Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-09 / 41. szám
4 Budapest, 1935 október 9. ;;yjr^8B^h^-ts^e8HMa^mnM3iwww«Bi!ieBaggE»g Két domb lehordásával megkezdik az új légikikötő építését A budaörsi gazdák nagyrészével megállapodott a főváros — Budapesthez csatolják a repülőteret A budaörsi határ közelében tervezett új repülő-pályaudvar építési 'munkáit rövidesen megkezdik. A repülőtérhez szükséges hatalmas terület megszerzésére irányuló tárgyalások annyira előrehaladott stádiumba jutottak, hogy előreláthatóan október közepén, 10—15-ike között, a főváros az ingatlanokat már birtokába, is veheti. Érre korábban már csak azért sem kerülhetett sor, mert a földek túlnyomórészben mezőgazdasági művelés alatt állottak és meg kellett várni a termés be- érését, a termények betakarítását. A szóbanforgó területekre a kereskedelmi miniszter a legutóbbi hetekben megoldta, a kisajátítási jogot, egyidejűén elrendelte a kisajátítási eljárást és ennek megtörténte után megengedte a munkálatok azonnali megkezdését. A kereskedelmi miniszter leirata alapján a polgármester most csütörtökre, október 3-ára tűzte ki a kisajátítási tárgyalás időpontját. Erre a napra a központi városházára beidéztek közel kétszáz telektulajdonost, akik közül a legtöbb budaörsi kisgazda. Ezeknek a kisgazdáknak a kezében van jőrésze annak a területnek is, amely közigazgatásilag a fővároshoz tartozik, de tényleg budaörsi határnak számított. A kisajátítási tárgyalást pénteken Budaörsön folytatták és sikerült is az érdekeltek nagyrészével az átadás tekintetében már most megállapodni. A többi gazdával is egy-két napon belül megköti a főváros az egyességet. Teljesen alaptalanok tehát azok a híresztelések, mintha a békés megegyezés felborult volna. A kisajátítási tárgyalások áilá- sáról és a budaörsi gazdákkal kötött megállapodásról Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos, a városrendezési ügyosztály vezetője, a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta: — Az új repülőtér létesítéséhez kereken 145 hold földre lesz szükség, ennek körülbelül egy- harmad része, mintegy hatvan hold Budaörs határában fekszik, összesen 121 tagból áll az egész terület, amelyből 77 tartozik Budaörshöz. Ebből 63 magánosoké, 14 pedig a község tulajdona. — A csütörtökön megindult tárgyalásokon a főváros részéröl Kubinyi Pál tiszti ügyész, valamint az út- és csatornaépítési, a városrendezési és a közlekedési ügyosztályok rneg’bízottai vettek részt, az érdekeltek részéröl pedig Forgó Imre budaörsi főjegyző, Ébner Mátyás községi bíró és Kussbach Ferenc dr. ügyvéd. A csütörtöki és pénteki tárgyalások során az érdekelt gazdák közi;! 64-el már sikerült az ingatlanátadások tekintetében megállapodást létrehozni, a többi 57-tel még folynak a tárgyalások. A kérdés sürgősségére való tekintettel, a kártalanítási összeg mértékéről most nem alkudozunk: ez majd a bírói tárgyalások során dől el, közös megállapodás szerint. A kisajátítási eljárásnak ez a része azonban az ingatlanok átadását nem fogja késleltetni, miután a gazdák a légi kikötőnek "kiszemelt földeket — a mezei munka véget értével — haladéktalanul átadják. A főváros az érdekelt gazdák iránt a legmesszebbmenő megértést és előzékenységet tanúsítja és nemcsak a fákért, szőlőkért hajlandó méltányos kártalanítást fizetni, hanem megbecsültette a földeken kint levő kukorica és más egyéb termés értékét, amelyet teljes összegben megtérít a gazdáknak, akik ugyanekkor még a terményt is megtarthatják maguknak. Ilyen címen a főváros mintegy 14—15.000 pengőt juttat külön a gazdáknak. >!t A főváros már a kisajátítóéi kérelem benyújtásakor felhívta a miniszter figyelmét azokra a nehézségekre, amelyek abból származhatnak, hogy az új légikikötő területe két különböző közigazgatáshoz tartozik, éppen ezért azt javasolta, hogy a kisajátítandó területet közigazgatásilag is csatolják Budapest határéihoz. A miniszter ezeket a 'szempontoka-t teljes egészében magáévá tette és leiratában kilátásba helyezte, hogy a kisajátítandó terület átcsatolása iránt intézkedik, egyben utasította a polgármestert az erre vonatkozó előkészületek eszközlésére. A miniszter közölte azt is, hogy az átcsatolásnál a fővárost mentesíti o,z összes illetékek alól és mindezekről külön, háromszakaszos törvény fog intézkedni, amelynek tervezetét ugyancsak ismeri a főváros. A leiratnak ez a része különösen azért érdekes, mert az 1930-iki fővárosi törvény alapján Budapesthez csatolt csepeli és budakeszi területek átvétele még mindig nem történhetett meg a magas illetékek és egyéb költségek miatt. Az átadás, mint jeleztük, előreláthatóan október közepén megtörténik, utána a kereskedelmi minisztérium megkezdeti a földrendezési munkákat, amelyek minden különösebb nehézség nélkül meglodhatók lesznek, tekintve, hogy mindössze! két kisebb domb lehordásáről van szó. Negyven esztendő a tiszta Uadapest történetéből Beszélgetés a jubiláns Balló Alfréddai a jubiláló Köztisztasági Hivatalról Ballá Alfréd műszaki főtanácsos, a fővárosi Köztisztasági Hivatod kitűnő igazgatója a múlt héven jubilálta 35 éves közszolgálatát. Salamon Géza tanácsnok méltatta Balló Alfréd eredményes, kitűnő munkásságát, az alkalmazottak jókívánságait és köszönetét pedig Fekete Géza köztisztasági felügyelő juttatta kifejezésre, ő adta át az alkalmazottak ajándékát, a kitünően sikerült bronz mellszobrot, amelyet az igazgatóról G. Fekete Géza szobrászművész készített, Ballá Alfréd jubileuma annál figyelemreméltóbb, annál érdekesebb és értékesebb, mert pontosan egybeesik a Köztisztasági Hivatal 40 éves jubileumával. Fe1 kerestük a. jubiláló igazgatót és arra kértük, nyújtson bepillantást az elmúlt 35—40 év eseményeibe: a modern köztisztasági szolgálat hőskorába. Balló Alfréd igazgató, a nála megszokott szerénységgel most sem szívesen nyilatkozik, de beszélgetés közben lassankint, észrevétlenül mégis megnyílnak az emlékezés zsilipjei. — A Fővárosi Köztisztasági Hivatalt tulajdonképpen már 1894-ben felállították, de erőteljesebb fejlődése az 1901-ik évhez fűződik. Ebben az évben adták át ugyanis a Köztisztasági Hivatalnak kezelésre a budai városrészeket, addig csak a, pesti kerületek szolgálatát végezte a hivatal. Ebben az időben a hivatali létszÁm a fönökön kívül összesen négy tisztviselő volt. A Köztisztasági Hivataltól az összegyűjtött szemetet a Cséry-féle vállalat vette át és szállította vasúton tovább, a lerakodó helyre. Ebben az időben a Köztisztasági Hivatal évi bud- getje másfél millió korona volt, ebből a hóeltakarí- tás évi átalánya 120.000 korona, a locsoláshoz használt víz ára 206.000 korona. A tisztogatást 700 munkás végezte, 50 altiszt vezetése mellett. A Köztisztasági Hivatal irodája abban az időben a. Molnárutca 12. számú házban volt, ahol a Köztisztasági Hivatal főnöke lakott. — 1905-ben költözött a; Köztisztasági Hivatal a központi városháza épületébe. Ekkor készítették elő a Cséry-féle vállalat átvételét, amelynek szerződése 1906-ban járt le. Az átvétel 1906 december 25-én, Karácsony napján meg is történt. Ebben az évben már 32 emberrel szaporították a munkáslétszámot, mert egyre több lett az átépített és aszfaltozott utca, amelyek tisztogatására nagyobb gondot kellett fordítani. 1907-ben vette kezelésbe a Köztisztasági Hivatal a kőbányai kerületet és vele együtt a pesti oldalon a kültelki utak tisztogatását, ami addig a kerületi elöljáróságok gondja és feladata volt.-—- 1908-ban létesült & Köztisztasági Hivatal központi műhelye és raktára. A hivatal budgetje ekkor az utcai- és háziszemét fuvarozással együtt már 1,930.000! korona, volt. A következő évben újra 91 emberrel szaporították a munkáslétszámot és munkába állítottak 29 járdatisztító fiút. Az utcák locsolását 107 lajtos kocsi végezte, de a. belső területeken az úttestet tömlővel, vízvezetéki csapokról, erős vízsugárral is mosták, a locsolőmunkát 148 ember végezte. 1910-ben vonták be a szemétfuvarozási övezetbe a villanegyedeket: a Svábhegyet, a Zugligetet, a Pasarétet, a Lágymányost stb. 1912- ' ben került sor a. hivatal nagyszabású átszervezésére. Ekkor teljesen megszűnt a kerületi elöljáróságok köztisztasági tevékenysége, mindent a hivatal hatáskörébe utaltak, önálló pénztári kezelés beállításával. A hivatal tiszti létszáma a szervezés utá„n 11 tisztviselőre növekedett, rajtuk kívül 60 altisztje, 160 elömunkása, 760 munkása, 31 járdatisztítója, 87 locsolója, 14 aszfaltmosója és a gépek kezelésére 27 gépésze volt a hivatalnak. Ebben az évben kezdaBEBBBEBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBiUg UNIÓ | amerikai j rendszerű folytonégökályhák | UNIÓ és OETL 1 Sü^heSyek Oet! Antal vasöntöde és » gépgyár r.-t. “ kályha és tűzhelyosztálya b VI-, ArídrássV“5^ 9 s Telefon : 16-1-08, 27-5-87 g- ------------------------ tq ■S sibssiiiuBiűacBiiBBaasuaeBQasaBBBBBtiaBaiiaaissatiisaaBaasBeB^ ték meg a makadámutak olajozását 220.000 koronás előirányzattal, ugyanakkor szerzett be a hivatal két villamos utcamosót, 20 drb seprőgépet és 10 drb újrendszerü locsolókocsit. — Ugyancsak 1912-ben vette a főváros kezelésébe a volt Cséry-féle szemétfuvarozási telepet, az átemelő állomással és a vasúti berendezéssel együtt. A főváros az egész berendezésért, telkekkel, épületekkel, mozdonyokkal, sínpárokkal stb. együtt 3,207.655 koronát fizetett. A létszám az átvétel folytán hét tisztviselővel és 260 munkással szaporodott. 1914-ben a hivatal a Kun-utcai központba költözött, majd nem sokkal később megnyitották a IX. kerületi irodát, a kerületi raktárakat és műhelyeket. 1915-ben megszűnt a tömlővel való locsolás is. A hivatal évi budgetje ekkor már 6,389.000 koronára rúgott. 1918-ban vette át a hivatal a Bulyov- szki-utcai telepet. 1919-ben újból átszervezték a köztisztasági szolgálatot, amely után a hivatal tisztviselőinek létszáma 20-ra emelkedett. 1920-ban 12 drb Pachard önlözömitóí vásárolt a főváros a locsolás eredményesebb ellátására. Azóta is állandó az intézmény fejlődése, ha nem is olyan ütemű, ahogyan terveztük és ahogyan a főváros vezetősége szerette volna. A hivatal létszáma ma már 45 tisztviselő, 193 altiszt és 2500 munkás, az évi költségvetése pedig meghaladja a 7 milliót. 1930-ban épült meg \a svábhegyi köztisztasági telep és munkáslaktanya, 1931- ben adtuk át rendeltetésének a Csapiáros-utcai telepet és garázst, amelyet 1932-ben követett a központi épület emeletes kibővítése. — 1930-ban határozta el a közgyűlés a pormentes háziszemét rendszeres gyűjtését és hat modern, higiénikus szemétgyüjtöautó vásárlását. Ebből azonban csak hármat lehetett üzembe helyezni, mivel a valamennyi munkába állításához szükséges tartányok beszerzésére nem lehetett fedezetet előteremteni. A másik szemétgyűjtő autó átalakítva ezidöszerint Is locsoló szolgálatot végez.-—- úgy a szemétégetés, mint a pormentes szemétfuvarozás ügye a gazdasági helyzet fokozatos romlásával elakadt, de a helyzet javulása után ezek lesznek a hivatal legégetőbb és legsürgősebb kérdései, megoldásra váró feladatai. Balló igazgató az érdekes beszélgetést azzal fejezte be, hogy akkor lesz a legboldogabb, ha. ezek a tervek nemcsak beteljesednek, hanem bővülnek és Budapest mintaváros lesz a köztisztasági szolgálat tekintetében. Beér Sándor zománctáblái a legszebbek Budapest, V., Or. Tisza István-utca 5. Telefon: 82-4-29. 6ROSZ FR i«ys$ OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- ^ VEZÉSI VÁLL. Telefon: 8G-0-64. Budapest, IX., Bakáts-u. 1. ÚTKE^SC vnllnl íirléstI WOLFF ERNŐ fi d.-útl. Tel.: 59 -9—68. | Budapest, !■« Keteníal HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA VL, BÉ&E-YÉR 5. VI., SZQNDY-U. 34, TELEFON: 18-8-59. PROT1WINSKY és BRAUN parket és padlózási vállalat Budapest, V.f Csáky-utca 27« II/9« Telefon: 92-0-56« a CSÁSZÁRFÜRDŐ thermál uszodái megnyíltak. Egész na nyitva
