Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-01 / 18. szám

Budapest, 1935 május 1. 4 Megvalósulás előterében a reuma-kórház Szemty Károly polgármester nagyfontosságú bejelentése a balneológiái kongresszuson Pénteken délelőtt nyílt meg a Gellért-szálló dísztermében az Országos Balneológiái Egyesület idei, háromnapos kongresszusa. A kongresszus megnyitó ülésén Szendy Károly polgármester az egybesereglett hazai és külföldi balneológusok előtt nagyszabású előadást tartott „Budapest füi'döváros jövőjéről”. A polgármester előadásának legfonto­sabb és legkiemelkedőbb momentuma az a bejelen­tés volt, amely szerint a főváros a legkomolyabban foglalkozik a reumakórház létesítésével és azt a leg­rövidebb időn belül megvalósítja. Szendy Károly polgármester többek között a következőket mondotta:-— Budapest fürdőváros gondolata ma már nem álomkép, hanem reális gazdasági és városfejlesztési program, emellett pedig fontos nemzeti érdele. A mai komoly időkben elérhetetlen célokat nem ker­gethetünk, de a munka megindításával késlekednünk nem szabad. — Gyógyforrásaink, ha nem is csodavizek, győgyérték tekintetében bátran felvehetik a ver­senyt az elismert külföldi világfürdők thermálvizei- vel. A legelső balneológiái tekintélyek, mint Fores- cue Fox, Dietrich, Strasser, Mazaran, Mache és több más orvosi kiválóság megállapította, hogy gyógyforrásaink kimeríthetetlen bősége, továbbá az a körülménye, hogy a gyógyvizek mellett a nagy­város magas kultúrája, az elsőrendű egyetemi kli­nikák egész sora, a legképzettebb orvosi kar, magas színvonalú közegészségügyi intézmények állanak a betegek rendelkezésére, Budapestnek az elismert, híres külföldi gyógyfürdők között is különleges helyzetet biztosítanak. A legutóbbi napokban itt járt Dr. Van Bremen, a nemzetközi rheiunaellenes liga főtitkára és meg­szervezője, ismételten kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy Budapest egy fürdökórház és kutatóinté­zet felállításával, nagyszerű fürdőivel predesztinálva van arra, hogy a reuma­kutatás és kezelés nemzetközi központja legyen. Minden feltétel és adottság megvan tehát ahhoz, hogy egységes, átfogó fürdöfejlesztő terv fokozatos kiépítésével a fürdövárosgondolat valósággá váljon. A 21 millió pengős beruházó kölcsönből a fővá­ros csaknem 4 millió pengőt szánt részben a gyógy­fürdők fejlesztésiére, részben ezekkel kapcsolatos intézmények létesítésére. A. legközelebbi időben megkezdik a Rudas-fürdő teljes átépítését és az ott éktelenkedő kazánház rövid időn belül eltűnik. A Gellért- és Széchenyi-fürdők gyógyberendezáseit a legtökéletesebben kiegészítjük és mindkét fürdő­ben szanatóriumi osztályt nyitunk. A Rudas-gyógy­fürdő átépítését Hültl Dezső dr. műegyetemi tanár tervei szerint végeztetjük el 1,325.000 pengő költ­séggel. Ez a munka a közeli hónapokban megkez­dődik. A monumentális fürdöpalota mellett modern ivócsamokot létesítünk, a Dunaparton pedig gyógy- sétányt. — Gondoskodtunk a Széchenyi-fürdő mellett egy újabb mélyfúrás költségfedezetéről. A sikeres fúrás nem csupán a fürdő thermál vízellátását fogja bőségesen biztosítani, hanem a természetes meleg­vízfűtést is megvalósítja. Ezenkívül komoly, hydro- lőgiai és geológiai feltevések alapján reményünk van arra is, hogy a mélyfúrás során különleges gyógyértékü jődos, konyhasós vizet is kapunk. — A Tabánban most meginduló forráskutatő munka eredménye alapján fogjuk megállapítani a városrész végleges terveit és ettől függ a Szent Imre-fürdö további sorsa, valamint az is, hogy a Tabán területét miiyen mértékben és milyen rendeltetéssel építjük be. Az egyik elgondolás az, hogy itt létesülne a reuma­kórház és reumatyutató intézet. Ezenkívül helyet kívánunk biztosítani a Tabánban a magánvállalko­zásnak és a külföldi tökének. Ilyen irányú konkrét érdeklődés máris jelentkezett. Beszéde végén a polgármester újból hangsú­lyozta, hogy a reumakórház gondolata a legke­vésbé sincs eltemetve. A kivitelt egyelőre az kés­lelteti, hogy még nem történt végleges elöntés a hely kiválasztása tekintetében o A Tabán mellett kombinációba vették a .Gellért- fürdő mellett a közeljövőben felszabaduló nagyobb ingatlanokat. Nincs kizárva, hogy a főváros az OTI-val karöltve létesíti a reumakőrházat, még pedig egészen rövid időn belül. A polgármester bejelentését a balneológiái kongresszus a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel vette tudomásul s az egyesület nevében Vámossy Zoltán dr. egyetemi tanár mondott köszönetét. A kongresszus során Bánlaky Géza, a székes­fővárosi /gyógyfürdők és gyógyforrások központi igazgatója is nagyon érdekes előadást tartott a fürdők fejlesztésének, lehetőségéről, Simicska Gá­bor dr., a Széchenyi-fürdő főorvosa pedig a reuma­gyógyításról tartott tudományos előadást. A balneo­lógiái kongresszus résztvevői szombaton délelőtt szakszerű vezetés mellett megtekintették a buda­pesti gyógyfürdőket és gyógyforrásokat s a legna­gyobb elismerésüket nyilvánították a látottak felett. Magyar nevet a magyar fővárosnak! Irta: SZÉLI SÁNDOR dr., a TESz központi főtitkára Bármely nép öntudatra ébredésének első jele mindig abban szokott megnyilvánulni, hogy külsőségekben is igyekszik kidomborítani nem­zeti mivoltát. A történelemben ilyenre sok pél­dát látunk. így keletkezett a francia forrada­lom hatása alatt a francia trikolór, amely ki­szorította a Bourbonok liliomos kék lobogóját. Így került a harmadik birodalom lobogója mellé a horogkeresztes lobogó. A nemzeti öntudat egyik elmaradhatatlan jele minden népnél, hogy azokat a helységeket, ahol lakott, a saját nyelvén ne­vezte el. Ha pedig annak a helységnek valami­lyen más nép már előtte nevet adott, a régi nevet elhagyja és saját nyelvén kereszteli el megfelelő névvel. Legkiválóbb példái érmék nálunk az Árpád­korabeli települések magyar elnevezései. Bár ezek közül sok később a betelepülök révén elszlávoso- dott. Például Benefalva—Benice, Tomkaháza— Tomcsin, Gyula-Falva—Dulice, Keve-Falva—­Kevice stb. Sőt igen sok tősgyökeres magyar családnak! van ezen a réven idegen hangzású neve: Beniczky, Tomcsányi, Rudnyánszky, Pod­maniczky, Rakovszky stb. A magyarság vala­milyen érthetetlen nemtörődömséggel kezelte sok­szor ezeket az idegen, vagy elmagyartalanított el­nevezéseket. A legkiáltóbb példái ennek a magyar főváros: Buda, közvetlen közelében lévő helységek: Pest és Visegrád, amelyeknek szláv hangzású nevük van, holott a sokkal később betelepülő németség­nek első dolga volt, hogy ezeket a helységeket a maga nyelvén keresztelje el. Pest egykor a Gellérthegy és a mai Várhegy vidékén terült el. A hegy neve: Mons Pestiensis az okmányokban. Nevét a források vize által le­rakott mészégető kemencétől kapta. Pest (Pecz) jelentése ugyanis kemence. A tatárdúlás után IV. Bála építtette újra a várost, amelyet a köznép az­előtt Pestnek nevezett, de azután üj-Budának ne­vezik, szemben ö-Budával, amely helység észa­kabbra feküdt. A köznép nyelvében a Pest név továbbra is fennállhatott, mert azt átvette a IV. Béla által betelepített német népesség is, sőt azonnal lefordította a maga nyelvére és így szü­letett meg az Ofen elnevezés. A Pest elnevezés később átvitetett a túlsó partra, az áttelepüléssel sőt a nevet a magyarság Pest fejlődésével évszá­zadokon keresztül megőrizte. Ennek a szláv név­nek német alakja pedig ráragadt Budára. IV. Béla által épített erősség neve egészen a várnak a töröktől való visszafoglalásáig latinul „Castrum Novum Montis Pestiensis” volt, de ma­gyarul Buda-Vár-nak nevezték, mint ahogy azt a részt még ma is így hívják. A „Buda” névhez nyolcszázesztendös dicsősé­ges magyar múlt minden hagyománya fűződik. Keleten még ma is így hívják a magyar fővárost. Nézetem szerint teljesen felesleges volt 1872- ben, a három város egyesítésekor, a neveket is egyesíteni. Erre semmi szükség sem volt. De ha tanulmányozzuk a régi városi írásokat és látjuk, hogy a pesti polgárság, amely nem is magyar eredetű, sokszor milyen gyűlölettel viseltetett a magyarsággal szemben, akinek pedig mindenét, létét köszönhette, megértjük azt, hogy még 1872- ben sem igen volt a polgárságnak érzéke ahhoz, hogy ilyen kérdésben helyesen, a magyar öntudat­nak és a magyar nyelvérzéknek megfelelően fog­laljon állást. Csak így történhetett meg, hogy ez a csúnya hangzású szláv szó becsúszott a magyar főváros nevébe, holott ezt a nevet már az új vá­ros alapításakor, 1245-ben, el kellett volna dobni, mint ahogy eldobta az önérzetes németség és vett fel helyette német nevet (Ofen). Pedig meny­nyi keserves piszkálódásnak voltunk e név (Pest) miatt kitéve. Amikor a 17. és 18. században Né­metország minden zúgából összeszedték a nincs­telen zselléreket és azokat idetelepítették, ezek a németek azt hitték, hogy a híres magyar Kánaán földjére jöttek, ahol gondtalanul megélhetnek! és ehelyett a török által agyonsanyargatott, kifosz­tott és tönkrement országot találtak. Takáts Sándor írásai bizonyítják, hogy a vendégtelepe­sek „hóttkódisok” voltak és sokan közülük még a 17. század elején mezítláb jártak Pesten és Bu­dán. Nem is olyan nagy csoda, hogy Magyarorszá­got Hungernland-nak, Pestet pedig- Peststadt- nak (Éhségország és Dögvészvárosnak) nevezték, bár ilyen körülmények között saját hazájukban sem élhettek volna jobb sorsban. A németség azonban később is csúfolkodott a Pest-Stadt névvel. Ez még ma is fennáll. Sok idegen kérdezte tőlem, hogy miért hívják ezt a várost Pestnek, talán a pestisjárvány emlékére? Arról hallottak t. i„ hogy valahol a pestisjárvány emlékére egy szobormű áll, valószínűen innét van a dolgok összekeverése. Azonkívül idegenek állandóan összetévesztik a két nevet: Bukarest és Budapest. Külföldi me­netjegyirodáktól is láttam levelet így címezve: Bukarest Hongrie és Budapest Roumania. Mind­eme okok amellett szólnak, hogy gyorsan, min­den különösebb okoskodás nélkül változtassuk meg a magyar főváros nevét. Javaslatom az, hogy legyen neve az, ami többszáz évig volt: Buda. A „Buda” név ősrégi, a magyar hagyományok í által megörökített név, személynévként Indiában ma is használatos. A „Buda’’ név mellett a legdöntőbb érv a törté­nelmi hagyomány és dicsőség. Ehhez járul még a rövidség, továbbá az, hogy más névvel nem té­veszthető össze és hogy — mint személynév *— nem fordítható le más nyelvre. Személynévnek helységnévként való használata a magyar nyelv­ben nem is szokatlan; példa erre: Csanád, Csaba, Jenő, Gyula, Solt stb. Nálunk tulajdonképpen mindenki helyesli a Pest név elvetését. Csak az új név tekintetében eltérők a vélemények. Vannak, akik azt ajánlják, hogy legyen a főváros neve: Budavár. Ez is he­lyes volna, annál is inkább, mert ez feltétlenül ősmagyar név lenne. Indiában ma is ismert hely­ségnév Budawar, melynek magyar jelentése: ó-város. Ilyen név nálunk is ismeretes. Példák erre Szebenvár, Temesvár, Sárvár, Marosvár, Szigetvár stb. Azonban ezzel a névvel szemben is az az érv áll meg, hogy nem rövid, már három szőtagú és újkeletű (legalább is hivatalosan), míg Buda hivatalosan is régi és történelmi patinával bíró név. A Budavár elnevezést fenn lehetne tar­tani és pedig a magyar főváros ama részére nézve, amelyet mi úgyis Budavárnak nevezünk. Pest a maga önös érdekeit és érzéseit hatvan esztendő alatt teljesen elvesztette, régen egybe­olvadt már a főváros egyes alkotórészeinek min­den érdeke és érzése. Ha azonban a tradíciókra való tekintettel egyes cívisek mégis ragaszkodná­nak a Pest névhez, ám legyen, hívjuk Pestnek azt a részt, amit eredetileg is Pestnek hívtak, a mai Belvárost, mert ezt a részt nevezték tulajdon­képpen Pestnek. Azonban ne akarjuk ezt a rossz­hangzású nevet mindenáron a város többi részeire is rákényszeríteni. A nemzeti öntudatnak abban a formában való megnyilvánulása, hogy a,z egyes népek olyan városneveket, melyek, idegen hangzásúak vagy eredetűek, saját névre cserélik fel, igen gyakori. De fővárosnál is van példa erre. Amikor a háború után legázolt török nemzet a nagy török hazafi, Mustafa Kemal pasa vezetése alatt öntudatra éb­red, első dolga, hogy a főváros nevét: Konstanti- nápolyt megváltoztatja, így lett belőle Istanbul. Ugyanígy változtatták meg Christiániát; lett be­lőle Oslo, Petersburgból Leningrad stb. Most, a reformkorszak hajnalán, íme, itt a legkönnyebb és legsürgősebb reform, amely visz- szavezet bennünket a régi magyar dicsőség nagy­szerű hagyományaihoz. Tessék keresztülvinni 1 PAWiiH Ágoston ==• IFIRÍ (IMmiSO BEREBDEIÉÍEI VIII., József-utca 66. 8 Telefon: 30-8-63. „DOLQOZZUNK“ 2PÄSSI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest, Vili.. Gyulay Pál u. 7. Tel: 35-5-63,52-8 52 WAHL+FERENC SS VAS ÉS FÉMIPARI VÁLLALATA ■■ Budapest, VSII. Víg-iB?ca 39. Telefon : 316-45 SALGÓTARJANI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag: Ipara: Budapest, V., Sas-ntca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgryár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban ................ ,, ,, 5.000 ,, Do rogon................................... ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak „ ,, ,, 8,000.000 drb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom