Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
Budapest, 19S4 február 14. 5 Ätszerveii és új alapokra helyezi a főváros az inségakciót Munkateljesítmény a hatósági támogatásért — Budapesten 40.000 a munkanélküli családfő A főváros inségenyhítő tevékenysége keretében most már több mint 12.000 családról gondoskodik és a 98 főzőhelyein naponta szétosztott ebédek száma 00.000 fölött jár. Az élelem, a ruha, tüzelő és egyéb segélyekben a reászorulók mostanáig minden ellenszolgáltatás nélkül részesültek. A hatóságok az idők folyamán azt a tapasztalatot szerezték, bogy ez a ez a rendszer sem társadalmi, sem szociális szempontból nem megfelelő. Egyrészt megalázza a jelentkezőket azzal, bogy alamizsnát kapnak, másrészt, mert az embereket leszoktatja a munkáról. A külföldi és a vidéki városok túlnyomó része már korábban bevezette a munkateljesítés ellenében nyújtott segélyezési rendszerit amely általában bevált. A szo- ciálpoütkai bizottság mnltheti ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel és amellett foglalt állást, hogy a főváros is térjen át erre a rendszerre, a munkateljesítmény ellenében nyújtott segélyadásra. Szó sínes azonban a kényszerhelyzetben levő emberek kihasználásáról, az egész munkateljesítésnek inkább szim bólikus jelentősége van, amely alól természetesen a betegek, rokkantak, elaggottak, gyermekek és asszonyok mentesülni fognak. A segélyezés új rendjéről Liber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A székesfőváros és általában a helyi hatóságok közjótékonysági tevékenységű a világháború óta gyökeresen megváltozott. Azelőtt kizárólag betegek, elaggottak, munkaképtelenek és a gondozás nélkül maradt gyerekekről kellett gondoskodni. Ma ezek a közsegélyre szorulóknak csupán egy kis töredékét. Ölelik fel, a segélyre szorulók tömegét a munkanélküliség folytán kenyértelenné vált emberek alkotják. — A múlt évben statisztikát készítettünk, amelyből kiderült, hogy a székesfőváros inségenybítésiéro ráutalt családok több mint nyolcvan százalékában u családfő munkaképes. Az egyre nagyobb méreteket öltő nyomor következtében a főváros mind nagyobb összegeket kénytelen segélyekre fordítani, hogy az önhibájukon kívül nyomorgók tízezreit az elpusztulástól megmentse. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy ellenszolgáltatás nélkül a huzamosabb segélynyújtás káros következményekkel jár, aimle- lyek előbb-utóbb jelentkezni fognak a székesfőváros gazdasági, szociális és erkölcsi életében is. Az Ínség enyhítés kereteinek szűkítése, az egyre fokozódó munkanélküliség miatt nem vihető keresztül. Arra kall tehát törekednünk, hogy az inségenyhítés jelenlegi rendszerének megváltoztatása révén kiküszöböljük a hatósági segélyezés legsarkalatosabb hibáit. A munkabíró munkanélküliek ellenszolgáltatás nélküli segélyezése közgazdasági és szociális okokon hívül etikai szempontból is káros, mert idővel hajlamossá teszi az embereket a munkakerülésre és au önérzetes emberek munkakészségét is károsan befolyásolja. — A közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály már évek óta foglalkozik a kérdéssel, hogyan volna lehetséges az inségenyhítés régi rendszerét szociálpolitikai alapelvekre felépített értéktermelő segélyezési rendszerre átalakítani, hogyan lehetne az ellenszolgáltatás nélkül nyújtott segélyezés helyébe a munkateljesótés ellenében nyújtott segélyezést bevezetni. Az ügyosztály hosszasan tanulmányozta az összes külföldi és hazai eljárásokat, elsősorban a magyar vidéki városok módszered, de Budapest különleges körülményeinél fogva egyik sem mutatkozott alkalmasnak. 18 évnél idősebb munkaképes férfit fogjuk munkái"a behívni. A női inségmunka megszervezése egyelőre még akadályokba ütközik, de e tekintetben is vannak elgondolásaink. — Az ínségesek egészségügyi ellátású is a varosra hárul, baleset elleni biztosításukról külön fog gondoskodni a főváros valamelyik magánbiztosító társasággal kötött szerződéssel. Az inségmunká- sokait városrendezési, útépítési munkákon kívül az egyes intézmények fogják foglalkoztatni. — Egyelőre, hangsúlyozom, csak tervről, kísérletről van szó, amely még foglalkoztatni fogja az önkormányzat különböző szerveit és amennyiben megvalósul, ez sem történik egyszerre, hanem csak próbaidőre és fokozatosan. A magyar vidéki városokban általában azt az eljárást követik, hogy segélyt csak a már lerótt munka- szolgáltatás után és annak arányában kaphat az Február 15-ény és 18-án délután fél 3 órakor ÜGETŐVERSEHY ínséges, vagy a kapott segély értékéi azonnal leheli dolgozni. Budapesten az óriási számú ínségesek ily módon való munkába állítása keresztülvihetetlen, vagy olyan a dm in i sztrádát kívánna, amelynek költségei a segélyösszeg nagyrészét felemésztené. Meg kei! tehát állapítanunk, hogy sem a külföldön, sem az ország területén nem alakult ki olyan módszer, amelyet a milliós főváros utánozhatna. Teljesen új rendszert kell tehát bevezetni, új módszerrel kell kísérleteznünk, amely Budapest különleges helyzetét tartja szem ellőtt. Ennek, az egyelőre kísérletképen elgondolt, új rendszernek a lényegétté a következő: — A jövőben a munkaképes munkanélküli családfők családjuk segélyezésének jogát kizárólag munkateljesítéssel szerezhetik meg. Tökéletes megoldás az lenne, ha a munkanélküli Ínséges hatósági segélyben csak a már teljesített munka ellenében és arányában részesülne, mivel azonban erre nincs lehetőség, nem gondolunk arra, hogy a segélyezésért ellenértékét kapjunk, csupán azt kívánjuk, hogy a munkaképes Ínségesek munkakészségüket bebizonyítsák. A munkateljesítést nem arányosítjuk a juttatott segélyekhez. Az átlagos segélyezési összeget vesszük alapul és egy- egy családfővel olyan értékű munkát végezhetünk, amely 15—20%-nál kisebb annál a segélyösszegnél, amely egy-egy családra évente átlag esik. Körülbelül három és fél millió pengő az az összeg, amit a főváros fizikai munkanélküliek segélyezésére fordít, ebből 3 millió pengőt akarunk ledőlgoztíafni. A napi munkateljesítés idejét hat órában, értékét pedig 2 pengőben állapítanánk meg, másfél millió hatórás munkanapot dolgoztathatunk, ami azt jelenti, hogy egy évben 280—300 munkanapot számítva (naponta átlagosan ötezer munkaképes ínséges végezhet értéktermelő munkát.) Miután ezidőszerint. körülbelül <10.000 munkaképes munkanélküli családfő részesül segélyben, az előbbi számítás szerint egy-egy c®a ládfő évente 36 munkanapot volna köteles ledolgozná, tehát minden félévben összesen 18 napot. — A munkák nagyrészét a téli hónapokra tervezi a főváros, amikor a magángazdaság legkevesebb embert foglalkoztat és legnagyobb a munkanélküliség. A munkára beosztott ínségesek naponta külön élelmiszer- utalványt kapnak, hogy senkii! se dolgozzon éhesen. Olyan napokon, araikor mínusz 5 foknál hidegebb van, az inségmunkálatokát szüneteltetni fogjuk. Ha a családfő beteg, akkor a családtagok közül ■< ■llllllll 1111 Hl ■ ■W— Folynak a pénzügyi és műszaki tárgyalások a budapesti gyorsvasúiról Szenzációs reformok a BSzKRT menetrendjében Budapest közlekedésének megjavítása állandó gondoskodás tárgya az illetékes tényezőknek és a szorosan vett napiproblómákon túlmenően sűrűn folynak megbeszélések a különböző reformtervek megvalósítása érdekében. Közvetlenül a világháború befejezése után került előtérbe újból a budapesti gyorsvasút megvalósítása, amely iránt abban az időben külföldi vállalkozások is élénk érdeklődést tanúsítottak. Az akkori elgondolások szerint a a budapesti gyorsvasutat a föld alá helyezték volna és a Duna alatt vezetendő alagutakkal hálózták volna be a fővárost. Később más tervek alakultak ki és ennek során mintául vették a külföldi városokban rendszeresített viaduktos magasvasúti rendszert, amely egyszeriben megoldotta volna a gyors közlekedéshez fűzött követelményeidétn Mindezek a tervek azonban elhomályosodtak a gazdasági válság korszakában és ma már csak olyan leegyszerűsített tervek állanak rendelkezésre, amelyek azt célozzák, hogy Budapest körül lehessen észszerű és olcsó gyors közlekedést megvalósítani. A tervek sorában komoly feltűnést kellett az az elgondolás, hogy a budapesti, gyorsvasutat a rendelkezésre álló álamvasuti vágányokon bonyolítsák le. A fővárost köröskörül behálózza az Államvasutak vágányzata, amelyeken azonban sűrű közlekedést nem látunk és ezért tetszetősnek látszik az a megoldás, hogy villamossággal vontatott járművek szá- guldjanak körőskörül és a belső városrészek forgalmának tehermentesítésével alakuljon ki az egyes városrészek, valamint a környék közötti jó összeköttetés. Arról van szó, hogy Kelenföldről kiindulva, az összekötő-vasúti hídon át a pesti oldalon és onnan tovább folytatva a Keleti pályaudvar külső vágányhálózatának érintésével haladjon a vonal a Nyugati pályudvar—Angyalföld érintésével, tovább Újpest felé, ahol az esztergomi vonalon az újpesti hídon át balra kanyarodva az Óbuda—Császárfürdő állomásnál fejeződjön be a budapesti körforgalom. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy például a Keleti pályaudvar körzetének Óbudára igyekvő utasai ne a belső városrészeken keresztül, hanem a jelzett útirányban tegyék meg az utat és ezzel egyszerűsítsék a mai forgalmi rendszer nehézkességét. Az ily módon elkészített gyorsvasút megalkotásához kizárólagos villamos felsővezetékek megépítése szükséges, tehát nem milliós befektetésekről, hanem lényegesen kisebb összeget igénylő áldozatokról van szó. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a gyorsvasúti körforgalom ügyének állásáról és a következő felvilágosítást kapta: — A térképekkel és a tervrajzok sokasságával ellátott tervezetek komoly számítások alapjait képezik az érdekelt intézményeknél. A MAY nem zárkózik el Budapest forgalmának reorganizálásától ós hajlandó egyébként is felhasználatlan vá- gányzatát a Beszkárt rendelkezésére bocsátani, arra azonban nem vállalkozik, hogy a szükséges technikai berendezéseket megvalósítsa. Úgy tudjuk, hogy a BESzKRT a közeljövőben a számítások perfekt befejezésével lép az illetékes körök elé ós a különböző rentabilitási adatok tömegével illusztrálja, hogy a budapesti körvasút megvalósítása milyen pénzügyi eredményekkel biztat. Bekapcsolódik a gyorsvonat megvalósításába az Autóbuszüzem is, amely a különböző megállóhelyeken csatlakozó járatokat tart fenn, különösen olyan értelemben, hogy a környékről érkező utasok a gyorsvasuton azonnali átszállási lehetőséget kapjanak. — A költségek tekintetében a felsővezetékek építése, valamint az állomások létesítése hárul a villa- mosvasútra. Ezek a tételek együttvéve azonban nem kívánnak számszerűleg sem hatalmas tételeket és ezért még a mai rossz konjunktúrában is előtérben ÓM ennek a tervnek rövid időn való életre- hívása. Radikális reformok a BSzKRT új menetrendjében A BSzKRT igazgatósága teljes erővel dolgozik az új menetrend összeállításán, amelynek keretében megvalósítani szándékozik a közlekedés gyorsítására és az utazóközönség kényelmére irányuló célkitűzéseket. Az új menetrend alapelveiről a Fővárosi Hírlap a következő értesülést kapta: — Az összes relációk távolságát összevonják, hogy ezáltal a forgalom lebonyolításában ne következzenek be olyan zökkenők, amelyek ma az egymástól óriási távolságra fekvő végállomások között napirenden vannak. Az elgondolások szerint egy-egy reláció hossza átlagban hét kilométerre terjed és a végállomások a város belső területére koncentrálódnak. — Mindazok a villamosok, amelyek az Erzsébet- híd ós a Rákóczi-út irányából jönnek: a Keleti-pályaudvarnál érik el a végállomást, ahol a hurokvágányon visszafordulnak. A Ferenc József-hídon érkező és a Kálvin-tér—Muzeum-körút—Károly ki- rály-út—Vilmos császár-úton át haladnak, végállomásukat a Berlini-téren érik el. A visszaindításhoz szükséges hurokvágányt a Sólyom-utcában, vagy pedig a Lehel-téren fogják megépíteni, amelynek a költségeire 400.000 pengőt irányoztak elő. Ebben a kérdésben a döntés néhány napon belül megtörténik. — A Margit-hídon át érkező budai villamosok a Lipót-körúton és folytatólag a Nagykörúton haladnak tovább és a Boráros-téri végállomáson változatlanul indulnak vissza. — Magától értetődik, hogy a rövid relációk al kalmazása az átszállójegyek rendszerének megnagyobbodását hozza magával. Különösen sűrű átszállási forgalom alakul ki a Keleti-pályaudvari végállomásnál, Zugló és a Városliget irányába, a Berlini-téren a Váci-út és Újpest irányába, valamint mindazokon a pontokon, ahol a villamosok relációja végződik. — A közlekedési újításhoz tartozik az is, hogy megoldják a Római-fürdőhöz való közvetlen közlekedés kérdését. A tervek szerint a Berlini-térről közvetlen villamosok indulnak, amelyek a budai Pálffy-téren átmennek a HÉV vágányaira. Tizenöt új típusú kocsit építenek erre a célra, ha azonban a költségek nagyobb tételeket követelnek, úgy autóbuszjáratokkal bonyolítják le a római strand megnövekedett nyári forgalmát.
