Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-03 / 14. szám

Budapest, 1935 április 3, a törvény által elrendelt szanálásnak szabad moz­gását korlátozni nem kívánja, viszont szükséges a megtakarítások tényleges ki­munkálása, a nem kifogásolható illetmé­nyek teljes érintetlenül hagyásával. A belügyminiszter egyúttal költségvetési le­iratában értesítette a fővárost, hogy a közmunkák megindítása érdekében hajlandó az OTI útján 20 millió pengő törlesztéses kölcsön felvételét lehetővé tenni, évi 5.5 százalékos kamat mellett. Nincs ki­fogása az ellen, hogy a kölcsönből a következő be­ruházásokat: a Hungária-úti főgyűjtőcsatornát, az angyalföldi szivattyútelepet, a kőbányai-úti alul­járót, a Balatonhoz vezető utat, különböző kórhá­zakat és iskolákat megvalósítsanak. Ha a kölcsön felvételét a. főváros közgyűlése elhatározza, akkor elsősorban a MargiIliid kiszélesítése vár végrehajtásra, amelyet a kormány tudvalévőén a fővárossal együtt kíván a legrövidebb időn belül megindítani. Syőzilt a Nemzeti Egység Pártjának álláspontja A főváros költségvetésének jóváhagyásával kapcsolatban felkerestük ZSITVAY TIBOR dr. ny. minisztert, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnökét, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A belügyminiszter úr határozata min­denben megegyezik az^al az állásponttal, ame­lyet ebben a kérdésben a Nemzeti Egység Pártja elfoglalt. Teljes mértékben helytállóak viszont a belügyminiszter aggodalmai, aki kü­lönböző és a jövőben még mutatkozó hiányok pótlását tartja szükségesnek, ami azt mutatja, bogy a kormányhatóság a legnagyobb lelki­ismeretességgel őrködik a főváros kö­zönségének érdekem. — Fedezetet kell találnia a fővárosnak az 1933. évi zárszámadási hiányra s bizonyos, hogy a főváros vezetősége a tétel pótlására megfelelő javaslatot készít. Nem járult hozzá a belügy­miniszter ahhoz, hogy a hat és fél millió pen­gőre rugó beruházási tételt töröljék a költség­vetésből, mert ez nem reális gondoskodás a költségvetés egyensúlya tekintetében. Azt a bel­ügyminiszter is elismeri, hogy ebből a hat és fél millió pengőből leg­alább három és egynegyed milliónyi összeg elkerülhetetlen beruházás címén fel fog merülni, viszont a költségvetési fedezetet akkor fel kell tüntetni. Ugyancsak 500—600.000 pengő olyan kiadás is jeletkezik, amire a költségvetés szer­kesztése alkalmával még nem lehetett gondolni, például a zuglói elöljáróság felállításával fel­merülő összegre, úgyszintén a 20 milliós beru­házási kölcsön kamatszolgálataira. Végered­ményben tehát a belügyminiszer megállapítja, hogy a költségvetésben foglaltakon kívül 5.5 millió költségvetésen kívüli további deficit jelentkezik, amelynek fedezetéről az örkormányzatnak fel­tétlenül gondoskodnia kell. — Ha az önkormányzat erről nem gondos­kodna, akkor sor kerül',a szanálási törvény alap­ján való intézkedésekre, örömmel látom, hogy a belügyminiszter úr a szanálás tekintetében is a pártunk álláspontját tette magáévá, amikor kimondotta, hogy a megtakarításokat nem a személyi ki­adások keretében kell biztosítani. Külön megnyugvás az autonómia számára, hogy a törvény által elrendelt szanálás szabad mozgását a belügyminiszter nem kívánja kor­látozni. A költségvetés jóváhagyása újabb munkára serkenti az adminisztrációt, amelynek most köte­lessége gondoskodni, az ilymódon körvonalazott hiányokról. Szendy Károly polgármester utasítá­sára a pénzügyi osztály már is hozzáfogott az új tervek elkészítéséhez, amelyek a közeljövőben a közgyűlés plénumáit fogják foglalkoztatni. ' ii A legfőbb sokszorosító gép LSeoßmr 9. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁ8SY-UT 8 TELEFONI 19-2-20 Még e héten megtartják a rendezést Igényli Calvin-tér közigazgatási bejárását i iESZkMí és a főváros késedelem nélkül hozzákezd a nagyíentosságű munkához Budapest közlekedésének évek óta egyiik leg­égetőbb és legsürgősebben megoldásra váró kér­dése a Calvin-tér rendezése. Minden fővárosi lakos jól tudja, hogy a hét utca és két körút torkolatát alkotó hatalmas és szabálytalan térség valóságos melegágya a közlekedési baleseteknek. Hogy a sú­lyos és végzetes szerencsétlenségek nincsenek napi­renden, azt elsősorban a közlekedési rendőrök és a közlekedési eszközöket vezető egyének nagy lelki­ismeretességének, hidegv&rének lehet tulajdonítani. Mindazonáltal ez a kérdés most már annyira sür­getővé vált, hogy a megoldás aktualitását a rossz gazdasági viszonyok sem késleltethetik. Mint isme­retes, a főváros tervpályázatot hirdetett a tár ren­dezésére. Meglehetősen szépszámú terv gyűlt össze, ezek azonban inkább elméleti jelentőségűek voltak, mert házbontással, továbbá gyakorlatilag keresz- tülvihetetlen sínáthelyezésekkel jártak volna. Így aztán az útügyi ügyosztály, valamint a BESZKÄRT mérnöki kara dolgozott ki olyan terveket, ame­lyeknek egyesítése most lehetővé teszi a gyakor­lati megoldást. Jellemző egyébként a probléma rendkívüli aktualitására és fontosságára, hogy a mérnök-egyletben épp a minap tartott nagysza­bású előadást Méhes Emil dr. mérnök a Calvin-tér rendezéséről. Skz elméleti megoldás Méhes dr. előadásában nagy alapossággal foglalkozott a tér forgalmának számszerű adatai­val és bemutatta, hogy a Calvin-tér forgalmi jelen­tősége a Boráros-téri híd megnyitása után'nagyobb mértékben növekedik. Kimutatta, hogy mekkora a várható forgalom, amit a Calvin-tér átépítésénél a méretezés alapjául kell venni és tájékoztatta a hallgatóságot, hogy miként lehet valamely közle­kedési útvonalat a várható forgalomra méretezni. Az előkészítő adatok felsorolása után ismertette a főváros tervét, amelynek lényege a tér közepére helyezett perronsziget. A Kecskeméti-utcai villa­mosközlekedés a terv szerint megszűnik, a Baross. utcai villamosok számára részben a téren elhelye­zett egyvágányú végállomási pálya volna a vég­állomás, részben pedig a Vámház-körút felé ha­ladnának. Méhes Emil dr. a hátrányokat abban je­lölte meg, hogy a tervezett vágányhálózat képtelen a tér villamosvasúti forgalmát lebonyolítani, a szökőkút előtti vágány kapcsolások pedig sok ve­szélyt rejtenek magukban. A gépkocsik és egyéb jávmüvek körforgalma keresztezéssel vegyes elren­dezésű, ami erős rendőri irányítást igényel, de így is minduntalan zavart fog előidézni. A gyalogjárók átjáróinak rendszere bonyolult, és külön hiba, hogy a terv nem számol a szép városkép követel­ményeivel. Felfogása szerint a legjobb megoldás az elipszis alakú közép­sziget, amely a Calvin-tér egész belsejét elfoglalná és csak köröskörül hagyna meg­felelő széles kocsiutat. A szökökutat jelenlegi helyéről a Ráday-utca tenge­lyébe helyezi át. A villamosforgalomban két vég­állomási vágányt létesítene, amelyek révén a vonal túlterheltsége megszüntethető, sőt a Vilmos csá- szár-út—Múzeum-kőrút közlekedése is megjavít­ható. A többi jármű forgalmát az egyetlen nagy középsziget körül bonyolítanák le, míg a gyalo­gosok számára négy áttekinthetően elhelyezett széles átjáró szolgálna. Az előadást nagyszámú szakértő-közönség nagy érdeklődéssel fogadta. A kérdés fontosságára és a hozzászólásra jelentkezők nagy számára való tekintettel a szakosztály a legközelebbi jövőben külön ülést rendez. A gyakorlati kiviteli Ez a nagyszabású terv, mondani sem kell ta­lán, messze túlhaladja annak a negyedmillió pen­gős budgetnek kereteit, amelyet olymódon szántak a rendezésre, hogy annak túlnyomó részét, százötvenezer pengőt a BESZKÁRT vál­lalja, a hátralevő százezer pengő pedig a főváros háztartását terheli. Tekintve azonban, hogy, mint fentebb említettük, a mérnökegylet tovább folytatja a vitát, a Fő­városi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött, hogy ez a vita befolyásolhatja-e a most induló munka elgondolását. A következő vá­laszt kaptuk: — Ami a Calvin-teret illeti, már elfogadott tervvel állunk szemben, amelyet a II. ügyosztály és a BESZKÁRT együttesen készített. A rendezés kérdése annyira előrehaladott stádiumba jutott, hogy a BESZKÄRT szombaton beadta a köz­igazgatási bejárásra vonatkozó kérelmet, amelyet hétfőn nyomban felterjesztettünk a keres­kedelemügyi miniszterhez és kértük a legsürgő­sebb terminus kitűzését. A közigazgatási bejárás előreláthatóan a hét végén, vagy a jövő hét elején lesz. Ha a minisztérium a bemutatott megoldást jóváhagyja, úgy a munkát késedelem nélkül azon­nal megkezdi a BESZKÁRT a vágányok áthelyezé­sével, és ezzel parallel megkezdődnek a főváros rendezési munkái is. Érdeklődtünk, mit szólnak az illetékes vá­rosházi körök a Mérnök Egyletben tartott Méhes-féle előadáshoz. Mi íis tudtunk volna — hangzott a válasz — tökéletesebb, egységesebb és tetsaetösebb meg­oldást kidolgozni, ha a pénzügyi szempontoktól el­tekintve, nem lennének olyan külö?ileges problé­mák, amelyeken egyelőre változtatni nem lehet. Ilyen például a Baross-utcai villamosvonal, amely­nek nem lehet a Calvin-tér torkolatában végállo­mást csinálni, hanem tovább kell vezetni a Vám­ház-körút felé. Ilyen az Üilöi.út szűk torkolata, amelyen most változtatni nem lehet. Tudni kell azt is, hogy a Vámház-körűtou az úttest közepe alatt húzódik a vízvezetéki főcső, ezért nem en­gedik a villamosvágányok középrehelye- zéséí. Az adott viszonyok között tehát ez a megoldás a legjobb, amelyet készítettünk, bár tudjuk, hogy vannak hiányosságai, hogy nem tökéletes, de ezen segíteni nem lehet. Ma nincs pénze a fővárosnak háztömbök kisajátítására és lebontásává. Az viszont kétségtelen, hogy az új rendezés össze­hasonlíthatatlanul jobb lesz, mint a mai állapot és hosszú időre megoldja a kérdést. — A főváros és a BESZKÁRT közös tervének eredeti elgondolásában nem szerepelt a Calvin-téri díszkút áthelyezése, hanem a nagy szökőkút taka­rékossági okokból a régi helyén maradt volna. Ez most megváltozott. A kút ugyanis villamosvágány közé került volna, ami zavarná a szabad küátást, a tér áttekintését, ezért utóbb közlekedési és biztonsági szempontból szükségesnek látszott a kút áthelyezése. A Duna-kút eszerint a mai helyéről a nagy járda­sziget vámházkörúti végére kerül. Technikailag könnyen meg lehet oldani az áthelyezést, és költsé­gekben sem jelent túlnagy plusz-kiadást. A szakemberek számítása szerint a Calvin-tér átrendezése két.háromhónapos munka, űpvhogy augusztusra már minden el is készülhet. Gondoskodnak arról is, hogy a tér képét pázsit­ágyakkal és virágokkal élénkítsék. Magasabb nö­vényzet nem kerülhet a térre, mert a fontos az. hogy a jármüvek vezetőinek szabad kilátását sem­misem akadályozza. E pillanatban még vitás, hogy milyen formában készüljön el a villamosvárócsar­nok és hogy a közlekedést szabályozó rendőrt me­lyik ponton helyezzék el. Valószínű, hogy a tér központjában közlekedési tornyot állítanak fel, innen szabályozzák az egyes utcák torkolatához kerülő jelzőlámpákat és szemafórokat. 1AATHERN RÓBERT-----: FÉMARUKÉSZ1TŐ ................­Gá z-, víz- és gőzarmaturák BUDAPEST, VII., AKÁCFA-U. 61. TELEFON: 40-8-44 FREUD FRIGYES VI-, Teréz-körut 19. TeleTon t 11—2—91. Csavarok v»*-, acél és sárgarézből, Wltvr és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú práclzlós csavarok. STREBEL-STRECO-KAZAN hazai olcsó daraszenek gazdaságos, egyszerű, füstmentes tüzelésére. STREBELMÜVEH Budapest, V., Alkotmány-u. 16. Tel. : 16-5-65. Gyártelep : Moson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom