Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-15 / 20. szám

Huszonötödik évfolyam 20. szám Budapest, 1935 május 15. Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ E NIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Budapest jobb jövőjét biztosítja a NÉP győzelme a törvényhatósági választáson A hét végére nyilvánosságra hozták az összes pártok azokat a listákat, amelyekkel a községi választásban indulni kívánnak. Ha imitt-amott egyik, vagy másik párt változtatni is fog még, utolsó simításokat eszközöl is eze­ken a listákon méltányolva bizonyos partiku­láris érdekeket, lényegében körülbelül tisztán áll előttünk, hogy kik lesznek ennek a válasz­tási küzdelemnek a zászlóvivői. A Nemzeti Egység Pártja és mindazok, akik a nemzeti egység gondolatában látják a jobb jövő meg­valósulásának zálogát, büszkén tekinthetnek arra a listára, amellyel a NÉP indul a küzde­lembe. Maga Gömbös Gyula miniszterelnök és politikájának legmeghittebb kimagasló alakjai, elsősorban Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke állottak oda, hogy diadalra vigyék a nemzeti egység zászlaját. A többi pártok is igyekeztek kielégíteni azokat az érdekeket, amelyeket egyes csoportok velük szemben tá­masztottak, helyesebben ezek a listák úgy te­vődtek össze, hogy ezek a pártok egyes cso­portoknak, apró érdekeknek kötelezték el ma­gukat ahelyett, hogy a nagy világnézeti eszme- áramlatba kapcsolódtak volna. És éppen ez az igazi nagy és legyőzhetetlen ereje a Nemzeti Egység Pártjának, amely nem személyekkel, nem nevekkel, nem részletérdekekkel, nem kis guerilla-csapatokkal, hanem a tömegek nagy, egységes megnyilatkozásával kíván részt venni a küzdelemben. Ennek a küzdelemnek mincien egyéni érdeknek áldozatául kell esnie, ennek a harcnak lehetnek egyéni áldozatai, akik való­sággal hősei az eszménynek, mert le tudnak mondani nemcsak magánérdekekről, de érvé­nyesülésükről és karrierjükről is akkor, amikor az egység gondolatának mindent elsodró nagy föltörekvését segíthetik elő a maguk erejé­vel is. Hetekkel ezelőtt a Nemzeti Egység Pártja páratlan győzelmet aratott az országban, azok, akik a fővárosi választást, irányítják, abban a tudatban végzik lelkes munkájukat, hogy a bu­dapesti községi választás győzelme minden eddigi diadalt fölül fog múlni. Meg van erre minden ok. Legelsősorban az, hogy a nemzeti egység gondolatának győzelme egyrészt a ma­gyar föltámadást, másrészt Budapest újjászü­letését jelenti. Ahogy Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke az elmúlt héten egy páratlan Jelkesedésű gyűlésen kijelentette, hogy Buda­pest e megújhodásának a béke, a szeretet, a testvériség és az alkotó munka jegyében kell megszületnie. Soha jobban nem határozták meg még azokat a vágyakat és törekvéseket, ame­lyek ennek a nagyszerű városnak nagyszerű polgárságát eltöltik. Budapest népe a béke, a szeretet, a testvériség és az alkotó munka je­gyében akarja látni a jövendő fényes kapuját. Ezen a fényes kapun, amely a többé-kevéshá sivár, terméketlen és torzsalkodások által zilált múltból a tiszta és reményteljes jövőbe vezet, a Zsitvay Tibor jelszavainak kell mutatni az irányt, amelyen haladnunk kell és amelyen ha­ladni fogunk. Apró politikai harcok, kis cso­portok torzsalkodása hiúsította meg mindig ennek a fővárosnak a békéjét, a szeretet hiánya, a testvériség gondolatának nem isme­rése és a gyűlölködés húztak kordont a társa­dalmi rétegek közé csak éppen úgy, mint az egyének közé. Pedig el kell jönnie annak az időpontnak és nem szabad már messzi lennie, amikor mindez már máskép lesz, hiszen maga Gömbös Gyula miniszterelnök hirdette egyik első miniszterelnöki beszédében: „Kaotikus vi­lágnézeti küzdelmek közepette csak nagy elha­tározásokkal lehet célt érni és én meg vagyok róla győződve, hogy a polgári társadalom, amelybe a magyar tőkét is bele számítom, meg­érti az 'idők intő szavát és megérti azt, hogy abból a komplikált óraszerkezetből, amelyet a magyar társadalom alkot, nem hiányozhat a munkásság kereke sem.” Ez a gondolat a ve­zető gondolata a mostani választási küzdelem­nek is, amely a polgárságot csak éppen úgy a nemzeti egység zászlaja alá vezérli, mint ahogy mind nagyobb tömegekben oda tömörül a jó­zan, a lejárt idiológiáktól megszabadult magyar munkásság is. Ennek a városnak a polgár­sága megértette a munkássággal együtt, hogy együtt kell dolgozni a nagy célért, a nemzet­ért, mert minden olyan politikai világnézet, amely nem erre épül föl, meddő és a társada­lom erejét fogyasztja. Mjndezekután pedig a Nemzeti Egység légióként az alkotó munka jegyében látja ma­gának, Budapest székesfővárosnak, de az egesz Mialatt a különböző frakciókra szakadozott ellenzék elkeseredett küzdelmet folytat a boletták megszerzéséért, a Nemzeti Egység Pártjának vá­lasztási agitációja nyugodt és méltóságteljes ke­retek között halad kitűzött célja jelé. A válasz­tási harc kimenetelét illetően még ellenzéki oldalon is az a vélemény, 'hogy a küzdelemből győztesként, mint legna­gyobb párt: a Nemzeti Egység Pártja fog kikerülni. A Nemzeti Egység Pártjának vezető tagjai első­sorban éppen azt a célt tűzték maguk elé, hogy a választási agitáció során elhangzó felvilágosító beszédeikben a NÉP győzelmének szükségességére hívják fel a, közfigyelmet. Ezért a győzelemért a NÉP fővárosi szervezete céltudatos program alapján indította meg a harcot. A NÉP fővárosi szervezetének vezető tagjai bizonyosra veszik, hogy az új törvényhatósági bizottságba a NÉP fog legnagyobb pártként bevonulni és ezzel át­veszi az irányító szerepet. Ezekről a győzelmi ki­látásokról, a NÉP fővárosi szervezetének célki­tűzéseiről, az új törvényhatósági bizottság legsürgő­sebb feladatairól és általában a városházi helyzet alakulásáról megkérdeztük a NÉP fővárosi szer­vezeteinek vezető tagjait, akiknek nyilatkozatait a következőkben közöljük: Bessenyey Séraó: — A főváros nyugalmának, fejlődésének és egészséges gazdasági életének az érdekei kívánják meg elsősorban azt, hogy a most előkészítés alatt társadalmi rétegződésének jövendőjét is. Azok, akik a nemzet egységét fel akarják építeni, tö­kéletesen tudatában vannak annak, hogy csak az alkotó munka lehet egy nagy világváros igazi kifejlődésének alapja. Nem jelszavak, nem pártküzdelmek, nem személyes csetepaték a jövő álmai, hanem az, hogy minden dolgozó kéznek jusson munka, mindenki, aki tagja en­nek a milliós város egyetemének, keresethez, megélhetéshez jusson. Amint azt a kormányzat országos vonatkozásban a birtokos osztállyal teszik, Budapest új kormányzatának, új veze­tésének kötelessége lesz ennek a városnak min­den termelő egyedét megmenteni és a mai vi­szonyokhoz mért szerény, de becsületes jólét­hez juttatni. Az igazságosság uralmának kell elkövetkeznie, elzért Jtüzd a Nemzeti Egység Pártja, ami azt jelenti, hogy a kapitalisztikus rendszer fenntartása mellett a magántulajdon tökéletes védelmével ugyan, de a javaknak és kereseteknek igazságosabb megosztását fogja megvalósítani a lehetőségek keretein belül. Ezeket a törekvéseket olyanoknak kell tekinte­nünk, amelyek tökéletesen egybe forraszthat­ják a nemzetet. Ezek azok az irányelvek, ezek azok az ideálok, amelyek kiölik az emberekből az irigységet, a testvérgyűlöletet, az egészseg- telen versenyt. És ezek azok, amelyek a békét, a szeretet, a munka után való vágyat és a tár­sadalom jövőjében való bizalmat megerősítik. álló községi választásokon a Nemzeti Egység pártja többséget kapjon vagy legalább is annyi mwndátumra tegyen szert, hogy ezzel Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának leg­nagyobb pártjaként vonulhasson be az új köz­gyűlésbe. Ügy a székesfőváros gazdasági életének irányítása tekintetében, mint a személyi kérdések rendezésénél is mindenkor érezhető volt az a hátrány, hogy a vezető pártok esetenként voltak kénytelenek paktumokat kötni és meg­egyezéseket létesíteni a mindenkori több­ség pillanatnyi megszerzése és biztosítása érdekében. Ezeknek az esetenkénti paktumoknak a következ­ménye volt azután az, hogy tgen sokszor nem az elhivatottság, a rátermettség és a szakszerűség döntött a különböző állásoknak a betöltésénél, ha­nem a pártpolitikai érdek. Remélem, hogy az a döntő többség, amellyel az ország a Nemzeti Egység zászlaja alá tömörült, hatást gyakorol a székesfőváros választóközönségére is és meg fogja adni a kormány pártjának azokat az eszkö­zöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a székesfőváros igazgatásának a területén a nyugodt fejlődés lehetőségét biztosít­hassuk. Nem kétséges, hogy komoly eredményeket csak erős többség érhet el, olyan többség, amely csele­kedeteiért száz százalékig vállalhatja a felelős­séget. Nincs kétségem afelől, hogy ez a községi Budapest képviselői a választás kilátásairól és a tör­vényhatóság első tennivalóiról

Next

/
Oldalképek
Tartalom