Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-02 / 1. szám
Előfizetős! őrt EGÉSZ ÉVRE .................24 PENGŐ FÉ LÉVRE ......... 12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ ENIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kUdähtvutalt BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Taiefcn ä 13-7-1 £ — Postacsekk : 40.424 Sipőcz J«nő főpolgármester és Szendy Károly polgármester ősszhangzatos munkájával megkezdődött a főváros szanálása Az üzemek területén végrefeaftiák a kiadások csökkentését — Ugrón Gábor a 4o órás munkahét bevezetésének fontosságáról $935 Talán hosszú évtizedek óta nem köszöntött reánk olyan nehéz körülmények között az erjesztendő, mint az 1935. év, amelynek kapujánál várakozó, reménykedő tekintettel áll meg a pesti polgár. Talán évtizedek óta nem szenvedtünk annyit, mint az utolsó esztendőkben és mégis minden pesti polgár tekintetében a bizakodás sugárzik. Nem kell sokat kutatni ennek az oka után. Esztendők során át a legkíméletlenebb megpróbáltatásokon mentünk át és a megpróbáltatások esztendeiben az elhatározó akaratunk, erőnk tudata, munkánkba és erkölcseinkbe vetett hitünk mindinkább fokozódott. Egyrészt tehát a sorsnak reánk mért csapásai kezdenek lanyhábbak, hervadtabbak lenni, másrészt pedig a reménységeink virágzanak ki. Tudjuk nagyon jól, hogy még nagyon sok a borús felleg a fejünk fölött, de ezzel számolunk és éppen azért rendezkedünk be arra, hogy polgárságunkban rejlő hatalmas lelki és erkölcsi erőnk minél jobban megnyilvánulhasson. Budapest újesztendeje pedig külön beszámítás alá esik. A polgárság bizalmát és reménykedését rendkívüli módon fokozza az, hogy amíg egyrészt továbbra is kezében tarthatja saját sorsának irányítását, addig a főváros élére friss, intakt erők, gazdag tehetségek kerültek. 1935-tel a Sipőcz—Szendy-éra veszi kezdetét. Mindannak a reménységnek, amelyet ennek a két kiváló férfiúnak munkásságához fűzünk, ebben az esztendőben kell kibontakoznia. Sipőcz Jenő főpolgármestersége tizenöt esztendő gyönyörű tanulságait állítja elénk és tizenöt esztendő páratlanul sikeres munkáján pompásan lehet megalapozni azt a legújabb Budapestet, amelynek most kell megszületnie. Ennek a legújabb Budapestnek kialakításában pedig oroszlánrésze kell, hogy legyen annak az ifjúi erőkkel ékes polgár- mesternek, akinek nevét nem nyűtte el a reklám és akinek élete munkája eddig csendben zajlott le, de olyan eredményekkel, hogy a főváros polgárságának meg kellett látnia benne a jövő emberét. Különös véletlen, hogy Budapest legújabb korszaka egy új, egy friss esztendővel kezdődik. Bármilyen tökéletes bizalommal vagyunk is az új főpolgármester és az új polgármester munkája iránt, az újesztendő küszöbén még sem látunk az ő munkásságukban kápráztató Ígéreteket. Ez az esztendő, vagy talán még egy másik is, a munka megalapozásához szükséges. Ha majd lezáródik ez az esztendő, nem sorolhatjuk föl a csodálatos alkotások légióját. A ma városvezetőinek az a kötelessége, hogy meg tudják őrizni a meglévő értékeket, fenn tudják tartani régi, gazdag intézményeinket és meg tudják védeni a polgárságot attól, hogy újabb terhek sú- lyosodjanak vállainkra. A hivatalos program mindehhez hozzáveszi azt is, hogy rendbe kell hozni a főváros háztartását. Amikor Budapest polgársága erre gondol, meg kell állapítania, hogy a főváros vezetősége eddig is töretlenül dacol a gazdasági válsággal, bár el kell ismerni, hogy a főváros gazdasági helyzete sem olyan, hogy tovább is a nagy alkotások folytatására lehetne számítani. Sőt ellenkezően, az általános elszegényedés miatt még mindig számolni kell a bevételek csökkenésével. Számolni kell azzal is, hogy a nagyközönség érdekében a közszolgáltatások árát minél előbb és minél eredményesebben mérsékeljék. Ennél a primitíven egyszerű szanálási grogrammnál gazdagabbat senki sem hozhat létre. Ugyanakkor • pedig a főváros még az idén aligha mehet tovább annál, hogy minden szociális segítséget megad mindenkinek, aki arra rászorul. De nemcsak szociális segítségre, hanem légióként munkára van szükség. Budapest nem vonhatja ki magát az alól a kötelezettség alól, amelyet az a tény ró rája, hogy ő Magyarország legnagyobb munkaadója. Hogy Budapest új és Az új esztendő beköszöntése úgy a városházi adminisztrációnak az életében, mint a várospolitikai helyzet további kialakulásában új korszaknak a kezdetét jelenti. Az új esztendő első napjai-' ban megindult teljes erővel a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezkedése és ugyancsak a péntek délután iktatja be a főváros közgyűlése Szendy Károly polgármestert díszes méltóságába. Sipőcz Jenő főpolgármester is visszatért néhány napos üdüléséről és megkezdi azokat a tárgyalásokat, amelyek a szanálási művelet megindításával kapcsolatosak. Nem kétséges tehát, hogy már az új esztendő legelső napjaiban gyors ütemben halad előre az a munka, amely a pénzügyi és háztartási helyzet megjavítását célozza. E munkálatok irányelveinek a megállapításánál döntő jelentősége van a Nemzeti Egységpárt fővárosi szervezete állásfoglalásának. UGKON. L lx\, ny. belügyminiszter, akinél ebben az ügyben érdeklődtünk, a következőket mondotta a Fóvárosi Hírlap munkatársának: — Örömmel állapítom meg, hogy a szanálási művelet megindításának az előfeltételei minden vonatkozásban biztosítva vannak. Már az új esztendő első napjaiban erős tempóban indulhat meg a szanálás, amelynek sikere felől nincs kétségem főként amiatt, hogy — mint beavatott városházi körökből értesülök — Szendy Károly polgármesternek is komoly elgondolásai és életrevaló ötletei vannak a szanálás végrehajtását illetően. Csak örülni lehet annak, hogy a szanálás végrehajtására hivatott főpolgármester, aki tudvalévőén ebben a hatáskörében mint a kormány exponense jár el, a főváros autonómiáját képviselő polgármesterrel karöltve igyekszik szanálni a székesfőváros pénzügyi és háztartási helyzetét. Ez a harmonikus együttműködés biztosítja legfőképpen a törvényhatósági bizottság közgyűlésének munkaképességét és ugyanakkor a szanálás sikerét is. Már csak azért is megnyugvással tekintek a szanálás várható eredményei elé, hogy a kezdeményező lépéseket a városházi hatalomnak a birtokosa, vagyis maga a polgármester teszi meg — természetesen a kormány megbízottjának, a főpolgármesternek a hozzájárulásával és a belügyminiszter intencióinak megfelelően. A végrehajtás módja nyilvánvalóan az lesz, hogy a főpolgármester és polgármester által közösen kigondolt tervek letárgyalása céljából, az illetékes autonóm fórumok elé kerülnek. — Ami a szanálási eszközöket illeti, ezek között — hír szerint — szerepelni fog a fizetésleszállítás is. Ügy tudom, hogy a központi igazgatáshoz tartozó tisztviselők fizetését a szanátiszteletreméltó városvezetőinek mennyiben sikerül majd a munkanélküliséget megszüntetni, vagy csökkenteni, azt nem tudjuk. De hisszük és biztosak vagyaink benne, hogy ebben az irányban úgy Sipőcz Jenő főpolgármesterben, mint Szendy Károly polgármesterben a legeltökéltebb erő és akarat él. A szanálásnak nem szabad meglás nem fogja érinteni, legfeljebb arról lehet szó, hogy az üzemi tisztviselők és alkalmazottak illetményeit arányba fogják hozni a városházi adíninisztráció és a kerületi igazgatás tisztviselőinek az illetményeivel. Hallottam arról is, hogy bizonyos pótlékok a szanálás folytán megszűnnek. Tervbe vették az úgynevezett külön munka-díjaknak a megszüntetését és a fővárosi üzemek szolgáltatásainál eddig élvezett kedvezményeknek a megvonását. Megszüntetik azoknak a közlekedési pótlékait is, akiknek valamelyik közlekedési eszközre szabadjegyük van. Csak hallomásból tudok ezekről a tervekről, anélkül, hogy megvalósításuk szükségességéről a magam részéről meg volnék győződve. Mindenesetre hangsúlyozni kívánom, hogy az ilyen természetű szanálási eszközöknek az igénybevétele komoly megfontolást igényel. Annyi bizonyos, hogy megtakarításokat csak úgy lehet elérni, ha bizonyos oldalon fájdalmas operációt hajtunk végre. Remélni szeretném azonban, hogy ezek az operációk nem lesznek erőszakoltak. — Annyi bizonyos — folytatta Ugrón Gábor — hogy komoly eredményeket csak az üzemek területein lehet elérni. Az új fővárosi törvény is kifejezetten hangsúlyozza, hogy a szanálás legfőbb célja a pénzügyi és háztartási helyzet egyensúlyba hozása, amihez az üzemek üzletvitelének gazdaságosabbá tételén keresztül vezet az út. A központi igazgatás a maga részéről már meghozott minden áldozatot. Ezeket a fizetéseket már több ízben megnyirbálták. Nincs tehát más mód, mint az üzemek gazdálkodásának alapos megvizsgálása, az üzletvitel egyszerűsítése és ezeken a területeken olyan eszközöknek a megválogatása, amelyek segítségével a jövedelmezőséget fokozni, a kiadá- 1 sokat pedig csökkenteni lehet. Nagy eredményeket várok a 40 órás munkahétnek a bevezetésétől is, mert ezen az úton egész sereg új munkaalkalmat és kenyérkereseti lehetőséget lehet nyújtani a munkanélkülieknek, ami egyetlen mód a szociális helyzet megjavítására. Mivel munka- nélküli segélyeket a szükséges mértékben osztogatni nem tudunk, új munkaalkalmakat kell teremtenünk, amire viszont a 40 órás munkahétnek a bevezetése a legalkalmasabb eszköz. A várospolitikai helyzet várható alakulásáról Ugrón Gábor a következőket mondotta: — Az új esztendő első napjaiban teljes erővel megindul a Nemzeti Egység Pártjának állania a bölcs takarékosságnál, hanem óvatosan, de egyben elszántan az építőmunkát is be kell állítani a szanálás eszközei közé; Budapestet megmentheti a takarékosság, de új életet csak az építőmunka adhat neki. Ennek a gondolatnak a jegyében kell megkezdeni Isten segedelmével az 1935. esztendőt.
