Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-17 / 16-17. szám
9 Budapest, 1935 április 17. ^o^kmíJl/Á’ííjr Gazdag képzőművészeti program a főváros idei munkatervében Budapest tereit számos új művészeti alkotás fogja díszíteni Megszervezik az egyházművészeti múzeumot Alig egy éve, hogy megnyitották az egykori gróf Károlyi-palotában a Fővárosi Képtár kapuit, de ez a rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy a főváros magas művészi színvonalat, értéket és gazdag kultúrát reprezentáló gyűjteményének hírét az ország határain túl is megismerjék. Alig fordul meg művészeti kérdések iránt érdeklődő külföldi az utóbbi időben Budapesten, aki az Egyetem-utcai képtárt fel ne keresné, mert sok szépet és elismeröt terjesztettek róla azok, akik előzőén megtekintették. A hazai közönség soraiból is egyre tömegesebben látogatják a képtárt, ami beszédesen bizonyítja, hogy a művészet iránti érdeklődés felkeltése terén is jelentőség- teljes érdemei vannak a képtárnak, amelynek létesítését annakidején sokan feleslegesnek mondották. A Fővárosi Képtár azonban anyagában és rendezésében egészen más természetű kíván maradni, mint a Szépművészeti Múzeum. A képzőművészet népszerűsítését akarja szolgálni a képtár, ahol a főváros hatalmas képzőművészeti gyűjtésének válogatott darabjait mutatják be, olyan megoldásban, hogy a látogató rövid séta so- rám gyors áttekintést kaphat az utolsó félszázad j képzőművészetéről. ;Ebből a szempontból a külföld felé propagandajelentöságe is van a főváros képtárának. A képtár ;belső tartalmával, artisztikus szépségével szemben azonban disszonánsán hatott a palota kopott külseje, különösen az Egyetem-térre é3 a Kaplony-utcára néző szárny ormótlan tűzfala. Ezért a főváros vezetősége már az év elején elhatározta a szárnyépület átformálását. NÉMETHI7 KÁROLY tanácsnok, a közművelődési iés művészeti ügyosztály vezetőjét, aki a képtár-palota átépítésének tervéről és a főváros ezévi művészeti programjáról a Fővárosi Hírlap munkatársának . így nyilatkozott: — A Fővárosi Képtár átépítésére zártkörű pályázatot hirdettünk. A beérkezett tervek közül a bíráló bizottság Wälder Gyula műegyetemi tanár, a 'kiváló műépítész és restaurátor pályázatát találta a legjobbnak. Már folynak a tárgyalások a végleges tervek elkészítéséről és amennyiben a kidolgozott jtervhez a Műemlékek Országos Bizottsága hozzájárul, úgy arra törekszik a főváros vezetősége, hogy az építkezés mielőbb megindulhasson. A épület érdekes megoldása és jellegzetes stílusa a (leggondosabb előkészítést követeli, mert az a célunk, hogy a képtéir külső képe teljes harmóniában legyen a ibelsö tartalommal. Későbbi terv a központi fűtés és a tökéletes világítás megvalósítása, hogy a képtár minden időben egyformán használható legyen. A művészi rendeltetésen kívül más rendeltetése is lehet a palotának. A székesfővárosnak más nagyvárosokkal szemben nincsenek reprezentációs helyiségei és ennek a hiányát az utóbbi években számos alkalommal erősen érezni lehetett. Nagyobb események alkalmával, mint egyetlen alkalmasabb helyet, a Gellért-fürdő csarnokát, vagy a szálló termeit használta fel a főváros vezetősége. Ez azonban nem volt minden' esetben megfelelő. A képtár helyiségei ünnepi fogadások rendezésére tökéletesen alkalmasak. Bizonyságunk erre a tavaly őszi nemzetközi jogász- kongresszus, amikor a világ minden részéből ide- sereglett tudósok és államférfiak számára a képtár-palotában rendezett estélyt a főváros és az igényes külföldi vendégek elragadtatással nyilatkoztak a látottakról. A palotát hasonló célokra a jövőben rendszeresen igénybe veheti a főváros. Az átépítés révén rendelkezésre álló újabb helyiségek egy részét a bővülő modern gyűjtemény számára tartjuk fenn, nehány termet alkalmi kiállításoknak szánunk és valószínűen ide helyezzük a tervezett egyházművészeti múzeumot, amelyet a budapesti »templomok múzeális értékeinek felhasználásával szeretnénk létrehozni. A templomok kincseinek, ritkaságainak és régiségeinek összeírása már egy /évvel ezelőtt megkezdődött az egyházi hatóságok közreműködésével. — Ami az új esztendő művészi programját illeti, örömmel állapíthatom meg, hogy az a nehéz viszonyok ellenére is meglepően (gazdag. A társadalom áldozatkészsége ezen a téren a múlt esztendőben igen örvendetes volt és reméljük, ez megmarad a jövőben is. A megvalósítandó nagyobb szobrok közül elsőnek kell' említenem Rákóczi Ferenc nagyszabású lovasszobrát. Pásztor János már elkészült az emlékmű kis vázlatával és azc a szcSZŐNYI IMRE »rásmesle? j | VI?., Csengery-utca 7. Te?.: 44-5-42. J __________T5bb tővárosi és állami intézet órása és szállítója \ AA ATHERN RÓBERT |T1= féMARUKéSZITő ■ ... , Oáe-, réz- és gőaarmaturdlc BUDAPEST, VII , AKÄCFA-U. 61. TELEFON: 40-G-44 borbizottság átvette. Épül Görgey Arthur, a szabadságharc nagynevű ..tábornokának szobortalapzata, maga a szobor, ifjú Vastagh György alkotása is készen vár a felállításra. A tüzérek háborús emlékművének mintáját röviddel ezelőtt fejezte be Ligeti Miklós. Az; emlékmű faragása most kezdődik meg. Márton Ferenc és Siklódy György a műszaki csapatok háborús emlékművének terveit dolgozták ki és rövidesen kiírjuk a Madách Több mint két éve húzódik a Belvárosi Főplébánia templom restaurálásának ügye, azóta éktelenkedik omladozó falaival, levert vakolatával a gyönyörű műemlék a főváxos legexponáltabb helyén. Az öreg templom azonban, úgy látszik, nem olyan türelmes, mint a főváros vezetősége, kezdi megunni a huza-vártát. Hivatalos jelentés érkezett, hogy a templom megbontott falairól tégladarabok, törmelékek hullanak, mintegy figyelmeztetésül, hogy tenni kell valamit. Liber Endre alpolgármester elnökletével nemrégiben szakértőbizottságot hívtak össze, hogy a legsürgősebb teendőket megbeszéljék. Az ülésen a székesfőváros illetékes tanácsnokain kívül jelen volt Fodor Sándor miniszteri tanácsos, a Közmunka Tanács alelnöke. Gerevich Tibor a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke és az Országos Egy- házmüvészeti Tanács képviselője is. A tanácskozáson a végleges restaurálás -kérdésében nem volt döntés, de felkérték a főváros vezetőségét, hogy késedelem nélkül végeztessen el mindent, ami a templom épségét és állandóságát biztosítja, mert ellenkező esetben az értékes műemléket komoly bajok érik, amik esetleg később pótolhatatlanok lesaaek. A bizottság ülése után illetékes helyen érdeklődtünk a főváros vezetőségének intézkedései Iránt és az alábbi tájékoztatást kaptuk: — A megbeszélésen részletesen letárgyalták a belvárosi' plébánia-templom kérdését. Egyhangúlag megállapították a szakemberek, hogy idegenforgalmi szempontból a templomot haladéktalanul restaurálni kell, mert mai állapotában nem méltó a fővároshoz. A restaurálási tervek elkészítésével Lux Kálmánt bízták meg, aki már eddig is sokat dolgozott a műemlék körül. A főváros vesetősége megbízta Lux Kálmánt a gipsz-modell elkészítésével is. Ha mindez elkészül, csak akkor döntik el, hogy 3 templom a mai helyén maradjon-e vagy sem. Egyelőre a középítési ügyosztály utasítást kapott mindazoknak a munkáknak az elvégzésére, amelyek a resturálás megkezdéséig a templomot a további pusztulástól megóvják. Ezeket a javításokat, megerősítéseket a. közeli he tekben megkezdik, de ezek a munkák semmi összefüggésben sem lesznek a későbbi renoválással, amely után teljes szépségében bontakozik ki n templom sok elrejtett s időközben elrontott építészeti szépsége. A restaurált belvárosi templom szépségében méltó párja lesz a budavári Koronázó templomnak. Felkerestük FRIDEICH LAJOS műszaki főtanácsost, az eltolási tervek készítőjét s megkérdeztük, mit szól a templom elmozdításával szemben felmerült ellenvéleményekhez ? — Téves az a felfogás — hangzott a váiasz — hegy a Mérnök és Építész Egylet tervemmel szembehelyezkedett volna, Csupán egyesek voltak más véleményen. Szerintem azonban, az eltolás ellenzői nem ismerik a kérdést. « a dolgok kellő ismerete nélkül nyilatkoztak. — Azj eltolás egyébként, véleményem szerint, nem feltevésektől függ, nem elmélet, hanem a Komoly számok dolga. Biztosra veszem, hogy módszeremmel a feladatot egészen biztosan meg lőhet oldani. ’— Nemrégiben fejezték be az Amsterdamé pályaudvar eltolását is. Ez az óriási épület is vegyes anyagból épült, különböző terhelésekkel kelImre-emlékmü pályázatát is, mivel a megkezdett gyűjtés máris igen szép eredménnyel járt. Ugyancsak társadalmi úton állítják fel a világháborúban elesett lovak emlékét, Mészáros László újszerű elgondolása szerint. Nem hiányzik a programból Liszt Ferenc emlékének méltó megörökítése sem. — A társadalmi segítséggel készülő alkotások mellett a főváros is igyekszik programba vett művészi terveit valóra váltani. A Mikszáth Kálmán- kút, Kallós Ede alkotása már készül és a gyermekjátszóterek Ihangulatos kútjai i3 kettővel szaporodnak. A kutakat a gyermekek kedvenc állataival díszítik. Az egyik ivó kutyát, a másik pedig 'vízparton álldogáló gólyád ábrázol. Közeli megvalósításra váró szép elgondolás a Kazinczy- emlékkút is, amely a Bácsi kapu-tér hangulatos báját fogja emelni. Amint látható ebből a pár példából, állandóan és kitartóan folyik a munka, hogy fővárosunk ékességeit még gazdagabbá tegyük. lett számolni, az épület egy része emeletes, más része földszintes, sőt tornya is volt. Ennek ellenére az eltolás olyan simán, mondhatni észrevétlenül történt, hogy a faira függesztett óra sem állt meg. A belvárosi templomot — állítom — nyugodtan, felelősség mellett el lehet mozdítani a helyéről s csak ily módon lehet a páratlan műemléket teljes szépségében érvényesíteni. ieszántiii liiilapesi lakásviszonyairól Budapesten még mindig érezteti hatását a.z a nagy építkezési hullám, mely az 1920-as évek végén és az 1980-as évek eleién kulminált és amelynek folyamán az új lakások ezrei keletkeztek. A lakástermelés utóbb már lényegesen meghaladta a tényleges lakásszükségletet, • aminek következtében az üres lakások száma 1933. évi augusztusi bérnegyedben már több mint 12 ezer lakás állott üresen. A napokban tette közzé a székesfővárosi statisztikai hivatal kitűnő igazgatója, dr. Illyefalvi I. Lajos a budapesti lakásüresedések legújabb adatait, melyek szerint az elmúlt 1934. esztendő utolsó, vagyis novemberi bárnegyedében 9.68S üres laká3 volt Budapesten. Ez 9. szám az összes budapesti lakások mintegy 269 ezernyi tömegének 3.7%-át képviseli, raásszóval minden száz lakás közül 3—4 lakás üresen áll. Az augusztusi bérnegyedhez viszonyítva jelentékeny csökkenés mutatkozott az üres lakások számában. 2033-al kevesebb lakás maradt kiadatlan múlt év novemberében, mint az előző bárnegyedben. Ez a csökkenés magyarázatát azonban a téli időszak beálltában leli, mert hasonló jelenség mutatkozott az 1933. év téli hónapjaiban is, amikor az augusztusi bérnegyed 12 ezernyi létszámáról G.70Q-ra fogyott az üres lakások száma, majd ezután 1934 augusztusáig 11.700-ra emelkedett, hogy novemberre újból 9.633-ra csökkenjen. Budapest egyes kerületeiben különbözökép alakul az üres lakások száma. A kerületek nagyságától eltekintve, a budai oldalon viszonylag is jóval kevesebb lakás áll üresen, mint a pesti oldalon. Míg a budai kérületekben átlag minden száz lakácsra 2.8 lakás esik, addig a pesti oldalon a IV., V., VI. és IX. kerületekben 3.2—3.6, a VIII. kerületben 3.9, a X. kerületben 4.6, a VII. kerületben pedig 5.3 üres lakás esik száz lakásra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a legutóbbi építkezések aránylag a budai oldalon folytak a legnagyobb mértékben, kitűnik, hogy a lakosság jelentékeny része régi lakását otthagyva, ezekbe az új lakásokba húzódott. Eltekintve a város lakosságának tehetősebb és jobb- módú részétől, mely a modern, kényelmi és higiénikus igényeket jobban kielégítő új lakásokban helyezkedett el, a lakosság többsége a nehéz gazdasági viszonyok következtében lakásigényeit is redukálni volt kénytelen. Érthető, hogy a lakosság az alacsonyabb bérre való 'tekintettel a válság idején a nagyobb lakásokból inkább a kisebb, illetve kevesebb szobából álló lakásokba költözött át. A statisztikai adatok szerint a budapesti lakások 11.7%-a háromszobás és 9.5%-a, háromszobásnál nagyobb. Eszel szemben az üres lakások 13.8%-a háromszobás és 11.3%-a háromszobásnál nagyobb. A nagyobb lakácsok között tehát viszonylag több áll üresen, mint a kis lakások között. E jelenség dacára mégis a lakásböség mellett szól az, hogy igen sok az üres kislakások száma is. A legutóbbi bérnegyedben például 9.688 üres lakás közül 4.679 (48.3%) volt egyszobás és 2.576 (26.6%) volt kétszobás. Nincs akadálya a belvárosi templom eltolásának Idegenforgalmi szempontból haladéktalanul renoválni kell az értékes műemléket
