Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-10 / 15. szám
Budapest, 1985 április 10. 9 Munkál és keresetei vár az egész ország építőipara a kormánylói Zsilvay Tibor képviseli az épíiőszakma érdekeli a kormány előli — Száztagú küldöttség Zsilvay Tibor vezelésével még a bélen álnyujífa a kormány tagjainak a határozati javaslatai Múlnak az évek és az annyira ígért építkezési lendület nem akar vagy nem tud jelentkezni az iparágak tömegét foglalkoztató építési szakmában. A különböző érdekképviseletek hiába kérvényeztek a legmagasabb hatóságoknál, az ígéreteket nem követte a komoly cselekvés és ma ott tart az építőipar, hogy a tavasz beállta a semmittevést és a kényszerpihenést juttatta számukra osztály, részül. Ilyen körülmények között az iparos érdekeltségek vezetői: Szurday Róbert, a Magyar Munkaadók Központjának elnöke, vágfalvi Quittner Ervin építész, Nagy Antal iparkamarai al- elnök, Kovatsek Ferenc, a Magyar Kőműves, mesterek Országos Szövetségének elnöke, Haver- land Antal, a Lakatos Ipartársulat elnöke, Borosa András dr.t a Budapesti Villanyszerelők és Műszerészek főjegyzője, Füredy Lajos, az Asztalos- mesterek szövetségének főtitkára, Garai Nándor, A szobafestők és mázolók társelnöke, Stulcz Ferenc, a kőművesmesterek és kőfaragók ipar- testületének elnöke és Hirsch József, az üvegesek ipartestületének elnöke nagygyűlésre hívták iparostársaikat, hogy ott az építőipari szakma érdekében a komoly mozgalmat valóban megindítsák. A nagygyűlés többszáz főnyi közönsége teljesen megtöltötte a kereskedelmi utazók Jólcai-utcai nagytermét, amelynek komolyságát és fényét emelte az a jelentőségteljes körülmény, hogy azon mindvégig résztvett Zsitvay Tibor volt igazságügyminiszter, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke és Bessenyey Zenó, a képviselöház volt álelnöke, akik a legkomolyabban vállalták ennek a nagyszabású akciónak a »ikerre juttatását, mert ök is át vannak hatva attól a tudattóli hogy a munkanélküliség leküzdése csakis az építőipar, az út- és csatorna- építkezések, valamint az egyéb beruházások soron. kívüli elrendelésével érhető el. A nagygyűlésen Kovatsek Ferenc előadó rámutatott minden részletre kiterjedő beszédben, hogy a kormány megértő jóindulattal biztosítva van és evvel a támogatással minden komoly és céltudatos akarat keresztül'vihető. Kiemelte, hogy a mai harmincéves adómentességi rendszert lei kell terjeszteni mindazon építtetők számára, akik az építkezést még ebben az évben megkezdik, azonkívül az építési munkalehetőségek számára új kedvezmények is szükségesek. Kifejtette, hogy a tatarozási adókedvezmény 65 milliós munkát eredményezett és sürgette a LÁB 8.5 milliós kölcsönének mozgósítását, amelynek révén 17 millió értékű munka volna megvalósítható. Sajnálatai állapította meg, hogy a pénzügyminiszter csak 5 millió pengőt hajlandó engedélyezni, holott az építőiparosság általános foglalkoztatása csak komoly tőkék felhasználásával képzelhető el. örvendetesnek minősítette a 21 milliós fővárosi beruházóprogramot, viszont sajnálatos ebből a szempontból, sogy az ott felsorolt munkák két évi időlíeosztásra vannak előkészítve. Sürgette a belső Erzsébetváros rendezését, mert az ott végrehajtandó munkák öt évig tartó állandó foglalkoztatáshoz juttatnák az építőipart. Az OT1 és a MABI óriási tőkével rendelkeznek, tehát nincs akadálya annak, hogy biztos építőipari befektetések történjenek. Inkább építsen az OTI és a MABI és ne vásároljon bérházakat, mert abból a köznek különösebb haszna nincsen. Utalt arra, hogy a mai rendkívüli gazdasági helyzetben az iparosságnak szervezkednie kell, mert csak ezzel az erővel lehet keresztülvinni, hogy az építkezési lendület valósággá váljon. Elmondotta, hogy Olaszországban a megszervezett ipar követelésére 350.000 házat lebontottak és 450.000 új épületet emeltek. Most követi ezt a példát Németország, Ausztria és a Balkán-államok, ahol az építöiparosság mindenütt a felvirágoztatás felé halad. Zsitvay Tibor és Bessenyey Zénó a nép- gyülés hallgatósága előtt egyértelműen hangoztatták, hogy az építőipar kívánságait jogosnak tartják és arra törekednek, hogy a kormány soronkívüli intézkedésekkel gondoskodjon az építőipar talpraállításárőL Ezután előterjesztette Kovatsek Ferenc a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy az építőipari nagygyűlés az egész ország építőiparcssága nevében a legmélyebb tisztelettel felkéri Gömbös Gyula miniszterelnököt, Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert és Bornemissza Géza kereskedelemügyi minisztert, hogy a Nemzeti Egység pártjának gaz. dasági programjához híven haladéktalanul intézkedjenek az építészi és beruházási munkálatok soronkívüli megindításáról és soronkívül gondoskodjanak az építési munka- alkalmak előmozdításáról. Szükségesnek tartják a harmincéves rendkívüli házadómentességet, a 25 éves házadómentességet, a 35 éves rendkívüli ideiglenes házadómentességet, a régi épületek átalakítására és tatarozására vonatkozó adókedvez, menyeket és olyan irányú rendelkezés kibocsájtá- sát, hogy az OTI és a MABI a rendelkezésre álló tökéket építési és beruházási munkálatok céljaira fordítsa. Feltétlenül szükségesnek tartja a határozati javaslat, hogy a pénzügyminiszter miiszaki kikötései ne kerüljenek ellenkezésbe a meglévő építésügyi szabályzatokkal, valamint a Közmunka- tanács rendelkezéseivel. A választási kampány alaposan igénybevette a pártok milliós kortesiratai révén a posta munkaerejét, az Adriai Biztosító pedig kíméletlenül fokozta ezt a túlfeszített kézbesítési szolgálatot. Az Adriai Biztosító felcsapott agitátornak éppen a legrosszabb időpontban és a biztosítási ügyfelek hatalmas tömegeit árasztotta el egy körlevéllel, amelynek értelmezéséhez sok szó fér. A biztosítótársaságok egyes kategóriái egy időben nem voltak válogatósak üzletszerzési eszközeikben, a mértékadó intézeteknél az utóbbi időben azonban mégis kialakult valami vnéltóságteljesebb gyakorlat és megszületett például olyan egyöntetű határozat, hogy a valorizáció lebonyolítását nem használják ki üzletszerzésre. Maga a valorizáció ugyanis súlyos károsodást jelent a biztosítottak számára, nem ízléses fegyver tehát ezt az ajkaimat a közönség hiszékenységének kiaknázására felhasználni. Ezt az elvet azonban az Adriai Biztosító egyszerűen mellőzte és az Erdős Aladár-féle új stílus bevezetőjeként megrohamozta az ügyfeleket egy körlevéllel, amelynek a lényege az, hogy a valorizációs igény átruházása és megfelelő új életbiztosítás kötése esetén a kifizetésre kerülő felértékelési összeg kétszeresét fizetik ki. Először az új életbiztosítási kötvény beváltásával egyidejűleg, másodszor pedig, amikor a kötendő új életbiztosítás tőkéje esedékessé válik. A többi már ismeretes: „amennyiben t. c. — mondja a körlevél —■ ezen kivételes előzékenységünket igénybe kívánja venni, ajánlatunk részletes megbeszélése céljából stb. illetékes tisztviselőinek útján a nap bármely órájában stb. örömmel állunk nb. rendelkezésére, stb., stb.” Nem hisszük, hogy az Adriai Biztosítónak ez az átlátszó taktikázása nagy vonzóerőt gyakorol a közönségre, amely nagyon jól tudja, hogy ezek az annyira hirdetett kedvezmények kizárólag az Adria számára jelentenek előnyöket. Miről van itt szó? Arról semmiesetre sem, hogy az Adriai kétszer fizessen. Egyszer sem fizet, mert különben ráfizetne az üzletre, ez pedig érthető ellentétben áll Erdős Aladár ügyvezető igazgató új stílusával. A valorizációs összeg ugyanis csupán néhány pengő, amelyet az Adriai „kivételes előzékenységgel” bevételez, de azonnal ottartja díjfizetés címén. Nem jelent különös kegyet és kedvezményt, hogy az új életbiztosítás lejártakor mindenkinek ígérik az első évi díjat, mint elérési jutalmat, mert ezt minden különös kedvezmény nélkül is megkaphatja bárki, aki közvetlenül, tehát ügynök- és jutalékmentesen jutott az Adriáival összeköttetésbe. A másodszori kifizetés ígérete szánalmas mosolyra késztet minden szakembert, mert a biztosító azért biztosító, hogy kifizesse az új életbiztosítás tőkéjét, amikor az esedékessé válik. A határozati javaslatot a kővetkező szakmai érdekeltségek írták alá: Ipartestületek Országos Központja, Ipartestületek Országos Szövetsége, Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének központja, Asztalosmesterek Országos Szövetségének Központja, Magyar Szobafestő, mázoló, aranyozó, címfestö, fényező, stb. Országos Szövetsége, Lakatosmesterek Országos Szövetsége, Magyar Ácsmesterek Országos Szövetsége, Budapesti Kőművesmesterek, Köfaragómesterek Ipartestülete, Budapesti Asztalosmesterek Ipartestülete, Budapesti lakatos-, késes-1 köszörűs-, stb. mesterek Ipartestülete, Budapesti villanyszerelő, műszerészek, látszerészek Ipartestülete, Budapesti szobafestő-, címfestö-, mázoló stb. mesterek Ipartestülete, Budapesti Ácsmesterek Ipartestülete, Budapesti tetőfedő-, kályhás-, kútcsináló- stb. mesterek Ipartestülete, Budapesti bádogos, és szerelő- mesterek, Budapesti Épületburkolók Ipartestülete, Budapesti Fémmüvesek Ipartestülete, Budapesti Kövezömesterek Ipartestülete, Budapesti üvegesek és rokonszakmák Ipartestülete t Kispesti Általános Ipartestület, Pestszenterzsébeti Általános Ipartestület, Újpesti Általános Ipartestület, Budafoki Általános Ipartestület, Csillaghegy és környéke Általános Ipartestület, Gödöllő és vidéke Általános Ipartestület, A Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének budapsti csoportja, Pestszentlőrinci Általános Ipartestület, Magyarországi iparoskörök Központja, Soroksár és vidéke Általános IpSirtGSt illető. A nagygyűlés egyúttal felkérte Zsitvay Tibort, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnökét, hogy a memorandumot az ipartestületek vezetőségeiből alakított száztagú küldöttség élén még e hét folyamán a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter elé terjessze. A nagygyűlés lelkesedéssel elfogadta a határozati javaslatot és a legnagyobb komolysággal bízik abban, hogy a soronkívüli intézkedésekkel as építőipari munkák a legközelebbi hetekben megindulnak. Az új vezérigazgató tehát jól akar seperni és csak csodálatos, hogy a trieszti fövezérigazgató nem tiltakozik az ilyen olcsó üzleti fogások ellen. ügy- látszik Arnoldo Frigessi di Rattalma (Erdősek önként így olaszosították rácalmás! Frigyessi Arnold nevét) sem olyan kényes és azt hiszi, hogy a körlevelek tízezrei valami csodás fellendülés előszeleként futnak végig a magyar piacon. Legfőbb ideje, hogy a biztosítótársaságok valamilyen formában pönálé-alapot létesítsenek és ott szabatosan lerögzítsék a tisztességes verseny kritériumait, nehogy a magyar biztosítási ügyfelek bizalmát ismét megingassa az olyan üzleti szellem, amely nem méltó magukat nagynak és jelentékenynek minősítő intézetekhez. Szakemberek a képviselőházban. Az imént lezajlott képviselőválasztások a gazdasági élet komoly egyéniségeit juttatták mandátumhoz, akiknek mindegyike bizonyára nagy tudással fogja szolgálni az ország egyetemes gazdasági érdekeit. Az új törvényhozásban a gazdasági szakemberek sorában helyetfoglalnak: Baross Endre, a Szőlősgazdák Egyesületének igazgatója, Baross Gábor, a postatakarék volt vezérigazgatója, Búd János volt kereskedelmi- és pénzügyminiszter, Czermann Antal ny. pénzügyminiszteri tanácsos, Fellner Pál, a gyáripar egyik vezetője, Görgey István, a kereskedelmi tárca költségvetésének volt előadója, Hunyadi Ferenc, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének igazgatója, Ivády Béla volt földmívelésügyi miniszter, Kenéz Béla volt kereskedelemügyi miniszter, Knob Sándor dr., a GyOSz titkára, Krúdy Ferenc, az árelemzö bizottság tagja, Kühne Lóránt mezőgazdasági gépgyári igazgató, Lakatos Gyula dr., nagyhírű kereskedelmi jogász, vitéz Mecsér András, a mezőgazdasági kérdések kiváló szakértője, Reményi-Schneller Lajos, az Altruista Bank nagytudású vezérigazgatója, Sclwndl Károly, az O. K. H. vezérigazgatója, Teleky János gróf, a MATEOSz vezérigazgatója, Temesváry Imre, 1 a pénzügyi költségvetés volt főelőadója, Zsindely Ferenc ny. pénzügyminiszteri titkár, K'állay Miklós volt földmívelésügyi miniszter, Birór Pál, a Rimamurányi Vasmüvek elnöke és Éber Antal, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. A gazdasági életnek tehát minden szakmája képviselőt kap az országgyűlésen, ami a gazdasági kérdések mai fontossága idején nagy nyeresége az egész közéletnek. „DOLGOZZUNK11 EPAKí, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest, VII!.. Gynlay Pál-u. 7. lel: 35-5-63,52-8 52 Amikor asz Adriai a valoriszációsfillérekre utaszik Erdős Aladár legújabb trükkje
