Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-18 / 38. szám
Budapest, 1935 szeptember 18. Winchkier István kereskedelmi miniszter még ebben az évben kiadja és végrehajtja a nagyáruházakról szóló rendeletet ül renifeäsiet ííolyoziiak ki, amely Korlátozza a nagyáruházak működésé! — hí új rendelet fökb nentjal — Hogyan rendezték külföldön a kiskereskedeímet veszélyeztető áruházi kérdés! A nagyáruházak és egységáru-üzletek problémája úgyszólván az egész világon a rendezésre váró feladatok között szerepel, sőt legtöbb országban ez a rendezés már be is következett. A kérdés felvetésénél és megoldásánál az a cél állott az előtérben: hogyan lehetne a gazdaságilag gyengébb kisexisztenc-iákat a rohamosan fejlődő nagyvállalkozásokkal szemben fenntartani és azokat a jövőre átmenteni. A Fővárosi Hírlap akciója nyomán annakidején Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter rendelettervezetet dolgoztatott ki, amely újabb nagy áruházak létesítését megtiltotta, a további terjeszkedést, bővítést lehetetlenné tette és korlátozta az élelmiszerksreskedelmet és a vendéglátó ipar rovására történő árusítást. Ugyanezt a rendelettervezetet Bornemisza Géza helyesléssel vette át, amikor elsőnek a Fővárosi Hírlapban kijelentette, hogy a rendelet mielőbbi kiadását éppen a kisexisztenciák érdekében szorgalmazni fogja. Ilyen előzmények után most, Winchkier István kereskedelemügyi miniszter hivatalba- lépése óta a kérdés új fordulatot vett. Ugyanis értesülésünk szerint új rendelettervezet készül, amely még ebben az évben kiadásra kerül és annak végrehajtásáról a miniszter még ebben az évben gondoskodni fog. Hz áruházhérdss külföldi rendezése Mielőtt a rendelettervezet főbb pontjait ismer- tetnök, rövid áttekintést adunk az áruházi kérdés külföldi rendezéséről. Az Északamerikai Egyesült Államokból indult ki a nagyáruház és az egység- áruüzlet fogalma: a Woolworth áruházban minden árut hat pennyért árusítanak. Ez a mammut- áruház Európa legnagyobb városaiban fiókokat állított föl. Ennek visszahatása rövidesen jelentkezett elsősorban Franciaországban és pedig Párizsban, ahol a Woolworth üzeme nemcsak a közönséges üzleteket, de a nagyáruházakat is létében támadta meg. A kormány erre törvényjavaslatot készített, melyben eltiltja az ilyen áruházak alapítását, a meglévőket súlyosan megadóztatja, j sőt tilosnak jelenti ki az ilyen üzem fenntartását, a meglévőket pedig három hónapon belül arra kötelezi, hogy normális áruüzletté alakuljanak á„t. Ez a törvényjavaslat most áll tárgyalás alatt. Csehországban 1933-ban törvényt alkottak, ameiy az allamnak a nagyáruházak fölött igen tág felügyeleti jogot biztosít. Kimondja a törvény, hogy egységárulizletet csakis kormányhatósági engedéllyel lehet alapítani, ilyen engedélyt 1935 végéig senkinek nem adnak ki. Kimondja, hogy üzemeiket a nagyáruházak nem bővíthetik ki, új árucikkeket nem vezethetnek be. Vendég látóiparokat nem gyakorolhatnak, s ahol már bevezették, méltányos időn belül kötelesek azzal felhagyni. Végül kimondja, hogy mindennemű üzleti hirdetés, levél, árjegyzék, vagy számla nem látható el olyan pótlással, amely egységárakon való árusításra utal. Svájcban annyira elszaporodtak a nagyáru-. házak (három és félmillió lakosra százhetvenkilenc nagyáruház esett), hogy 1933-ban szövetségi törvénnyel megtiltották 1935 végéig újabb nagyáruházak felállítását. A meglévő áruházak szerzett jogait ugyan a törvény nem érinti, működésüket azonban hatósági ellenőrzés alá helyezi és eltiltja, hogy üzemeiket bővíthessék. Ausztriában 1933-ban kiadott rendelet kimondja, hogy nagyáruházak nem foglalkozhatnak élelmiszerek és élvezeti cikkek ,kicsinyben való for galombahozatalával. Németországban igen nagyszámú rendelet jelent meg az áruház-kérdesben. Németország ismertette legkorábban a nagyáruházak veszedelmét a kis- és középkereskedelemre s már 1932 elején rendeletben kimondja, hogy a százezernél kisebb lakosú városban tilos 1934-ig a nagyáruházak létesítése. Ugyanez évben egy másik rendelet a nagyáruházak kibővítését tiltotta meg. Az 1933-ban kiadott rendeletek kimondják, hogy a jövőben egyáltalán nem szabad egységáruüzletet felállítani, majd egy másik rendelet a nagyáruházak alapítását tiltotta meg, a meglévőknek pedig több megszorítást hozott: az üzletterjedelem tíz százalékánál nagyobb bővítést nem engednek, újabb üzlethelyiségek megszerzését, filiálék nyitását, új arunemeknek, különösen élelmiszereknek és élvezet j, cikkeknek a beszerzését megtiltja. Egy másik rendelet eltiltja a vendéglátóipar gyakorlását és a caxatíve felsorolt képesítéshez kötött iparok bevezetését. Végül 1934-ben a legújabb rendelet az összes határidőhöz kötött rendeleteket és az azo-k- oan foglalt tilalmakat kitűzött időpont nélkül meghosszabbítja. íme a külföldön igen határozott irányban, a kiskereskedelem és kisexisztenciák megvédése irányában már megtörténtek az intézkedések a nagyáruházak működésének korlátozására. i készülő űjj rendelet főbb intézkedései Mint említettük, az áruházi kérdésben új rendelettervezet készül, amelynek — beavatot helyről nyert értesülésünk szerint .— főbb pontjai es intézkedései a következők: 1. Mindenekelőtt a nagyáruház fogalmát definiálják, mert maga a fogalom a joggyakorlatban meghatározva még nincs. A nagyáruház és egységáruüzletek fogalmának meghatározása azonban nehézségekbe ütközik. Külföldön is különböző szempontok voltak irányadók, Németországban az épület nagysága, az emeletszám, Svájcban az üzlet által forgalomba hozott áruk sokfélesége, másutt pedig az üzleti alkalmazottak száma, vagy az üzlet netto vagy brutto forgalmához viszonyítva állapítják meg a nagyáruház kritériumát. A vélemény nálunk az, hogy az összes ismérvék mindegyikét figyelembe kell venni. 2. Az új rendelet újabb nagyáruházak létesítésére vonatkozó engedélyt miniszteri elhatározástól teszi függővé. 3. Eltiltja a rendelet a fűszer, élelmiszer forgalomhahozatalát, majd a vendéglátóipar tízesét és általában a képesítéshez kötött ipar gyakorlását az ezután létesítendő áruházaknál, ha ilyenek létesítését egyáltalában engedélyeznék. Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT TjISKA .JENŐ oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest. XI., Szüret-utca F/7. Telefon! 59—2—96 4. A rendelet hatálybalépésekor az ilyen iparok körébe tartozó üzleti tevékenység kereteit az áruházak nem bővíthetik. 5. Közvetlen az1 utcán keresztül való árusítást eltiltják. Ezek a főbb rendelkezései a készülő rendeletnek, amelyekhez a következő megjegyzést fűzték azon a helyen, ahol a kérdést rnár hosszabb idő óta tanulmányozzák: Még ebben az éviiéi! vépeliajtiálí a rendeletét A kormány a legnagyobb mértékbeli tiszteletben fogja tartani a szerzett jogokat, valamint jogrendszerünket és csak olyan rendelkezéseket ad ki, amelyek ebbe beleilleszthetők. Mindenesetre a kereskedelmi miniszternek elhatározott szándéka, hogy a nagyáruházak kérdését éppen a kiskereskedelem érdekében rendezni kívánja, a rendeletet még ebben az évben kiadják és végrehajtják. A rendelet figyelemmel lesz az említett szempontokon kívül a szociális szempontokra is. A hahó- sági jogosítvány alapján befektetett tőkék elér- tékteienedése már nemzetgazdasági szempontból sem kívánatos, de ugyanígy nem kívánatos, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben az óriási akadályokkal hősiesein küzdő kiskereskedők, vagy kisiparosok exisztenciája veszedelembe jusson. Napirenden a BNV fejlesztése Hz alakuló részvénytársaságba a főváros is bekapcsolódik Hónapokkal ezelőtt beszámolt arról a Fővárosi Hírlap, hogy a különböző ipari és kereskedelmi érdekeltségek felkérésére a székesfőváros vezetősége tárgyalásokat kezdett az évről évre (fokozódó arányú és jelentőségű Budapesti Nemzetközi Vásár jövőjének végleges rendezése érdekében. Eddig a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara egyik osztálya intézte nagy lelkesedéssel a Vásár ügyeit, ez a megoldás azonban az érdekeltségek egy részét nem elégítette ki és szükségesnek tartottak, hogy a szervezet kereskedelmi jellege jobban kidomboríttassék. Evégből a már régebben megkezdett tárgyalásokat ilyen irányban a közeljövőben folytatják és szó van olyan megoldásról is, hogy a GYOSZ, a Kamara és a székesfőváros részvételével külön részvénytársaságot alakítanak a vásárok fenntartására és rendezésére. A felmerült terv részleteiről beavatott helyen a Fővárosi Hírlap munkatársának a kővetkezőket mondották: — A főváros már korábban is foglalkozott a gondolattal, hogy szervesen bekapcsolódik a Nemzetközi Vásár ügyeinek intézésébe. A tájékoztató tárgyalások már a tavasszal megindultak. Most bekapcsolódott a kérdésbe az iparügyi minisztérium is, ahol szintén örömmel látnák a főváros szerepét. A külön részvénytársaság közeli megalakulásáról, mint konkrétumról azonban korai volna még beszélni és arról is, hogy mekkora lesz az új társaság alaptőkéje. Tény azonban, hogy a főváros illetékes tényezői a legkomolyabban foglalkoznak a Nemzetközi Vásár fejlesztésének gondolatával. A részvénytársaság igazgatósága nem állapíthat meg önmagának díjazást. Közgazdasági körök újabban élénk figyelemmel kísérik a törvényszéknek, mint cégbíróságnak működését, ahol tüzetes vizsgálat alá veszik a résnvenytareasagi alapon működő vállalatok alapszabályait és ahol olyan paragrafust talál a bíróság, amely nem fedi a törvényes rendelkezéseket, hivatalos végzéssel utasítja a társaságot és kötelezi megfelelő alapszabálymódosítás keresztülvitelére. E héten a részvény- társasági alapon működő Szentlélek gyógyszertár alapszabályainak felülvizsgálata során megállapította a törvényszék, hogy az egyik paragraf us jogot ad az igazgatóságnak arra, hogy a részvénytársaság üzletének vezetésével, meghatározott hatáskörrel megbízott igazgatósági tagok részére fizetést, illetve díjazást adhat. A másik paragrafus viszont aképpen szól, hogy az igazgatóságnak jogában áll a részvénytársaság üzletének vezetésével és ellenőrzésével megbízott végrehajtóbizottsági tagoknak díjazást megállapítani. Zsentkó Gyula dr. kir. törvényszéki bíró az alapszabályoknak e két paragrafusát jogellenesnek nyilvánította, mert az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a, részvénytársaság igazgatóságának, illetve az igazgatóság tagjainak díjazást csakis <a közgyűlés jogosult megállapítani. A bíróság végzéssel arra utasította a részvénytársaságot, hogy igazgatósága útján törvényes következmények terhe mellett, a legközelebbi közgyűlésen az alapszabályoknak e két kifogásolt paragrafusai változtassák meg. I Moratóriumot kérnek a „Kofabank' -nál eladósodott piaci kereslkedó'k. Mint ismeretes, Vass József annakidején félmillió pengönyi összeget bocsátott a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet rendelkezésére azzal a céllal, hogy ebből a piaci és csarnoki kereskedők hiteligényeit lássák el. Az elgondolás az volt, hogy a kihelyezéseket a kölcsön- revők egyetemleges felelőssége mellett eszközölték. Sajnos, a rossz gazdasági viszonyok következtében a piaci kereskedők nagyon eladósodtak, ezenkívül azonban, mint mindenütt, itt is akadnak nagy számban fizetők és nemfizetök. így aztán most mindenkit terhelnek ezek az adósságok. Emellett sokalják a kamatot, úgyhogy a Baross Szövetséghez fordultak segítségért, ötéves moratóriumot kérnek és a Baross Szövetség ígéretet is tett, hogy interveniálni fog a pénzügyminiszternél. Kettős kitüntetés. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R.-T.-ot az idén már a második nagy kitüntetés érte. Az Országos Iparegyesület közgyűlési j határozattal ennek a gyárnak adományozta 1935. ■ évi nagy aranyérmét, amelyről az oklevelet most j kézbesítették a hazai iparfejlesztés terén jelenté- ; kény érdemeket szerzett vállalatnak. A második ; kitüntetést ugyancsak most kapták meg: a brüsz- : szeli világkiállításon elnyerték a Grand Prix-et. Ez természetesen az európai elismerést jelenti és , minden bizonnyal az export terén éreztetni fogja hatását. vadási sima mozaihlapgyára és építési anyag^elepe Budapest, Ili., Lajos-utca 89. és liupp ímre~utca 46* Barátit György hat. eng. villauyfelszerelésí vállalat« Budapest, Oiaszcfasor 4 TeleSoít: 6o<9-&7 r-iiT»nnimrarirnri rurmriii Hull i iimi iiiw iw hibii» nimm-a« ibm nm mai inwiiu— i ■iwj—m
