Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-17 / 16-17. szám
Budapest, 1935 április 17. 3 Mit valósit meg Budapest a nemzeti reformprogramból H ftfeimeti Egység Pártiénak képviselői elmondják, hogy milyen célokért akarnak küzdeni a parlamentben Munkában nem lesz hiány A Fővárosi Hírlap szászára irta Szendy Károly dr., Budapest polgármestere Engem megtiszteltek azzal a jelzővel, hogy a munka polgármestere vagyok. Ez a jelző, azt hiszem, hogy nemcsak megtiszteltetést, hanem kötelességet is rejt magában, mégpedig nemcsak a magam számára, hanem a munkatársaim, a tisztviselői kar, az összes alkalmazottak és az egész adminisztráció számára. S mivel tudom, hogy nemcsak én vágyom a munkára, hanem minden egészséges embernek a munka a hivatása: el akarom érni, hogy necsak én, mint polgármester tudjak szakadatlanul dolgozni ebben a fővárosban, hanem annak minden polgára, s minden munkára vágyó kéz megkapja azt, amire szüksége van a munka révén: a mindennapi kenyeret. Miután így gondolkozom, egy cseppet sem lehet meglepő, hogy a legerélyesebben szorgalmaztam az új beruházóprogram összeállítását és nyélbeütését. Az én szerény nézetem szerint a mai világban kedvesebb húsvéti ajándékkal nem lephettem meg a főváros lakosságát, mint ezzel a munkaprogrammal, amelyik széles területeket ölel át és számtalan érdekeltségen keresztül a munkáskezek tízezreit foglalkoztatja. Én a szakadatlan munkában látom a feltámadás egyik formáját, a folytonos megújhodás egyúttal az erők konzerválását és fejlesztését is jelenti és ha túl leszünk ezen a mostani 21 millió pengős beruházáson, akkor sem állhatunk meg, folytatnunk kell az igények kielégítését és mondanom sem kell, hogy a magam munkaprogramjának csak kezdetét jelzem ezzel a 21 millió pengős beruházással. Nem félek attól, hogy kiapadnak a források, Budapest lakossága rendkívül szorgalmas, lelkiismeretes és szeret áldozatokat hozni akkor, amikor tudja, hogy ezek az áldozatok nem hiábavalóak, a vérkeringést biztosítják, az egészséges forgalmat tartják fenn és minden pengő visszakerül azokhoz, akik azt a főváros pénztárába befizetik. Már pedig az eddig nyilvánosságra hozott program épp azt bizonyítja, hogy a beruházásokat a legszigorúbb gyakorlati és gazdaságossági elvek figyelembevételével szabta meg a főváros vezetősége: minden kiadott fillér a köz érdekét szolgálja és a munkaalkalmakat növeli. E pillanatban még nem tudom megmondani, hogy melyik irányban fogjuk folytatni az építőmunkát, amelynek egyes tételei élénken beszélnek a beruházási programban. De bármelyik területre is dirigáljuk át a főváros filléreit, az adófizetők nyugodtak lehetnek: haszontalan célokra soha nem fogjuk elpazarolni a főváros millióit. Küszöbön állnak olyan nagyfontosságú városrendészeti feladatok, amelyeket részben a múlttól vettünk át örökségképen, részben pedig az újonnan felmerült szükségletek hozták magukkal. Nem akarom idő előtt felfedni ezeket a feladatokat, mert még tartanak a tárgyalások. Annyit azonban már most megmondhatok, hogy a husvét utáni időkre és a mostani beruházóprogram keretén kívül is maradt még munka és mihelyt ezt nyilvánosságra hozhatjuk: nemcsak nekünk, a főváros vezetőségének, hanem a főváros egész lakosságának is kellemes meglepetéssel szolgálhatunk. Nem leszek érdemetlen arra a megtisztelő jelzőre, amellyel engem kitüntettek és nyugodt lelkiismerettel vállalom, hogy amíg én vagyok a főváros polgármestere, addig hasznos munkában egyetlen kéz sem fog szűkölködni Budapesten. Zsitvay Tibort, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnökét, kecskeméti útjára, ahová mandátumának átvételére ment, elkísérte a párt hét újonnan megválasztott képviselője is: Bessenyey Zénó, Szurday Róbert, Petracsek Lajos, Usetty Béla dr., Pözel István dr., Terbócz Imre és vitéz Tóth András dr. A főváros képviselői ezt az alkalmat is felhasználták arra, hogy megvitassák az időszerű budapesti problémákat és lefektessenek bizonyos programpontokat, amelyek kivétel nélkül a főváros fejlesztésére és a lakosság megélhetésének könnyítésére vonatkozhat. Komoly, alapos és lelkiismeretes egyéniségek a Nemzeti Egység Pártjába tartozó budapesti képviselők, akiknek munkásságától kézzelfogható eredményeket remélnek minden vonatkozásban. A hét budapesti NÉP képviselő közül Usetty Béla és Petracsek Lajos régi ismerősei a főváros közönségének. USETTY BÉLA dr. a déli kerület úgyszólván minden polgárának ismerőse és barátja. Mindenkin segít, mindenkinek gondját magára veszi, mindenkiért lót-fut, csakhogy segítsen és támogasson mindenkit, aki azt megítélése szerint megérdemli. Az ügyvédi foglalkozás nála inkább hivatás, mert irodájában több a nem fizető ügyfél, mint az olyan, akinek honoráriumot felszámít. A BE8ZKÁRT elnöke és szakértője a közlekedésnek, lelkes sportember, aki a Magyar Labdarugók Szövetsége élén is eredményes munkát folytat. PETRACSEK LAJOS dr. C agilis vezére a kormány mögé felsorakozott budai polgárság hatalmas táborának. Immár a második ciklusban képviselő és néhány évi működése során szeretik és tisztelik egyenességéért, jóságáért és igazságosságáért. A NÉP budai vezéralakja, köz- tiszteletben álló ügyvéd, akinek minden ténykedését budai érdekek szolgálata hevíti. SZURDAY RÓBERT most először képviselő és mint az egyik legnagyobb magyar iparvállalat vezére, nagy szerep vár reá a gazdasági kérdések megvitatásánál. Felfogása szerint mindent be kell váltani, amit a választási agitáció során a polgárságnak ígért, mert nagy a nyomor és a munkanélküliség. Boldognak érzi magát, hogy képviselő lett, nem a díszes címért, hanem azért, hogy a kisemberek sorsán segíthet. TERBÓCZ IMRE ' ’ rengeteget dolgozott, hogy a fővárosban a Nemzeti Egység diadalát biztosítsa. A budai kerület képviselője és ezért nem csinál titkot abból, hogy elsősorban Buda választóinak érdekeit kívánja szolgálni úgy az országos, mint a fővárosi politikában. A tettek .emberének ismerik és nagy várakozással tekintenek szimpatikus egyénisége felé a politikai életben. PÖZEL ISTVÁN dr. a kispolgárok igazi barátja, aki minden vonatkozásban a szegények és elesettek talpraállítását akarja valóra váltani. Ismeri az összes részletkérdéseket és tudja, hogy hol és milyen eszközök a segítés tényezői. Küzdeni akar többek között az állásnélküli magántisztviselők elhelyezése érdekében és nem titkolja a.zt a felfogását, hogy áldozatokat kellene hozni azoknak a vállalatoknak, amelyek az 1931-ben életbeléptetett devizakorlátozások folytán nem várt mértékben gyarapodtak. Bátor és szókimondó az új budai képviselő, akinek szavát sokszor fogjuk hallani a törvényhozás terméből. BESSENYEY ZÉNÓ dr. csak Budapesten új képviselő, mert eddig Sátoraljaújhely követe volt az elmúlt országgyűlésben. Nagy tudása, felkészültsége és az ügyek általános ismerete kimagasló tekintélyt biztosítottak a számára és ezzel magyarázható, hogy személyével töltötték be a képviselőház egyik alelnöki pozícióját is. A székesfővárosnak nagy nyeresége az északi kerület új képviselője, aki ismeretes erélyével fog harcolni a nyomor, a szegénység és a níncstelenség megszüntetése érdekében. vitéz TÓTH ANDRÁS dr. a budapesti ügyvédi kar egyik legszimpatikusabb tagja. A tettek embere, mint ahogy tettekkel bizonyította lángoló szeretetét a haza iránt a világháborúban is. Mottója: a becsületesség és az őszinteség. Ragyogó szónok, kitűnő d e batter és mindenbe elmélyülő egyéniség, aki a déli kerület soksok bajára és kívánságára fog orvoslást hozni úgy az országgyűlésben, mint a székesfőváros törvényhatóságában. Zsitvay Tibor kecskeméti útján a Fővárosi Hírlap munkatársa is résztvett, akinek alkalma nyílott Budapest új képviselőit megszólaltatni arról, hogy mi a programjuk a főváros problémáival kapcsolatosan az elkövetkező törvényhozói működésűk során. A nyüatkozatok így hangzanak: Bessenyey Zénó dr.: — Mbit budapesti képviselő. ugyanazok a politikai szempontok irányítanak, mint eddigi vidéki képviselői minőségben. Minden lokális érdeknél fontosabbnak tartom az országos politikai szempontokat, mert meg vagyok győződve, hogy az egyik magyar, vagy a másik magyar érdeke •között ezekben a kérdésekben nincs különbség. Természetes azonban, hogy az a bizalom, amelyet velem szemben Budapest székesfőváros polgársága mutatott, viszonzást kíván és azt a rajongást, amelyet Budapest iránt mindenkor éreztem, most kötelességtudássá és reális munkássággá kívánom átformálni. Olyan nagy ez a feladat, hogy csak néhány szempontot emelek ki. Mindenekelőtt erő'sen fejlesztendőnek tartom az idegenforgalmat és ebből a szempontból minden akadályt eibárítandónak tekintek. Ki kell emelnem a vízum-kérdést, amelynek kötelező volta és főleg drágasága megszüntetendő, de legalábbis csökkentendő lenne. — Kiegyenl leendőnek tartom azokat az ellentéteket, amelyek a vidéki termelő lakosság és a budapesti fogyasztók érdekei között vannak. Ezért. a budapesti vámserompók leépítésével, a fogyasztási adók és az árusítási költségek csökkentésével szeretném _ közelebb hoztú a termelők és fogyasztók érdekeit. Nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy Magyar - ország legnagyobb fogyasztópiaca Budapest és a termelői érdekek figyelembevétele mellett tekintettel kell lenni arra is, hogy a fogyasztót olcsó élelmiszerrel láthassuk el. Nagy hivatást érzek a budapesti kereskedő- és kisíparostársadalGm érdekeinek megvédésére, olyan nagysző.mú és hivatása magaslatán álló magyar állampolgár érdekeiről van ezen a téren szó, hogy ezek védelmét képviselői működésem külön feladatául tekintem. Ami a lokális vonatkozású érdekeket illeti, a legtöbb tennivalót kerületem leg- elhagyatottabb Vészében, az Angyalföldön látom, amelyet most ismertem meg és ahol közlekedési, közbiztonsági, építkezési és szépészeti feladatok egész tömege vár megoldásra. Ezt a városrészt a nemzeti eszmékhez való hű ragaszkodása érdemessé teszi arra, hogy törődjünk a sorsával és elhanyagolt állapotából a fejlődés útjára vezessük. KOVÁCS A. ÖDÖN ~ Budapest, VIII., Bezerédy-utca 8. Telefonszám: 38-2-93, 40-8-78. Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata HJRDŰKáDflK, CSÖVEK Hasenörl, Csengery-u. 53.
