Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-10 / 15. szám

6 Budapest, 1335 április IQ. Eliogadja-e a f©var©® a Kiscelli-uti kastélyt? Schmidt Mikssa végrendeletének hiteles magyar for­dítása után döntenek az értékes hagyaték sorsáról Mint ismeretes. Schmidt Miksa, a romantikus életű műgyűjtő, meghalt és a főváros vezetősége érthető meglepetéssel értesült sajátkezüleg német nyelven írt végrendeletéről, amelyben a Kiscelli-üti kastélyt rengeteg értékes és összes műtörténet! rekviziíumával együtt a fővárosra hagyta. Emlékezetes, hogy Schmidt Miksa már életében oda akarta ajándékozni csodálatos kastélyát a fő­városnak, sajnos azonban, olyan kikötései voltak, amelyek teljesítése pénzügyileg nem volt megold­ható. így a többi között feltételül szabta, hogy a főváros a kastély körül Attila hűn fejedelem emlé­kére hatalmas parkot létesítsen, mintegy száz hold- nyi terjedelemben. A tárgyalások annakidején meg­szakadtak és Schmidt Miksa visszavonult. Most, halála után derült ki, hogy a magyar fővárosnak ez a rajongó szerel­mese nem sértődött meg, nem óhajtotta el­herdálni életének ezt a remekművét, ha­nem továbbra is a fővárost nevezte meg örökösévé. Sajnos, most is van valami kis baj a végrendelet körül, amelyet azonban valószínűleg sikerül át­hidalni. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen a következő megbízható és feltétlenül hiteles ér­tesülést nyerte: — Ebben a pillanatban még nem ismerjük Schmidt Miksa végrendeletének pontos szövegét. A Schmidt-család ügyvédje azonban kijelentette, bogy két-három napon belül benyújtja a főváros vezetőségének a hiteles magyar fordítást, amelynek alapján aztán eldönthetjük, hogy a fő­városnak módjában van-e elfogadni a nagylelkű i ajándékot. Értesülésünk szerint ugyanis Schmidt I Miksa végrendeletében kikötötte, hogy a főváros köteles iparművészeti múzeumot létesíteni a kis- eelli kastélyból. Amennyiben ez a feltétel szóről- szőra értendő. a fővárosnak nines módjában elfogadni a hagyatékot, tekintve, hogy nem áll rendelkezésére az a hihetet­lenül nagyszabású iparművészeti anyag, amellyel megtölthetné a Kiscelli-úti kastély végeláthatatlan teremsorait. Ha azonban az „•iparművészeti” szó­nak nincs döntő jelentősége, hanem a múzeumon van a hangsúly, akkor a legnagyobb örömmel átvesszük a kastélyt. Ez esetben ugyanis méltó helyet találna a Fővárosi Múzeum páratlanul értékes gyűjteménye, amely egyrészt a világkiállítás idejéről ittmaradt város­ligeti pavillonban poriadozik, másrészt és pedig nagyrészt ládákban és csomagokban, az érdeklődök tekintetétől hermetikusan elzártan várja a méltó keretet, hogy a világ ámuló szeme előtt mutatkoz­zék. Figyelemreméltó, hogy az óbudai híd meg­nyitásával új, ragyogó városrész keletkezik ezen a helyen rövidesen, ilymódon tehát a Kiscelli-úti kas­tély a saját értékein kívül még a fejlődő városrész helyzeti energiájával is gyarapodnék. Könnyen el­képzelhető, hogy a kastély idegenforgalmi attrakcióvá avan­zsálna, nyilvánvaló tehát, hogy a főváros mindenáron azon van, hogy megszerezze ezt a páratlanul értékes ha­gyatékot. Néhány napról van szó mindössze, ezután dől el, hogy a romantikus lelkű műgyűjtő és ajándé­kozó kiváló hagyatékával nem rótt-e olyan terhet a fővárosra, amelynek teljesítése a mai világban, a mai gazdasági körülmények között lehetetlen. A pályázat éppen azt tűzte ki célul, hogyan lehetne mindezekre a problémákra megoldást találni. Az elgondolás a következő: a dunaparti villamost le kell süllyeszteni a mai viadukt alatti raktárházak helyére egy ablaksorral ellátott fal mögé," amely védené a pályát az igen gyakori áradásoktól. A csatlakozást a földalatti vasúttal földalatti meg­állóhely segítségével lehet megoldani, amely a Vigadó-tér szintje alatt épülne meg. A Vigadó-tér alatt kisebbméretü földalatti pályaudvar létesülne, ahonnan a különböző irányba haladó villamosokat közös perromról lehetne el&rni. A korzó a villamos eltávolítása révén a mainak kétszeresével lenne széle­sebb, amelyet a sivár aszfalt helyett parkíroznának. A Vigadó-ter és a \ igadó épületének hatásosabb kihangsúlyozása kedvéért a terv megbontja a korzó ó§ysnes vonalát és a Vigadó-térnél egy erkélyszerü árkádsorra állított kiugrással a korzón túl, további tízméterrel bővítené a teret. Ez a kiugrás, amely az egyetlen lenne az egész Dunapart mentén, szük­ségképpen magára vonja a szemlélő figyelmét és innen lenne legjobban élvezhető az egész Duna-vonal és a budai panoráma.. A terv gondoskodik arról is, bogy az alsó rakparton vezetett autóút és autóbusz- megállóhely a korzóról könnyen megközelíthető le­gyen. A hajóállomások természetesen megszűnné­nek, ezek helyett motoroshajó-állomások létesülné­nek. A terv egyik érdekes előnye az is, hogy nemcsak gyalog, vagy autóról volna zavar­talanul élvezhető az egész dunparti pano­ráma, hanem még a lesüllyesztett villamos­ból is. Az ismertetett pályanyertes terv egyelőre nem hivatalos formában kerül a főváros illetékes ténye­zői elé, de valószínű, hogy a legrövidebb időn belül komolyan foglalkoznak a korzó kérdésével, mert az; idegenforgalmi érdekeltségeken kívül a kormány­körök is szorgalmazzák a megfelelő döntést. •------- i .1 —" —— ii eriiázas tisztviselőtelepe? épít az 011 Kőbányán Érdekes ingatlancserék a fővárosnál Beadvány érkezett a múlt héten a főváros veze­tőségéhez az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatóságától, amelyben bejelenti, az OTI, hogy a X. kerületi Űjhegy-dülöben nagyszabású tisztviselő telepet óhajt a közel- jövőben építeni, A-z építkezés céljára a Társadalombiztosító Intézet hatalmas, Hogyan alakítja át a korzót a Mérnökegylet eszmei terve Földalatti perron, a korzó alatt futó villamos, parkírozás és egyéb szellemes megoldási lehetőségek Mint ismeretes, a Magyar Mén-nők- és Építész- egylet nemrégiben eszmei pályázatot hirdetett a a Vigadó-tér és ezzel kapcsolatban a korzó rendezé­sére. Budapestnek ez az a része, ahol a pénz és a hírnév szempontjából számottevő idegenforgalom javarészt lezajlik, érthető tehát, hogy a főváros hi­vatalos vezetői és nemhivatalos rajongói állandóan azon fáradoznak, hogyan s miként lehetne eltávolí­tani e festői útvonalról a csengő-zörgő villamoso­kat, a kietlen dunaparti raktárházakat, a bódékül- sejü hajóállomásokat, főleg pedig az ottveszteglö és kormot, füstöt okádó gőzhajókat. A most említett eszmei pályázaton Ághy-Benkhard Ágost és Cserba Dezső építészmérnök nyerte meg az első díjat azzal a tervvel, amely szellemesen, olcsón és a helyi­viszonyok teljes és szakszerű ismeretében, kézen­fekvő megoldással igyekszik lehetővé tenni a korzó méltó kiépítését. ÁGHY-BENKHARD ÁGOST díjnyertes tervét a következőkben ismertette a Fő­városi Hírlap munkatársa előtt: — Budapest Európa egyik legszebb városa, a legszebb dunamenti város. Szerencsés településénél fogva egy helyen van itt összpontosítva mindaz, ami egy várost széppé, kellemessé, vonzóvá teszi. Elvár­hatjuk, hogy Magyarország idegenforgalma ne első­sorban a hortobágyi csikósoktól és népies specialitá­soktól függjön, mert ezek csak ideig-óráig, vagy csak egyetlen alkalommal bírják a külföldiek érdek­lakatos mester WAHL*FERINf VAS ÉS FÉMIPARI VÁLLALATA Budapest, V85!- Vínj-u’ca 39. Telefon : 316»<< MODERN kiadók központi melegvízszolgáltatássftl három és gaégjg*" szobás lalk&s©S& fűtés és - vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő éa ingatlan­forgalmi r. t V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 i lődését lekötni. Joggal kívánhatja mindenki, aki ezt a várost szereti, hogy Budapest fejlődésének iránya úgy alakuljon, hogy egységes szépségével és hibát- lanságával az idegenek ittartózkodó.sa minden álka- lommal a legkellemesebbé váljon. — Vitathatatlan, hogy a főváros egyik legszebb pontja a korzó és a Vigadó-tér: idegenforgalmi jelentőségük óriási. A nálunk megforduló külföldiek idejük számottevő részét a korzón, vagy a korzó környékén töltik el. Itt vannak a nagy, előkelő hotelek, innen élvezhető legzavartalanabbul az egész budai panoráma, s a korzónak szánt ajándék: az esti kivilágítás és minden ami szép, a tűzijáték, a virágos csónakkorzó, a séta­hajók stb. Ezzel szemben mi ma a helyzet? A páratlanul szép kilátást füstölgő hajókémények és percenként csö­römpölő villamosok zavarják. A Vigadó-tér, a Hanglit körülvevő kis kert fái pedig Európa egyik legnevesebb, legszebb épületét, a magyar architek­túra büszkeségét, a Vigadót takarják el a szemlélő elöl. Az úttest olyan szűk és annyira felaprózott, hogy nemcsak a kávéházak áhítoznak több hely után, hanem a sétálók is. A korzó közönsége egymás hegyén-hátán szorongva szívhatja nyári időben a forróra tüzesedett úttesten a hajófüstös levegőt. Ezért tűzte ki a Mérnök- és Építészegylet az idén az eszmei tervpályázat tár­gyául a korzó és a Vigadó-tér rendezésével kapcso­latos városrendezési és közlekedési problémákat. Régóta szükségét érzik annak is, hogy a korzót, különösen a Vigadó-teret a város többi részeivel közlekedésileg is szorosabb kap­csolatba hozzák. A szűk mellékutcák miatt azonban sem autóbusz- járatokat, sem villamosvonalakat létesíteni nem leheteti. Csak egy teljesértékü megoldás kínálko­zott volna: a földalatti villamos meghosszabbítása olymódon, hogy a dunaparti villamoshoz csatlakoz­zék. Ennek pedig legfőbb akadálya az, hogy a Dunapart mentén, a földalatti vasút pályamagasságá­ban húzódik végig Budapest egyik főgyűjtő­csatornája, amelynek áthelyezésére gondolni sem lőhet. 17.981 négyszögöles ingatlant kér a fő­várostól. A. fővárosnak a szóbanforgó ingatlanokért más, kincstári telkeket ajánlott fel cserébe a Társadalom- biztosító. Az OTI ajánlatát a városházán annál ked­vezőbben ítélik meg, mert az említett újhegyi ingatlanokat eredetileg is telepítés céljára szánták és már évek óta szó van arról, hogy azon a vidéken állami, vagy fővárosi építkezést kezdenek. A részletes terveket csak akkor mutatja be a Tár­sadalombiztosító, ha a főváros elvüeg döntött atekintetben: hajlandó-e elfogadni a cserét? Miután vagyonelidegenítésröl van szó, az ajánlat a közeli közgyűlések egyike elé kerül. Beavatott helyről származó értesülésünk szerint a OTI még ebben az évben meg akarja kez­deni az építkezést az Újhegyen, még pedig rendkívüli nagy arányokban, mert a terve­zett tisztviselőtelepen ezer kertes családi házat építenek. Megválik a főváros a közeljövőben a Honvéd- utca és a Szalay-utca sarkán álló telkétől is. Az in­gatlan egy részét, mintegy 1,50 ölet, a Református egyháznak engedi át a főváros, itt épül meg a lipótvárosi református templom, másik felét pedig eladják egy érdekcsoportnak, amely az ingatlanon öröklakásos bérházat épít. FÜRDŐKÁDAK, CSÖVEM Hasenörl, Csengery-u. 53. HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA VI., BÉKE-TÉR 5. VI., SZOHDY-U. 34. TELEFON: 18-8-59. FREUD FRIGYES VL, Teréz-ltiirul 10. Telelőn t 11—2—81. CsSTtrok v»»-, acél 6* B&rgarózböl. Wltw éa milliméter 3 menettel rakt&ron, Saját gy&rtmányu präoliii« csavarok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom