebb időn belül megszűnik. A Nemzeti Egység Pártjához tartozó összes szervező tényezők teljes mértékben alárendelik magukat a központi irányításnak. A szervezke­dés megindításával párhuzamosan folynak az Eszterházy-utcai párthelyiségben azok az elő­készítő munkálatok is, amelyek a Nemzeti Egység Pártja fővárosi programjának kidolgo­zását célozzák. A fővárosi program kidolgozá­sának első fázisa a különböző szakbizottságok megala­kítása lesz. Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szerve­setén belül ugyanis ugyanúgy megalakítjuk a különböző szakbizottságokat, ahogyan ezek a szakbizottságok a törvényhatósági bizottság ke- 3elében működnek az egyes ügyosztályok mellett. Ezekben a bizottságokban elsősorban azok kap­lak helyet, akik a városházi szakbizottságoknak agjai. A párt kebelén belül megalakuló szak- úzottságoknak az lesz a legelső feladatuk,; logy a maguk területén megállapítsák a Ném­eti Egység Pártjának irányelveit és konkrét erveket dolgozzanak ki a jövőre nézve. Az gyes szakbizottságokból kikerülő javaslatok­tól, amelyek a Nemzeti Egység Pártjának aj elfogását tartalmazzák, fogjuk majd összeállít ani a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi pro <ramjód. Ez a minden részletre kiterjedő program útmutatásul szolgál bizottsági tag­jainknak bban a tekintetben, hogy milyen álláspontot :ell szem előtt tartani, de másrészről a jövóije onatkozó feladatokat is meg fogja szabni, A zakbizottságok javaslatai alapján összealK- andó részletes programot először a Nemzeti Qgység Pártja fővárosi szervezetének vegre- lajtóbizottsága elé terjesztjük, azután az tgész :érdés a párt plénuma elé kerül. Érdeklődtünk ezután Ugrón Gál ornál az iránt, hogy a Nemzeti Egység Párja fő­városi szervezetének vezetői milyen feffogast vallanak a napirendre kerülő városházi problé­mák megoldása tekintetében. Ugrón Gib or a következőket mondotta: / — Az új esztendő első hónapjainak legfonto­sabb feladata a fővárosi pénzügyi helyzet sza­nálásának az előkészítése lesz. Úgy tudom, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester gyors tempó­ban dolgozik azokon a terveken, amelyeknek a megvalósításától a főváros háztartási helyzeté­nek szanálását reméli. Addig azonban nem le­het ezeket a terveket a különböző illetékes ' autonom fórumok elé terjeszteni, amíg nem érkezik meg a városházára a főváros 1935. évi költségvetésének jóváhagyásáról szóló belügy­miniszteri leirat. A belügyminiszter úr döntése ugyanis, amit a költségvetés végrehajtásáról intézkedő leirat fog tartalmazni, nemcsak ab­ból a szempontból jelentős, hogy végre lehet-e hajtani az 1935. évi költségvetés megszavazá­sával kapcsolatban elfogadott indítványokat, hanem abból a szempontból is, hogy a szanálási művelet megindításánál milyen kormányzati intenciókat kell figyelembe venni. A belügymi­niszter úr ugyanis a költségvetés végrehajtásá­ról intézkedő leiratában nemcsak a költségvetés jóváhagyásáról, vagy egyes tételeknek a meg­változtatásáról fog intézkedni, hanem nyilván ismertetni fogja a szanálást érvényesítő szem­pontjait is. A főváros közönségére mindenesetre megnyugtató, hogy Sipőcz Jenő főpol­gármester Szeiuly Károly polgármes­terrel és Budapest székesfőváros auto­nómiájával karöltve óhajtja megálla- . pítani szanálásai terveit. Megemlítettük Ugrón Gábor előtt azokat a híreket, amelyek szerint Keresztes-Fischer belügyminiszter nem hajlandó jóváhagyni a fő­város 1935. évi költségvetését — abban a for­mában, ahogy azt a közgyűlés megszavazta. A közgyűlés tudvalévőén Wolff Károly indít­ványára kiemelte a költségvetésből a beruhá­zási tételeket és azt határozta, hogy a beruhá­zások fedezésére kölcsönt kell felvenni. Ugrón Gábor ebben az ügyben a következőket mon­dotta: — Végeredményben teljesen mindegy, hogy a belügyminiszter változatlanul hagyja-e az új költségvetést és a főváros vezetősége a költségvetésből kiemelt beruházási tételek fe­dezésére vesz-e fel kölcsönt, vagy pedig ezek a tételek, a belügyminiszter döntéséhez képest, bennmaradnak a költségvetésben és a főváros vezetősége a deficit fedezésére veszi fel ugyan­azt a kölcsönt. Én ennek a kérdésnek különö­sebb jeletőséget nem tulajdonítok. Ugrón Gábor nyilatkozatának különösen az a része tarthat igényt általános érdeklődésre, amely szerint a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szer­vezete részleges programmot dolgoz ki, amelyet rövid időn belül nyilvánosságra fognak hozni. A nyilatkozat többi része kimerítően világítja meg a szanálásnál követendő utat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom