Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-01 / 18. szám
9 Budapest, 1935 május 1. Legmagasabb elismerés gazdasági érdemekért Balogh Elemér, Madarassy-Bech Marcell és Vida Jenő kitüntetése A legnagyobb kitüntetés dísze sugárzott az elmúlt napokban a magyar gazdasági élet három oszlopos tagjára: a Kormányzó az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta, almási Balogh Memérnek, a Hangya Szövetkezet elnökének, Vida Jenőnek, a Magyar Általános Köszénbánya vezér- igazgatójának és Madarassy-Beck Marcell bárónak, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank elnök- vezérigazgatójának. A három új kegyelmes úr dísze és büszkesége annak a magyar gazdasági életnek, amelynek a fejlesztéséért és naggyátételéért a kitüntetettek odaadó é9 fáradhatatlan munkát áldoztak. Ha végignézzük a magyar gazdasági élet e vezéralakjainak pályafutását, akkor azt látjuk, hogy mindhúrom az ernyedetlen kötelességteljesítés jegyében indult és jutottak a legmagasabb -pozícióig. ALMASI BALOGH ELEMÉR DK. a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál kezdte hivatalnoki pályáját. A magyar szövetkezeti mozgalom vezérének, Károlyi Sándor grófnak a figyelme ráterelödött a fiatal Balogh Elemérre, akit felhívott arra, hogy legyen munkatársa a hazai szövetkezeti hálózat kiépítésében. Balogh Elemér a, magyar gazdaszövetség keretén belül alakult Hangya Szövetkezet megszervezését vállalta és működése nyomán néhány hét alatt már 30 szövetkezet működött a Hangya kötelékében. Nem sokkal később a Hangya ügyvezető igazgatójává nevezték ki, megalapította a Hangya raktárházat, majd tervei szerint kiépült a Hangya Ipari Rt., amely azóta is tömegfogyasztási cikkekkel látja el az egész országot. A főváros ellátása érdekében később megszervezte a Háztartás fogyasztási szövetkezetei, majd a külföldi kapcsolatok helyreállítása érdekében résztvett a Future.i alapításában. Kezdeményezésére alakult a Közgazdaságtudományi Egyetem, amely később elismerése jeléül tiszteletbeli doktorrá avatta. Gazdasági főtanácsos, a Felsöház örökös tagja, a Külkereskedelmi Tanács elnöke és természetesen legfőbb irányítója a Hangya Szövetkezetnek. VIDA JENŐ felsőházi tag, a Magyar Általános Köszénbánya vezérigazgatója, a Leipziger szeszgyár gyakornoka volt és munkásságának első hónapjaiban már megszervezte a magyar szesziparnak a keleti piacot. Nem sokkal később meghívást kapott a MÁV-hoz, Az áruházi kérdés megoldása változatlanul ig- i gatja a tisztességesen küzködö kereskedők tízezreit, | akik nagyon jól látják, hogy exisztenciájuk további sorsa az áruházak tevékenységének megfelelő visz- sza,szőri fásától függ. A Fővárosi Hírlap esztendők óta folytatja közérdekű hadakozását az áruházak ellen és a kereskedői érdekképviseletekkel együttesen kivívta azt az eredményt, hogy elkészült az áruházak működésének korlátozásáról szóló kereskedelmi miniszteri rendelettervezet. Az életbeléptetés még hátra van, ez a késedelem azonban pillanatra sem ébresztheti az áruházakban azt a hiú ábrándot, hogy a kérdés feledésbe ment és nyugodtan folytathatják értékromboló műveleteiket. A kormány minden oldalról tájékozódott és a lefolytatott vizsgálatok megerősítették azt a tényt, hogy a budapesti kereskedők mértéktelen leromlásának oka az áruházak kíméletlen verseny manővereivel indokolható. Nincsen olyan szakmai árucikk, amely ne sorakozna fel az áruházak és az áláruházak pultjai mögött és nincsen olyan kereskedő, aki ne érezné, hogy az áruházak ilyformán mindegyikük exisztenciája ellen dolgozik. Az áruházak ravasz beosztással minden szakmát szerepeltetnek bizonyos olcsó és reklámárusítás keretében és ezzel elérik, hogy a közönség időszakonként teljesen figyelmen kívül hagyja a szakmabeli kereskedőket. Az áruházak számítása bármilyen ravasz, mégis egyszerű: az egyik napon olcsóbban árusítja például a cipőt, csakhogy az olcsóság köpenye alatt becsalogatott vevőt más cikk vásárlására is csábítsa. Állandóan változnak a leltári tárgyak, a különböző kiárusítások és hangzatos elnevezésű szezonvásá- rok propagandái és a vevőközönség mindenképpen áruval megrakottan jön ki az áruház, kapujából. amely akkor kezdte európai hírű tatai szánbányászati üzemét. Gyors ütemben haladt előre ennél a nagy vállalatnál és a háború előtt már vezérigazgatói tevékenységet fejtett ki. Több mint két évtizede nyugszik Vida Jenő vállain a hatalmas vállalat, valamint a hozzákapcsolódó más iparvállalatok vezetése. Meghonosította a karbidgyártást és kezdeményezte az ipari robbantóanyagok, a porcellán, a kőedény és a bauxit-cement belföldi előállítását. Üzemei ma Magyarország széntermelésének 35 százalékát, mésztermelésének 50 százalékát, cementtermelésének 60 százalékát végzik. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett a háborúban, a fclsö- gallai cementgyár építésével, úgy hogy az üzem a hadvezetés érdekeinek szolgálatára állhatott. Humánus' érzülete az alkalmazottak és munkások, számtalan szociális intézményét hívta életre és közben folyton terjesztette a vállalat érdekeltségét. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagja, a Bauxit Trust elnöke, gazdasági főtanácsos, felsőházi tag és számos széntermelésből élő nagjdíözság díszpolgára. Elnöke a Magyar Bánya- és Kohóvállodatok Egyesületének, a Cementgyárak és Mészégetők Országos Szövetségének, a Gyosz-nak és a Magyar Kémikusok Egyesületének. Báró madaras! MADARASSY-BECK MARCEL DR. pályáját végig a Leszámitolóbank kötelékében futotta meg. Mint fiatal tisztviselő megszervezte az intézet jelzálogosztályát, nem sokkal később az agrárhitel ellátá,s terén jutott vezető szerephez, később az intézet igazgatója, majd vezérigazgatója lett. A Leszámitolóbank, illetve Madarassy-Beck Marcel üzleti politikája a régi tradíciókon nyugszik, követi atyjának, Madarassy-Beck Miksának hagyományait, aki mindig az óvatos, körültekintő és szolid üzleti felfogásáét tartotta szemelött. Hallatlan méretű tevékenységet fejt ki a közgazdaság területén. Főtanácsosa a Magyar Nemzeti Banknak, helyet foglal a Pénzintézeti Központ vezetőségében, elnöke a budapesti Giro és Pénztár egyletnek, igazgatósági tagja a Magyar Investment Rt.-nak, a Külkereskedelmi Intézetnek, a Zentral-Europäische Länder- banknak és a Banque des Pays de VEurope Centrale-nak. Gazdasági életünk valódi alkotóerői jutottak méltán megérdemelt elismerő kitüntetéshez és az őszinte öröm, ami gazdasági körökben megnyilvánult, hűséges képet mutat a kitüntetettek iránt élő osztatlan tiszteletről. Nem bánják az áruházak, ha egyes cikkekre ráfizetnek, mert a. másikon úgyis nyerészkednek, az egyiket olcsón adják, a másikon pedig annyit keresnek, hogy bőven kárpótolják magukat. Ez a tulajdonképpeni álolcsóság megtéveszti a közönséget, amely nem jár jobban, mintha a megszokott szakmabeli kereskedőnél vásárolja azt az árut, amit a kereskedő szavatossággal és lelkiismeretességgel tesz eléje. Külön bűne az áruházaknak, hogy kisajátították a vendéglátó ipart ás ma alig van áruház, amely az élelmiszerárusításon túlmenően nem rendezkedett volna be ebéd és uzsonna kiszolgálására. A kereskedőkön kívül tehát az élelmiszerárusok, a vendéglők és kávéházak is részesei az áruházi verseny minden lesujtottságának és há ezek most panaszkodnak és segítséget kérnek, úgy a kormány valóban nem tehet mást, minthogy energikus gesztussal megfegyelmezi az áruházakat. Értesülésünk szerint Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter mindvégig állja azt, amit a Fővárosi Hírlap egyik utóbbi számában az áruházi problémáról bejelentett. A kereskedelmi miniszter a kereskedői érdekek védelmét tartja szemelött és nemcsak, hogy teljes egészében végrehajtja a rendelettervezetet, hanem azt bizonyos tekintetek érdekében jelentékenyen megszigorítja. Az áruházak működésének korlátozásáról szóló rendelet tehát megváltozik, még pedig olyan értelemben, hogy az a kereskedelem jogos érdekeit fogja még biztosabb szankciókkal körülbástyázni. A rendelet e pillanatban tehát átdolgozás alatt all és a miniszter felfogásának megfelelően, —- amint erről a kereskedelmi miniszter közvetlen környezetéből értesülünk, — szeptemberben feltétlenül életbelép. i gieiyzeí javulás a bízíosí- lási üzlet területén Az önsegélyző biztosítási alakulatok alkonya Április 30-án, kedden tartotta a Biztosító Inté- i zetek Országos Szövetsége Gergely Tódor gazdasági főtanácsos elnöklésével idei közgyűlését, amelyen részletesen beszámoltak úgy a biztosítási szakma múltévi helyzetéről, mint az érdekképviseletnek lefolytatott tevékenységéről. Kutasi Elemér dr. igazgató előterjesztette a Biosz évi jelentését, amely megállapítja, hogy a biztosítási üzlet helyzete az előző évekhez képest bizonyos javulást mutat. A díjbevételek állandóan lefelé irányuló tendenciája megszűnt, sót néhány ágazatban szerény díjszaporulat is mutatkozik. Ezzel szemben a tűz- és jégbiztosítási ágazatokban a díjbevétel csökkenése tovább folytatódik. A BIOSz jelentésében beszámol arról az eredményes intervenciójáról is, amely beszüntette az utóbbi években tömegesen alakult kormányhatósági engedély nélkül működő kisebb szervek működését. A BIOSz előterjesztéseinek eredményeként a belügyminisztérium rendeletet adott ki, amely szerint ezek az önsegélyző alakulatok az egyesületi jogszabályok hatálya alá helyeztetnek és címükben a biztosító elnevezést nem használhatják. A középiskolai tanterv reformjával kapcsolatban a BIOSz lépéseket tett a kultuszminisztériumnál, hogy az új tanterv által kötelezöleg előírt gazdasági ismeretek tanítása keretében a biztosítás alapismeretei is kellő oktatásban részesüljenek. Külön fejezetet szentel a jelentés az életbizto- s-ítással kapcsolatos kérdéseknek, közöttük az idegen valuta számolási értékének kötött biztosítások beszüntetéséről. E mellett számos argumentum, elsősorban a pengő belső vásárlóerejének szilárdsága szól, ugyanakkor, amikor a legszilárdabbnak hitt külföldi pénznemek értékében egymásután nagyarányú eltolódások állanak be. Az elmúlt évben az egyes társaságok még nem tudtak megegyezni ennek a kérdésnek végleges rendezésében, azonban elvben már megállapodtak abban, hogy az idegen valutákban kötött életbiztosításokat lehetőség szerint csökkentsék. Az életbiztosítási üzletág fejlődésének előmozdítását célozta a BIOSz-nak a pénzügyminiszterhez felterjesztett az a kérése, hogy az életbiztosítási díjakra fordított jövedelem évi 600.— pengő erejéig a jövedelemadó alól mentesíttessék. Ez a kérdés a készülő új adókódexben nyer majd megfelelő szabályozást. Minthogy Rainer Mihály alelnök visszavonult helyébe alelnöknek egyhangúlag Lugos Jánost, á Generali vezérigazgatóját választották meg. Ünnepi haaguia! a IÍ0E közgyűléséi Önöknek Éjül Hegedűs LM! választanát meg A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete az elmúlt szombaton tartotta évi rendes közgyűlését Hegedűs Lóránt dr. elnöklésével. Hegedűs Lóránt üdvözölte Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert, Imrédy Bélát, a Nemzeti Bank elnökéi, Lénk Adolf vezér- igazgatóhelyettest, Korányi Frigyes bárót, a PK elnökét, Balogh Jenő volt igazságügyminisztert, a Tudományos Akadémia képviselőjét, Jakab Oszkár államtitkárt, Iklódy-Szabó Andor miniszteri osztályfőnököt, Pásztor Miksát, a PK. vezérigazgatóját, aki éppen a, mai napon vonult nyugalomba, továbbá angol nyelven Royal Tylert, a Nemzetek Szövetsége képviselőjét s H. J. Brucet, a Nemzeti Bang tanácsadóját. Az üdvözlések után Hegedűs Lóránt Popovits Sándorról, a Magyar Nemzeti Bank nagynevű elnökéről tartott emlékbeszédet, amit a közgyűlés közönsége mély meghatottsággal hallgatott végig. Az évi jelentések és a különböző számadások elfogadása után a közgyűlés elismerését és köszönetét nyilvánította Kresz Károly dr.-nak és Nyulászy János dr.- nak, a TeBE igazgatóinak, Nyári Pál dr. igazgató- helyettesnek, Görög Frigyes dr. előadónak, Jármay Pál dr. főtitkárnak és Németiig Kálmánnak. Ezután Fleissig Sándor, az Angol-Magyar Bank alelnök-vezérigazgatója tartotta meg előadását, amelyben érdekesen foglalkozott azzal, hogy a nagyközönség érdeldődését fel kell kelteni a pénzvilág szervezeteire. Nagyhatású előadásában azt fejtegette, hogy nincsen rejtegetni való, sőt a munka első és legfontosabb feltétele a vüágosság, a. napfény és a mindenkor bevált megértő, magyar józan ész. A napirend utolsó pontja az elnökválasztás volt. Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke méltatta Hegedűs Lóránt nagy érdemeit és indítványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel újból Hegedűs Lóránt dr.-t választotta meg elnöknek. Hegedűs Lóránt megköszönte a választást és köszönetét mondott a végrehajtóbizottságnak és annak elnökének, Weiss Fülöpnek a TÉBE vezetőségével való együtthaladó munkásságáért, amely azt eredményezte, hogy a magyar hitelélet számos problémáját sikerült közmegnyugvásra megoldani. S&epíem&ziPihen élet kelép házak üzleti működésének tozásáról széló szaúdiypend
