Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-08 / 19. szám

Budapest, 1985 május 8. 9 111111 .... Tf íwmp Jelentékeny nemzeti vagyon fekszik Budapest és az ország közúti hálózatában Áz állam tíz év alatt 7500 kilométer műutat épít A székesfőváros közreműködésével rendezett II. Magyar útügyi Kongresszus, és Kiállítás — amelynek programját előző számunkban már rész- létesen ismertettük — vasárnap délelőtt nyílott meg és kedden este ért véget. A kongresszuson nemcsak a fővárosi és az ország minden részéből felutazott szakemberek vettek részt, hanem igen szép számmal voltak külföldiek is. A Műegyetem aulájában tartott megnyitóülés után, amelyen Albrecht királyi herceg, a kongresszus fővédnöke mondott nagyszabású beszédet az útépítés nemzeti jelentőségéről, közlekedési, közgazdasági és idegen­forgalmi vonatkozásokban, a kiállítás megtekintése következett, amelyet az Iparcsarnok mögötti, úgy­nevezett kiscsarnokban rendeztek. Az útügyi ki­állítás a csarnok déli felén három részre tagozó­dott. Az első termet a kereskedelemügyi miniszté- térium, a második termet a főváros, a harmadik termet pedig a vállalkozók igen szép és tanulságos anyaga töltötte meg. A székesfőváros érdekes szemléltető módon mutatta be az útügyek fejlődését, a modern útépí­téseket stb. Az Iparcsarnok déli oldalán a székes- főváros több vállalkozóval minta-útszakaszokat építtetett. A legmodernebb útburkulatok: az acél­rostély, az acéllemez és az üveganyag mellett be­mutatásra kerültek a keramit, az aszfalt, a beton, a kátrány és a makadám-burkolatok. A nagysikerű kiállítás megrendezése Király Kálmán székesfővá­rosi tanácsnok szakértelmét dicséri, aki mellett Fiola Rezső dr. és Kempelen Ágost székesfővárosi műszaki főtanácsosok, az állam részéről pedig Benke István min. tanácsos és Lux Kálmán államvasúti igazgató, továbbá Elischer Pál műszaki tanácsos, vitéz Vásárhelyi Boldizsár és Gáli Imre mérnö­kök szereztek maguknak elismerésreméltó érdemet. A kongresszuson rendkívül tanulságos, magas­színvonalú és a laikusok számára is érdekes elő­adások hangzottak el. Laborfalvi Benke István min. tanácsos ismertette a magyar úthálózat idő­szerű kérdéseit. Érdekes volt előadásának az a ré­sze, amely beszámolt arról, hogy a magyar állami úthálózat jelenlegi hossza 4385 km, amelyből 1427 km-t a modem közúti forgalom igényeinek meg­felelően már átépítettek. 2958 km még makadám­út, amely nem teljesen kielégítő. Ez a hálózat a közúti közlekedés állandóan növekvő fontossága mellett nem csak az építés módja miatt, hanem azért sem megfelelő, mert egyrészt az állami út­hálózat az ország megcsonkítása folytán elvesz­tette korábbi egységét, másrészt pedig a hálózat kiegészítésére hivatott alsóbbrendű közutak nem űleszlcednek bele szervesen az úthálózat egyete­mébe, az országos közlekedés szempontjából. Az ország főközlekedési úthálózatából tehát hiányzik az egységes vonalvezetés és az a kiegészítési rendszer, amely a forgalmi, gazdasági és egyéb követelményeknek megfelel. Ezeknek a szempon­toknak a figyelembevátlével készült el az 1928-i forgalomszámlálás adatainak figyelembevételével most az új útépítési program, amely az állami úthálózat hosszát kereken 9000 km-en ál­lapította meg. Ebből 3900 km az elsőosztályú, 4500 km a II. osztályú és 1400 km a III. osztályú út. Ebből a 9000 km-böl már elkészült, vagy most épül, tehát még 7500 km úthálózat építése marad hátra, amelynek megvalósítása a mai árakkal számítva, hozzávetőleg 200 millió pengő beruházást igényel. Az építkezést 10 év alatt szándékoznak végrehaj­tani. Király Kálmán székesfővárosi tanácsnok, az xit- és csatornaépítési osztály vezetője a székes­főváros közelmúltban végzett 9 millió pengő ér­tékű szükségmunkájáról tartott nagyszabású elő­adást, amely szükségmunka nagy részét az utak és csatornák építésére és helyreállítására fordították. Király Kálmán többek között a következőket mon­dotta: — A székesfőváros tudatában van annak, hogy közegészségügyi és közforgalmi szempontból milyen fontos az út- és csatornahálózat fejlesztése és ezért hosszú idő óta évenkint többmillió pengőt fordított erre a célra. Az általános gazdasági vi­szonyok 1931-ben bekövetkezett kedvezőtlen ala­kulása arra késztette a főváros vezetőségét, hogy a kiadásokat redukálja. Így aztán a költségvetésben előirányzott út- és csatornaépítések elmaradtak. Csakhamar kitűnt azonban, hogy hosszabb időre sem a.z út, 'sem a csatorna- építést elodázni pem lehet. Másik döntő szempont volt a munkanélküliség fo­kozódása. Erre a törvényhatóság közgyűlése, hogy a bajon némileg segítsen, 9 millió pengőt engedé­lyezett út- és csatornaépítési szükségmunkák el­végzésére. Ezt a munkát 1932 őszén kezdték meg­ás két év alatt nagyjában be is fejezték. A rendel­kezésre álló 9 millió feléből főgyűjtőcsatornákat, két kisebb szivattyútelepet és sok mellékcsatornát építettek. A megmaradt 4 és félmillióból elsősor­ban a végleges burkolattal el nem látott fökivezetö utat építették ki ideiglenes makadám helyett, ba­zalt-, beton- vagy más modern, tartós és szilárd burkolattal. Kiépítettek, illetve rendbehcztak ren­A Budapesti Nemzetközi iVásár immár harmin­cadszor nyitotta meg kapuit az érdeklődő tömegek előtt, hogy bemutasa a magyar alkotóerő ragyogó termékeit. A legújabb jubiláns vásár az alkotások hangos szavával hirdeti, hogy a magyar mérnö­kök, iparosok, munkások felveszik a versenyt a vi­lág minden népével. A Budapesti Nemzetközi Vásár dicsőséges gazdagsága annál értékesebb*, mert a magyar iparnak tulajdonképpen nincsenek a messzi múltba visszanyúló hagyományai és hátrányt jelen­tenek a csonkaországban a természeti és gazdasági adottságok is, amelyek korlátokat állítanak például a nyersanyagellátás terén. Mindezek ellenére a ma­gyar ipar versenyképes, ötletes és állandóan fej­lődő, ami külön bizonysága annak a. vitalitásnak, amely a magyar népet mindenben díszíti. A Budapesti Nemzetközi Vásárra, amely im­már harmincadszor ad hajlékot a magyar iparnak, büszkén tekinthet fel mindenki, aki érzékeny és hiú a nemzet kincseire. Az idei vásár újból a meglepe­tés erejével hat, amely magával ragadja a nézőt és új ötletekre sarkalja a résztvevőket. A múlt év óta hatalmasam, megnőtt a kiállítók száma és tornyoso­don az értékek halmaza, amelyet az 1500 kiválo­gatott magyar iparos és kereskedő elhozott, hogy termésének javát megmutassa. Megújhodtak a pa- villonok külső formái és tökéletes korszerűségűk­ben hangsúlyozzák a reformoknak azt ,a szellemét, egyúttal pedig megmutatják, hogy a megújhodás egyet jelent az alkotással és a maradandó értékek termelésével. Ez a vásár a maga sokféleségével, rengeteg Made in Hungary jelzésű árujával első­rendűen gazdag ahhoz, hogy megnyugvással álla­pítsuk meg fejlettségünket, tudásunkat és élni- akarásunkat. Hetven holdon terül el a vásárváros, amely három évtizeddel ezelőtt kis falunak indult és azóta világvárossá fejlődött. Modern, nagyon cél­szerű é,s' mégis dekoratív a pavillonok és csar­A vásár sokezer látnivalóiról pontos képet raj­zolni szinte lehetetlen, az alábbi kiállítók gyártmá­nyaira mégis szükségesnek tartjuk az olvasók figyelmét felhívni: Halaman János asztalosárugyár (Budapest, III., Szöllö-utca 27) „Pompadour” nyugszéke nagy érdeklődést váltott ki a közönség (körében. Ez az ötletesen megszerkesztett bútordarab kényelmes karosszéket, hintaszéket és nyugágyat egyesít és az abban pihenő egyén minden külön segítség nél­kül, automatikusan változtathatja ülő- vagy fekvő- helyzetét. A Halaman-féle asztalosárugyár ezt a legújabb szabadalmát a mai viszonyokhoz mérten olyan olcsó árakon szabta meg, hogy a kevésbé te­hetős közönség számára sem jelent nagy áldozatot. A Pompadour-nyugszék komoly sikere a magyar bútoriparnak és mindenben indokolt az az érdeklő­dés, amellyel a vásár közönsége ezt a találmányt ál­landóan megfigyeli. Gergye József festékszóró berendezések üzeme (Budapest, VIII., József-utca 29) különböző új- rendszerű festékszórókkal jelentkezett a kiállításon. Litográfusoknak, plakáttervezöknek, grafikusok­nak, iparművészeknek, szobafestőknek, keramiku­soknak, üvegfestöknek egyaránt nélkülözhetetlenek geteg kisebbforgalmú útvonalat is. A végrehajtott út- és csatornaépítések révén a főváros út- és csa­tornahálózatának értéke, beleértve a szivattyú- telepeket, kereken kétszázmillió pengőre emelke­dett. Király Kálmán nagysikerű előadása után Koltay Mátyás vezérigazgató, az utak nemzetközi vonatkozásáról tartott előadást, majd Schiffer Miksa, a Magánmérnökök Országos Egyesületének elnöke beszélt. Kedden délelőtt folytatták a tudo­mányos előadásokat. Az útügyi kiállításon résztvevő intézmények és vállalatok, amelyek a kiállítás anyagát szolgáltatták és a mintautakat építették, a következők: Magyar Kerámiai Gyár R.-T., Shell Kőolaj R.-T., Magyar Asphalt R.-T., Magyar Wayss és Freytag R.-T., Magyar Általános ütépítö R.-T., Palatínus Építő R.-T., Levit Aszfalt és Kátrány Vegyitermékgyár, Fábián, Somogyi és György épí­tési vállalkozók, Szobi Kőbánya R.-T., Inóci Kő­bánya és Ipartelepek R.-T., Frank-féle visegrádi kőbánya, Magyar ütépítési R.-T., Magyar kir. Ál­lami, Vas-, Acél- és Gépgyárak, Magyar Gazdasági és Kisvasúti R.-T., Danubia Műszaki Vállaltot, Egercsehi Köszénbánya, és Portlandcementgyár, Gróf Wenckheim József Nagyoroszi uradalmi bá­nyája, Köszénbánya és Téglagyár Társulat, Rima- murány-Salgótarjáni R.-T., László és Blum, Helfen- stein Károly kövezőmester, Zalahalá.pi Bazaltbánya R.-T., Somosköi Bazaltbánya R.-T., Biehn János, Neophalt Iparvállalat, Nagybátony-üjlaki Egyesült Iparművek, Posnansky és Strelitz R.-T., Kiss J. Jenő építési vállalkozó, Badacsonyi Bazaltbánya R.-T. nokok megjelenése. Hatalmas csarnokban kapott otthont a magyar textilipar, ahol a legfinomabb selyemárutói a legolcsóbb pamutig látható a ma­gyar ipar mindenfajta terméke. A külföldi nem­zetek csoportjában a balti államok épülete kelt feltűnést. Rendkívül szemléltető a magyar gyár­ipari reklámtorony, amely a magyar gyáripar utolsó tízéves fejlődéséről számol be. Az olasz, osztrák, brazíliai pavillonok a maguk sajátos termékeikkel keltenek általános feltűnést. Az Iparcsarnok előtt egykiloiméteres hosszúságú mintautak húzódnak gumiból, acélból, köböl és üvegből. Mögöttük csoportosulnak a legfinomabb és legdrágább árucikkek, továbbá a gépszörnye­tegek, majd aa élelmiszerek mindent elárasztó, hatalmas* tömegei. Mindent együttvéve, a buda­pesti Nemzetközi Vásár magában egyesíti a huszadik század csodáit és minden csoda a ma­gyar ötlet és tudás bizonyítéka. A megnyitáson Horthy Miklós kormányzót, aki a felesége kíséretében jelent meg, a vásár ve­zetősége: Éber Antal elnök, Chorin Ferenc társ­elnök, Vértes Emil, a vásár alelnöke és Hollósy István igazgató fogadták. Bornemisza Géza keres­kedelmi miniszter üdvözölte az államfőt és lendüle­tes beszédben mutatott rá a magyar ipar és keres­kedelem nagyszerű fejlődésére. Mint a magyar ipar és kereskedelem első szolgája, büszkén jelentette, bogy a magyar nemzet nem félkarú óriás többé és iparával, kereskedelmével méltó versenytársa a nagy nemzeteknek. A kormányzó ezután meg­adta az engedélyt a vásár megnyitására és meg­tekintette az egész kiállítást, majd a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Kifejezte megelégedését a váslár vezetőségének és hangoz­tatta, hogy a látottak büszkeséggel töltik el, mert I a magyar ipar valóban teljes vértezettel illusztrálta I lendületes felfeléivelését. a különböző méretű Gergye-féle festékszórók, amelyek megkönnyítik a munka precíz és gyors lefolytatását, amellett rendkívül olcsóak. A kiállí­tás közönsége nagy tetszéssel fogadta az új ma­gyar találmányt. Fekete János (Budapest, VI., Andrássy-út 8.) bemutatta a kiállításon a „Túrán” szénsavval mű­ködő és szénsavgázt fejlesztő porol tó-tüzoltókészij- lékét. amelynek rendkívüli előnye, hogy univerzális hatással az összes előfordulható tüzeket tökéletesen és gyorsan oltja. Ezek a készülékek valóban nélkü­lözhetetlenek háztartásokban, üzletekben, raktá­rakban, hivatalokban, múzeumokban, vasútakcn, laktanyákban, gyárában, szállodákban és minden­féle motoros jármüveknél. A Túrán tüzoltókészü- lékek sokoldalúsága mellett rendkívül olcsóak és ily módon mindenütt könnyen üzembehelyezhetök. Kövesi József ezüstárugyára (Budapest, IV., Reáltanoda-utca 3 6) megkapóan finom kivitelű mü­vekkel mutatja be sokoldalúságát és művészi érzé­két. Kövesi József, aki Magyarország koszorús mestere, (ezúttal is pompás tálak, tálcák, kávé- és teakészletek, kenyérkosarak, gyümölcstálak, cukor- és dohányszelencék, dohányzó- és likörkészletek, versenydíjak és evőeszközök, ezüstből faragott gyö­Kekor dtelf esi tménny el ünnepli a B. N.V. 30 éves fubiláris esztendeiét A csodás látványosságok nemzetközi vonatkozásban is feltűnést keltenek Barangolás a mesevárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom