Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-17 / 16-17. szám

Budapest, 1935 április 17. 3 Mit valósit meg Budapest a nemzeti reformprogramból H ftfeimeti Egység Pártiénak képviselői elmondják, hogy milyen célokért akar­nak küzdeni a parlamentben Munkában nem lesz hiány A Fővárosi Hírlap szászára irta Szendy Károly dr., Budapest polgármestere Engem megtiszteltek azzal a jelzővel, hogy a munka polgármestere vagyok. Ez a jelző, azt hiszem, hogy nemcsak megtiszteltetést, hanem kötelességet is rejt magában, mégpedig nem­csak a magam számára, hanem a munkatársaim, a tisztviselői kar, az összes alkalmazottak és az egész adminisztráció számára. S mivel tudom, hogy nemcsak én vágyom a munkára, hanem minden egészséges embernek a munka a hiva­tása: el akarom érni, hogy necsak én, mint pol­gármester tudjak szakadatlanul dolgozni ebben a fővárosban, hanem annak minden polgára, s minden munkára vágyó kéz megkapja azt, amire szüksége van a munka révén: a mindennapi ke­nyeret. Miután így gondolkozom, egy cseppet sem lehet meglepő, hogy a legerélyesebben szorgal­maztam az új beruházóprogram összeállítását és nyélbeütését. Az én szerény nézetem szerint a mai világban kedvesebb húsvéti ajándékkal nem lephettem meg a főváros lakosságát, mint ezzel a munkaprogrammal, amelyik széles terü­leteket ölel át és számtalan érdekeltségen ke­resztül a munkáskezek tízezreit foglalkoztatja. Én a szakadatlan munkában látom a feltámadás egyik formáját, a folytonos megújhodás egy­úttal az erők konzerválását és fejlesztését is je­lenti és ha túl leszünk ezen a mostani 21 millió pengős beruházáson, akkor sem állhatunk meg, folytatnunk kell az igények kielégítését és mon­danom sem kell, hogy a magam munkaprogram­jának csak kezdetét jelzem ezzel a 21 millió pengős beruházással. Nem félek attól, hogy ki­apadnak a források, Budapest lakossága rend­kívül szorgalmas, lelkiismeretes és szeret áldo­zatokat hozni akkor, amikor tudja, hogy ezek az áldozatok nem hiábavalóak, a vérkeringést biztosítják, az egészséges forgalmat tartják fenn és minden pengő visszakerül azokhoz, akik azt a főváros pénztárába befizetik. Már pedig az eddig nyilvánosságra hozott program épp azt bizonyítja, hogy a beruházásokat a legszigorúbb gyakorlati és gazdaságossági elvek figyelembe­vételével szabta meg a főváros vezetősége: min­den kiadott fillér a köz érdekét szolgálja és a munkaalkalmakat növeli. E pillanatban még nem tudom megmondani, hogy melyik irányban fogjuk folytatni az építő­munkát, amelynek egyes tételei élénken beszél­nek a beruházási programban. De bármelyik te­rületre is dirigáljuk át a főváros filléreit, az adófizetők nyugodtak lehetnek: haszontalan cé­lokra soha nem fogjuk elpazarolni a főváros millióit. Küszöbön állnak olyan nagyfontosságú városrendészeti feladatok, amelyeket részben a múlttól vettünk át örökségképen, részben pedig az újonnan felmerült szükségletek hozták ma­gukkal. Nem akarom idő előtt felfedni ezeket a feladatokat, mert még tartanak a tárgyalások. Annyit azonban már most megmondhatok, hogy a husvét utáni időkre és a mostani beruházó­program keretén kívül is maradt még munka és mihelyt ezt nyilvánosságra hozhatjuk: nemcsak nekünk, a főváros vezetőségének, hanem a fő­város egész lakosságának is kellemes meglepe­téssel szolgálhatunk. Nem leszek érdemetlen arra a megtisztelő jelzőre, amellyel engem kitüntettek és nyugodt lelkiismerettel vállalom, hogy amíg én vagyok a főváros polgármestere, addig hasznos munká­ban egyetlen kéz sem fog szűkölködni Buda­pesten. Zsitvay Tibort, a Nemzeti Egység Pártja fő­városi szervezetének elnökét, kecskeméti útjára, ahová mandátumának átvételére ment, elkísérte a párt hét újonnan megválasztott képviselője is: Bessenyey Zénó, Szurday Róbert, Petracsek Lajos, Usetty Béla dr., Pözel István dr., Terbócz Imre és vitéz Tóth András dr. A főváros képviselői ezt az alkalmat is felhasználták arra, hogy megvitassák az időszerű budapesti problémákat és lefektessenek bizonyos programpontokat, amelyek kivétel nélkül a főváros fejlesztésére és a lakosság megélhetésé­nek könnyítésére vonatkozhat. Komoly, alapos és lelkiismeretes egyéniségek a Nemzeti Egység Párt­jába tartozó budapesti képviselők, akiknek mun­kásságától kézzelfogható eredményeket remélnek minden vonatkozásban. A hét budapesti NÉP képviselő közül Usetty Béla és Petracsek Lajos régi ismerősei a főváros közönségének. USETTY BÉLA dr. a déli kerület úgyszólván minden polgárának isme­rőse és barátja. Mindenkin segít, mindenkinek gondját magára veszi, mindenkiért lót-fut, csak­hogy segítsen és támogasson mindenkit, aki azt megítélése szerint megérdemli. Az ügyvédi foglal­kozás nála inkább hivatás, mert irodájában több a nem fizető ügyfél, mint az olyan, akinek honorá­riumot felszámít. A BE8ZKÁRT elnöke és szakér­tője a közlekedésnek, lelkes sportember, aki a Magyar Labdarugók Szövetsége élén is eredmé­nyes munkát folytat. PETRACSEK LAJOS dr. C agilis vezére a kormány mögé felsorakozott budai polgárság hatalmas táborának. Immár a második ciklusban képviselő és néhány évi működése során szeretik és tisztelik egyenességéért, jóságáért és igazságosságáért. A NÉP budai vezéralakja, köz- tiszteletben álló ügyvéd, akinek minden ténykedé­sét budai érdekek szolgálata hevíti. SZURDAY RÓBERT most először képviselő és mint az egyik legnagyobb magyar iparvállalat vezére, nagy szerep vár reá a gazdasági kérdések megvitatásánál. Felfogása szerint mindent be kell váltani, amit a választási agitáció során a polgárságnak ígért, mert nagy a nyomor és a munkanélküliség. Boldognak érzi magát, hogy képviselő lett, nem a díszes címért, hanem azért, hogy a kisemberek sorsán segíthet. TERBÓCZ IMRE ' ’ rengeteget dolgozott, hogy a fővárosban a Nemzeti Egység diadalát biztosítsa. A budai kerület kép­viselője és ezért nem csinál titkot abból, hogy első­sorban Buda választóinak érdekeit kívánja szol­gálni úgy az országos, mint a fővárosi politikában. A tettek .emberének ismerik és nagy várakozással tekintenek szimpatikus egyénisége felé a politikai életben. PÖZEL ISTVÁN dr. a kispolgárok igazi barátja, aki minden vonatko­zásban a szegények és elesettek talpraállítását akarja valóra váltani. Ismeri az összes részletkér­déseket és tudja, hogy hol és milyen eszközök a segítés tényezői. Küzdeni akar többek között az állásnélküli magántisztviselők elhelyezése érdekében és nem titkolja a.zt a felfogását, hogy áldozatokat kellene hozni azoknak a vállalatoknak, amelyek az 1931-ben életbeléptetett devizakorlátozások folytán nem várt mértékben gyarapodtak. Bátor és szó­kimondó az új budai képviselő, akinek szavát sok­szor fogjuk hallani a törvényhozás terméből. BESSENYEY ZÉNÓ dr. csak Budapesten új képviselő, mert eddig Sátor­aljaújhely követe volt az elmúlt országgyűlésben. Nagy tudása, felkészültsége és az ügyek általános ismerete kimagasló tekintélyt biztosítottak a szá­mára és ezzel magyarázható, hogy személyével töltötték be a képviselőház egyik alelnöki pozíció­ját is. A székesfővárosnak nagy nyeresége az északi kerület új képviselője, aki ismeretes erélyével fog harcolni a nyomor, a szegénység és a níncstelenség megszüntetése érdekében. vitéz TÓTH ANDRÁS dr. a budapesti ügyvédi kar egyik legszimpatikusabb tagja. A tettek embere, mint ahogy tettekkel bizo­nyította lángoló szeretetét a haza iránt a világ­háborúban is. Mottója: a becsületesség és az őszin­teség. Ragyogó szónok, kitűnő d e batter és min­denbe elmélyülő egyéniség, aki a déli kerület sok­sok bajára és kívánságára fog orvoslást hozni úgy az országgyűlésben, mint a székesfőváros törvény­hatóságában. Zsitvay Tibor kecskeméti útján a Fővárosi Hír­lap munkatársa is résztvett, akinek alkalma nyílott Budapest új képviselőit megszólaltatni arról, hogy mi a programjuk a főváros problémáival kapcsola­tosan az elkövetkező törvényhozói működésűk so­rán. A nyüatkozatok így hangzanak: Bessenyey Zénó dr.: — Mbit budapesti kép­viselő. ugyanazok a politikai szempontok irányítanak, mint eddigi vidéki kép­viselői minőségben. Minden lokális érdeknél fon­tosabbnak tartom az országos politikai szempontokat, mert meg vagyok győződve, hogy az egyik magyar, vagy a másik magyar érdeke •között ezekben a kérdések­ben nincs különbség. Természetes azonban, hogy az a bizalom, amelyet velem szemben Budapest székesfőváros polgársága mutatott, viszonzást kí­ván és azt a rajongást, amelyet Budapest iránt mindenkor éreztem, most kötelességtudássá és reális munkássággá kívánom átformálni. Olyan nagy ez a feladat, hogy csak néhány szem­pontot emelek ki. Mindenekelőtt erő'sen fejlesztendőnek tartom az idegen­forgalmat és ebből a szempontból minden akadályt eibárítandónak tekintek. Ki kell emelnem a vízum-kérdést, amelynek kötelező volta és főleg drágasága megszüntetendő, de leg­alábbis csökkentendő lenne. — Kiegyenl leendőnek tartom azokat az ellen­téteket, amelyek a vidéki termelő lakosság és a bu­dapesti fogyasztók érdekei között vannak. Ezért. a budapesti vámserompók leépítésével, a fogyasztási adók és az árusítási költségek csökkentésével szeretném _ közelebb hoztú a termelők és fogyasztók érdekeit. Nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy Magyar - ország legnagyobb fogyasztópiaca Budapest és a termelői érdekek figyelembevétele mellett tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztót olcsó élelmi­szerrel láthassuk el. Nagy hivatást érzek a budapesti kereskedő- és kisíparostársadalGm érdekeinek megvédé­sére, olyan nagysző.mú és hivatása magaslatán álló ma­gyar állampolgár érdekeiről van ezen a téren szó, hogy ezek védelmét képviselői működésem külön feladatául tekintem. Ami a lokális vonatkozású ér­dekeket illeti, a legtöbb tennivalót kerületem leg- elhagyatottabb Vészében, az Angyalföldön látom, amelyet most is­mertem meg és ahol közlekedési, közbiz­tonsági, építkezési és szépészeti feladatok egész tömege vár megoldásra. Ezt a városrészt a nemzeti eszmékhez való hű ra­gaszkodása érdemessé teszi arra, hogy törődjünk a sorsával és elhanyagolt állapotából a fejlődés útjára vezessük. KOVÁCS A. ÖDÖN ~ Budapest, VIII., Bezerédy-utca 8. Telefonszám: 38-2-93, 40-8-78. Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata HJRDŰKáDflK, CSÖVEK Hasenörl, Csengery-u. 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom