Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-27 / 13. szám
2 Budapest, 1935 március 27. zmwmr. 2£ sSE^SSäSSSSE több fontos egészség'ügyi beruházást eszközölnek. Az életbiztosítások valorizálására, illetve kifizetésére, a biztosító társaságok — a kormány intervenciójára — tizennyolcmillió pengőt bocsátottak rendelkezésre. — Általában egyszerűbbé, gyorsabbá és jobbá kell tenni a közigazgatást, — folytatta fejtegetéseit a pénzügyminiszter — de ezt nem tisztviselői elbocsátásokkal, hanem a jogszabályok egyszerűsítésével kívánjuk elérni. Az ipari kódex kibocsátásával a kormány nagy mértékben megkönnyítette a közönségnek az iparügyi rendsietek labi- rintusában való eligazodását. Racionalizálni kívánja a kormányzat a különböző fórumok hatáskörét, mert csak ilymódon érhető el az egyes községi háztartásokban a takarékosság megvalósítása. Tehermentesíteni fogjuk a jogkereső közönséget, olcsőbbítani kívánjuk a polgári igazságszolgáltatást. Jól tudom, hogy az adózás terén számos baj, panasz fordul elő, ezeket orvosolni kell, mert ha az adógépezetben fennakadás vagy fontosabb hiba áll be: az egész gazdasági egyensúly felborul. Az új adókódex már ezt a célt szolgálja. A pénzügyminiszter beszéde további során megállapította, hogy elő kell mozdítani az építkezést, amely — Magyar Testvérek! Aki végighallgatta Budapest egyik jelöltjének, a pénzügyminiszternek beszédét, az meggyőződlietétt arról, hogy a pénzügyminiszter és vele együtt az egész kormány mögött olyan munkateljesítmény áll, amely a nemzet számára biztató lehet a jövőt illetően. Amikor ma itt megjelentem, fel akarom használni az alkalmat, hogy ne csak Budaegymagában negyven iparágat foglalkoztat. Ha máskép nem megy, egyelőre legalább is a házak tatarozását, a javítási munkálatok megindítását kell szorgalmazni. Ezt a kérdést fokozott házadómentesség nyújtásával kívánja a kormány dűlőre juttatni. ■— A fürdőváros kiépítése ugyancsak végleges megoldásra kerül a közeljövőben. Az építésügyi szabályzatokat egységesítik az egész országban: máris ezt a célt szolgálja a legutóbbi város- rendezési törvény. A. budapesti építésügyi új szabályrendelet kibocsátása valósággal korszakalkotó reform lesz. Az eddigi valutapolitikai követése mellett foglalt állást ezután a pénzügyminiszter, aki megállapította, hogy a Mtelszervezet egyszerűsítése révén a termelés zavartalanságát további Mtelek nyújtásával kívánják biztosítani. A reformpolitika egyéb kérdéseinek és a megvalósítandó nagy nemzeti feladatoknak felsorolásával és ismertetésével fejezte be nagyhatású beszédét Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter, aki után a választóközönség tízezer főnyi hallgatóságának megkülönböztetett figyelme közepette emelkedett szólásra Gömbös Gyula miniszterelnök. választóknak valójában egyetlen programot adtak, a Nemzeti Egység programját, ha tehát a választópolgár komolyan akarja gyakorolni a maga jogát, akkor könnyen eldöntheti, hogy melyik programra szavazzon, miután csak egy van. Végigjártam az országot és azt láttam mindenütt, hogy a falu és a város, de azt hiszem a főváros is, ösztönösen érzi, hogy össze keil fogni s az egész nemzet tudja, hogy a független magyar állameszméhez vaíó makacs ragaszkodás mellett nem jelszavakra, hanem komoly építőmunkára, önérzetes magyar külső és belső politikai vonal- vezetésre van ■ szükség. Böntsön a nemzet A házfeloszlatás kérdését ismertette ezután a miniszterelnök. — Meg kellett szokni, — mondta Gömbös Gyula, — meg kellett tanulni az űj stílust. De amikor azt látom, hogy a régi stílus egyik, vagy másik bajvívója állandóan kellemetlenkedett akár az Egységes Párt kebelén belül, akár a parlamentben, akkor a magam részéről azt kell mondanom: elérkezett a választás ideje, a ne m- zet döntse el, ki mellé áll. — Jellemző politikai partnereimre, — mondta fejtegetései során többek közt a miniszterelnök, — jellemző rájuk, akik velem szemben álltak s akik mindennap bizalmukról biztosítottak, hogy egyikük átment egy velünk szembenálló pártba, párt- igazgatónak. Ugyanaz volt ez, aki annakidején, amikor a főváros kérdéseivel mertem foglalkozni, csatlakozott azokhoz, akik az úgynevezett alkotmányvédő blokkból nyíla/.tak felém. Nem tudom, miért félt az illető attól, bogy a kormány foglalkozik a főváros kérdéseivel. Elismerés a főváros vezetőségének Gömbös Górnia miniszterelnök beszéde pesthez szóljak, hanem a vidékhez is, a rádió szikraszárnyain. Ebben a pillanatban tehát veletek együtt itt van sok magyar vidékről a tanyák lakója éppúgy, mint a vidéki városoké, és ezzel jelképezni akarom azt, hogy a magyar fővárost a vidéktől és a vidéket a fővárostól nem lehet elválasztani. S az a helyes politika, amely a fővárost, a magyar fővárost, — ezt hangsúlyozom, — és a vidéket szervesen egybekapcsolja, nemcsak politikai, hanem gazdasági, szociális és kulturális szempontból is. — Meg kell szűnnie annak a Magyarországnak amelyben tere volt a diszharmóniának. Mi, a reformkormány, a harmóniának vagyunk a hirdetői és azt tartjuk, hogy a főváros és a vidék nem élhet külön-külön önös életet, valamennyien a magyar sorsnak vagyunk gyermekei, valamennyien egy nagy magyar cél felé törekszünk és lehetetlen, hogy a főváros, vagy a vidék külön utakon járjon. f-Jerra jelszavakra, hanem komoly épiSőmunkára van szükség A miniszterelnök ezután megállapította, hogy mindenütt óriási visszhangja van a Nemzeti Egység gondolatának, de speciális politikai szempontból tekintve, különöskép figyelemreméltó, hogy nincsen senki, aki vele s a kormánnyal szemben ellenprogramot adott volna a választások idején. — Ha már most a választópolgár szemszögéből nézem a dolgot, — folytatta Gömbös Gyula, — azt mondom: rendkívül egyszerű a helyzet. A — Magyar Testvéreim! Tőlem úgy-e nem kívánják azt, hogy most a főváros különleges kérdéseivel foglalkozzam? Röviden csak annyit mondok : a főváros jelenlegi vezetőségében bízom, a főpolgármester úr személyes barátom, (Sipőez Jenőt lelkesen él- jenzik és tapsolják) s a polgármester urat is eddig, mint a munka emberét tanultam meg tisztelni. (Éljenzés.) Azt Mszem, hogy a főváros közgyűlése is az új stílus alapján fog a jövőben működni, áthatva attól a tudattól, hogy az ország fővárosának minden körülményeit között arra kell törekednie, hogy első'sorban ő legyen a nemzet reprezentánsa. fCatörsai egyenjogúság©* Magyarországnak I A miniszterelnök most általános figyelem közepette az európai helyzetről és az ezzel kapcsolatos nagy nemzeti kérdésekről tájékoztatta Budapest közönségét. Németország katonai egyenjogúsági akciójával foglalkozva, megállapította, hogy mi ezen az úton Németországot nem követhetjük, mert Magyarország, — és erre helyezzük a fősúlyt •—- tagja lévén a Népszövetségnek — ez elé fog járulni ugyanezzel a kérdéssel. — És mi azt reméljük, — fejezte be gondolat- menetét, — hogy támaszkodva nemes olasz barátainkra és mindazokra, akik eddig barátainlmak bizonyultak, célt is fogunk érni. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) A gazdasági és financiális kérdésekkel foglalkozva, Gömbös Gyula miniszterelnök megállapította, hogy szatócskodással nem megyünk semmire, nagyvonalú megoldásra van szükség. Itt pedig szem előtt kell tartani azokat a nagy külföldi államférfiakat, akiknek kezeiben van Európa sorsa, ezeknek kell bátran és erélyesen, nagy koncepciók útján haladva, megoldani a kérdéseket, nem szabad egyes államok kicsinyes szempontjait szem előtt tartani. Ez egyébként megadja a belpolitikai vonalvezetés irányzatát is: erőket kell halmozni a nemzet számára. — Mi tehát, — folytatta a miniszterelnök, — elsősorban teszünk félre minden kicsinyes, egyéni szempontot. Gyűlölködni a Nemzeti Egység tábora és annak vezére nem is tud. (Nagy tetszés és éljenzés.) Az építőmunká- hoz nyugalomra, békére és teljes harmóniára van szükség. Négy esztendő a reformprogram végrehajtására Az új magyar embertípus kialakulásának I szükségességét hangoztatta ezután a miniszter- I elnök, aki meg is jelölte ez embertípus fejlődésének irányelveit. Elsősorban a kultuszminiszter feladata, hogy nevelje nem csupán a tömegeket, de az egyéneket is. De fontos az is, hogy az új embertípus figurája többi közt ne szégyelje atyái foglalkozását. — Bármilyen jól megy is valamilyen üzlet, a fiút arra kell nevelni, hogy folytassa apja foglalkozását. Neveljünk olyan embert, áld azáltal lesz büszke, hogy termel, hogy tökéletes munkát végez, hogy éjjel-nappal dolgozik, mert csak így lesz a nemzet napszámosa. Tisztességes, szerény és munkás életet élő fiatalokra van szükség, nem pedig gigerlikre és nyegle fráterekre, mert az ilyenek mást sem tudnak, mint elherdálni az atyáiktól rájuk maradt vagyont. OHrm. GL'mjjjn&M, a* • _ o A miniszterelnök végül megállapította, hogy a reformprogram végrehajtását négy esztendőre kontcmplálja, és ennek a terminusnak célja az, hogy minden, munkatársának megadja a penzumot: mit és mikor kell annak elvégeznie. Hívő szózattal fejezte be Gömbös Gyula beszédét: — Jöjjetek ebbe a táborba, amelyben testvéri egyetértésnek kell uralkodnia, s amely táborban — nemcsak választások idején, de mindig, — a sorsközösség szent érzületének hatása alatt nagy összefogásnak kell kialakulnia. Ez az összefogás alkalmas lesz arra, hogy naggyá, erőssé és lebír- hatatlanná tegye a magyart. Gömbös Gyula miniszterelnök nagyszabású beszédét számos alkalommal szakította meg a sokezer főnyi közönség hatalmas és lelkes tetszésnyilvánítása. A beszéd végeztével pedig a közönség felugrott helyéről és szűnni nem akaró éljenzéssel, kalapot lengetve és tapsolva percekig ünnepelte a miniszter- elnököt. Befejezésül az elnöklő Zsitvay Tibor felolvasta I-Ióman Bálint kultuszminiszter levelét, amelyben betegségére való hivatkozással kimentette távol- maradását s együttérzéséről biztosította a nagygyűlés közönségét, amely a Himnusz elénekléséveí zárta be hétfőn este a késő esti órákban a lelkes hangulatban lefolyt választói népgyülést. Az óriási közönség a legnagyobb rendben oszlott szét. (Folytatás a 4~ih oldalon)
