Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-20 / 12. szám

Budapest, 1935 március 20. yxwazosiji/jzmp 7 Előfizetési ára: egész évre ....................................24 pengő fél évre ...................... 12 pengő Tis ztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Két tanácsnok szolgálati jubileuma. A főváros tanácsnoki testületének két kiváló tagja ünnepelte e héten 25 éves szolgálati jubileumát. Az egyik Felk-ay Ferenc dr. tanácsnok, a közoktatási ügy­osztály új vezetője, akit régi ügyosztálya a köz- gazdasági és ipari ügyosztály nevében Pertik Béla főjegyző köszöntött. Testületileg jelent meg a ju­biláns tanácsnok előtt a FANSz igazgatótanácsa is jókívánságaival. Az elnöki osztály üdvözlő küldött­ségét dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnok vezette az ünnepelt fötisztviselö elé és megemlékezett azok­ról az érdemekről, amelyeket Felkay Ferenc az elnöki ügyosztályban eltöltött 18 éves munkássága alatt szerzett. A Hungária-szálló éttermében tár­sasvacsorát is rendeztek tiszteletére és számos fel- köszöntőben méltatták a kiváló fötisztviselö érde­meit. A másik jubiláló fötisztviselö Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, aki szintén most töltötte be szolgálatának 25.-ik évét. A közélelmezési ügyosztály és a hozzá tar­tozó üzemek és intézmények tisztviselökara nevé­ben Kiss Zoltán tanácsjegyzö, h. ügyosztályvezető meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló tanács­nokot, hangoztatva a tisztviselők kettős örömét, miután a tanácsnokválasztás és a szolgálati jubi­leum úgyszólván egyidöre esett. Rosta János dr. tanácsnok hálásan köszönte meg az üdvözléseket és hangoztatta, hogy pályájának sikerét nagyrészt munkatársai odaadó, önzetlen támogatásának, mun­kásságának köszönheti. Kérte, hogy továbbra is a régi együttérzéssel és buzgalommal működjenek a főváros szolgálatában. Lamotte alpolgármester és Szemethy tiszti­főügyész Svájcba utaznak a főváros kölcsönügyei- nek megbeszélésére. A főváros és a külföldi hite­lezők között a kölcsönügyekkel kapcsolatban még számos kérdés elintézetlen. A főváros vezetősége a hitelezők svájci érdekképviseletével már folyta­tott tárgyalásokat, de ezek félbeszakadtak. Lamotte Károly alpolgármester most újból felveszi a meg­beszélések fonalát és csütörtökön Szemethy Károly tisztiföügyész kíséretében Svájcba utazik. A fővá­ros képviselői a külföldi hitelezőkkel Zürichben és Báselben fognak közvetlenül tárgyalni és a meg­beszélések során a kamatkérdések, az itteni pengő- befizetések és a transzferkasszába befizetett össze­gek egy részének újbóli felhasználása, esetleg köt­vények kibocsátása útján kerül szóba. Szendy polgármester a BSE díszelnöke lesz. A fővárosi tisztviselők szépen fejlődő sportalaku­lata, a BSE csütörtökön délután tartja rendes évi közgyűlését a központi városháza tanácstermében. A Budapesti Sport Egyesület tagjai a csütörtöki közgyűlésen díszelnökké választják Szendy Károly polgármestert, a magyar sport igaz barátját. Magyar hangverseny Tokióban. A tokiói Ma­gyar-Japán Társaság elnöke, Naokazu Nabeshima gróf értesítette a polgármestert, hogy a Magyar- Japán Társaság közreműködésével megrendezték Tokióban az első magyar hangversenyt. A figye­lemreméltó társadalmi és zenei eseményt a japán főváros egyik legelőkelőbb helyiségében, a „Neme­sek Klubjában“ tartották meg, az ottani magyar kolónia és a magyar rokonságot ápoló előkelő ja- páni körök részvételével. Naokazu Nabeshima gróf díszes albumba kötve megküldte Szendy polgár­mesternek a hangversenyről készített fényképfel­vételeket is. A képen egyik oldalon a japán, másik oldalon a nemzeti viseletbe öltözött magyar szereplők állanak. Az emelvény fölött látható a felkelő nap országának lobogója és a háromszínü magyar nemzeti zászló. Szendy polgármester meleghangú levélben köszönte meg a tokiói Magyar-Japán Tár­saság megemlékezését. A székesfőváros kultúrpolitikájának jelentő­sége. Némethy Károly dr. tanácsnok a szabadegye­tem mostani szemeszterének megnyitó előadására ezzel a címmel nagyérdekességü tanulmányt készí­tett, amely könyvalakban is megjelent. A mélyen- szántó és az egész témát felölelő munka áttekint­hető képet nyújt a székesfőváros kulturális tevé­kenységéről és szemléltetően bizonyítja, hogy Buda­pest vezetősége valóban szívén viseli a nemzet kul­túrájának nagy ügyét. Konklúziója Némethy Ká­roly dr. tanulmányának: a kulturális tevékenységbe bizonyos egységet kell belevinni és ezért az olasz rendszert ajánlja figyelembe, amely rendkívül ügyes formában belekényszeríti az egész népet a kultúrával való élésbe. Az ízléses kiállítású könyv Budapest gazdag kulturális életét tárja elő. tJj törvényhatósági bizottsági tag. Kirchner Béláné törvényhatósági bizottsági tag tisztségéről lemondott, helyébe az igazoló választmány Minich Jenő póttagot hívta be. Meghonosítják a fővárosnál is a „ tisztelet beli“ és „címzetes“ á l lásoka t Ezt a titulust a főváros körül szerzett érdemekért is adományozni fogják — Előrehaladottak a státusrendezés előmunkálatai — Nem lesznek kényszernyugdíjázások Az állammal és más hatóságokkal szemben, talán a székesfőváros az egyetlen közület, ahol nin­csenek sem tiszteletbeli, sem címzetes rangok. Sőt nincsenek automatikus elölépések sem. A régi fővá­rosi törvény egyetlen kivételt ismer, amikor úgy rendelkezett, hogy a rangban legöregebb tanácsjegy- zök automatikusan főjegyzőkké lépnek elő. Az új fővárosi törvény ezt is megváltoztatta. A „tb.” és ,,c.” állások és rangok hiányát eddig nem is érez­ték a tisztviselők. Az utóbbi években azonban, amióta nagyon nehezen megy a hivatali létrán az előrehaladás és az egyébként kifogástalan tisztvise­lők a legtöbbször tiz-tizenöt évig dolgoznak ugyan­abban a fizetési fokozatban, felmerült a gondolata annak, hogy az elmaradt tényleges előléptetés he­lyett erkölcsi elégtételképpen legalább címmel, tisz­teletbeli és címzési rangokkal kellene az érdekelte­ket kárpótolni. A tisztletbeli állások meghonosítása alkalmat adna arra is, hogy ilyen módon a főváros közügyeiben érdemeket szerzett szakembereket, vagy közéleti férfiakat is kitüntethessék. A közelmúltban egyik közgyűlésen Kabakovits József dr. bizottsági tag — általános helyeslés köze­pette — indítványozta, módosítsák a központi igaz­gatásról szóló szabályrendeletet olyképpen, hogy a magasabb állások címe adományozható legyen. Szendy Károly polgármester a gondolatot ma­gáévá tette és utasítást adott az előkészületek foga­natosítására. Értesülésünk szerint a megfelelő sza­bályrendelet átdolgozása már folyamatban van és a közeljövőben a közgyűlés elé kerül. Mivel a tör­vényhatóság valamennyi pártja rokonszenvvel fo­gadja a gondolatot, rövidesen megtörténhetnek a tiszteletbeli és címzetes kinevezések. Munkatársunk érdeklődött az általános státus­rendezés előkészületei iránt is. FARKAS ÁKOS dr. tanácsnok, az elnöki ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársának az alábbi tájékoztatást adta: — A státusrendezés előmunkálatai igen előre­haladott stádiumba jutottak és rövidesen abban a helyzetben leszünk, hogy a tervezetet bemutathat­juk a főpolgármester és a polgármester úrnak. Ren­geteg munkát adó, nagy alaposságot és megfonto­lást követelő feladat ez, amelyen már hosszú hóna­pok óta dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy az új státusszabályzat a maival szemben lényeges változ­tatásokat jelent-e? Válaszom az: igen. A főváros vezetősége arra törekszik, hogy a tisztviselők szociális helyzetének javí­tása mellett a munkateljesítményt fokoz­hassa és javíthassa. A létszámban is lesz változás, mert tekintettel kell lenni az időközben már felállított és felállítandó új kerületekre. Az új státusszabályzat egyik leglénye­gesebb és figyelemreméltóbb intézkdése az lesz, hogy minden szakon, minden munkakörben meg­szabja a tisztviselői létszámot, megállapítja a nor­mál-státust. Normál-státus eddig a fővárosnál nem volt, hanem a fejlődésnek, a szükségletnek meg­felelően, meglehetősen ötletszerűen és rendszerte­lenül szervezték ideg az egyes állásokat. A normál-státus véget fog vetni az egyes kategó­riák között mutatkozó kirívó aránytalanságok­nak is. Megkérdeztük azt is, mikorra várható a nyugdíjtörvény végrehajtása a városházán. — Ennek az előkészítésével is foglalkozunk, sőt itt is annyira haladt a dolog, hogy nemsokára megtörténhetnek a konkrét intézkedések. Kényszemyugdíjazásokat előreláthatóan nem kell alkalmaznunk, mert azok közül, akik e tekintetben számbajöhetné- nek, legtöbben az intézkedés bevárása nélkül, ön- maguktól kérik a nyugdíjazást. Ilymódon már több mint 30 alkalmazottat vont a közelmúltban vég- elftánási, illetve nyugdíjazási eljárás alá a főváros. Teremtsünk munkalehetőségeket. A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete és a Magyar Építő­mesterek Egyesülete a Teremtsünk munkalehetősé­geket keretében munkaalkalmak létesítése érdeké­ben előadássorozatot rendez Irányi-utca 17. számú székházában. Az első előadásokat március 21-én vitéz budahegyi Pauer János és Pávai-Vajna Ferenc dr. tartják, előbbi a Gellérthegy múltjáról, illetve a Gellérthegy körüli forrásokról, valamint Buda- pest-fürdöváros új hő- és gyógyforrási lehetőségei­ről. Március 28-án Tausz Béla dr. a budai fürdők múltjáról és Tábori Kornél az idegenforgalomról. Április 2-án pedig Kotál Henrik műépítész a Gellérthegy és környékének fürdővárossá való ki­alakításáról tart előadást vetített képekkel. Átszervezték a Vízművek szakértőbizott­ságát. A Vízmüvek szakértőbizottsága, amely a múlt évben alakult és Pap Ferenc vezetésével nagy érdemeket szerzett a fejlesztési munkák sima le­bonyolítása körül, a véletlenek összejátszása foly­tán a közelmúlt hónapokban önmagától feloszlott. A szakértőbizottság két tagja meghalt, Pap Ferenc pedig a Vízmüvek vezérigazgatója lett. Hosszabb időn át nyílt kérdés maradt, vájjon a Vízmüvek vezetésében beállott változás után szükséges-e új szakértőbizottság alakítása, végül is az a vélemény alakult ki, hogy helyesebb, ha a folyamatban levő és még tervbevett nagyszabású műszaki munkála­tokat az üzemi választmány mellett egy szakértők­ből álló testület is kontrollálhatja. Ezt a felfogást képviselte maga Pap Ferenc, az új vezérigazgató is/ Szendy Károly polgármester ilyen előzmények után a napokban kinevezte az új szakértőbizott­ság tagjait. A főváros vezetősége Makó Kiéger Sándor min. tanácsost, a kereskedelmi miniszté­rium vízvezetéki- és csatornázási osztályának ve­zetőjét és Joó Istvánt kérte fel a szakértőbizott­ságban való közreműködésre, a régiek közül pedig Breitenbach Mihály oki. mérnök tagja maradt a bizottságnak. Üdülőhellyé akarják nyilvánítani a Rózsa­dombot. A Rózsadomb és Vidéke Egyesület vá­lasztmánya Harrer Ferenc dr. felsőházi tag elnök­lésével ülést tartott. Nádas Béla dr. ügyész-főtit­kár programot terjesztett elő és bizonyos eredmé­nyekről számolt be: így különösen a közeljövőben a rózsadombi 11-es autóbuszjáratnak Zárda-utcai meghosszabbításáról a kétirányú forgalom beveze­tésével, a rendkívüli házadómentességnek a Rózsa­dombra s körzetére kiterjesztése iránti akcióról, a Rózsadombnak üdülőhellyé kijelöléséről, a Török­vész-úti bécsi autostrada tervéről, a rózsadombi kö2lbiztonság s közvilágítás megjavításáról. Újjáalakították a közigazgatási bizottság tíz albizottságát. Sipöcz Jenő főpolgármester törvény­adta joga szerint intézkedett a közigazgatási bizott­ság kebelében működő albizottságok újjáalakítása iránt. A közigazgatási bizottságban tíz albizottság működik, amelyek mandátuma a múlt év végével lejárt. Az új albizottságok névsora a következő: Fegyelmi választmány: elnök Sipöcz Jenő dr., ren­des tagok: Baróthy Pál dr. kir. főügyész, Csilléry Béla dr. kir. pénzügyigazgató, Csilléry András dr., Dési Géza dr.; póttagok: Hann Arnold dr. és Nagy Zsigmond dr. kir. tanfelügyelő. Gyámhatósági fel- lebbviteli küldöttség: elnök a főpolgármester, tagok: Szendy Károly polgármester, Liber Endre alpolgár­mester, dr. Csorna Kálmán árvaszéki elnök, Sze­methy Károly dr. tiszti főügyész, Csilléry An­drás dr., Gaár Vilmos, Lázár Ferenc dr., Bánóczy László dr.; póttagok: Peyer Károly és dr. Dési Géza. Adóügyi albizottság: elnöke a főpolgármester, tag­jai: Szendy Károly polgármester, Szemethy Károly dr., Csilléry Béla dr., Gaár Vilmos dr., Hann Arnold, Peyer Károly, Petrovácz Gyula; póttagok: Dési Géza, Lázár Ferenc. Gazdasági albizottság: elnök Lamotte Károly alpolgármester, tagok: Kozma Jenő, Pfeiffer Gyula, Staub Elemér, Czillinger János, Wallner Endre, Wolff Károly; a mezőgazda­sági ügyek előadója Pilissy Géza; az erdészeti ügyek előadója Székács Vincze. Népoktatásügyi al­bizottság: elnök Liber Endre alpolgármester, tagok: Nagy Zsigmond dr. kir. tanfelügyelő, Csilléry Béla dr., Lorberer Jenő, az Államépítészeti Hivatal fő­nöke, Kozma Jenő, Wolff Károly, Hann Arnold. Útügyi albizottság: elnök Lamotte mester, tagok: Szemethy Károly Lorberer Jenő, Kozma Jenő, Wolff títási albizottság: elnök Lamotte ly alpolgár- ti főügyész, roly. Kisajó,- oly alpolgár­mester, tagok: Szemethy Káro'^fj^Lorberer Jenő, Gaár Vilmos. Lázár Ferenc. Tf^^ntési albizottság: elnök Liber Endre alpolgármestér, tagok: Szemethy Károly, Lorberer Jenő, Dési Géza és Petrovácz Gyula. Közegészségi albizottság: elnök Liber Endre alpolgármester, tagok: Csordás Elemér tiszti fő­orvos, Csilléry András, Gaár Vilmos, Bánóczy László. Az 1878. V. t.-c. Jf3. §-a értelmében működő felügyelő bizottság tagjai: Bánóczy László, Csilléry András, Dési Géza, Gaár Vilmos, Hann Arnold, Kozma Jenő, Lázár Ferenc, Peyer Károly, Petro­vácz Gyula, Wolff Károly. Az újjáalakított albizott­ságokban hivatalból delegált, kinevezett és válasz­tott tagok foglalnak helyet. A kinevezés és válasz­tás már korábban megtörtént és a megalakítás csupán az egyik alpolgármesteri szék betöltésének elhúzódása miatt késett mostanáig. DEBRECEN-ÉTTEREM j Rákócsi-út 83. Tel. i 31-5-SS, 34-3-08 ; 8>éií nsenU a polgári étteremben P 1.20 Minden szer- i disznótoros vacsora pénteken este halászlé

Next

/
Oldalképek
Tartalom