Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-08 / 19. szám

Budapest, 1935 május 8. yämßa&JiteMP 7 Hajdúszoboszlón a Segítő-Alap üdülőtelepet szándékozik létesíteni Erélyesen megcáfolják a gyógyfürdő megvásárlásának hírét A közelmúlt napokban az a hír terjedt el a vá­rosházán, hogy a főváros megvásárolja a hajduszo- boszlói gyógyfürdőt, melynek csodás hatású és való­ban egyedülálló gyógyvizeit csak Ids részben és egé­szen kezdetleges módon használja ki az ottani ér­dekeltség. A hír valószínűségét fokozta az a körül­mény, hogy csütörtökön a Fővárosi Alkalmazottak Segítő Alapjának több vezetőségi tagja, továbbá Liber Endre alpolgármester és dorogi Farkas Ákos dr., az elnöki osztály vezetője és Dulácska Jenő, a Segítő Alap igazgatója tényleg Hajdúszoboszlóra utaztak. ÜBER ENDRE alpolgármesterhez, a Segítő Alap intéző bizottságának elnökéhez: van-e valami alapja a fürdövásárlási híreknek és a Segítő Alap, vagy a főváros folytat-e vételtárgyalásokat a hajduszoboszlói fürdöérdekeltséggel ? — Ezt a leghatározottabban megcáfolhatom — válaszolta az alpolgármester, — semmiféle fürdővásárlásról szó sincs. Ellenben tényleg igaz, hogy a fővárosi alkalmazot­tak szociális és egészségügyi gondozását ellátó Se­gítő Alap igazgatójával és Farkas Ákos tanácsnok­kal megtekintettük a szoboszlói gyógyfürdőt és gyógyforrásokat, továbbá szó lehet arról is, hogy ezt a fürdőt is be­sorolja az intézmény azon gyógyhelyek közé, ahová tagjait kezelésre küldi. Döntés azonban még ilyen irányban sincs, ez az igaz­gatóság feladata lesz. — Amennyiben az előfeltételek tisztázva lesz­nek, a segítő alap vezetősége azokat a betegeit kül­dené Hajdúszoboszlóra, akiknek e csodálatos erejű és összetétetü, 75 fokos víz gyógyító hatására szük­ségük lesz. Azt ugyanis a szakemberek már hatá­rozottan megállapították, hogy ezek a gyógyforrások semmiképen sem azonos összetételűek és hatásúak a mi nagyszerű budai thermálvizeinkkel. Egyelőre tehát csupán annyiról van szó, hogy a segitőalap betegeket küld Szoboszlóra és gondosko­dik megfelelő elhelyezésükről. A Segítő Alap gyógytelepeinek decentralizá­ciójáról az igazgatóság egyik tagja így nyilat­kozott a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Semmi kivetni valót sem lehetne találni ab­ban sem, ha a fővárosi alkalmazottak Segítő Alapja vidéken, a jelen esetben Hajdúszoboszlón tagjai szá­mára létesítene gyógyhelyet. Kenese ellen sem volt és nincs ma sem kifogása senkinek, sőt a főváros büszke lehet arra, hogy megte­remtette a Magyar Tenger legmodernebb üdülőtelepét és ezzel példát mutatott, mi­lyen irányban kell haladni a Balaton fej­lesztésének. Szó sincs a szoboszlói források, vagy a fürdő meg­vásárlásáról, ellenben csak helyeselni lehet az olyan gondolatot, ha külföldi gyógyfürdők helyett, itthon keres a főváros hasonló, vagy jobb hatású gyógy­helyet betegeinek. Ha tényleg erről van szó, nem is maradhatna el egy kisebb, panziószerű épület léte­sítése, amelynek fürdőszobáiba bevezetnék a gyógy­vizet és ezzel téli-nyári kúrákra alkalmassá tennék a fürdőt, ahol eddig csak nyáron lehetett a gyógy­vizet használni. A hajduszoboszlói utazás most csak egyszerű tanulmányút volt, amelynek tapasztalatai­ról majd beszámolnak az intézmény vezetőségének. A Segitőalap egyébként nemcsak Hajdúszoboszlón akar gondoskodni tagjai megfelelő elhelyezéséről, hanem szó van arról is, hogy a gyógykezelésre szo­ruló tagok számára Balatonfüreden, Harkányban és Hévizén is létesítenek kisebb üdülő- és gyógyottho- nokat. Reuma-kórház a Fehér sas-téri iskola átalakított épületében Szendy Károly polgármester elrendelte a tabáni gyógyforrások felkutatását A lebontott Tabán helyén elterülő, közel 100 holdnyi pusztaságon hetek óta serényen és szaka­datlanul dolgoznak a főváros munkásai és kerté­szei, hogy minél hamarabb eltüntessék a hely mostani sivárságát és megvalósítsák azt a pom­pás, hatalmas parkot, amelyet Morbitzer Dezső, a főváros kertészeti igazgatója álmodott a Tabán helyére. A munka ezidöszerint a Palota-tér irá­nyában folyik, hogy a királyi várból nyíló kietlen képet mielőbb megváltoztassák. Már eddig is több, mint 10.000 rózsatőt ültet­tek el, óriási területeket vetettek be fűmaggal, de folya­matban van a fák és a bokrok ültetése is. A mun­kálatokat sajnálatosan késlelteti a hideg időjárás. Mostmár azonban hamarosan zöldbeborul a haj­dani Tabán nagy része s ezzel eltűnik a mai le­hangoló pusztaság. A főváros vezetősége sürgősen hozzá akar fogni a Döbrentei-téri park bővítésé­hez is, miután az ott lebontott házak helyén ha­sonlóan sivár és rendezetlen területek éktelenked­nek az idegenektől látogatott főútvonalak és gyógyforrások közvetlen közelében. A Tabán rendezésének végleges kialakítását jelentékenyen késleltette a Rácz-fürdő megvásár­lása körül keletkezett bonyodalom is. A főváros a múlt esztendőben, mint ismeretes, megvásárolta ezt az öreg fürdőt, főképpen azért, hogy szabad kezet nyerjen a Tabánban a további forráskuta­tásokhoz. A fennálló törvényes rendelkezések sze­rint ugyanis a magántulajdonban lévő fürdő ez- ideig joggal tiltakozhatott a főváros forráskutatá­sai ellen, mert a Rudas-fürdő és a Rácz-fürdő forrásainak védett területe közös volt. Emiatt számtalan ' bonyodalom keletkezett, legutóbb a közelmúltban, a Juventus- és az AffiZo-források feltárása idején. Tulajdonképpen az ekkor támadt viták adták a végső impulzust a fővárosnak ah­hoz az elhatározásához, hogy a szabad rendelkezési jogot még áldozatok árán is megszerezze és biztosítsa. A Rácz-fürdő átvétele azonban a közgyűlés hatá­rozata s a kormány jóváhagyása ellenére, mai­napig sem történhetett meg, mert az objektum­nak több, minti 20 tulajdonosa volt, ezek közül több kiskorú és több külföldi. Árvaszéki beavat­kozásokra is volt szükség, úgy, hogy a tiszti ügyészség csak hónapokig tartó kemény munká­val tudta kibogozni ennek a vételi ügyletnek bo­nyodalmas, kusza szálait. A Fővárosi Hírlap mun­katársa BEAVATOTT HELYRŐL származó értesülése szerint a végleges aláírás és az átvétel e héten megtörténik, utána nyomban dönt a fő­város vezetősége atekintetben, hogy mi legyen a fürdő további sorsa. Értesülésünk szerint a szakemberek felfogása az, hogy a Rácz-fürdöt fenntartani nem érdemes. Ahhoz, hogy jövedelmezővé tegyék és gyógyfürdő nívójára emeljék, több mint százezer pengő be­fektetésre lenne szükség, annál is inkább, mert még a fürdő lepedői és hasonló felszerelései is annyira leromlott állapotban vannak, hogy belő­lük úgyszólván egyetlen darab sem ép. Legszim­patikusabb és leggazdaságosabb megoldásnak az látszik, hogy a fürdőt lebontják, a középső kupolás rész kivételével, ahol ivócsarnokot vagy kisebb fürdömúzeumot lehet majd berendezni. Az épületnek ez á része ugyanis több százéves, műemlék. * A balneológiái kongresszus múltheti megnyitó ülésén, — mint annak idején megírtuk, — Szendy Károly polgármester határozott formában beje­lentette, hogy a főváros vezetősége a legrövidebb időn belül meg akarja valósítani a reuma-kórhá­zat, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy Budapest, világhírű gyógyforrásaihoz méltóan, nemzetközi fürdöcentrum és egyúttal a reuma­kutatás centruma is lehessen. Az illetékesek so­rozatos megbeszéléseket tartottak arról, hQgyan épüljön meg a reuma-kórház. Alkalmas megoldás­nak kínálkozott a Gell ért-szálló tulajdonában lévő szomszédos telek, amelynek a Horthy Miklós-út- ról is van bejárata, továbbá a Császár-fürdő mel­letti ingatlan, ahol az a szükséglakásul szolgáló barakk áll, amelyet júniusra bontanak le a ható­ságok. Mindakettő alkalmas is a tervezett reuma­kórház elhelyezésére, a föprobléma az, honnan tudná előteremteni a főváros az intézmény létesí­téséhez szükséges minimálisan 2 millió pengőt. Ezért újra előtérbe került a Fehérsas-téri iskola átalakításának és reuma-kórházként való felhasználásának lehetősége. — A Fehérsas-téri iskola ellen — mondotta informátorunk —■ az egyik főkifogás az, hogy stílusával és hatalmas méreteivel sehogyan sem illeszkednék bele a parkszerű tabáni fürdővárosba. Ez azonban nem megoldhatatlan kérdés. A szak­emberek megállapították, hogy az épületet igen könnyen és aránylag kevés költséggel lehetne át­alakítani kifogástalan fürdőkórházzá. Az elgondo­lás az, hogy az épületről egy emeletet lebontanak s tető helyett lapos tetőterrasz kerül az emeletek fölé. Az épület külső stílusát is átformálják, úgy, hogy nyugodt vonalaival, egységes, síma felületeivel és a falak színével harmónikusayi alkalmazkodjék a környezethez. A termeket, amelyek egészségesek, naposak, világosak, csupán linoleumpadlóval kel­lene borítani s jutna elég hely a laboratóriumok­nak, kezelöhelyiségeknek, különszobáknak, irodák­nak, gazdasági helyiségeknek is. óriási előny, hogy az épület centrális fekvésű, teljesen jókar- ban van, rendelkezésre áll egy kifogástalan álla­potban lévő központi fütő és melegvizet szolgál­tató berendezés, amelyek mind olyan körülmények, amelyek mellett egyszerűen elsiklani nem lehet. Legkisebb akadály az épület mai stílusa. A mo­dern építészet számtalan bravúrjáról tudunk, ami­kor a legöregebb épületeket külsőleg és belsőleg tetszésszerinti, legmodernebb módon formálták át. A Fehérsas-téri iskola felhasználásával néhány százezer pengő áldozat árán meg­valósulhatna, aránylag igen rövid időn belül a reuma-kórház és tudományos ku­tató intézet, amelyet budapesti tartózkodásakor Breemen professzor, hollandi orvostanár, a nemzetközi reumakutatás egyik világhírű szaktekintélye any- nyira sürgetett. A Rácz-fürdő közeli napokban történő átvétele után nyomban megkezdik a Tabán hydrológiai felkutatását is. Szendy Károly polgármester ki­adta a rendeletét a Tabán egész területének a próbafúrásokkal váló felkutatására. A főváros a kutatásokat PáAXvy-Vajna Ferenc fögeológus, m. kir. bányafötanácsos és Vendl Aladár dr. profesz- szor, a Műegyetem geológiai tanszékének vezetője szakvéleményei nyomán hajtja végre. A szakértők szerint a Tabán hydrológiai viszonyainak tisztá­zása és az ott feltárható thermálvizek megállapí­tása céljából hat, körülbelül 200 méter mélységű kutató fúrásokra van szükség. De ugyanilyen ér­telemben nyilatkozott Horusiczky Henrik dr., a m. kir. Földtani Intézet ny. igazgatója is. Ezeknek a kutató forrásoknak a költsége mintegy 40.000 pengőre rúg. Miután az idei költ­ségvetésben erre a célra fedezet nincs, ezért egy­előre csak két mélyebb, mintegy 200 méter és négy kisebb, kb. 50—60 méter mélységű próba­fúrás végrehajtását rendelte el a polgármester. Ez a munka 18.000 pengőbe kerül. Az első próbafúrást — mondotta informáto­runk, — az egykori Fehérsas-téren, az iskolaépü­let közvetlen közelében hajtják végre és az itt szerzett geológiai és hydrológiai eredményektől teszik függővé a további fúrások helyeit. Valószínű, hogy a Vár-bazárnál és a Palota-téren is végeznek egy-egy próbafúrást. Ezeket a tudo- mányosjellegü kutatásokat a főváros házilag vé­gezteti el és reméli, hogy mire a Rudas-fürdő át­építése megindul, már az eredmények nagyrésze rendelkezésre áll. A fúrások befejezése után fogják kijelölni annak a nagy tranzverzális útvonalnak végleges irányát, amely a Döbrentei-térből fog kiindulni és a leendő fürdőváros főútvonala lesz. ALAPÍTÁSI ÉV: 1868, — ........ kocsigyár!© Bu dapest, VII., Kisdiófa-utca 5. ss ■ TeSefon hivó: 40-0-57. ---­Ké szítek mindenfajta köt­és négykerekű kézikocsit, melyek a Budapesti Nemzetközi Vásáron is megtekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom